Kisalföld, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
Ma már új helyen, korszerű körülmények között végezheti munkáját az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal Észak-dunántúli Felügyelősége és a Győri Környezetvédelmi Intézet. A megyeszékhelyen, a Kun Béla lakótelepen alakítottak ki új laboratóriumokat és oktatótermet. Fehér foltok eltűnőben Nehéz év, nagy haszon A Győri Fodrász ISZ közgyűlése A Győri Fodrász Szövetkezet jó évet zárt kedd esti közgyűlésén. A Richards gyár kultúrtermében kétszázhatvan fodrász és kozmetikus hallhatta, hogy egy esztendő alatt több mint ötmillió forinttal nőtt a szövetkezet árbevétele, s csaknem egymillió forinttal a nyeresége. A gazdasági siker a hetvenes békeéveket idézi, különösen ha figyelembe veszszük azt a meglepő tényt, hogy a győri szövetkezet felségterületén 1983-ban nem emelkedtek az árak, a szolgáltatások díjai. Az ötmilliós többletet tehát neo az áremelkedések vették ki a lakosság zsebéből, hanem a szűkös esztendőkben is következetesen végrehajtott fejlesztés, az ellátatlan területekre való belépés, a fehér foltok felszámolása és néhány ötletes, életképes kiegészítő tevékenység fellendülése. Bognár Gyuláné, elnöknő a közgyűlésen szóbeli kiegészítőt fűzött a vezetőség írásos beszámolójához és felsorolta az 1983-ban végrehajtott fejlesztéseket. Elmondta, hogy üzlet nyílt a Kazinczy utca 3-ban. Néhány házzal arrébb a szövetkezet felújíttatta férfi fodrász részlegét. Mindent tudó szalon nyílt Csornán s a községi tanácsok javaslatára , gelpines üzletek telepedtek le az eddig ellátatlan falvakban. Az elnöknő szót ejtett a kiegészítő tevékenységekről is. A vendégek egyre több üzletben vásárolhatnak piperecikkeket. A szövetkezet Arany János úti pipereboltjának forgalma tavaly elérte a másfél millió forintot. Beváltotta a hozzá fűzött reményedet a papucsvarró részleg, s 1983- as újdonságként kutyakozmetika színesíti a szövetkezet kínálatát A kultúrterem közönsége egy érdekes tervről is hallhatott: a szövetkezet a Ciklámen Tourist és a győri Áfésk csendes társaként játéktermet és pezsgős poharazót nyit a Kazinczy úti fodrászüzlet pincéjében. Bognár Gyuláné beszámolója után a részlegek képviselői adtak ízelítőt a munkahelyi tanácskozások hangulatából, s a versenyzők köszönték meg a szövetkezettől kapott támogatást Felszólalt Elek Sándor a győri pártbizottság titkára is, aki a szövetkezet munkájának értékelését a munkát befolyásoló gazdasági körülmények értékelésével kezdte. Egy gondoktól terhes év tükrében méltatta a szövetkezet közösségének vállalkozókedvét, jó együttműködési készségét és állami támogatást érdemlő kiváló programjait. Elek Sándor elmondta, hogy a város közhangulatát befolyásoló szolgáltatói munkára nem lehet panasz. A fodrászok és a kozmetikusok szolgáltatásait igénybe vevő napi ezerötszáz-kétezer ember jó hangulatban távozhat az üzletekből. Jobb hangulatban mint ahogy bement A közgyűlés elfogadta a vezetőség és a felügyelő bizottság beszámolóját. Befejezésül Bognár Gyuláné kitüntetéseket és pénzjutalmakat adott át a legjobbban dolgozó munkahelyi kollektíváknak, szocialista brigádoknak és szövetkezeti tagoknak. G. J. A vizesek ástak, a csatornások késtek Csőtörés egy furcsa házban Eltörött egy hatszázas nyomócső három héttel ezelőtt a Győr és környéke Vízmű- és Fürdő Vállalat ipari vízművének telepén, emiatt kellett „tankcsapdává” változtatni Győrben a Móricz Zsigmond rakpart 5. szám alatti ház udvarát. Ugyancsak a csőcsere miatt kellett eltávolítani egy csaknem hat méteres szennyvízvezetéket, s így szűnt meg konfortosnak lenni Ipák Tibor lakása. — Amióta kivették azt a csövet, nem tudjuk használni se a fürdőszobát, se a mosogatót — mondja. — Illemhelyként egy vödör szolgál. Nem használható a ház bejárata sem, kerülő úton, egy alig ötven centiméteres ösvényen egyensúlyozunk a három méteres gödör szélén a lakásunkig. Sez idáig hiába könyörögtem a vízmű illetékeseinek, nem történt semmi. A panasz — ahogy mondani szokás — jogos. A nyomócső cseréjét végző szakemberek, dolguk végeztével, visszatemették ugyan a kiásott árkot, de csak a szennyvízvezeték csonkjainak magasságáig. Nem kell hozzá különleges logika: a vizesek elvégezték a munkájukat, a szennyvízvezeték bekötése a csatornások dolga lenne. Valami fTveszrel történhetett — erősíti meg a hipotézist Béri József, a Vízmű- és Fürdő Vállalat műszaki igazgató-helyettese. — Sajnálom, hogy a panasz eddig nem jutott el hozzám, különben intézkedtem volna. Megígérhetem, hogy a vezeték helyreállítására napokon belül sor kerül. -1- -4- -4-Az ipari vízmű telepén lévő, eredetileg három lakásos házat — amelynek pincéjében a vízmű fontos gépegységei találhatók — ma már csak Spák Tiborék lakják. A vállalat távlati tervei között ugyanis a közművek fölött lévő épület lebontása szerepel, s ezt megvalósítandó költöztek a szomszédos lakásban lakók — a vállalat segítségével —a városi lakásba. Spák Tibor harminckét éve lakik a házban. Hajdanában két évet dolgozott a vízműnél, s lakását szolgálati lakásként kapta. Most hatvannyolc éves, nyugdíjas. Elmondta: a lakás karbantartása során sokszor találkozik nyílt, vagy burkolt ellenállással, a lakáshoz való jogát sokan vitatják. — A rendelkezés úgy szól, hogy aki egyszer már volt a vállalat dolgozója, az a szolgálati lakás megtartására akkor is jogosult, ha közben nyugitba vonult, vagy elment a vállalattól — tájékoztat dr. Helbényi Ildikó, a vízmű jogtanácsosa. — Spák Tibor esetében is ez a helyzet. A korábbi szolgálati lakás a munkaviszony megszűnése után vállalati bérlakássá alakult át, így az ott lakó a tanácsi bérlakásokra megállapított lakbért köteles fizetni, a vállalat pedig, mint a lakás bérbeadója, köteles azt lakható állapotban tartani. — Én tisztelem a jogszabályokat, rendelkezéseket, ily módon a lakásban végzendő javítások elrendelésekor igyekszem elvonatkoztatni attól a kérdéstől: morálisan mennyire elfogadható Spáhl Tibor viselkedése? — mondja Déri József főmérnök. — Azt a házat — mert fontos közművek fölött áll, mert a vállalat telepén van, s mert állagában is erősen megromlott — hamarosan le fogjuk bontani. Miként a két másik lakóval, Spák Tiborral is meg kell majd találnunk a módját annak, hogy valahová máshová költözzön, s ennek érdekében a vállalat anyagi áldozatra is hajlandó. ------t----f-Nem telt el egy hét, és kedden délelőtt megtörtént a kivágott szennyvízvezeték pótlása a Móricz Zsigmond rakpart 5. számú ház udvarán. Betontuskókra helyezett, vadonatúj, gumibetétes PVC-vezeték került a régi eternit helyére, több évtizedre szavatolva a biztonságos működést. — Kalocsai — Bővül az ABC-hálózat A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint az állami kiskereskedelmi üzlethálózat 36 219 boltból és áruházból, valamint 18 500 vendéglátóhelyből áll. Bár az üzletek száma 5 év alatt nem változott lényegesen, az öszszetételben jelentősek a módosulások: növekedett a nagy alapterületű, korszerűen felszerelt létesítmények hálózata, öt év alatt 48 áruház és 391 ABC nyílt meg, ezzel a modern üzletek részaránya a bolthálózat összes alapterületéből az 1978. évi 19 százalékról 26 százalékra emelkedett. Ugyanez idő alatt több mint 1400-zal csökkent a kis boltok száma, főként azoké, ahol egyszerű cikkeket — csak tejet és tejterméket, vagy húst, illetve zöldséget — árusítottak. A háztáji gazdaságok szerepének növekedésével bővült a mezőgazdasági gépeket, terményeket, takarmányokat értékesítő boltok hálózata: 5 év alatt 900 ilyen típusú üzletet létesítettek. A vendéglátóhálózatban 580 italbolt szűnt meg a felmérés évei alatt, viszont több mint 430-cal növekedett a meleg ételeket kínáló éttermek, ételbárok, bisztrók száma. Javítja a diákétkeztetés színvonalát, hogy a diákkonyhák többségét a vendéglátó vállalatok és az ÁFÉSZ-ek vették át. Az egy üzletre jutó alapterület 16 százalékkal nagyobb, mint 5 évvel korábban, ami nagyrészt a korszerű, nagy alapterületű új létesítményeknek, illetve a kisüzletek megszűnésének eredménye. Három évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkra széleskörűen elterjedt a szerződéses üzemeltetési forma. Jelenleg az üzletek 8 százaléka, a vendéglátóhelyek 33 százaléka működik ebben a rendszerben * — KHIHFOID Martonvásári hangversenyek Júniustól augusztusig négy alkalommal játszik Beethoven-műveket az ősparkkal övezett koncert-szigeten a Magyar Állami Hangversenyzenekar neves hazai és külföldi karnagyok vezényletével, június 23-án Kurt Wöss osztrák karmester vezényli majd az Egmont-nyitányt, a C-moll zongoraversenyt és az ötödik szimfóniát. Július 28-án Németh Gyula vezényletével és Jandó Jenő zongoraművész közreműködésével a Második Leonóra-nyitányt, a C-dúr zongorahangversenyt és a Hetedik szimfóniát hallhatja a közönség. Lakosonként 830 forint Százmilliókat érő társadalmi munka Ha kevés a tanács pénze... Kezdjük a leglényegesebbel: megyénk lakossága a múlt évben összesen 357 millió forintos értéket hozott létre társadalmi munkájával. Ebből minden egyes lakosra (a csecsemőket is számítva) 830 forint jut. Fejenként százkilenc forinttal több, mint egy évvel korábban. Összességében tehát kedvező értékelés hangozhatott el a Hazafias Népfront legutóbbi megyei elnökségi ülésén. Kicsit részletesebben arról, mit takarnak a számok. Czinter László, a HNF megyei bizottságának munkatársa azokat a településeket említi először, amelyeket eredményeik alapján országos értékelésre is javasoltak. A megyei városok kategóriájában ott a helye Győrnek, lakói tavaly közel 63 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A városok között Csorna és Kapuvár már hosszú évek óta vezető helyen áll. Az előbbiben 1211, az utóbbiban 903 forint volt a múlt évben az egy lakosra jutó társadalmi munka. A nagyközségek között Szany vezet (lakosonként 12761 forinttal), de magasan az átlag fölött áll Beled és Nagycenk is. A községek kategóriájában a rangsor: Rábacsanak (3398 forint), Egyed (3033 forint) és Páli (2561 forint). Megjegyezzük, az országos értékelésben kiérdemelt zászló a nagyközségek számára 600 ezer, a községeknek 400 ezer forintos, az oklevél nagyközségeknek 400 ezer forintos fejlesztésre fordítható jutalmat jelent. Az értékelés április 4-ig készült. A csornai járás községei (most már: volt járás) hagyományosan nagy gondot fordítanak a társadalmi munka szervezésére. Nem ilyen kedvező a tapasztalat a volt mosonmagyaróvári járás községeiben. Megyénkben egyébként 26 községben és három városban (ebből tizenkét település Mosonmagyaróvár környéki) alatta maradtak az átlagnak. Mosonszolnokon például mindössze 80 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka. Ide kívánkozik egy megjegyzés, ami elhangzott a népfront megyei elnökségének ülésén is: a társadalmi munka szervezésére kevés gondot fordító települések nagy részében a társadalmi élet más területein is problémák tapasztalhatók. Ezért a HNF településfejlesztési munkabizottsága átfogó vizsgálatot tervez: mi az ok ? Megvizsgálják egyebek között, mi az oka annak a különös helyzetnek, hogy míg Kapuváron kiemelkedő a társadalmi munka, az öszszes környező (hat) településen átlag alatti. A lakosság segítségét a tanácsok fejlesztési elképzeléseikhez használják fel, jócskán megtoldva ezzel a rendelkezésükre álló összeget. Az olyan hagyományos munkák mellett, mint például az iskolafelújítás, járdaépítés, egyre több helyen szerveznek társadalmi munkát például a vízellátás megoldására. Árokásással és egyéb munkák elvégzésével a vízműtársulásokban akár az egyharmadával is csökkenhet a lakossági hozzájárulás. Ez családonként általában 30 ezer forint körül van, az említett módon az összeg tíztizenkétezer forinttal is csökkenthető. A tapasztalat szerint megyénkben újból fellendülőben van a településeken az öregek napközi otthonának építése. Sopronkövesden például a falugyűlésen 200 ezer forint értékű segítséget ajánlott fel a lakosság erre a célra. Korábban nem nagyon számították a társadalmi munkához azt a segítséget, amit a községek lakossága a helyi egyházi intézmények felújításához nyújt. Pedig a templomok, parókiák is hozzá tartoznak nemzeti vagyonunkhoz. Megóvásukhoz jelentősen hozzájárul a lakosság. Végezetül egy rövid viszszapillantás. A társadalmi munka értéke megyénkben 1976-ban 48 millió forint, négy évvel később 186 millió forint volt A tavalyiról már szóltunk, az ideiről pedig csak annyit: van tennivaló. J. !! Új filmek Világhírű rendelőit a mozik műsorán A következő hónapokban 29 új nagyjátékfilm kerül a mozik műsorára: a filmek sorában hat magyar alkotás található, közöttük a nagy érdeklődéssel várt István a király című produkció, amelyet a tervek szerint április 26-án mutatnak be. Új filmmel jelentkezik Fábri Zoltán és Maár Gyula is, és műsorra tűzik a Rózsa János rendezésében, magyar—amerikai koprodukcióban készült Boszorkányszombat című filmet is. A filmszínházakban márciusban és áprilisban bemutatják néhány világhírű külföldi rendező alkotását is. A „francia Hitchcock”, Claude Chabrol Kisvárosi fojtogató című filmjét Georges Simenon regénye alapján készítette. Új krimijében egy bűnügy lélektani hátterét is bemutatja és a pontos jellemrajz — melynek felvázolásában olyan segítője van, mint Charles Aznavour — kiemeli a történetet a szokványos keretekből. Március 8-tól vetítik Szergej Bondarcsuk szovjet—■ mexikói—olasz koprodukcióban készített filmjét, a kétrészes „Mexikó lángokban” című alkotást Ugyancsak ebben a hónap-ban tűzik műsorra Rainer Weiner Fassbinder „Veronika Voss vágyakozása” című filmjét. A nyugatnémet filmrendező ebben a produkciójában folytatja a háború utáni Németország korának feltérképezését. Az alkotásban egy olyan filmszínésznő élettörténetét követi nyomon, aki átélte a hitleri időket ám a háború utáni új helyzethez nem tud alkalmazkodni. 1984. március 1., csütörtök )