Kisalföld, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
11,7 millió forintért Konyha és étterem épült a nagylózsi szociális otthonban Az elmúlt másfél évtizedben egyszerűen nem akadt olyan, az egészségüggyel foglalkozó beszámoló vagy jelentés a területen, amelyben ne szerepelt volna a nagylézsi szociális otthon konyhájának kérdése — elrettentő példaként, sürgősen megoldandó feladatként. 1951-ben nyílt meg, akkor hetven gondozott számára, a szociális otthon Nagylózson, a volt Solymosi-kastélyban. Jellemző a nyitást követő idők körülményeire: konyha, sőt edények híján az udvaron felállított kondérban főtt az egyfogásos ebéd a hetven ember számára ... Miután az épület alagsorában egy, az akkori létszám igényeinek is csak szűkösen megfelelő helyiséget konyhának alakí tottak ki, az otthon lakóinak száma fokozatosan a négyszeresére emelkedett. A mostoha körülményeket a közegészségügyi és munkavédelmi ellenőrzések érthető módon számtalan esetben kifogásolták. A jelenlegi ötéves terv végre meghozta a megoldást: 11,7 millió forintért, határidőre felépült a már igazán korszerű konyha a nagylózsi szociális otthonban. A szükséges raktárakkal, feldolgozó és előkészítő helyiségekkel és egy szép étteremmel is ellátott létesítményt dr. Kelemen István megyei főorvos hétfőn délután adta át rendeltetésének. Az Észak-dunántúli Tervező Vállalat soproni irodája tervezte, az építők a Fertődi Építőipari Szövetkezet szakemberei voltak. A szövetkezetnek egyébként az elmúlt évtizedben ez már a hetedik, az egészségügyi ellátást szolgáló építménye Sopron körzetében. A színvonalas munkáért a szövetkezet kollektívája elnyerte az egészségügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését.. A kitüntetést Sánta Lajos elnök vette át dr. Kelemen Istvántól. A nagylózsi szociális otthon új konyhája csak mintegy ötödét teszi ki a megye hatodik ötéves tervi szociális ellátást szolgáló beruházásoknak. A legnagyobb feladat a táplánypusztai szociális otthon százötven helyivel való bővítése. Ami pedig a távolabbi terveket illeti: a következő tervidőszakban mintegy kétszáz hellyel kívánják tovább bővíteni a megyében az otthonok hálózatát. Ugyanakkor egyre nagyobb gondot fordítanak a már meglévő létesítmények felújítására is, hiszen azok többsége eredetileg bizony egészen más célra épült, s csak utólag került a szociális ellátás szolgálatába. A tervek között szerepel továbbá Győrött újabb, és Sopronban az első nyugdíjasok házának építése is, amelyekben az arra képes lakók maguk fedezhetnék ellátásuk költségeit M. T. játékok A műszaki fejlesztésekre másfél éve alakult Novotrade RT a személyi számítógépekhez kidolgozott elektronikus játékaiból tartott sajtótájékoztatóval egybekötött bemutatót. Tavaly pályázatot hirdettek komputerjáték-programok kidolgozására. 1.300 program érkezett be, s a legsikeresebbek leírását megküldték angol partnerüknek, az Andromeda Software LTD londoni komputer társaságnak. E vállalat közvetítésével jelenleg már Angliában, az Egyesült Államokban és az NSZK-ban is forgalmazzák a hazai programozó szakemberek által kidolgozott játékokat. A játékprogramok forgalmazása itthon is megkezdődött, a Skála Prizma árusítja. Miután azonban e bonyolult, a gyors döntést, a stratégiai érzéket, a reflexeket fejlesztő játékok csak személyi számítógépre csatlakozva működnek, jelenleg még meglehetősen szerény a forgalom, hiszen alig ötezer személyi számítógép van az országban. Amennyiben szélesebb körben terjed majd el és olcsóbb lesz a személyi komputer, úgy a szakemberek szerint e játékok iránt is megélénkül majd a kereslet. A jó üzlet reményében a Novotrade most újból pályázatot hirdet kalandos, nyelvi korlátoktól mentes eredeti komputer játékprogramok kidolgozására. A pályázatok jogvédelméről a vállalat gondoskodik. Az érdeklődők a Novotrade RT XIII. kerület, Fürst Sándor utca 24—26. alatti irodájában jelentkezhetnek. Zavartalan takarmánypiac Az évszaknak megfelelő a kínálat a takarmánypiacon. A forgalmazás adataiból arra lehet következtetni, hogy a kistermelők körében továbbra is élénk az állattartási kedv. A piacokon felkínált malacok és süldők jó áron cserélnek gazdát, nem okoz gondot az értékesítés. Országos átlagban az elmúlt év azonos időszakához képest kilónként még egy-két forinttal többet is kérnek és adnak is a növendék állatokért. A Dunántúlon valamivel drágábban lehet hozzájutni a malachoz, sürdőhöz, a Tiszántúlon és a Duna— Tisza-közén valamivel alacsonyabb most az ár. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok alig-alig tudnak vásárolni az állatpiacokon, az árak ugyanis rendre magasabbak, mint amennyit az állami vállalatok kínálnak. Hetente hat-hétezer növendékállatot vesznek meg, ez a szokásos nyári forgalom átlagát jelenti. Ezeket az állatokat főként a nagyüzemi hizlaldákba adják oda, ahol valamilyen oknál fogva hiány mutatkozik malacból, süldőből. A július végi állatpiacra felhajtott sertések 70 százaléka cserél gazdát, — főként a kistermelők között — ez jó aránynak számít, a fennmaradó 30 százalékot a növekedésben elmaradt állatok teszik ki, ezeket nehezebb értékesíteni, kiváltképpen akkor, ha a gazda az árból nem hajlandó engedni. A zavartalan, kiegyensúlyozott állatpiac nyári „háttere”: a takarmányforgalmazás az elmúlt hetekben, hónapokban — egy-két termék kivételével — megfelelt az igényeknek és ez biztos alapot adott az állattartáshoz. NYÁR, NYÁR, te már csak ilyen leszel! Hol borút hozol az égre, hol meg ragyogó napsütéssel ajándékozol meg bennünket. Mégis csak nyár vagy te is, mert mi emberek azzá teszünk. Készülünk nyugalmas nyaralásra, izgalmas utazásokra, kellemes kikapcsolódásra, nehézkes vándorlásokra. A te idődben mehetnékünk támad. Menni, menni, mindegy, hogy hová, csak ki a megszokott, néha unott környezetből, az agyonhajszolt napokból, es valahová, máshová, ahol reméljük — s miért ne remélhetnénk —, hogy jobb, hogy más lesz életünk. Mert kell kimozdulni, elindulni, fölfedezni, megtalálni az új világot, folyót, hegyet, kiszáradt földeket, vizes réteket, idegen országot, új városokat, más arcokat. Tapasztalni, megélni, beleélni, megtudni milyen másutt az élet, hogy dobog a szív messzi tájakon, milyen az emberek tekintete. És hogy van-e arra is szerelem? Jó utazni, zötykölődni vonaton, elnyúlni kényelmes repülőgépülésben, hűvös italt kortyolgatva, hajóra szállni, s hagyni, hogy a játékos szél arcunkba csapja a hajunkat. Autózni, adni a gázt, tartani a tempót, s dühöngeni, ha megáll a gépkocsikaraván. Gyalogolni pedig izzasztóan szép, megszenvedni minden kilométerért, súlyos hátizsákkal ki- NyÁR állni az út szélére, hogy valaki, aki négy keréken jár, közelebb vigyen bennünket úticélunkhoz. Nyár, nyár még így, áprilisi szeszélyeddel is kellesz! Mert ha tűz a nap, megmártózunk langyos tóban, sodróvízű folyóban, versenyt úszunk a halakkal, ringunk csónakban és szembeszállunk fodros hullámokkal, napozunk a gumimatracunkon és bámuljuk az eget, a kékséget, s nem tudjuk miért, de érezzük, ez jó, nagyon jó. És ha alkonyul, gondok nélkül csavargunk, járjuk az utcákat, betérünk zajos kiskocsmába, s míg a sört hörpintjük, átszólunk a másik asztalhoz, barátkozunk, kezet rázunk, ölelkezünk és örök barátságot fogadunk. Címet és telefonszámot cserélünk. És énekelünk magyarul, németül, angolul és akármilyen más nyelven, mert a dal nemzetközi. S van tánc és van koccintás meg fogadkozás: egy év múlva újra ugyanitt, barátom! S hisszük, hogy így lesz, akkor, ott hisszük. Aztán amikor kitelnek szabadságunk napjai, amikor már az utolsó órákra kell gondolni, elkap valami szorongás: indulni, visszaindulni kell. Miért? Nem kérdezzük miért — hasztalan is lenne — csak belegyömöszöljük sporttáskánkba kétheti szennyesünket, s arról morfondírozunk, mikor induljunk haza? Délután? — kérdi ő. Miért kéne addig várni, jobb lesz délelőtt — vágom rá, s kimondatlanul is érzem, érzed és érzi mindenki, hogy mennék, mennél, menne már, indulna rögvest haza. Megérkezni gyönyörű. Mónus Ágnes 1984. augusztus 1. szerdai Palackozóüzemet avattak Bükön Tegnap átadták rendeltetésének a Vas megyei Bükfürdőn az új gyógy-, ásványvíz és üdítőital palackozó üzemet. Két évvel ezelőtt tizenkét Győr-Sopron, Komárom, Vas és Veszprém megyei vállalat, állami gazdaság, termelőszövetkezet, ÁFÉSZ alakított gazdasági társulást erre a célra a Fertői Nádgazdasági Vállalat gesztorságával, s kezdett hozzá a palackozó építéséhez, a büki gyógyvíz további hasznosításának előkészületeihez. Az új palackozót görög—NSZK—osztrák kooperációban, árucsere-szerződés alapján korszerű töltősorral szerelték fel, amelynek teljesítménye 5800 liter óránként. Az üdítő italok egy részéhez görög alapanyagot használnak fel, s a már ismert „Olimpos” üdítő italként hozzák forgalomba, másrészt új üdítőitalként a Büki Keserűt palackozzák, amely tizenhat hazai gyógynövény kivonatából készül. Ez utóbbi kedvezően befolyásolja a szervezet vérellátását, a szívműködést, az anyagcserét. A koncentrátum nem tartalmaz semmiféle tartósítószert.A harmadik italféleség a Büki Ásványvíz, amely meleg hévízi forrásvízből készül, s szénsavval dúsítják. Tisztán, illetve szörppel, borral elegyítve egyaránt fogyasztható A palackozó üzem a tervek szerint még ebben az évben ötmillió liter üdítő italt és 2,6 millió liter ásványvizet hoz forgalomba. A következő évben pedig már évi tizenegy millió liter különböző üdítőital és három-négymillió liter ásványvíz előállítását, forgalmazását tervezik ■ Az első félévben a Volán 19. számú Vállalat győri kirendeltsége 11 ezer kis konténert juttatott el a megrendelőknek. Év végéig hasonló forgalmat várnak. Balesetvédelmi ellenőrzés megyénkben A munkahelyi tragédiák megelőzése közös ügyünk Figyelmeztető tanulságok (1. rész.) Érdekes világstatisztikát mutatott a minap Bellovicz Gyula, az Állami Munkavédelmi Felügyelőség megyei főfelügyelője. Halálos veszélyességi szempontból adott időegységre vetítve összehasonlították a különböző tevékenységeket, foglalkozásokat, környezeti hatásokat a kígyóharapástól a meteorit becsapódásig. Kiderült például, hogy a sokak által rettegett villámcsapás háromezerszer veszélytelenebb, mint az otthon tartózkodás, vagy a buszon utazás... Motorkerékpárral utazni egy órát pedig ötszázszor veszélyesebb, mint bányában dolgozni. A vészrangsort különben a versenylovaglás vezeti, ezt a profi box követi. Meglepő módon a mezőgazdaságban a munka kétszer nagyobb halálos baleseti veszéllyel jár, mint a szigorúan ellenőrzött vegyiparban! A világra való kitekintés után térjünk vissza szűkebb hazánkba, a megyébe, ahol nincs profi box és viperaveszély, de megelőzhető üzemi balesetek és halálos tragédiák, sajnos, nap mint nap akadnak. Az új szervezeti rendszerben dolgozó hivatásos munkavédelmi felügyelők számára rosszul kezdődött a „bemutatkozás”. Az eredeti tervek szerint ugyanis ott folytatták volna, ahol a Szakszervezeek Megyei Tanácsa munkavédelmi osztálya cím alatt (mely még ideiglenesen ma is megvan) abbahagyták. A Rendszeres ellenőrző programjuk azonban felborult,öbb halálos és súlyos baleset miatt az ellenőrzési program módosult. Ha összehasonlítjuk az öt évvel ezelőtti számokkal mai adatainkat, jelentős csökkenésről szólhatunk, de azt, hogy a baleseti helyzet kedvező, nem mondhatjuk el, mert minden baleset számunkra kudarc, a megelőzés hiányosságait mutatja. Az elmúlt héten is két halálos üzemi baleset történt megyénkben — magyarázza Bellovicz Gyula. — Kérem, ismertesse a részleteket és a tapasztalatokat! A vizsgálatok mai állása szerint a pannonhalmi Egyetértés Termelőszövetkezetben csak az elhunyt közvetlen felelőssége állapítható meg a július 24-én történt rakodógép és motorkerékpár ütközéskor. Mint a lapokban már hírül adták, Tóth Márton 19 éves fiatalember motorkerékpárjával menet közben lehajtott fejjel bíbelődött (másnap szerezhette volna meg a végleges jogosítványát), és viszonylag nagy sebességgel nekirohant egy úgynevezett homlokrakodógépnek. A végzetes figyelmetlenség mellett milyen közvetett okok vezethettek a fiatalember halálához? — A különféle bizonyítékok megítélése nem a mi feladatunk, arra a bíróság hivatott, mi a megelőzésre , és az előírások megtartására szorítkozunk vizsgálataink során. Így például kiderült, hogy a pannonhalmi téesz telepén, ahol a baleset bekövetkezett, nincs szabályozva a közlekedési rend, sem az utakon, sem a bejáratnál nem helyeztek el jelzőtáblát. A rakodógépet hivatalos megbízás nélkül, nehézgépkezelői vizsga nélkül vezették, indítókulcs helyett nyomógombos kapcsolóval üzemelt évek óta. Eddig azt sem sikerült tisztázni, hogyan került a fiatalember a saját járműve a telepre, amelyet menet közben bütykölt. Néhány napra rá, júnus 27-én a Rábaközi Erdészet Iharos erdészkerületében történt egy végzetes fadöntés. Az áldozat, Polgár Pál szintén fiatal ember volt, szorgalmas, jól képzett, mondhatni szép szakmai karrier előtt állt. Épp egy tölgyest termeltek ki. Már csak néhány fa maradt az erdőből. A munkálatokat az áldozat, Polgár Pál vágásvezető erdész irányította. A döntést végző szakember megbeszélte a fa döntési irányát a fiatal erdészszel, aki ezt mondta: jól van, kezd csak, megyek innét. Ezután a favágó hozzálátott a döntéshez. Az előzetes figyelmeztetés után, a döntővágás megkezdése előttg ahogy szokás, „vigyázz, döntöm!” hangos kiáltással jelezte a veszélyt. Sajnos, mskor látószögéből főnöke mozgását nem kísérhette figyelemmel. Amikor a fa megindult, a döntő szakember, Rozsics József, mint mindig, a dőlés irányába nézett, és látta, hogy a vágásvezető pont a vesztébe, a fa alá fut Mire a többiek odaértek, csak az azonnal halált állapíthatták meg. A szemtanúk szerint az áldozat, nem viselt védősisakot, majd később kiderült, hogy érvényes munkavédelmi vizsgával sem rendelkezett. A fa döntője pedig, megelégedve főnöke szavával, nem győződött meg arról, hogy az a veszélyzónát elhagyta-e a döntés megkezdésekor. Mindkét eset arra utal, hogy nagyobb munkahelyi fegyelemmel és figyelemmel a tragédiák megelőzhetők lettek volna. (Folytatjuk) Horváth Sándor KI/AIPOID - 3