Kisalföld, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
Megjavul-e végre a tévévétel Sopronban? A népi ellenőrzés keményhangú elemzése A téma ismerős lehet olvasóink előtt, hiszen lapunkban is foglalkoztunk vele: a soproni Jereván lakótelep tévévételi panaszáról van szó. Hogy miért kellett a Győr-Sopron megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak újból foglalkoznia tegnapi ülésén a közel másfél éves témával, az az alábbiakból ki fog derülni. : Csupán néhány mozzanat a történtek felidézésére. Közérdekű bejelentés alapján a MNEB 1983. szeptemberében némellenőri vizsgálatot végzett a lakótelepi tévé-vételi viszonyokról A vizsgálat a lakók (közel tízezer ember!) panaszét alaposnak találta, és megállapította a központi antennarendszer fenntartásáért és karbantartásáért felelős vállalatot mulasztását. A megyei NEB a lakossági panaszok megszüntetésére nyolcpontos javaslatot fogadott el és juttatott el a soproni illetékesekhez. A dolgok ilyetén alakulása megnyugtató lezárását ígérte az ügynek, annál is inkább mert a városi tanács elnöke hivatalos levélben ígérte a közösségi antennarendszer vételi zavarainak megszüntetésére teendő intézkedéseket. Sok víz lefolyt az Ikván, de a vételi lehetőségek — és éppen a Magyar Televízió adásaival volt a legtöbb probléma — nem javultak, sőt egyes területeken tovább romlottak. Nem csoda tehát, hogy az ott lakóknak végleg elfogyott a türelmük, és harminc közös képviselő értekezletén elhatározott módon újra a népi ellenőrzéshez fordultak 1984. december 10-án. Azt tették szóvá, hogy érdemi intézkedés a MNEB- vizsgálat óta sem történt. Nos, ezek az igen szűken sorolt történései az immár nyolc esztendeje jól-rosszul működő nagyközösségi tévéantenna-rendszer sorsa alakulásának. S az előzmények, az áldatlan huzavona került terítékre a tegnapi MNEB- ülésen. A be írásos dokumentumok mellett a lakótelepiek két képviselőjét is meghívták, no, meg a soproni tanács képviselőjét — a műszaki osztály jogásza képviselte a városi vezetést. Mint később kiderült, tájékozottsága, illetve hatásköre kevés volt a helytálláshoz. Mert ezen a tanácskozáson nehéz is lett volna bárkinek kiállni a mundér becsületééért. Felesleges részletezni a MNEB-tagok és a meghívottak szenvedélyes hangnemű hozzászólásait, ahogy ízekre szedték a tanácsi írásos (és szóbeli) magyarázkodást. Hangsúlyozták hogy nem egy testület — tehát a megyei népi ellenőrzés — presztízséről van szó, amikor számon kérik a vizsgálatot követő aktatologatást, egymásramutogatást, bürokratikus ügyintézkedést, hanem tízezer ember közérzetének folyamatos rontása miatt emeltek szót. Kemény megfogalmazásban hangzott el több résztvevő szájából a tanácsi szakigazgatás tevékenységének bírálata. Hiszen mit érdekli például a Jereván lakótelepieket, hogy már az első pillanattól szinte gazdátlan volt az antennarendszer , ugyanis annak műszaki átadásán 1976-ban meg sem jelentek a tanács illetékes szakemberei? Kit érdekel a szellemképes képernyőt nézve, hogy tulajdonjogi tisztázatlanságok nehezítik az ügyek kisimulását? (Csak közbevetésként: az országban minden lakótelepen van állami, szövetkezeti és OTP-lakás, van központi tévéantenna, mégsincs belőle „ügy”.) Miért is érdekelné az embereket ?az IKV és az Elektronikai Kisvállalat (utódja az előzményekben jelentősen ludas Gelkának) osztozkodási vitája az átalánydíjon, ha a havi tizennégy forintjukért alig kapnak valamit? Avagy miért is lenne bárki kíváncsi a hiányos közműtérképek felelőseire, amikor azt látja, hogy a munkagépek egymás után vagdossák el a földalatti tévékábeleket? Ezekkel a gondolatokkal isgyetértett a testület, és egyértelműen a soproni tanács elmarasztalását fogalmazta meg, annál is inkább, mert nemcsak hogy az egész lakótelep építtetője és gazdája hanem felügyeleti szerve is az egymásra mutogató két vállalatnak. Eljött a személyes felelősségrevonás ideje — hangoztatták többen is, nem véletlen tehát, hogy a MNEB tegnapi határozatának első pontjaként azt kérte, a soproni tanács elnökétől, hogy indítson fegyelmi eljárást az ügyben elmarasztalható személyek ellen. A most ígért soproni intézkedési tervet elfogadta a testület azzal, hogy a hibák helyrehozását a soproni NER-nek állandóan figyelemmel kell kísérnie. A történtekre pedig ez év negyedik negyedévében még visszatérnek — nem csoda, hogy a népi ellenőrök már kissé hitetlenek. A soproni „antenna-cirkusznak” számos tanulsága van. Egyebek között az, hogy a népi ellenőrzésnek még az eddiginél is tudatosabban kell élnie az utóvizsgálati módszerekkel. De a fő tanulság mégis a soproni városi tanácsé. El kell fogadni az ott dolgozóknak, hogy aki közszolgálat vállalására szerződött, annak mindenkor kötelessége a látszatintézkedések helyett a lakosság ügyes-bajos, kisebb-nagyobb dolgait egyaránt tisztességgel képviselni, érdekeit szolgálni. Csiszka Antal Elektronikai tagozat A Magyar Kereskedelmi Kamarában két korábbi szakmai tagozat — a műszeripari, valamint a híradás- és vákuumtechnikai — egyesülésével megalakult az elektronikai tagozat. Létrehozását az indokolta, hogy az elektronika az elmúlt években a gépipar egységes, leggyorsabban fejlődő ágazatává vált. Részesedése a teljes gépipari termelésből eléri a 25—26 százalékot, és kivitele a gépipari tőkés export csaknem 30 százalékát adja A műszeripar és a híradástechnikai ipar között olyan erőssé vált a technikai integráció, hogy ma már gyakorlatilag eltűntek a határok a két alágazat között. Az új kamarai tagozat feladata, hogy hatékonyan támogassa a hazai mikroelektronikai program végrehajtását, képviselje a vállalati érdeket a gazdaságirányítás korszerűsítésének folyamatában, s járuljon hozzá az alágazat nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainak javításához is. 1985. február 1., péntek Nyolcvankét millió utas Régi cég, új stílus? Sajtótájékoztató a vonaton A Magyar Államvasutak budapesti igazgatósága öt megye is a főváros vasúthálózatának, személy- és teherforgalmának gazdája A Nógrádtól Győr-Sopron megyéig elterülő ■nagyvállalat méreteivel talán csak múltja vetekedhet. Mindezek után furcsa, de igaz: az igazgatóság e hét közepén, szerdán tartotta meg hosszú történetének első sajtótájékoztatóját. A tájékoztató ténye, a vasút közeledése a szolgáltatásait igénybe vevő nagyközönség felé, önmagában is sokat elárul a MÁV újsütetű üzletpolitikájáról. A sajtótájékoztatón egyértelművé vált: az egyre dráguló anyag és energia, a szűkülő pénzügyi lehetőségek, a hazai és a nemzetközi fuvarpiaci verseny rákényszeríti a vasutat arra, hogy vállalatként, szolgáltató céghez illően keresse működésének színvonalasabb és gyümölcsözőbb lehetőségeit. A főváros Keleti pályaudvarának csarnokából pontosan tíz órakor indult el a sajtó képviselőit és az igazgatóság vezetőit budapesti körsétára vivő különvonat A stílusos helyszínen Tongori Imre, a MÁV-igazgatóság vezetője értékelte a vállalat tavalyi munkáját. Többek között elmondhatta, hogy az ic.izparág szerelvényei egy év alatt csaknem nyolcvankét millió utast szállítottak, túlteljesítve az egyébként sem pesszimista tervet. A siker annak köszönhető, hogy aktív üzletpolitikai intézkedésekkel sikerült visszahódítani az áremelkedések után óvatossá vált utazóközönség jórészét. Az új, jelentős rétegeket érintő kedvezmények mellett számos intézkedés született és vált valóra a gyorsabb és kulturáltabb utazás érdekében. Érdemes megemlíteni, hogy a vidéki állomások közül a legnagyobb személyforgalommal Győr dicsekedhet. Naponta huszonötezren indulnak és érkeznek ide. A Magyar Államvasutak tavaly százhuszonnegy millió tonna áru elszállítását tervezte. A budapesti igazgatóság harmincegy millió hétszázezer tonnával részesedett ebből a tervből. Túl az esztendőn az összesített adatok alig több mint harmincegy millió tonnáról beszélnek. A MÁV tucatnyi ajánlattal, kéréssel, közös haszonnal járó kezdeményezéssel fordult a fuvaroztatókhoz. A jobb együttműködésre, a szervezettebb, ütemesebb és gyorsabb munkára az idén valóban szüksége lesz a budapesti igazgatóságnak a korábbinál magasabb tervek teljesítéséhez. Győr-Sopron megyében, 1985-ben a tervek szerint több mint öt és fél millió tonna áru vár elszállításra. A sajtókonferencia különvonata Kelenföld, Ferencváros és Rákosrendező érintésével érkezett vissza a Keleti pályaudvarra. A körút során az igazgatóság és az üzemfőnökségek vezetői tájékoztatót adtak arról a nagyszabású versenymozgalomról is, amely a XIII. pártkongreszszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére bontakozott ki a főváros és az öt megye vasútján. Bizonyára nem véletlen, hogy a Ferencvárosból útjára indult munkaverseny vállalásai jórészt a gyorsabb és kulturáltabb közlekedést, az utasok udvariasabb és színvonalasabb kiszolgálását tűzte ki célul A munkaerőgondokkal, anyagi, fejlesztési gondokkal küzdő vasúton valóban szükség van a dolgozók áldozatvállalására, a munkaköri kötelességet meghaladó munkára G. J. Hídemberekből több kellene Számítástechnika és keresetszabályozás Ajánlat a mezőgazdasági üzemeknek Ne firtassuk most, hogy miért terjed lassan a számítástechnika. a jónéhány ok között talán leginkább tetten érhető az üzemek fogadókészsége, annak az alapvető ténynek a lassú felismerése, hogy eredményt produkálni ma már valamennyi termelőüzemben a hatékonyság növelésével és a költségkíméléssel lehet. Ehhez pedig kitűnő segítség a számítógép. A fogadókészséget említettük, jó példa erre a Kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Éppen egy évvel ezelőtt kapott helyet náluk a Commodore 64-es számítógép, mégpedig éppen a vállalati hatékonyság növelése céljából. A gépi adatfeldolgozást itt különösen indokolta az a tény, hogy a termelés során akkora adathalmaz jön létre, hogy nincs olyan szakember, aki azt képes lenne átlátni, rendszerezni. Természetesen, az üzemi fogadókészségen túl szükségeltetik az úgynevezett „hídember”, vagyis az olyan szakember, aki képes arra, hogy az adott szakterületet összekapcsolja a számítástechnikával. Itt az erdőgazdaságnál említhetjük Kovács Róbert nevét, aki erdőmérnökként kezdte működését a gazdaságban, beosztása műszaki vezető, s nem hiszem, hogy túlzás, de megszállottja most a számítástechnikának. Ahogy megérkezett a gép azóta foglalkozik a gazdaságon belül az ilyen módú adatfeldolgozással, s ennnek az egyetlen évnek az eredményei már biztatást adnak a vezetésnek arra, hogy nagyobb teljesítőképességű számítógépet vásároljanak. Először készletgazdálkodási feladatok megoldására hasznosították a Commodore 64-et, sikerült elérni a termelésben nagyfontosságú anyagok naprakész nyilvántartását, az erdőgazdaságban például kilenc raktározási hellyel rendelkeznek. Aztán nagy jelentőségű a gépjárművek futáselemzése hiszen itt évente kétmillió tonnakilométernél nagyobb a szállítási feladat. Vizsgálták a gazdaságosságot, például a ravazdi erdészetnél azt, hogy esős időszakban , hogyan változik a hatékonyság. Ezek és még sok-sok hozzá hasonló olyan adatok, amelyek a későbbiek során hasznosíthatók, sőt az operatív feladatokban beépíthetők. Vizsgálat tárgya lett az is, hogy melyek azok a feladatok a mikroszámítógépes rendszerben, amelyek biztonsággal megoldhatók és hasznosak lehetnek a gazdálkodó egységeknek, így jutottak el a keresetszabályozás modellezéséhez. A szakemberek véleménye szerint így kialakult a keresetszabályozás várhatóan legelterjedtebb módjának a komplex modellje, amit azon túl, hogy a gazdaság sikerrel hasznosít, felajánl a termelőszövetkezeteknek is, és éppen időben, mert elkészültek már az 1984. évi mérlegadatok, s a következő hónap végéig határozniuk kell a termelőszövetkezeteknek, milyen javadalmazási módszert választanak. — Egy ilyen programnak az elkészítése, kifejlesztése annyi szellemi energiát vesz igénybe — említi Kovács Róbert — hogy azt mindenképpen kamatoztatni érdemes, ezért gondoltunk arra, hogy felkínáljuk a szövetkezeteknek. Sőt, arra is lenne mód, hogy amikor már a 85-ös mérlegadatok válnak bázissá, megvizsgálják, mi jött be a tervekből, vagyis lényegében ez a tesztelése lenne a rendszernek. Az erdőgazdaságnál úgy vélekednek: a mérhető gazdaságosságon túl leginkább az szól a számítástechnika alkalmazása mellett, hogy a műszaki és közgazdasági szakgárda körében olyan alapvető szemléletváltozást hoz, amiből hosszú éveken át profitálhat bármely gazdálkodó, termelő üzem. , S amikor készséggel felajánlják a segítséget a termelőszövetkezeteknek, nemcsak a komplex modell adaptálásáról van szó, hanem kimondatlanul is, szemléletváltoztatásra kényszerül a termelőszövetkezeti szakember, vagy fogalmazhatnék úgy is, elkezdődhet a hídemberek kialakítása. G. Szabó Környezetvédelmi nádaratás A környezet védelmét és a víz minőségének megóvását szolgáló nagyszabású nádaratási akció kezdődött a Velencei-tavon. Az elkövetkező hetekben valóságos nagytakarítást végeznek: kihasználják, hogy a tó jégpáncélja még elbírja a nádvágó gépeket és az embereket, s a természetvédelmi őrület kivételével mindenütt — csaknem félezer hektáron — levágják a száraz nádat. A cél annak megakadályozása, hogy a lábon elrothadó nádszálak szennyezzék a vizet, növeljék annak szervesanyag tartalmát. EURIPOID----3