Kisalföld, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-01 / 76. szám
Újabb fejlesztés előtt bővíti exportját a Rábatext Kommunista szombatokban pótolják a téli kiesést Több más vállalathoz hasonlóan a Rábatext Győri Textilipari Vállalatnál is némi termeléskiesést okozott az év eleji kemény tél, pontosabban az energiahordozókkal történő kényszerű takarékoskodás. Az elmaradások jó részét a március 2-án, illetve 9-én tartott kommunista műszakok során a kollektíva azonban már pótolta, s vállalta, hogy amennyiben szükség lesz rá, újabb szombati műszakok beiktatásával leokozza a termelést. A vállalat vezetői azonban nem csak emiatt beszélhetnek sikeres évkezdésről: kedvezően alakult a piaci helyzet is a vállalat számára. .— A termékek iránti kereslet — mondja Vass Zoltán, a Rábatext igazgatója — minndkét „fronton”, belföldön és a nem rubel elszámolású exportpiacunkon is számunkra kedvező. A vállalat gazdálkodása szempontjából döntő jelentőségű exportmegrendeléseink értékben mintegy 50 millió forinttalhaladják meg a múlt évi szintet, s a kivitelből származó árbevételünk várhatóan jócskán több lesz, mint 800 millió forint. Mindez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy valamennyi jelentős vásárlónknál sikerült az érintett országok inflációját meghaladó szintű áremelést elérnünk. E kedvező piaci lehetőségek persze korántsem jelentik azt, hogy immár ölhetett kézzel várhatjuk az év végét. Jónnéhány évvel ezelőtt, a textilipar nagyarányú rekonstrukciójának időszakában a Rábatext is jelentős korszerűsítést hajthatott végre. Az elmúlt években azonban a győri vállalatnak is érzékelnie kellett a beruházási források megcsappanását. Ez a tény azonban a jelek szerint nem aggasztja különösképp a vállalat vezetőit. — Magyarországon — mondja a Rábatext igazgatója — a vállalatok részéről szinte kötelező „elvárás”, hogy előbbre lépni minden téren csak pénzből lehet, pedig igénnyel a nálunknál gazdagabb országokban sem léphetnek fel a vállalatok. Tény, hogy a Rábatext szinte minden új lehetőséget igyekszik megragadni, hogy jelentősebb pénzeszközök híján is javítani tudja gazdálkodását. Az elsők között támogatta az úgynevezett minőségi körök létrehozását. Ugyancsak az elsők között alapított lányvállalatot a vállalat karbantartó, szolgáltató részlegeiből. S ha új gépek vásárlására nem is volt lehetősége, megtalálta a módját, hogy mégis felfrissítse: korszerűsítse gépparkját. A nálunk még meglehetősen újszerű lízing-ügyletek lehetőségeit kihasználva a világhírű svájci Rati cégtől vett bérbe korszerű svártóperenciezéseket. A vállalat vezetői azonban nem titkolták, hogy a következő években szeretnének jelentősebb korszerűsítést is végrehajtani. — Pénzügyi helyzetünk — mondja Vass Zoltán igazgató — kiegyensúlyozottnak mondható. S ezt a helyzetünket szeretnénk „erőgyűjtésre”, magyarán kellő pénzügyi tartalékok, fejlesztési források képzésére kihasználni. Úgy számolunk, hogy jövőre a kikészítő üzemrészben és a fonodánkban hajthatunk végre kisebb rekonstrukciót, majd az azt követő esztendőben. 1987-től pedig a szövődében hajtunk végre nagyarányú gépcserét. Szeretnénk a rekonstrukció során termelő gépeink közel felét új, korszerű berendezésekre cserélni, hogy megőrizhessük nemzetközi versenyképességünket. A mostani számítások szerint várhatóan mintegy 400 millió forintot kell fordítanunk a tervezett fejlesztésre. De tovább fejlődik a vállalat szervezeti mechanizmusa is. Már tavaly megkezdtük a felkészülést a vállalat számítógépes termelésirányítására, s még idén sor kerül a vállalati irányítás korszerűsítésére is a vállalati tanács létrehozásával. PTH. Nőttek a költségek Késnek a primőrök Panaszkodnak a fóliások Mennyibe kerül egy zöldpaprika? Mondtunk már az idei télre sok rosszat, kígyót-békát. Kívántuk párszor a végét is, mely nem nagyon akart eljönni. Most, hogy már volt néhány fényesebb, enyhébb nappal, örvendtünk a tavasznak. Pedig a télnek még nincs vége, hatását érezni fogjuk még hónapokig, ha nem tovább. Késnek például a primőrök. A növényeknek is megvan a maguk belső órája, mely hőmérséklettel, napfénnyel működik. S ha valamelyikből kevesebb van a kelleténél, akkor a növény lassabban fejlődik. — Most ilyen idő járt ránk — mondta Berki Sándor, a győri Új Kalász Termelőszövetkezet kertészeti ágazatának vezető helyettese. — Nálunk a fólia alatti terület tizenhétezer négyzetméter körül van, ebből közel ötezer négyzetméteren foglalkozunk palántaneveléssel, illetve zöldséghajtatással. Sajnos, ez a tevékenység az előző esztendőkben sem hajtott túl nagy hasznot, most viszont még tovább romlott a helyzet A sokáig tartó tél miatt a," szokásosnál több fűtőanyagot használtunk fel. Emellett a napfényes órák száma is nagyon alacsony volt így lényegesen lassabban fejlődtek a palánták. A tápkockás paprika és paradicsompalántáink közel három héttel elmaradtak egy normális évhez képest. Ahhoz, hogy a palánta nevelésen némi hasznunk is legyen, legalább ötven fillérrel emelnünk kell szálanként a tápkockás palánták árát. Szerencsére a vásárlóink kertészkedő emberek, akik tisztában vannak azzal, hogy mennyire energiaigényes ez a tevékenység. — A kisüzemekben szintén hasonló a helyzet — mondta Szakonyi Gyula, a győri áfést . felvásárlási osztályvezetője. — A szövetkezetünk területén közel hetvenezer négyzetméterre tehető a fóliával fedett föld nagysága. Sajnos az utóbbi időben a fóliás zöldséghajtatás haszna számottevően csökkent. Nem az értékesítési árak lettek alacsonyabbak, hanem a kiadások nőttek. Hogy mást ne említsek, a villamosenergia, a fűtőolajköltségek harminc százalékkal emelkedtek, a fólia ára duplája a pár esztendővel ezelőttinek, ráadásul nincs is belőle elég. Drágábbak lettek a vegyszerek, a palánták. A fóliások nagy része közvetlenül a boltokba viszi a primőröket, így gondot jelent a szállítási költségek emelkedése, is. Nyáron, egy épülő ház mögött nyújtózkodik Ihász Ferenc hétszázötven négyzetméteres fóliasátra. A gazda fiatal, a kertészethez kedvet érző fiatalember, akiről nem mondhatnám, hogy ezekben a hetekben túlságosan boldog. — Uborkát hajtatok a fólia alatt, és mintegy tizennyolcezer palántát is nevelek. Sajnos az idén egyikkel sem lehet dicsekedni. Eltüzeltem ezideig 278 mázsa kokszot, negyven mázsa brikettet, öt köbméter tűzifát és a nagyon hideg napokon háromezer liter olajat. Legalább azt szeretné az ember, hogy a költségei maradéktalanul megtérüljenek, és a munkadíjra is maradjon valami. A palánta ára — úgy vélem — négy-öt forint között lesz, és ennél olcsóbban sajnos én sem adhatom. Korai zöldségtermesztéssel csak elég kevés fóliás foglalkozik, lévén, hogy a sátrak fűtése sokba kerül, a termelés nincsen híján a kockázatnak, és néha éppen a magas árak miatt az értékesítés sem egyszerű Ambrus Istvánnak viszont Győrött, mondhatni a város közepén, nem messze a Bem tértől mintaszerű fóliaháza van. — Háromszáz négyzetméter a jelenlegi fólia alatti terület — mondta a fiatalember, aki főállásban foglalkozik a hajtatással. — A szüleimtől tanultam meg a kertészkedés sok csínjátbínját. Az idén kosszarvú paprikát, valamint uborkát termelünk Készek a palánták nálunk is, és ez természetesen többletkiadást is jelentett, hisz a lassabban fejlődő növénynek is fűteni kellett. • Eddig talán harminc-negyven kiló uborkát adtam el, és valamennyi paprikát. Közvetlenül a boltoknak szállítok így az érvényben lévő előírások szerint a napi eladási árból nyolcvan százalékát kapom meg én, húsz százalék a kereskedelem haszna. A községeink legalább harminc százalékkal emelkedtek tavalyhoz képest. A namrika, amiért a múlt hétig kilenctíz forint körül kantam daratonkért nekem is belekerült legalább nyolc forintba. Sajnos, a későbbiekben az arányok még tovább,romlanak. A fenti vélemények is jelzik, helytálló, az a bevezetőben említett megállapítás, miszerint a télnek még nincs vége. Úgy tűnik, hogy a szokásosnál későbben jutunk elfogadható árú paprikához, paradicsomhoz és egyéb primőrökhöz. Ráadásul, ha a termelők közül sokan lesznek, akik nem találják meg a számításukat akkor az idei télnek még olyan, hatása is lehet, hogy jövőre csökken a terület. Úgy tűnik, a legkisebb kockázatot jelenleg is a kereskedelem vállalja. Az ő 20 százalékos haszonkulcsuk biztos. Igaz, a rendelet módot ad arra, hogy ezt megosszák a termelőkkel. Ám erre ritkán van példa. Németh E. 1985. április 1., hétfő Ünnep Kónyban JUBILEUMI KÓRUSTALÁLKOZÓ Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szombaton a kora délutáni órákban megyénkbe érkezett. Győrött találkozott dr. lakatos Lászlóval, a megyei pártbizottság első titkárával. A találkozón jelen volt Vadász Anna, a népfront megyei bizottságának titkára. A véleménycsere során Pozsgay Imre tájékoztatót hallgatott meg az időszerű tennivalókról és a népfront megyei, illetve városi apparátusával ismerkedett. A vendég útja ezt követően Kónyba vezetett. A főtitkár a községben született. A település vezető politikai testületei, társadalmi és gazdasági szervei meghívásának tett eleget. Erre jeles alkalom kínálkozott: szombaton délután ünnepelték a falu felszabadulásának negyvenedik, az Erkel Ferenc énekkar megalakulásának 25 évfordulóját. A helyi tanács épületében Pozsgay Imrét és feleségét, a kíséretükben levő Vadász Annát, a meghívott számos vendéget, élükön Kreiter Máriát, a megyei pártbizottság titkárát a falu vezetőinek társaságában Wellner István, a csornai városi pártbizottság első titkára fogadta. Dömötör Imre, a községi pártvezetőség titkára tájékoztatót adott a községpolitikai, gazdasági eredményekről és törekvésekről Közben a falu lakossága délután 4 órára a pártszékházban gyűlt össze A gyűlésen ünnepi köszöntőt mondott a népfront országos tanácsának főtitkára. Emlékeztette hallgatóit az életüket feláldozott szovjet hősökre, a Szovjetunió honvédő és felszabadító harcának történelmi jelentőségére. Szólt arról, hogy 1945- ben először adatott meg ezen a földön: ne a kiváltságosokból, hanem a népből váljék nemzet a hazában. A felszabadulás nagy lépést kínált az emberek tömegeinek, hogy megindulhassanak a társadalmi haladás, a felemelkedés útján. Törések, buktatók árán szocialista társadalom jött létre, amelyet az alkotó emberek, a nép különböző rétegei elfogadnak. Friss még bennünk a XIII. pártkongresszus élménye — emlékeztette hallgatóit Pozsgay Imre —, amely arra adott biztatást, hogy higgyünk közös erőnkben sokszorozzuk meg erőinket cselekedeteinkben. A neves vendég végül kónyi élményeiről beszélt: — Nagy öröm számomra, hogy utolsó látogatásom óta is gyarapodott a falunk — mondta —, mert itt szorgos nép lakik. Nem kell erőszakot tenni önmagunkon, hogy dicsérettel szóljunk e közösség teljesítményéről. A közösségi és a szellemi vállalkozás szép példája a kórustalálkozó, amelyet a neves évforduló és a jubileum alkalmából rendeztek — hangsúlyozta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Nagyszabású kulturális gálaműsor következett. A jubiláló kórus vendégeként fellépett Borka Ferenc vezényletével a lébénymiklósi Liszt Ferenc énekkar, a győrszentiváni József Attila énekkar (vezényelt Kulacs Béla), a csornai ifjúsági vegyeskar (vezetője Nagy Kálmán), a csehszlovákiai Dióspatony Barátság énekkara (vezényelt Ág Tibor). Az Erkel Ferenc énekkar — amelynek ma helyi áfész a működtetője — Veér György vezényletével zárta a kórusművek bemutatóinak sorát. A negyedszázados kórusjubileum alkalmával köszöntötték az együttest, amely Szocialista kultúráért, kitüntetésben részesült. Vezetői, tagjai közül is számosan kaptak elismerést. Veér György karnagy, az együttes alapítója Kiváló munkáért kitüntetést, az alapító tagok közül Veér Katalin miniszteri dicséretet, Harsányi József Szocialista kultúráért. Lukács László ugyancsak miniszteri dicséretet vett át. Horváth László idénak a Hazafias Népfront Érdemes társadalmi munkás kitüntetést ítélték oda A Mészöv tízezer forintot adományozott a jubiláló szövetkezeti kórusnak. Az esemény csúcspontjaként az összkar Kodály-művel zárta a két és fél órás, öntevékeny művészeti gálát. V. L. A jubiláló Vnity- szövetkezeti kórus. Pozsgay Imre átnyújtja a kitüntetést Veér Katalinnak, az énekkar alapító tagjának. KUfH PÖD - 3