Kisalföld, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
Nincs más út, mint a békés együttélés Mihail Gorbacsov nyilatkozata az amerikai Time magazinnak A szovjet—amerikai kapcsolatokról, ezen belül a novemberre Genfbe tervezett csúcstalálkozóról, valamint a nukleáris és űrfegyverkezés megállításával kapcsolatos szovjet álláspontról nyilatkozott a Time amerikai Hírmagazinnak Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A Moszkvában vasárnap este nyilvánosságra hozott válaszaiban Gorbacsov bonyolultnak, feszültnek, sőt robbanásveszélyesnek nevezte a nemzetközi helyzetet, s mint mondotta, ez az állapot még tovább romlik. Ezért össze kell szedni a politikai bátorságot, s meg kell állítani az egyre előbbre tartó fenyegető folyamatot. Véget kell vetni a fegyverkezési Hajszának, meg kell kezdeni a leszerelést és a kapcsolatok javítását — jelentette ki a szovjet politikus. A Szovjetunió — folytatta az SZKP KB főtitkára — nem pusztán szorgalmazza a kapcsolatok javítását, hanem egészen konkrét javaslatokat és gyakorlati lépéseket is tesz ennek érdekében. Ezt szolgálja többek között a nukleáris robbantásokra meghirdetett szovjet moratórium, s az a javaslat, hogy az Egyesült Államok csatlakozzon e moratóriumhoz és újítsák fel a nukleáris kísérletek teljes tilalmáról folytatott tárgyalásokat. E cél érdekében született a világűr békés hasznosításában való együttműködésről és az űrfegyverkezési hajsza megállításáról szóló indítvány is. A felelős amerikai vezetőknél azonban nyílt ellenállásra találtak a szovjet javaslatok, amelyeket megpróbálnak csupán propagandafogásnak feltüntetni.„ -Bárki-aki egy kicsit is tiszta van ezekkel a kérdést rögtön láthatja, hogy javasltaink mögött a legkomolyabb szándékok és nem valamiféle a közhangulat befolyásolására irányuló törekvés húzódik meg — mutatott rá Mihail Gorbacsov. Minden lényeges, a nukleáris fegyverek korlátozását szolgáló erőfeszítés a kísérletek betiltásával kezdődött. A nukleáris kísérletek teljes megszüntetése a legveszedelmesebb területen, a minőségi fejlesztés terén állítaná meg a fegyverkezési hajszát. Ráadásul nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy fennmaradjon és még erőteljesebbé váljon a nukleáris fegyverek elterjedésére vonatkozó tilalom. Az Egyesült Államok korhiányzata a szovjet moratóriumra kihívó módon azzal válaszolt, hogy sietve végrehajtott egy újabb nukleáris robbantást. A világűr békés hasznosítására vonatkozó szovjet javaslatra pedig azzal reagált, hogy elhatározta a műnodelhárító fegyver első, harci körülmények közötti kipróbálását. Ezenfelül még újabb gyűlöletkampányt is indított a Szovjetunió ellen. Mindezek ellenére az a véleményünk, hogy bármit isállítanak Washingtonban a Szovjetunió lépéseiről, az amerikai kormányzat nem mondta ki az utolsó szót ebben az ügyben. Mi bízunk ebben. — mutatott rá Mihail Gorbacsov. A tény ugyanis az, hogy akár tetszünk egymásnak, akár nem, csak együtt élhetünk tovább, vagy pusztulhatunk el. A megválaszolásra váró fő kérdés tehát most az: készek vagyunk-e számot vetni azzal. Hogy nincs más út, mint a Békés együttélés útja, s készek vagyunk-e háborús kategóriák helyett békés elképzelésekben gondolkodni és cselekedni. A Szovjetunió erre a kérdésre egyértelmű igennel válaszol. A továbbiakban az őszre tervezett szovjet—amerikai csúcstalálkozóról szólva Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy a találkozó esélyeit ma már sokkal óvatosabban ítéli meg, mint akkor, amikor a róla szóló megállapodás létrejött. Mi komolyan készülünk a találkozóra, nagy jelentőséget tulajdonítunk neki, és komoly reményeket fűzünk hozzá — mondotta az SZKP KB főtitkára. Nyugtalanítónak tartjuk azonban azt a megközelítést, amely Washington részéről kirajzolódik. Formálódik egy amerikai forgatókönyv, amely a nyomásra, sarokbaszorításunk szándékára épül. Fel akarnak róni nekünk mindenféle halálos bűnt a fegyverkezési hajsza erőltetésétől kezdve a „közelkeleti agresszióig”, az emberi jogok megsértésétől dél-afrikai ármánykodásunkig. Mi készek vagyunk a konkrét, tárgyszerű megbeszélésre, s benyújthatjuk, saját számlánkat is. Van mit mondanunk az Egyesült Államok fegyverkezési hajszában viselt felelősségéről, a világ különböző térségeiben tanúsított magatartásáról, a terrorizmushoz nyújtott támogatásáról, s az emberi jogok megsértéséről magában az Egyesült Államokban és a hozzá közelálló államokban. Ám érdemes-e mindezek kedvéért megtartani egy csúcstalálkozót, amelytől népeink, s valamennyi földrész lakói a békébe, biztonságba és a nyugodt életbe vetett vergényük megerősítését várják. A veszekedésből, a kölcsönös vádaskodásból semmi jó nem sülhet ki. Én egy ilyen fontos találkozó értelmét másban látom — állapította meg Mihail Gorbacsov. Becsületes, előítéletektől mentes legyen. Ez azonban mindkét féltől függ. Az interjú további részében Mihail Gorbacsov az Egyesült Államok hadászati védelmi kezdeményezéséről szólva kifejtette: a hivatalos Washington e kezdeményezés bírálóinak válaszolva szívesen használja azt az általa cáfolhatatlannak tekintett érvet, hogy a csillagháborús terveket az oroszok is ellenzik, márpedig ha ez így van, akkor ez egy helyes és jó program. Nukleáris korunkban az ilyen logika használata meglehetősen gyászos jövőt idézhet elő. Nem tudjuk komolyan venni azt az állítást, hogy a hadászati védelmi kezdeményezés biztosítja a nukleáris támadással szembeni sérthetetlenséget, s ily módon elvezet a nukleáris fegyverek felszámolásához — mutatott rá Gorbacsov. A szovjet, de nemcsak a szovjet, hanem az amerikai szakemberek véleménye szerint is ez csupán fantazmagória, alaptalan vágyálom. Ez a terv kétségtelenül minden területen tovább ösztönzi a fegyverkezési hajszát, s ezzel tovább növeli a háborús veszélyt. Éppen ezért ez a terv rossz a Szovjetunió, rossz az Egyesült Államok, és általában mindenki számára. Ha nem sikerül megtiltani a világűr militarizálását, ha nem sikerül elhárítani az űrrfegyverkezési hajszát, akkor semmiféle eredményre sem számíthatunk. Meggyőződésünk, hogy lehetséges a megegyezés a világűr militarizálásának elhárításáról, s az ilyen megállapodást ellenőrizni is lehet. Ha ilyen megállapodás nem jön létre, akkor nem lehet megállapodni a nukleáris fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről sem. A védelmi és támadó fegyverzetek közötti összefüggés oly nyilvánvaló, hogy ezt még bizonygatni sem kell — szögezte le az SZKP KB főtitkára. Washingtonban nyíltan hangoztatják, hogy bármit tesz is a Szovjetunió, az Egyesült Államok mindenképpen létrehozza csapásmérő űrfegyverét és műholdelhárító rendszerét. A múltban már nagyon sok próbálkozás történt annak érdekében, hogy térdre kényszerítsék, kimerítsék a Szovjetuniót. Ezek a kísérletek mind kudarcot vallottak, és kudarcot vallanak a jövőben is. Felszólítjuk az Egyesült Államokat: kössön velünk komoly megállapodásokat a hadászati nukleáris fegyverekről, a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről és a világűr militarizálásának megakadályozásáról. Amennyiben az űrfegyverekre vonatkozó jelenlegi amerikai álláspont jelenti az utolsó szót Washington részéről, akkor a genfi tárgyalások tökéletesen értelmüket vesztik — szögezte le Mihail Gorbacsov. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára a szovjet gazdaság helyzetéről szólt. Emlékeztetett rá, hogy a háborúk és az újjáépítési időszakok legalább két évtizedet vettek el a szovjet emberektől. A szocialista társadalmi rendben rejlő lehetőségeket felhasználva a nehéz körülmények ellenére a Szovjetuniót mégis sikerült gazdasági világhatalommá tenni. Természetesen megvannak a hibáinkból és mulasztásainkból adódó nehézségeink — mutatott rá a főtitkár. Mi ezekről nyíltan beszélünk. Elkerülhetetlenné vált, hogy javítsunk a dolgok menetén, s ebből született a társadalmi és gazdasági haladás meggyorsításának koncepciója. Számunkra ma ez a legfontosabb, az elsődleges feladat. Keressük a gazdálkodás észszerű módszereit. Látjuk problémánkat, de biztosak vagyunk társadalmi rendszerünk, országunk lehetőségeiben. A legfontosabb feladat az emberek életének megjavítása, s ennél lényegesebb cél nincs számunkra. Az amerikai hírmagazinnak arra a kérdésére, hogy a világgazdaság milyen változásai lennének hasznosak a Szovjetunió számára. Mihail Gorbacsov kifejtette: bár ez inkább politikai, mint gazdasági kérdésnek tűnik, elsősorban a fegyverkezési hajsza megállítása. Minden egyes védelmi célokra fordított rubelt szívesebben költenénk polgári, békés célokra. Ami pedig konkrétan a világgazdaságot illeti, úgy véljük, hogy nemcsak a Szovjetuniónak, hanem más országoknak is javára válna, ha stabilizálódna az általános gazdasági, valamint valutáris és pénzügyi helyzet, igazságos megoldást nyerne az adósságok kérdése, és sikerülne előbbre lépni az új gazdasági rend megteremtése felé. A fejlett technológia megszerzésére irányuló szovjet szándékról szólva Mihail Gorbacsov felhívta rá a figyelmet, hogy erre törekszik minden ország, köztük az Egyesült Államok is, sőt az talán még másoknál is erőteljesebben. Ami a szovjet—amerikai tudományos együttműködést illeti, az jelenleg nem létezik — közölte Gorbacsov. Mi ezt sajnáljuk, de túléljük, hisz magunk is élenjáró tudománnyal rendelkezünk. Amerikai részről is tisztában vannak ezzel, s ezért gyakorolnak egyre nagyobb nyomást szövetségeseikre, ezért akadályozzák a komoly tudományos eredményeket képező termékek eladását a Szovjetuniónak. Így akarnak kárt okozni nekünk, de nem kizárólag nekünk. Az Egyesült Államok a szövetségeseivel vívott konkurrenciaharcban egyre gyakrabban hivatkozik a szovjet fenyegetésre, s így akarja lelassítani konkurenseinek tudományos és műszaki fejlődését. Ez végsősoron rövidlátó politika. Akik arról szónokolnak, hogy a Szovjetunió az amerikai technológiára áhítozik, elfelejtik, hogy mivel is rendelkezik ma a Szovjetunió. Országunk a forradalom után műszaki önállóságot vívott ki és már régen műszaki nagyhatalommá vált. Ez lehetővé tette számára, hogy megállja helyét a második világháborúban, elsőként lépjen ki a világűrbe és széles körű űrkutatási programot valósítson meg, biztosítsa maga számára a megbízható védelmet és egészében sikeresen fejlessze termelőerőit. Végezetül még egy gondolatot szeretnék kifejteni, ami akár egész beszélgetésünk összegzésének tekinthető. Nagyon igaz az a megállapítás, hogy a külpolitika a belpolitika folytatása. Ám, ha ez így van, kérem gondolkodjanak el rajta: ha mi oly hatalmas belső feladatok megoldására törekszünk, mint azt említettem, akkor milyen külső körülményeik megteremtésében lehetünk érdekeltek? A választ Önökre bízom — mondotta végezetül a Time-nak adott interjújában Mihail Gorbacsov. Az új amerikai műholdelhárító fegyver (ASAT) működését ábrázoló rajz, amelyen a megsemmisítésre induló kétlépcsős rakéta látható, közvetlenül az F—15-ös típusú harc repülőgépről történt kilövése után. Demokratikus, nyitott iskolát akarunk! (Folytatás az 1. oldalról.)tékonyságát és a nevelés érzelmi-erkölcsi szegénységét. Egy másik fontos esemény, amelyre emlékeznünk kell, az oktatásról szóló törvény, amelyet, az Országgyűlés ez évben fogadott el. Ez a törvény átfogja az oktatás egészét az óvodától az egyetemig, és egységes szellemben rendezi az oktatási rendszer működési, irányítási szabályait, határozza meg az oktatásban részt vevők, pedagógusok, tanulók, szülőkjogait és kötelességeit. A törvény épít az 1984 tavaszán elfogadott fejlesztési programra, amelyet megerősített a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. Olyan törvénnyel és programmal rendelkezünk, amelyeknek kialakításában a társadalom széles körei, és mindenekelőtt a pedagógusok személyesen is részt vettek. Az észrevételeket tekintetbe vettük, s joggal állíthatjuk, hogy az elhatározott reformok a többség egyetértésével találkoznak, még hogyha természetesen továbbra is vannak ellenvélemények és megoldásra váró kérdések. A nagy többséggel való egyetértésre támaszkodva kezdtük meg a végrehajtás munkáját. A közeljövőben az egyik legfontosabb feladatunk az oktatás tartalmi korszerűsítésének folytatása. Most már mindenütt bevezettük az új tanterveket és tankönyveket, és sok tantárgyban megfelelő pedagógiai tapasztalatokkal rendelkezünk a szükséges korrekciók bevezetésére. Kerülni akarunk minden kapkodást, erősíteni a szükséges stabilitást, szervezetten és jól előkészítve bevezetni az elkerülhetetlen változást. A korszerűsítést szolgáló szakmai programokat vitára bocsátjuk és kérjük — mindenekelőtt a pedagógusok véleményét. A tartalmi korszerűsítést szolgálják azok a kezdeményezések is, amelyek a számítástechnikai oktatás kiszélesítését célozzák, vagy hatékonyabbá akarják tenni az idegen nyelvek oktatását. Ezzel párhuzamosan szeretnénk az anyanyelvi kultúra jelentőségére felhívni a figyelmet, a helyesírás és a helyes beszéd követelményeire. A kifejezés a gondolat tükre, s a nyelv tudatos elsajátítása és kulturált használata a nevelésnek is egyik fontos eszköze. Ebben az esztendőben vezetjük be a szakoktatásban a technikusképzést, s ezzel teljesítjük az ipar és a mezőgazdaság egyik régi kívánságát. A fejlesztési programnak megfelelően kezdjük meg a nevelőtestületek önállóságának növelését, a diákönkormányzati szervek tevékenységének fejlesztését szolgáló intézkedések bevezetését. Demokratikusabb és egyben nyitottabb iskolát, akarunk, olyat, amely támaszkodni tud a szülők és a szélesebb közösség ösztönzésére, bírálatára, anyagi és erkölcsi segítségére. Az oktatási törvény és a fejlesztési propaganda egyaránt meghirdette a pedagógus munkájának előtérbe állítását és megbecsülését. Az első feltétel a pedagógusképzés megjavítása és a rendszeres továbbképzés megszervezése, amelynek bevezetésére e tanévtől kezdve kerül sor. A pedagógusok önállósága, kezdeményezése, felelősségvállalása mind elengedhetetlen követelmény, ha a nevelésben-oktatásban előbbre akarunk jutni. Sokan beszélnek mostanában az értékzavarról,, arról, hogy megromlottak az erkölcsök, hogy meglazultak az emberi kapcsolatok, hogy sokan értelmetlenül élnek. Az iskola nem tudja megváltoztatni a valóságot és feloldani annak ellentmondásait, megszüntetni torz megnyilvánulásait Gazdasági, társadalmi, politikai eszközök szükségesek, ahhoz, hogy a nemes eszmék, a humánus erkölcsök ez igaz, a jó és a szép érvényesülhessenek. Nem szabad azonban lebecsülni a kulturális-tudati tényezők jelentőségét sem, s ezek érvényesítésében a fő helyet az iskola foglalja el, amely hazánkban másfél millió fiatalt nevel. Az ifjúságnak fel kell mutatni mindazt, amiért érdemes tanulni,, dolgozni, élni. Az iskola szemléletével, rendjével, példamutatásával szolgálnitudja olyan tulajdonságok, kifejlesztését, mint a munka megbecsülése, értelmes, fegyelem, az egymás iránti tisztelet, amelyek nélkül a társadalomban nem lehet élni, vagy legalábbis nem lehet emberségesen élni. Mindezt nem a család nél"kül, hanem a családdal és azokkal a közösségekkel", együtt, amelyekkel az ifjú“’ kapcsolatba kerül. Minden szülő, minden pedagógus hisz abban, hogy az embert’ nevelni lehet, ne szégyelljük ezt a meggyőződésünket hangosan és főleg hatásosan hirdetni. A szocialista nevelőiskola — amely a célunk — egyszerre akar, hatni értelemre és érze,lemre a múlt és a ma jós példáival, a nemzeti, és az egyetemes kultúra értékeivvel, azzal a pedagógiai takarással, amely olyan nagy jelentőségű volt mindig az emberek formálásában. .. Kívánom, hogy az 1985/ 86-os tanév jó eredményeket hozzon a nevelésbenés az oktatásban. Kívánom,hogy a társadalom szerető gondoskodással foglalkozzék az oktatás ügyével, amely az egyik legnagyobb emberi és nemzeti ügy. Jól szervezett, magas ,színvonalra, nyugodt légkörben folyó... munkát kívánok mindenkin,nek, és örömöt is a munkában tanulóknak, pedagógusoknak, szülőknek! - fe-,vette be beszédét Köpeczi Béla. ” Megnyílt a lipcsei vásár Vasárnap megnyitotta kapuit a Lipcsei őszi Vásár. A kelet-nyugati kereskedelem alakulásában fontos szerepet betöltő lipcsei vásárra most öt kontinens hatvan országából 6000 kiállító hozta el termékeit. A megnyitón jelen volt Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsa elnöke s az NDK más vezetői. Az NDK vezetőinek hagyományos körsétája a vegyipar legújabb termékeit felvonultató pavilonban kezdődött. A magasrangú vendégek itt találkoztak a magyar kiállítókkal is. A Chemokomplex kiállítási részlegénél Erich Honeckert és kíséretét dr. Szalai Béla, hazánk berlini nagykövete üdvözölgte. Az NSZEP KB főtitkár, ra méltatta és példásnak nevezte hazánk, és az NDK politikai, gazdasági kapcsolatait, és köszönetet mondott a magyar vállalatok,’ nagyszámú részvételéért a vásáron Számos országból, magasrangú politikusok is eljöttek Lipcsébe. A Szovjetnióból Vlagyimir Klinjefz könnyűipari miniszter vezetésével kormánydelegáció érkezett. Megtekintette a lipcsei vásárt Franz Joseph Strauss bajor miniszterelnök is.