Kisalföld, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
Munkásfiatalok II. Országos Találkozója Jövőképa jövő formálói előtt Kapolyi László előadása . " A stratégiai gazdasági célok nem egy tervciklus alatt valósulnak meg, hosszú távú folyamatokban kell gondolkodni. A VII. ötéves terv megvalósítói, ahogy hosszú távú céljaink megvalósítói is, önök lesznek. — A fentieket dr. Kapolyi László minisztertől idéztük, aki szombaton a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár kongresszusi termében előadást tartott a Munkásfiatalok II. Országos Találkozójának küldöttei előtt. ,A MOT ipari ágazatának mintegy 400 képviselője ismerte meg Kapolyi László előadása nyomán a jövőképet, a VII. ötéves terv főbb céljait. Az országos találkozó fontos rendezvényén megjelent dr. Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára és Nagy Imre, a KISZ Győr-Sopron Megyei Bizottságának első titkára. A Rába párt- és szakszervezeti vezetőit ugyancsak ott láttuk az ország munkásfiataljainak küldöttei körében, ahogy a szakmai szakszervezetek vezetőit is. Az ipari miniszter felvázolva a tárca törekvéseit, mindenekelőtt arról beszélt, hogy a VII. ötéves terv vállalkozás jellegű terv lesz. Valamennyi paraméterét nem lehet előre meghatározni. A fő cél továbbra is az ország fizetőképességének megőrzése. A célokban különös hangsúlyt kap a piaci helyzet és ezen belül az export erősítése. A tervben átfogóan érvényesülnek a minőségi szempontok. A szocialista integrációban változatlanul meghatározó szerep jut a Szovjetunióval folytatott sokoldalú gazdasági együttműködésünknek. A terv az ipari termelés évenkénti három százalékos gyarapodásával számol, ennél azonban az exportnak, s ezen belül a nem rubel elszámolású kivitelnek nagyobb mértékben kell növekednie. Nyilvánvaló, hangsúlyozta Kapolyi László, ennek csak úgy tudunk megfelelni, ha eredményesen változtatunk a termékszerkezeten. Ma ugyanis az ipar produkálta cikklistában rendkívül alacsony az újdonságnak számító termékek aránya. Ezzel függ össze a cserearányok hosszú ideje tartó romlása. A nyugati piacokon értékesített termékek egynegyedének, egyötödének gyártását iparunk még az ötvenes években kezdte meg. Nem tudunk kellő újdonsággal megjelenni a piacokon. A hetvenes évek elején jelentkezett energia árrobbanás után napjainkban technológiai árrobbanás bontakozik ki. Sokkal érzékenyebben kell válaszolnunk erre, ahogy tettük azt a hetvenes évek energia árrobbanásának idején. A miniszter végigkövette ezután az egyes ágazatok évtized végéig tervezett stratégiai elképzeléseit. Summásan úgy fogalmazhatnánk, valamennyi területen úgynevezett piacorientált fejlesztést kell megvalósítani, amely feltételezi a termékek és a gyártás korszerűsítését, továbbá az alapanyagok gyártásának magasabb színvonalra való emelését. A terv a termelékenység számottevő növekedését irányozza elő, s ez már csak abból is következik, hogy a feladatokat a gazdasági egységeknél csökkenő létszámokkal kell megvalósítani. Elemezte előadásában az ipari miniszter azt is, várhatóan miként alakul majd a VII. ötéves tervben a fiatalok helyzete. Mint fogalmazta, helytelen a mai gyakorlat, mely szerint a pályakezdők számára a feltételek nem megfelelőek. A harminc éven aluliak jövedelme, fizikaiaké és szellemieké, még azonos munkakör esetén is alacsonyabb. Ez annak a következménye, hogy hierarchiákban gondolkodunk. Ebből következik a feladat, hogy új értékrendet kell adni az alkotó munkának. Dr. Kapolyi László előadása után az ipari ágazat tanácskozásának képviselői szekciókban folytatták munkájukat. Külön tanácskoztak a pályakezdők gondjairól, a termelési mozgalmakról, az anyag- és energiatakarékosságról a minőség témájáról és külön szekcióban a számítástechnika képviselői. A fiatalok egy csoportja az ipari miniszterrel folytatott közvetlen eszmecserét. A fiatalok kérdeztek, a miniszter pedig válaszolt kérdéseikre. Az itt elhangzott egyik érdekes kérdésre válaszolva dr. Kapolyi László közölte: a VII. ötéves tervben a kormányzat lépést akar tenni a hazai elégtelen személygépkocsi ellátás javítására. Erre megoldásnak kínálkozik, hogy magyar gépipari részegységek ellentételeként, például Rába-futóművekért hozunk be kisfogyasztású személygépkocsikat vagy — és ez látszik célravezetőnek — idehaza létesítünk ilyen gépkocsikat előállító összeszerelő üzemet. Ez utóbbira három neves külhoni cég tett ajánlatot számunkra. A MOT résztvevői indulnak a szekcióülésekre. A MOT egyik legnépesebb csoportjának, a közlekedési ágazatban dolgozó fiatalok szekciójának fóruntán Kézi Róbert közlekedési miniszterhelyettes tájékoztatta a küldötteket a hazai közlekedés helyzetéről, s a fejlesztési elképzelésekről. A közlekedés népgazdasági szerepének elemzése után a hazai viszonyokat értékelve a következőket mondta: — A szállítási feladatoknak a közlekedési dolgozók alapvetően eleget tesznek, mennyiségileg minden igényt ki tudnak elégíteni, a minőséggel viszont még bajok vannak. Ennek oka összetett, benne van a vezetés, az irányítás korszerűtlensége, és a lelkiismeretlen munkavégzés is. Ráfordításaink nagyok, drágán szállítunk, s még koránt sem használjuk ki teljes mértékben a meglévő technikát, s a szellemi kapacitást. A miniszterhelyettes ezt követőleg az egyes szállítási vállalatok fejlesztési feladatairól beszélt. A MÁV- nál az elkövetkező öt évben a rendelkezésre álló pénz nagy részét a pálya korszerűsítésére fordítják. A közúti közlekedés korszerűsítése érdekében tovább építik az autópályákat, s épül egy új, úgynevezett M 0-ás autópálya is. A repülés színvonala — az új repülőtér átadásának köszönhetően — megfelel a nemzetközi átlagnak. A hajózásban elsősorban a hajók felújítása szerepel a programban. A miniszterhelyettes értékelése szerint az ágazat az előző ötéves tervet ismétli meg, a pénzt azonban koncentráltan azokra a területekre juttatják, amelyek fejlesztése már nem tűr halasztást. A közlekedési ágazatban foglalkoztatottak harmincnégy százaléka harminc év alatti fiatal többesük a vasútnál dolgozik, így a szakmai napon sokak érdeklődésére számot tartó kérdéseket vitattak meg. A fórumot dr. Várszegi Gyula, a MÁV műszaki vezérigazgató-helyettese vezette, imponáló nyíltsággal fogalmazva meg a gondokat és a teendőket. A MÁV munkáját minősítve ezt mondta: — Meggyőződésem, hogy a vasút jobb, mint a híre. Ma már ott tartunk, hogy felmértük a gyöngeségeinket, megvan a terápia is, és tudjuk: a gyógyulási idő legalább öt év. A MÁV-on belül a lehetőségek adottak, s a változtatás, a jobbítás elsősorban nem pénzkérdés. A szemléleten, a munkamorálon, az erkölcsi és anyagi megbecsülésen kell javítani, hogy a vasút visszanyerje a presztízsét. A műszaki fejlesztés természetesen elodázhatatlan. Hiába vannak nekünk nagysebességű mozdonyaink,s kocsijaink, ha a pálya állapota miatt a vonatok lassúak. A vasút ötéves fejlesztési tervét ismertetve a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a rekonstrukció végrehajtására fordítható összeg egyharmadát pályakorszerűsítésre fordítják. Új vonal nem épül, viszont folytatódik a villamosítás, új mozdonyok, motorvonatok állnak forgalomba, s végre átfogó tervet dolgoztak ki a személykocsik külső és belső tisztítására is. A fórumon résztvevő fiatalok többsége a vasutasok munkakörülményeivel kapcsolatban tett fel kérdéseket. Megkérdezték: meddig lesz még szükség arra, hogy egy mozdonyvezető tizennégy A miniszterhelyettes két lényeges fejezetre tagolta előadását, az első részben a hatodik ötéves tervidőszak mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységről szólt. Arról, hogy az öt évben két erősen aszályos év is volt, ennek ellenére az 1980. évhez viszonyítva nőtt a termelés, különösen erősödött néhány ágazat, így például a kiegészítő tevékenység. Kiemelte a miniszterhelyettes, hogy világviszonylatban is ott magasabb a mezőgazdaórán keresztül legyen szolgálatban, mikor szervezik meg úgy a munkát, hogy ne kelljen órákat állni az állomásokon, s mikorra érik utol bérben, jövedelemben a folyamatos műszakban dolgozó vasutasok az iparban dolgozókat. Nem volt könnyű helyzetben Koszorús Ferenc, az MSZMP KEB tagja, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára sem, amikor a kérdéscsokorra válaszolt. Leszögezte: a szakszervezet álláspontja szerint a nyújtott műszakot ez év végétől letiltják, és az elkövetkező években cél mértékű bérfejlesztéseket hajtanak végre, hogy a vasutasok jövedelme öt év alatt eléri az iparban dolgozókét. A vasút belső szervezeti rendszerét minősítve megfogalmazta: túl sok az irányítási szint, s a végrehajtás típusú vezetés rendszerében csak lassan korszerűsíthető az irányítás. AZ IGEN ÉLÉNK VITA összefoglalójában Vizsy Ferenc, a MÁV vezérigazgatóság KISZ Bizottságának titkára bejelentette, hogy a vasutas fiatalok élet- és munkakörülményeiről további fórumokat rendeznek, legközelebb szeptember 16-án Gárdonyban találkoznak az ágazat fiataljainak küldöttei.ság kultúrája, ahol az állattenyésztés jelentősen meghaladja a többi ágazat eredményeit. Jellemző volt a tervidőszakra, hogy a termőterület csökkenésének üteme lassult, erőteljesebbé vált a rekultiváció. Továbbra is fő növény maradt a gabona, tíz millió tonnával többet adott belőle a mezőgazdaság, mint az előző tervidőszakban. Kiemelt szerepet kaptak az ipari növények, ezen belül is az olajos növények. Amiben gyengébben szerepelt a mezőgazdaság, az a szálas- és a tömegtakarmánytermelés. Az állattenyésztési ágazatot értékelve hangsúlyozta a miniszterhelyettes, hogy a szarvasmarha- és a tehénlétszám erősen csökkent, főleg a kistermelőknél, amit nem tudott ellensúlyozni a nagyüzem sem. Az előadása második felében a hetedik ötéves terv feladatait taglalta Dénes Lajos. Alapvető tervkoncepcióként kiemelte az exportorientáltságot, a jövedelem termelőképesség fokozását és a minőség javítását. Mint hangsúlyozta, a jövőben is fontos lesz a gabona valamivel kisebb területen 18 millió tonnát kell belőle megtermelni, növelni fontos a kukorica területet, ehhez várható a növény közgazdasági helyzetének javítása. Lényeges az öntözés fejlesztése, és az agrotechnikai színvonal emelése. Mivel a zöldség termesztése jó arányban megoszlik a nagyüzem és a kistermelő között, az értékesítés és forgalmazás korszerűsítése a fontos. Állattenyésztésen belül a szarvasmarha- és a juhtenyésztés növelése lesz a cél, s jelentős világbanki beruházásokra is sor kerül az elkövetkező tervidőszakban. Mivel a tennivalók nem kevesebbek, ehhez felkészült szakembergárdára van szükség, s az sem lehet közömbös, hogy milyen közérzettel látnak majd a feladatok megoldásához ezek a szakemberek. Az élelmiszergazdaságban dolgozó fiatalok életkörülményeiről, a pályakezdők bérezéséről, beilleszkedéséről, a szabadidő eltöltéséről és az otthonteremtés nehezéről szólt még a miniszterhelyettes. A nagy tapssal fogadott előadás után a fiatalok három szekcióban vállalkozhattak véleménycserére, mi a háztáji gazdálkodással táplálkozó eszmecserébe hangattunk bele, annál is inkább, mert a háztáji gazdálkodás, s főleg a szarvasmarhatenyésztés bizonyos fokig életkorhoz, sőt generációhoz kötött téma. Ezen a MÉM képviseletében Dr. Boros Gyula adott rövid tájékoztatót, s részt vett a vitában Herold István a megyei tanács osztályvezetőhelyettese, valamint dr. Tibold László a megyei pártbizottság munkatársa. Az országban másfélmillió család foglalkozik háztájival, de vajon csak paraszti kategóriának tekinthető-e a háztáji, amelyben egyre nagyobb szerep jut az integrálóknak. Figyelemre méltó tény, hogy a növekvő kistermelés csökkenő földterületen megy végbe, például az összes kukoricának a 18 százalékát a háztájiban termelték meg. A kézimunkaigényes kultúrák pedig mind átkerültek a háztájiba. A kistermelés széles témaköréből is elsősorban a szarvasmarhatenyésztéssel foglalkoztak a fiatalok, az állami támogatások hasznosulásával, a tenyésztői kedvvel. Kimondták, hogy a szarvasmarhalétszám nagymérvű csökkenését az értékesítési gondok is befolyásolják, mert bizony a gazdának nem közömbös, hogy az „elkészült”, piacra érett bika még három hónapig áll az istállóban, mivel nem viszi el az ipar. Hogyan lehet minőséget javítani, mi a lehetősége a takarmányozás jobbításának és még számos olyan témát taglaltak a szekcióülés résztvevői, ami sejtetni engedte, hogy a nagyüzemek mellett, még ezeknek a fiataloknak az életében is van és lesz jövője a Kistér- Fórum a közlekedésről Kulturált mezőgazdasági termelést A mezőgazdasági és élelmezésügyi fórumra érkező fiatalok szombaton reggel pihenten és jókedvűen foglalták el helyüket a Széchenyi István Művelődési Központban, ahol Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást. Ezen a fórumon részt vett Szilágyi László, az ÉDOSZ Központi Vezetőségének titkára és Schmuck István a megyei tanács általános elnökhelyettese. 1985. szeptember 2., hétfő «IW@frfC*s.iD — 3