Kisalföld, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI NAPOK (Folytatás az 1. oldalról.) db 5 millió forint érték feletti, 136 ötmillió forint alatti, és mintegy 90 iskolai számítógép működik a megyében.) Emellett azt is világosan látnunk kell, hogy az erőfeszítések ellenére is az alkalmazott gépek és technológia a világszínvonalhoz viszonyítva mintegy 10—15 évvel lemaradt, és ma is késésben van az elterjedtség fokában, az alkalmazott technika szintjében, módjában, működési feltételeinek kialakításában. Ennek oka, hogy a bevezetés időszakában nem voltak meg a fogadási feltételek, és még ma is hiányosak. Nem volt hozzáférhető a fejlett technika, alacsony volt a számítástechnikai kultúra színvonala, szűkösek a fejlesztési feltételek. Fel kellett ismernünk azt is, hogy a számítástechnika csak ott alkalmazható hatékonyan, ahol szervezett a munka, rend és fegyelem van, megbízható és precíz a számvitel, ahol a döntéseket elemzésekkel kívánják megalapozni. A számítástechnika alkalmazása nem a megfelelő gépek beállításával, a szükséges programok megalkotásával kezdődik, hanem szervezéssel, a megfelelő normatívák bevezetésével, a döntés mechanizmusának megváltoztatásával. Felismertük azt is, hogy a termelésfejlesztési és a számítástechnikát nem szembeállítva, egymástól elkülönítve kell kezelni, hanem fordítva, egymásra épülve, egymást feltételezve kell a fejlesztési stratégiát kialakítani. Ezekből az elvi alapállásokból kiindulva határozta el a megyei pártértekezlet, hogy a közepes számítógépek összehangolt cseréje mellett gyors ütemben kell bevezetni a mikroszámítógépeket — a nagyságrendjüknek megfelelő feladatok megoldására — a közvetlen termelési folyamatokban általában, valamint egyéb feladatokra is a mezőgazdaságban, az egészségügyben, az államigazgatásban, a kereskedelemben és az oktatásban. A konkrét feladatokat a megyei párt-végrehajtó bizottság ez év júniusában jelölte meg. Ezek a következő megyei számítástechnika fejlesztési programot tartalmazzák: Azokban a gazdálkodó egységekben, ahol a feltételek rendelkezésre állnak, ki kell dolgozni a számítástechnika alkalmazásának területeit. Az éves és középtávú tervkoncepciókba be kell építeni a személyi és tárgyi feltételek megteremtésének feladatait, eszközeit. A megyében működő egyetemeken és főiskolákon az oktatásba a számítástechnika ügyviteli alkalmazása mellett épüljön be a termelésben való széles körű hasznosítás ismeretanyaga is. Felkértük a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát, hogy mérje fel rendszerszervező szak beindításának lehetőségét és szorgalmazza az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését. A megye felsőfokú oktatási intézményei segítsék a közép- és alsófokú iskolák számítástechnikát oktató pedagógusainak felkészítését. Biztosítani kell, hogy a megye közép és alsófokú intézményeiben informatikából és számítástechnikából magas szinten felkészült oktatógárdával történjen a jövő generációjának képzése. Megfelelő számú érdeklődés esetén a közgazdasági és a műszaki területen is célszerűnek látjuk szakos oktatás beindítását kezdeményezni, és az oktatási célra beszerzett gépeket ezekbe az iskolákba koncentrálni. A politikai oktatás tematikájába is beépítettük a számítástechnikai alapismereteket. Ezzel elősegíthető, hogy a politikai munkások is hathatósan segíteni tudják az elektronizáció gyors és széles körű elterjesztését. A KISZ- és úttörőszervezetek feladata, hogy a szakkörökben, az úttörőházakban, a kultúrházakban, a nyári táborokban indítsanak a fiatalok érdeklődését kielégítő tanfolyamokat. Színes programokkal segítsék az érdeklődés felkeltését. A számítástechnikai program indítása mellett most folyik a megyében a MTESZ tagegyesületeinek közreműködésével egy elektronizációs program kialakítása, amelynek részét képezi majd vezérléstechnika-fejlesztés, -gyártás, -karbantartás, a szükséges programok kidolgozására való felkészülés, továbbá felkészülés a pótlólagos automatizálásra, programozható gyártóberendezések beállítására és szélesebb körű alkalmazására és gyártására. Egyelőre, a mai ismereteink szerint ezek azok a programok, amelyeket a műszaki fejlesztés egyik fontos területe, a számítástechnika terén elindítottunk, illetve indítani tervezünk. Meggyőződésünk, hogy ezek megvalósításával még nagyobb tervek alapjait is meg tudjuk teremteni — mondta befejezésül Pál György. A jelenlevő szakemberek az osztályvezető előadását kommentálva elmondták, hogy az előadásban is említett előkészületlenül végrehajtott számítástechnikai fejlesztések miatt sok vállalat bizalmatlanná vált, pedig azok a gyárkapun belül épp úgy kereshető, mint a számítástechnikai kultúrát (hardvert és szoftvert) piacra dobó, az üzleti sikert hajszoló értékesítőknél. A programok piaca — annak ellenére, hogy hazánkat nemzetközileg e területen jól jegyzik —, meglehetősen vegyes képet mutat. Körülbelül olyant, mint a zöldségfronton a Bosnyák tér. A mezőgazdasági hasonlat azért is megfelelő, mert a számítástechnikát is használó robotgyártás olyan nálunk, mint a háztáji a termelőszövetkezetben. Ez nem rosszalló minősítés, csak a korlátokra utal. A számos előadás között nagy érdeklődés kísérte a Videoton Számítástechnikai Gyárának VTI. ötéves tervi koncepciójának ismertetését. Erre lapunkban máskor viszszatérünk, most csak annyit: bízunk abban, nem késnek el a VTI, a magyar hobbi számítógép piacra dobásával, a TV Computer ideális iskolagép is lehet. A megyei számítástechnikai napok másik nagy területe az iskolai számítástechnikához kapcsolódik. Ami a gazdaságban hátrány, itt hallatlan előny. Az Egyesült Államokat, és részben Japánt kivéve előnyünk van minden nálunk fejlettebb országgal szemben. Ennek megtartása azonban nagyobb erőfeszítést követel majd, mint megteremtése volt. A számítástechnika a tizenévesek „tudománya”, a legkiválóbbak önállóan tanulják, nincs szükségük tanárra. Ugyanakkor a tanulók zömének csak a legminimálisabb ismeretek adhatók át, s így szinte kettéválik a diáktársadalom. Akik ott voltak a versenyen, szinte kivétel nélkül az első csoportba tartoztak. A több fordulós versenyt a csapatok közül a KTMF hallgatói nyerték. A képzeletbeli dobogó mindhárom fokán ők álltak. Ásványi Béla, Móricz Attila és Temes György a három csapatkapitány. A középiskolások közül a győri Bercsényi Szakközépiskola és a soproni Berzsenyi Gimnázium diákjai győztek. Az egyéni verseny első helyezettje Bara Attila, a mosonmagyaróvári Kossuth Gimnázium tanulója lett, második Csendes Alpár, Révai Gimnázium, harmadik Kovács Tamás pannonhalmi Bencés Gimnázium. Az egyéni pályázaton oktatói programjával Sipi Gábor lett első, a győri Pattantyús Szakközépiskolából, második Bara Attila, harmadik Szalai Zoltán, szintén a Pattantyús diákja lett Befejezésül még egy megjegyzés. A számítástechnikai napok eddigi sikerei, a látogatottság és a kiállítók gyarapodó száma azt mutatja, hogy a Technika Háza jövőre talán már kicsi is lesz hasonló rendezvényre. Szétválasztani a profikat a diákoktól vétek lenne. Miként az életben, jövőre már nagyobb helyet és helyiséget érdemel a rendezvénysorozat.. Horváth Sándor 1985. december 2., hétfő DÉLUTÁN nem megy ki a Sashegyre a vízmester, Baráth Sándor. Nyugdíjas búcsúztatóból nem szökhet meg az ünnepelt, legalábbis nemigen szokás az ilyesmi. Nem kell ahhoz minden köszöntőt végighallgatni, hogy a vezérszavakat leírhassa az ember: pontosság, lelkiismeretesség, fegyelem, szorgalom. A történetek szinte már a legendát kezdik szolgálni az egy sorsra zártak, a vízügyi dolgozók között. Magam is bizonyíthatom, mindenki úgy szólt az árvízvédelmi és folyamszabályozási csoport vezetőjéről, olyan szívből, mintha egyazon tejen nőttek volna fel. Gátőrházban tartják az ünnepet, szigorú arcot senki nem vág. Szolgálatot emleget Baráth Sándor. A munkát mindig a legjobb tudása szerint igyekezett végezni, szerette a Dunát, a Rábát, a többi folyót, mindegyik a partjára, a vizére csalogatta. Riadalmat gyakran okoztak, az ezerkilencszázhatvanötös katasztrófának sok drámai élménye volt. Torlódnak az emlékek, a gutori gyerekkor újra itt van, Somorja környéke szintén, a majorok, vagy odébb Dénesdi és Tores, közel a szerdahelyi—pozsonyi vasútvonalhoz, merthogy felsőcsanlóköziek voltak, hatan testvérek, az éd sípjuk kőművesmester, kerékpáron járta a vidéket, negyven kilométeres körzetben dolgozott, vitte a függőónt, a kalapácsot, a vakolókanalat, a simítót. A tétlenséget nem szerette, az egész valója érdekes volt — emlékezik a fiú —, szigorú ember a papa, igen jó, igazságos. Ő meg ballag azon a parton, szíve asszonyával, meg a három unokával ott, ahol a követ tolta egykor, ahol alig tizenhat évesen elkötelezte magát a vízügyi szolgálattal. Emlékezik a hajnali ködben úszó hegyekre, a kezdetre, az 1942-es esztendő első napjára. A munkakönyv szerint utolsó 1985. november 19-én volt, szóba hozzuk: a csehszlovák szakemberekkel ment egy dunai utazásra, nézték, vizsgálták, a közös tervekből a háromnegyed évben mi valósult meg. Beszéltek a jövő feladatairól. A vízmester nős, két családja van, lánya és veje az igazgatóságon dolgozik, fia a győri, vízműnél — föllépésében, magatartásában nincsen semmi hivalkodó. Vallja, élete a Duna, a víz, melyhez mindannyian hozzátartozunk, ki így, ki úgy. Azt is mondja, fontos az emberség, a szeretet. Sokat köszönhet a feleségének, a családi háttérnek. Most hosszú és szép szolgálatot cserél föl az öregedők korával, a naplementével. Haragja nincs senkire, munkahelyétől minden elismerést megkapott (legutóbb november 7-re a Munka Érdemrend arany fokozatát), nem volt angyal, ha kellett, kinyitotta a száját, gyakorolta a szókimondást, voltak idegei, néha kirobbant. Mindig követelt. 1950-ben végezte el a vízmesteri iskolát Budapesten. A legendás hely immár a Sashegy lesz. A kert négyszáz négyszögöl, fele szőlő, tizenkét éve telepítette a rizlingszilvánit, az olaszrizlinget, háromszázötvenöt szőlőtőkéje van. Várja a barátokat a pincébe, ott, a hordók között minden nótának, dalnak igaza lesz, békességes szó mellett fölemlegetik a vizet. Péntekenként elmegy ultizni, kuglizni a vízmester fa Duna szabályozásaiban kiemelkedő érdemeket szerzett, és remélhetően nagyon sokáig mondja: nincs semmi baj, semmi az egészséggel. Olykor kisétál a folyóhoz az unokáival. Vagy a sashegyi ház ablakából nézi az almafákat, s töpreng: milyen lesz az új esztendő? 1. 3. A SASHEGYI EMBER Vízlépcsőrendszer a Dunán •• Üdülés, idegenforgalom, tájrendezés ! Mehet, elsődlegesen energetikai, másodsorban pedig hajózási igények alapján épül a Bős (Gabcikovo) —Nagymaros Vízlépcsőrendszer a Dunán, nem lebecsülendő annak a tervezőmunkának a jelentősége sem, amely a vízlépcsőrendszer turisztikai, tájrendezési adottságainak kiaknázására hivatott. , A vízügyi tervek irányítója, a Víziterv Vállalat az Észak-dunántúli Tervező Vállalatot — a Győritervet — bízta meg a Szigetköz térsége területfejlesztési tennivalóinak kidolgozásával. Fátay Tamás, az említett munkálatok felelős tervezője egy olyan koncepció alapján vázolta elképzeléseit, amely nemcsak a jövő lehetőségeit, de a tájegység múltját, történelmi sajátosságait is mélyrehatóan elemzi. Tanulmányában a múlt század végétől kíséri nyomon a Szigetköz biológiai, gazdasági és társadalmi arculatának változásait és ezek tanulságait elemezve fogalmazta meg javaslatait. A tájegység történelmi változásai a tervező szerint három, egymástól meglehetősen jól elkülöníthető területi egységet hoztak létre a Szigetközben. Győr gazdasági erőterében számottevő urbanizációs folyamat zajlott le a megyeszékhelyhez közeli szigetközi községekben, amelyek társadalmi karaktere egyre távolodik a Szigetköz hagyományaitól. Hasonló társadalmi-gazdasági vonzóerő módosította a Mosonmagyaróvár környéki szigetközi települések arculatát is, míg Hédervár és Ásványráró térségében a településeknek sikerült megőrizniük egyfajta sajátos függetlenséget. Nyilvánvaló, állítja tanulmányában Fátay Tamás, hogy a három szigetközi tájegységnek másmás szerepet kell szánni a vízlépcsőrendszer megépítése nyomán kialakuló új helyzetben, az üdülési, idegenforgalmi lehetőségek taglalásakor is. A Győrhöz szervesen kötődő szigetközi falvak térségében a legfontosabb feladat a vízpartok „életre keltése”. A Dadamér és Zámoly közti folyószakasz mentén például üdülési övezet kialakítását javasolja a tervező, míg a Dunaszeg és Ladamér közti holt Duna-ágat horga síparadicsommá javasolja fejleszteni. A Szigetköz északnyugati csücskéiben, Mosonmagyaróvár vonzáskörzetében új turisztikai lehetőséget kínál a tározó tó. A hatvan négyzetkilométeres vízfelületű tavat pihenésre ugyan kevésbé tartja alkalmasnak a tervező, annál inkább lehetőséget lát a vízi sportok bázisainak kialakítására. Nagy lehetőség az idegenforgalmi tervezés számára, hogy Dunaszigetnél — hidrológiai okok miatt — „élővé” teszik a jelenleg „holt” Zátonyi Dunaágat. A meder szűkítésével, bővítésével akár tavak egész sora alakítható ki szerény többletráfordítással, s párhuzamosan a javasolt új erdősítésekkel szép táji kép alakítható ki mesterségesen a térségben. A folyóág „élővé” válásával a víz tiszta lesz, alkalmas csónakázásra, fürdőzésre és Dunasziget településszerkezete már most is alkalmas arra, hogy majdan üdülőfaluvá változzék a község. Fontos szerepet szánt tanulmányában Fátay Tamás a Szigetköz középső részén kiépült településeknek, Hédervárnak és térségének, ahol alkalmasint népesség megtartó, gazdasági szerepe lehet annak, hogy kiépüljenek a turizmus és az üdülés tárgyi feltételei. Héderváron például a fejlesztések alapjául máris kedvező adottságként értékelhető a meglévő kastély, a park, a templom vagy a lovaglópálya. Fejlesztésként egyebek mellett termálfürdőt, motelt, kempinget ajánl majdani felépítésre a tervező. További infrastrukturális beruházásokkal pedig kereskedelmi, kulturális központja lehet a község a leendő idegenforgalmi területi egységnek. A közeli Ásványráró is kedvező adottságokkal erősítheti a vidék idegenforgalmi vonzerejét, hiszen máris vannak a községben üdülőtelkek, horgásztanyák, a Madársziget pedig mint védett terület szolgálhat turisztikai látványosságul. Az ugyancsak e régióban található Lipóton jó ideje népszerű a termálfürdő, a község melletti Morotva tó vagy a falu temploma, a gesztenyesor ugyancsak értékes része lehet a tájegységnek. Az idézett tanulmány még februárban készült, s bár terjedelmével nem kevesebb mint 64 gépelt oldalt tölt meg — csupán az alapját jelenti a napokban kezdődő konkrét tervezői munkának Hiszen az üdüléssel, turizmussal kapcsolatos elképzeléseket a társtervezők elképzeléseivel is részletesen egyeztetni kell, a vízügy- szakemberek mellett például az erdészekkel, a mezőgazdákkal, és a természetvédelem felelőseivel is. A teendők összehangolása — tudva, hogy a vízlépcsőrendszer egyre nagyobb ütemben épül — sürgető teendő a területfejlesztési tervezők számára is. Még akkor is, ha okkal sejthető: a tervezett turisztikai, üdülési vag sportolási létesítmények teljes kiépítése minden bizonnyal az erőműveknél sokkalta szerényebb ritmusba lesz megvalósítható. PIT A Vízlépcsőrendszer megépítése az eddiginél nyitottabbá teszi az idegenforgalom előtt a festői Szigetköze mmwow