Kisalföld, 1986. június (42. évfolyam, 129-153. szám)

1986-06-02 / 129. szám

Ülést tartott a városkör­nyéki bizottság Közös gyarapodás összefogással Gyors döntések — a város kamata Negyvennégy Győr környe­­ki település­­ ,érkozik m­a hi­vatalosan a megyeszékhely városkötörnyékéhez, s ez bi­zony sokkal több, mint a hajdani Győr vármegye terü­lete. A falvak örömei és gondjai korábbi fejlődésük­nek megfelelően ugyancsak különbözőek, egyben azonban azonosak, az új tanácsi gaz­dálkodási mechanizmus és a közigazgatási átszervezések nyomán új típusú összefogás­ra van szükségük a lakosság érdekeinek képviseletében. A hazai méretekben nagy­városnak tekinthető Győr vonzáskörzetét alkotó falvak tanácsai ezért létrehozták a városkörnyéki bizottságot, mely Zámbó József győri ta­nácselnök vezetésével a na­pokban teljes ülést tartott Elsőként egy közös pénzügyi alap létesítését, felhasználá­sát és kezelését tartalmazó szabályzatot fogadtak el, melybe 18 község és nagy­község közös tanácsa társult a győri tanáccsal, úgy, hogy az alapból a város kölcsönt nem vehet igénybe. Második napirendi pont­ként máris döntöttek a közel harmincmillió forintos alap felosztásáról, a befizetések­ről, támogatásokról, igénylé­sekről. Ha a kölcsönös gazda­sági segítség tanácsa elneve­zés nem lenne már foglalt, akkor így kellene hívni a községek közös pénzügyi alap­ját, mert tartalmát ez fejezi ki a legpontosabban. Az adott esztendőben tartalékoló községek, a szomszédnak, vagy a hetedik határban élőknek nyújtanak kamat nélküli kölcsönt és a saj­át források még kiegészülhetnek a város évi félmilliójával is. A feladatokhoz mérve he­lyenként több, másutt keve­sebb pénz jut az alapból az egyes falviakban. Egy-egy ál­talános iskola- vagy tornate­rem-építés nem jön ki belőle. Mégis, ha az a néhány száz­ezer forint hiányzik a meg­valósításhoz, akkor létfontos­ságú egy ilyen nem bank vagy pályázat szerint műkö­dő alap is. Az alap felosztását külön intéző bizottság végzi. Mun­kájuk rugalmasságaira jel­lemző, hogy a tanácsokzáson többen javasolták az előter­jesztés módosítását és egy rövid szünetben egyezségre is jutott a testület. A töltésza­vaink kétmillió forint befi­zetést ajánlottak fel, öt esz­tendőre, így Nyúl község ju­tott korábban pénzhez. Zám­­bó József, a városkörnyéki bizottság vezetője a tanács­kozást összefoglalva rámuta­tott, hogy a város két és fél millió forintja sokszorosan kamatozik akkor, ha a kör­nyék népességtartó ereje nő. Végül a testület új elnök­­helyettest választott. A bi­zottság második számú tiszt­ségviselője Szabó Mihály, dunaszegi tanácselnök lett. H. S. Üdülési főidény Nem változnak az árak Tegnaptól, június 1-től­­ augusztus végéig tart a szak­­szervezeti üdülések főszezon­ja. Az ország 220 SZOT-üdü­­lőjében 160 ezren pihenhet­nek ezen a nyáron. A nyári beutalók többsége a gyerme­kes családoknak — 95 ezer felnőttnek és gyermeknek — biztosít kedvezm­ényes pihe­nést, kivételesen nem kéthe­tes, hanem 12 napos turnu­sokban. A SZOT üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósága — az ágazati szakszervezetek üdülési felelőseinek egyetér­tésével — azért rövidítette két nappal a beutalások idő­tartamát, hogy így további egy turnust lehessen indítani, vagyis 10 ezerrel többen ve­hessenek részt a kedvezmé­nyes szakszervezeti üdülés­ben. A tagság azonban nem fogadta kedvezően ezt a dön­tést, így jövőre újból 85 ez­ren nyaralnak a SZOT csa­ládos üdülőiben, tizennégy na­pos beutalóval Az árak nem változnak, s továbbra is érvényes, hogy a nagycsaládosok csak az első két gyermek után fizetnek, a többi gyermek ingyen nya­ral. A legjobban rászorulók között az idén is mintegy 25 ezer 200 forintos utalványt osztanak szét üdülési hozzá­járulásként, térítésmentesen. Lehetőség van arra is — csak ezt nem mindenki tudja — hogy a családos beutalóval az ana vagy az anya helyett az egyik — szakszervezeti tag — naivszítlő üdüljön együt­t A SZOT családos üdülői­ben hosszú évek bevált gya­korlata alapján igyekeznek olyan programokat összeállí­tani, amelyek közös élményt nyújtanak az egész család­nak. A cél az, hogy a gyere­kek minél többet legyenek együtt — sportoljanak, játsz­­szanak, szórakozzanak — szüleikkel. Az üdülőkben, irodalmi, zenei vetélkedőket szerveznek, előadóesteket tartanak. Még nem általános gyakorlat, de néhány na­gyobb üdülőben már a videót is a szórakozás szolgálatába állították. A környék megis­mertetésére autóbuszos és gyalogos túrákat, kirándulá­sokat ajánlanak. A sportok kedvelőinek üdülői bajnok­ságokat indítanak különböző sportágakban. A nagyobb üdülőhelyeken — így példá­ul Boglárlellén, Gyulán, Haj­dúszoboszlón, Galyatetőn — már teniszpályákat is javítot­tak, így a teniszezés hívei is találhatnak játéklehetőséget A tanév befejezése után, június 19-én nyitnak a SZOT gyermeküdülői. A 17 üdülő­ben összesen 25 ezer általá­nos iskolás gyermek nyaral­hat. Az idén első alkalommal négy üdülőben szaktáborokat indít a SZOT: Lellén sport-, Bogláron népi iparművész, Parádfürdőn természetjáró, Zalakomáron pedig környe­zetvédelmi tábor várja az ér­deklődő gyerekeket. Ha si­keres lesz ez a fajta üdülési forma, úgy tervezik, hogy jö­vőre kibővítik e­ speciális is­mereteket nyújtó szaktábo­rok körét. Ha lenne jóindulat Meddig nyújtózkodhatunk? A váratlan, olykor még az előre látott akadályok is elkeserítik az embert. A beteg­ség, a szűkös anyagiak, a rossz családi élet, az elképzelések meghiúsulása — mind egy­­egy állomás. S ahány ember, annyiféle a megpróbáltatás viselése. A különböző formákban jelentkező próba­tételeknek — tapasztalatunk szerint — ál­talában közös vonásuk, hogy a segítséget, közbenjárást remélők rendszerint a jóin­dulat vagy az együttérzés hiányát okolják boldogulásuk meghiúsulásáért. B. Mária csornai lakos írja: más lenne az életünk, ha az emberek jó szívvel lennének egymáshoz. Valóban igaz, hogy a jóindulaton sok mú­lik. Csakhogy az együttérzést hiányolók nagy része — miközben megértést vár má­soktól — nem, vagy csak elvétve gondol ar­ra, hogy ő is felelősséggel tartozik ember­társainak, a munkahelyének, a társadalom­nak. A fentieket példázza H. B. soproni olva­sónk esete is. Rejtély, hogy mivel töltötte el ötvennyolc életévét. Csupán azt tudjuk ró­la, hogy a mai napig mindössze nyolc nyug­díjévet szerzett. Így siránkozik: „Ha jóin­dulatúan kezelnék az ügyemet, megenged­nék, hogy a hiányzó évekre pótlólag lerój­jam a járulékot. Sokan tanúsíthatják, hogy egész életemben dolgoztam.” A jogszabály adta lehetőséggel sokan nin­csenek tisztában. Ha lenne jóindulat, lenne ez is, az is. Hogy a hiányzó munkaévek mi­att nincs jogcím a nyugdíjra, fel sem me­rül olvasónkban. Hovatovább ott tartunk, hogy nem is kevesen a munkahelyet, a nép­gazdaságot a korlátlan juttatások lehetősé­gének tekintik. Őket kevésbé érdekli, hogy csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takaró engedi. Ha van együttérzés, akkor jut is, marad is — hangoztatják. Tévúton járnak, akik a megértésben, a jó­indulatban vagy az együttérzésben keresik a juttatások kibővítését. A jobb és gondta­lanabb élet elsősorban azon múlik, hogy a kérelmező vagy a munkahely, esetenként együttesen megteremtették-e a zömében szo­ciális jellegű kívánságok anyagi alapjait. Soproni olvasónknak is viszi majd a pos­tás az öregségi nyugdíjat, ha hatvanéves ko­ráig legalább tíz év nyugdíjidőt szerez. Tud­niillik megértésre nem csak az egyén tart igényt, hanem a társadalom is számít. Sok múlik az együttérzésen, de még több azon, hogy legyen miből gavalléroskodnunk. N. M. Olvasóink írják Senki földje Győrött, a Belváros köz 9. sz. ház előtt lévő beépítetlen terület — tudomásunk sze­rint — magántulajdonban van. A telek évek óta rend­kívül elhanyagolt, egy kam­raféle építmény áll rajta, ezenkívül telis-teli van lim­lommal. Nyáron a gaz em­bermagasságúra megnő a te­rületen, nyüzsögnek benne a szúnyogok, a patkányok, időnként „csövesek” éjszakai menedékhelye. Ablakot nyitni nem tudunk nyáron. Már maga a látvány is riasztó, s a környék lakóira ártalmas a bűz és szemét. Hasonló a helyzet a Belváros köz 4. és 7. sz. közötti részen is. (K.-né Tolnay Zsuzsanna és nyolc aláírás). Külső mellé belső Szovjet kerékpáromra két külső gumit akartam vásá­rolni május 21-én a kapuvári műszaki boltban. Az eladó udvariasan közölte velem, hogy csak úgy tud adni, ha két belsőt is veszek. Én azt feleltem, hogy arra nincs szükségem, mert otthon van öt belső gumim, mivel a ki­sebb lyukakat magam meg­­ragasztom. Nyugdíjas ember vagyok. Miért vagyok köteles megvásárolni a belső gumi­kat, ami 80—100 forintos többletkiadást jelent? Azt megértem, hogy az új kerék­párhoz kötelező megvernni a dinamót, mert a járművet ki kell világítani, nehogy bal­esetet okozzon. Attól tartok, ha legközelebb egy öltönyt akarok venni, kötelező lesz melléje egy pár cipőt is vá­sárolni. Ezzel a módszerrel nem tudok egyetérteni. (Hor­váth Gyula, Vitnyéd, Dózsa u. 10.) Emléktábláink Augusztusban lesz tizenkét éve, hogy Győrött tartották a magyar orvosok és termé­szetvizsgálók XVII. nagygyű­lését. Szabó László győri (Bem tér 17.) levélírónk köz­lése szerint a nagygyűlés szervezői a városba látoga­tók tájékoztatására 22 neve­zetes épületet emléktáblával jelöltettek meg. Ezekből saj­nos ma már csak tizenöt ta­lálható. A bontások, a re­konstrukciók, a tatarozások során 7 emléktábla lekerült eredeti helyéről. Ilyen tábla volt például a Széchenyi tér 5. sz. épületen, a mai Xar­tus János Múzeumon. Szövege így hangzott: „Lauriston hadvezér, Narbonne és d’He­­nin kormányzók lakhelye 1809.” Az épület felújítása most folyik. A győri lokál­­patrióták remélik, hogy az emléktábla visszakerül ere­deti helyére. Kéziratokról üzenjük „Béke”. A levél is kézirat. Olykor mélyebbről szól, mint a „mű”. Olvasom lendületes sorait, tűnődését a kedvtelésből verselgetőkről, vallomását az Irodalom szeretetéről, és olvasom az éppen anyák napjára ösz­­szeérett „Májusi gondolatokat”, és mondom is már: A levél is kézirat, írásmű, igen, műalkotás, vázlat vagy tanulmány egy ember és a világ viszonyáról, tudati és érzelmi raktárkészletéről, készségéről, hogy van-e bőven türelme és megértése a közösségek dolgai iránt Örömmel adom tovább a távoli Édesanyának, hogy abba a novellabeli, színtelen, szerény üvegvázába az idén sem fért bele a hálás emlékezés mezei csokra. És szerkesztőségi szándékainkban megbiztatva adom tovább azt a véleményt, hogy nem baj, sőt „jó do­log, hogy vannak emberek — talán nagyon sokan —, akik pihentetőül választják az írást kedvenc időtöl­tésüknek.” Végül a munka hitvallásává emelhető óhajt is közreadom, mert közkincs: „...legyen béke, élhessenek gyermekeink boldogan...” Szép a novel­lája, mély érzelmekről vall, de szerkezetét megku­­szálták a feltoluló érzelmek, idősíkokkal játszik az idősíkokkal való játék szabályainak mellőzésével. Hanem a levele: igen! Igen, tisztelt Olvasó, gazdagon szerkesztett kézirat olykor a levél. Képességet próbá­ra tevő és meglatoló írásmű. Köszönet érte, és gratu­lálok, kedves Levelező! — B. G — Szerkesztői Kardos István jánosso­­morjai, Simon József té­ti, Mesterházy Sándor ostf­­fyasszonyfai, Éberhardt Ist­­vénné ikrényi, Reizinger István sokorópátkai, Szabó Istvánná, Farkas László ka­puvári, Hoó Zoltánná, Dacs L­ajosné mosonmagyaróvári, Tiszai Gézáné, Csanakiné Molnár Magdolna soproni, László Anna, Horváth Kál­mánná, Kádár Péterné, Su­­rányi Ferenc, Széles Vilmos, Magyarné Küster Ágnes győri olvasóinknak levélben válaszoltunk. Özv. Rádler Ferencné fer­­tőszentmiklósi, Ács Gyula győr-ménfőcsanaki, Kissné Fehér Margit lébénymikló­­si, Fekete Lászlóné ravazdi, Ráczné Boda Mária pannon­halmi, Szikes Ferencné, Ma­rat Géza soproni, Polgár Károly mosonmagyaróvári, Kovács Jánosné szanyi, Al­bert László kapuvári, Gálla Gyula, Csonkárné Vadász Ágnes, Lengyel Jánosné, Varga Tamás, Vigh György­­né, Kalmárné Nagy Aranka győri lakosok ügyében;az il­letékesek segítségét kértük Németh­­né győri levél­írónkkal közöljük: a gyer­mekgondozási segéllyel kap­csolatos rendelkezések önt is érintik, amennyiben igénybe kívánja venni a se­gélyt. Simon Györgyné győr­­szentiváni olvasónknak üzenjük: a levelében emlí­tett mindkét gyógyszer in­jekció és csak fekvőbeteg gyógyintézetekben alkalmaz­hatják. Ezek a gyógyszerek közforgalomban nincsenek, így gyógyszertárakban sem kaphatók. „Természetvédelem” jel­igés levélírónkkal közöljük: Magyarországon minden barlangot védenek az el­pusztulástól, a megrongá­lástól. Csak az OTVH enge­délyével és tervei szerint szabad új barlangokat fel­tárni, használni és termé­szetes állapotukat megvál­toztatni. Kertész László mosonma­gyaróvári lakosnak üzenjük: a birtokvédelmet kérőnek választási lehetősége van ak­kor, ha a valóságos birtok­állapoton kívül vitás a bir­tokláshoz való joga is. Ilyen­kor bírói vagy tanácsi eljá­rásra is mód van. Választa­ni azonban csak a bírói el­járás megindítása előtt le­het. Ha tehát a per folya­matban van, a tanácsi szer­vek már nem járhatnak el. Varga S. Mihály győri le­vélírónkkal közöljük: a jog­szabály módot ad rá, hogy bizonyos szakmákban a nyugdíjasok nyugdíjuk fo­lyósításának korlátozása nélkül is végezhessenek — kisipari működési engedély alapján — javító és szolgál­tató tevékenységet. A mű­ködési engedély alapján vég­zett munkáért járó díjazás nem zárja ki, hogy a nyug­díját is folyósítsák. Molnár­­né fertődi olva­sónknak üzenjük: nincs olyan jogszabály, amely az adás-vételi szerződés érvé­nyességét és a vevő tulaj­donszerzését a forgalmi en­gedély átírásához kötné Egészségünk védelmében A Vöröskereszt Sopron városi és nagycenki ve­zetősége a KÖJÁL-lal közösen április 18 és május 16 között egész­ségügyi hónapot rende­zett Nagycenken. Elő­adás hangzott el az egészséges életmódról, amit tej- és hústermék bemutató követett. Nagy sikere volt az elsőse­gélynyújtók vetélkedőjé­nek és a káros szenve­délyekről tartott kerek­asztal beszélgetésnek. A rendezvénysorozat­ból a nagyközséghez tartozó községek sem maradtak ki. Pereszte­­gen a cukorbetegségről, Nagylózson a daganatos betegségek megelőzésé­ről hallhattak az érdek­lődők. Sopronkövesden a kábítószerekről és hatá­sukról, Pinnyén a szív­es érrendszeri betegsé­gekről, Fertőbozon a magas vérnyomásról és az érszűkületről tájé­koztatták a résztvevő­ket. Az egészségügyi hó­nap véradó ankéttel zá­rult, melyet hat község önkéntes véradóinak 28­­ bronz, 15 ezüst és 8­­ arany fokozatú kiváló véradó kitüntetést nyúj­­j­tottak át. KIMIFÖLD 1986. június 1­c.134

Next