Kisalföld, 1986. június (42. évfolyam, 129-153. szám)
1986-06-02 / 129. szám
Ülést tartott a városkörnyéki bizottság Közös gyarapodás összefogással Gyors döntések — a város kamata Negyvennégy Győr környeki település ,érkozik ma hivatalosan a megyeszékhely városkötörnyékéhez, s ez bizony sokkal több, mint a hajdani Győr vármegye területe. A falvak örömei és gondjai korábbi fejlődésüknek megfelelően ugyancsak különbözőek, egyben azonban azonosak, az új tanácsi gazdálkodási mechanizmus és a közigazgatási átszervezések nyomán új típusú összefogásra van szükségük a lakosság érdekeinek képviseletében. A hazai méretekben nagyvárosnak tekinthető Győr vonzáskörzetét alkotó falvak tanácsai ezért létrehozták a városkörnyéki bizottságot, mely Zámbó József győri tanácselnök vezetésével a napokban teljes ülést tartott Elsőként egy közös pénzügyi alap létesítését, felhasználását és kezelését tartalmazó szabályzatot fogadtak el, melybe 18 község és nagyközség közös tanácsa társult a győri tanáccsal, úgy, hogy az alapból a város kölcsönt nem vehet igénybe. Második napirendi pontként máris döntöttek a közel harmincmillió forintos alap felosztásáról, a befizetésekről, támogatásokról, igénylésekről. Ha a kölcsönös gazdasági segítség tanácsa elnevezés nem lenne már foglalt, akkor így kellene hívni a községek közös pénzügyi alapját, mert tartalmát ez fejezi ki a legpontosabban. Az adott esztendőben tartalékoló községek, a szomszédnak, vagy a hetedik határban élőknek nyújtanak kamat nélküli kölcsönt és a saját források még kiegészülhetnek a város évi félmilliójával is. A feladatokhoz mérve helyenként több, másutt kevesebb pénz jut az alapból az egyes falviakban. Egy-egy általános iskola- vagy tornaterem-építés nem jön ki belőle. Mégis, ha az a néhány százezer forint hiányzik a megvalósításhoz, akkor létfontosságú egy ilyen nem bank vagy pályázat szerint működő alap is. Az alap felosztását külön intéző bizottság végzi. Munkájuk rugalmasságaira jellemző, hogy a tanácsokzáson többen javasolták az előterjesztés módosítását és egy rövid szünetben egyezségre is jutott a testület. A töltészavaink kétmillió forint befizetést ajánlottak fel, öt esztendőre, így Nyúl község jutott korábban pénzhez. Zámbó József, a városkörnyéki bizottság vezetője a tanácskozást összefoglalva rámutatott, hogy a város két és fél millió forintja sokszorosan kamatozik akkor, ha a környék népességtartó ereje nő. Végül a testület új elnökhelyettest választott. A bizottság második számú tisztségviselője Szabó Mihály, dunaszegi tanácselnök lett. H. S. Üdülési főidény Nem változnak az árak Tegnaptól, június 1-től augusztus végéig tart a szakszervezeti üdülések főszezonja. Az ország 220 SZOT-üdülőjében 160 ezren pihenhetnek ezen a nyáron. A nyári beutalók többsége a gyermekes családoknak — 95 ezer felnőttnek és gyermeknek — biztosít kedvezményes pihenést, kivételesen nem kéthetes, hanem 12 napos turnusokban. A SZOT üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósága — az ágazati szakszervezetek üdülési felelőseinek egyetértésével — azért rövidítette két nappal a beutalások időtartamát, hogy így további egy turnust lehessen indítani, vagyis 10 ezerrel többen vehessenek részt a kedvezményes szakszervezeti üdülésben. A tagság azonban nem fogadta kedvezően ezt a döntést, így jövőre újból 85 ezren nyaralnak a SZOT családos üdülőiben, tizennégy napos beutalóval Az árak nem változnak, s továbbra is érvényes, hogy a nagycsaládosok csak az első két gyermek után fizetnek, a többi gyermek ingyen nyaral. A legjobban rászorulók között az idén is mintegy 25 ezer 200 forintos utalványt osztanak szét üdülési hozzájárulásként, térítésmentesen. Lehetőség van arra is — csak ezt nem mindenki tudja — hogy a családos beutalóval az ana vagy az anya helyett az egyik — szakszervezeti tag — naivszítlő üdüljön együtt A SZOT családos üdülőiben hosszú évek bevált gyakorlata alapján igyekeznek olyan programokat összeállítani, amelyek közös élményt nyújtanak az egész családnak. A cél az, hogy a gyerekek minél többet legyenek együtt — sportoljanak, játszszanak, szórakozzanak — szüleikkel. Az üdülőkben, irodalmi, zenei vetélkedőket szerveznek, előadóesteket tartanak. Még nem általános gyakorlat, de néhány nagyobb üdülőben már a videót is a szórakozás szolgálatába állították. A környék megismertetésére autóbuszos és gyalogos túrákat, kirándulásokat ajánlanak. A sportok kedvelőinek üdülői bajnokságokat indítanak különböző sportágakban. A nagyobb üdülőhelyeken — így például Boglárlellén, Gyulán, Hajdúszoboszlón, Galyatetőn — már teniszpályákat is javítottak, így a teniszezés hívei is találhatnak játéklehetőséget A tanév befejezése után, június 19-én nyitnak a SZOT gyermeküdülői. A 17 üdülőben összesen 25 ezer általános iskolás gyermek nyaralhat. Az idén első alkalommal négy üdülőben szaktáborokat indít a SZOT: Lellén sport-, Bogláron népi iparművész, Parádfürdőn természetjáró, Zalakomáron pedig környezetvédelmi tábor várja az érdeklődő gyerekeket. Ha sikeres lesz ez a fajta üdülési forma, úgy tervezik, hogy jövőre kibővítik e speciális ismereteket nyújtó szaktáborok körét. Ha lenne jóindulat Meddig nyújtózkodhatunk? A váratlan, olykor még az előre látott akadályok is elkeserítik az embert. A betegség, a szűkös anyagiak, a rossz családi élet, az elképzelések meghiúsulása — mind egyegy állomás. S ahány ember, annyiféle a megpróbáltatás viselése. A különböző formákban jelentkező próbatételeknek — tapasztalatunk szerint — általában közös vonásuk, hogy a segítséget, közbenjárást remélők rendszerint a jóindulat vagy az együttérzés hiányát okolják boldogulásuk meghiúsulásáért. B. Mária csornai lakos írja: más lenne az életünk, ha az emberek jó szívvel lennének egymáshoz. Valóban igaz, hogy a jóindulaton sok múlik. Csakhogy az együttérzést hiányolók nagy része — miközben megértést vár másoktól — nem, vagy csak elvétve gondol arra, hogy ő is felelősséggel tartozik embertársainak, a munkahelyének, a társadalomnak. A fentieket példázza H. B. soproni olvasónk esete is. Rejtély, hogy mivel töltötte el ötvennyolc életévét. Csupán azt tudjuk róla, hogy a mai napig mindössze nyolc nyugdíjévet szerzett. Így siránkozik: „Ha jóindulatúan kezelnék az ügyemet, megengednék, hogy a hiányzó évekre pótlólag lerójjam a járulékot. Sokan tanúsíthatják, hogy egész életemben dolgoztam.” A jogszabály adta lehetőséggel sokan nincsenek tisztában. Ha lenne jóindulat, lenne ez is, az is. Hogy a hiányzó munkaévek miatt nincs jogcím a nyugdíjra, fel sem merül olvasónkban. Hovatovább ott tartunk, hogy nem is kevesen a munkahelyet, a népgazdaságot a korlátlan juttatások lehetőségének tekintik. Őket kevésbé érdekli, hogy csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takaró engedi. Ha van együttérzés, akkor jut is, marad is — hangoztatják. Tévúton járnak, akik a megértésben, a jóindulatban vagy az együttérzésben keresik a juttatások kibővítését. A jobb és gondtalanabb élet elsősorban azon múlik, hogy a kérelmező vagy a munkahely, esetenként együttesen megteremtették-e a zömében szociális jellegű kívánságok anyagi alapjait. Soproni olvasónknak is viszi majd a postás az öregségi nyugdíjat, ha hatvanéves koráig legalább tíz év nyugdíjidőt szerez. Tudniillik megértésre nem csak az egyén tart igényt, hanem a társadalom is számít. Sok múlik az együttérzésen, de még több azon, hogy legyen miből gavalléroskodnunk. N. M. Olvasóink írják Senki földje Győrött, a Belváros köz 9. sz. ház előtt lévő beépítetlen terület — tudomásunk szerint — magántulajdonban van. A telek évek óta rendkívül elhanyagolt, egy kamraféle építmény áll rajta, ezenkívül telis-teli van limlommal. Nyáron a gaz embermagasságúra megnő a területen, nyüzsögnek benne a szúnyogok, a patkányok, időnként „csövesek” éjszakai menedékhelye. Ablakot nyitni nem tudunk nyáron. Már maga a látvány is riasztó, s a környék lakóira ártalmas a bűz és szemét. Hasonló a helyzet a Belváros köz 4. és 7. sz. közötti részen is. (K.-né Tolnay Zsuzsanna és nyolc aláírás). Külső mellé belső Szovjet kerékpáromra két külső gumit akartam vásárolni május 21-én a kapuvári műszaki boltban. Az eladó udvariasan közölte velem, hogy csak úgy tud adni, ha két belsőt is veszek. Én azt feleltem, hogy arra nincs szükségem, mert otthon van öt belső gumim, mivel a kisebb lyukakat magam megragasztom. Nyugdíjas ember vagyok. Miért vagyok köteles megvásárolni a belső gumikat, ami 80—100 forintos többletkiadást jelent? Azt megértem, hogy az új kerékpárhoz kötelező megvernni a dinamót, mert a járművet ki kell világítani, nehogy balesetet okozzon. Attól tartok, ha legközelebb egy öltönyt akarok venni, kötelező lesz melléje egy pár cipőt is vásárolni. Ezzel a módszerrel nem tudok egyetérteni. (Horváth Gyula, Vitnyéd, Dózsa u. 10.) Emléktábláink Augusztusban lesz tizenkét éve, hogy Győrött tartották a magyar orvosok és természetvizsgálók XVII. nagygyűlését. Szabó László győri (Bem tér 17.) levélírónk közlése szerint a nagygyűlés szervezői a városba látogatók tájékoztatására 22 nevezetes épületet emléktáblával jelöltettek meg. Ezekből sajnos ma már csak tizenöt található. A bontások, a rekonstrukciók, a tatarozások során 7 emléktábla lekerült eredeti helyéről. Ilyen tábla volt például a Széchenyi tér 5. sz. épületen, a mai Xartus János Múzeumon. Szövege így hangzott: „Lauriston hadvezér, Narbonne és d’Henin kormányzók lakhelye 1809.” Az épület felújítása most folyik. A győri lokálpatrióták remélik, hogy az emléktábla visszakerül eredeti helyére. Kéziratokról üzenjük „Béke”. A levél is kézirat. Olykor mélyebbről szól, mint a „mű”. Olvasom lendületes sorait, tűnődését a kedvtelésből verselgetőkről, vallomását az Irodalom szeretetéről, és olvasom az éppen anyák napjára öszszeérett „Májusi gondolatokat”, és mondom is már: A levél is kézirat, írásmű, igen, műalkotás, vázlat vagy tanulmány egy ember és a világ viszonyáról, tudati és érzelmi raktárkészletéről, készségéről, hogy van-e bőven türelme és megértése a közösségek dolgai iránt Örömmel adom tovább a távoli Édesanyának, hogy abba a novellabeli, színtelen, szerény üvegvázába az idén sem fért bele a hálás emlékezés mezei csokra. És szerkesztőségi szándékainkban megbiztatva adom tovább azt a véleményt, hogy nem baj, sőt „jó dolog, hogy vannak emberek — talán nagyon sokan —, akik pihentetőül választják az írást kedvenc időtöltésüknek.” Végül a munka hitvallásává emelhető óhajt is közreadom, mert közkincs: „...legyen béke, élhessenek gyermekeink boldogan...” Szép a novellája, mély érzelmekről vall, de szerkezetét megkuszálták a feltoluló érzelmek, idősíkokkal játszik az idősíkokkal való játék szabályainak mellőzésével. Hanem a levele: igen! Igen, tisztelt Olvasó, gazdagon szerkesztett kézirat olykor a levél. Képességet próbára tevő és meglatoló írásmű. Köszönet érte, és gratulálok, kedves Levelező! — B. G — Szerkesztői Kardos István jánossomorjai, Simon József téti, Mesterházy Sándor ostffyasszonyfai, Éberhardt Istvénné ikrényi, Reizinger István sokorópátkai, Szabó Istvánná, Farkas László kapuvári, Hoó Zoltánná, Dacs Lajosné mosonmagyaróvári, Tiszai Gézáné, Csanakiné Molnár Magdolna soproni, László Anna, Horváth Kálmánná, Kádár Péterné, Surányi Ferenc, Széles Vilmos, Magyarné Küster Ágnes győri olvasóinknak levélben válaszoltunk. Özv. Rádler Ferencné fertőszentmiklósi, Ács Gyula győr-ménfőcsanaki, Kissné Fehér Margit lébénymiklósi, Fekete Lászlóné ravazdi, Ráczné Boda Mária pannonhalmi, Szikes Ferencné, Marat Géza soproni, Polgár Károly mosonmagyaróvári, Kovács Jánosné szanyi, Albert László kapuvári, Gálla Gyula, Csonkárné Vadász Ágnes, Lengyel Jánosné, Varga Tamás, Vigh Györgyné, Kalmárné Nagy Aranka győri lakosok ügyében;az illetékesek segítségét kértük Némethné győri levélírónkkal közöljük: a gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos rendelkezések önt is érintik, amennyiben igénybe kívánja venni a segélyt. Simon Györgyné győrszentiváni olvasónknak üzenjük: a levelében említett mindkét gyógyszer injekció és csak fekvőbeteg gyógyintézetekben alkalmazhatják. Ezek a gyógyszerek közforgalomban nincsenek, így gyógyszertárakban sem kaphatók. „Természetvédelem” jeligés levélírónkkal közöljük: Magyarországon minden barlangot védenek az elpusztulástól, a megrongálástól. Csak az OTVH engedélyével és tervei szerint szabad új barlangokat feltárni, használni és természetes állapotukat megváltoztatni. Kertész László mosonmagyaróvári lakosnak üzenjük: a birtokvédelmet kérőnek választási lehetősége van akkor, ha a valóságos birtokállapoton kívül vitás a birtokláshoz való joga is. Ilyenkor bírói vagy tanácsi eljárásra is mód van. Választani azonban csak a bírói eljárás megindítása előtt lehet. Ha tehát a per folyamatban van, a tanácsi szervek már nem járhatnak el. Varga S. Mihály győri levélírónkkal közöljük: a jogszabály módot ad rá, hogy bizonyos szakmákban a nyugdíjasok nyugdíjuk folyósításának korlátozása nélkül is végezhessenek — kisipari működési engedély alapján — javító és szolgáltató tevékenységet. A működési engedély alapján végzett munkáért járó díjazás nem zárja ki, hogy a nyugdíját is folyósítsák. Molnárné fertődi olvasónknak üzenjük: nincs olyan jogszabály, amely az adás-vételi szerződés érvényességét és a vevő tulajdonszerzését a forgalmi engedély átírásához kötné Egészségünk védelmében A Vöröskereszt Sopron városi és nagycenki vezetősége a KÖJÁL-lal közösen április 18 és május 16 között egészségügyi hónapot rendezett Nagycenken. Előadás hangzott el az egészséges életmódról, amit tej- és hústermék bemutató követett. Nagy sikere volt az elsősegélynyújtók vetélkedőjének és a káros szenvedélyekről tartott kerekasztal beszélgetésnek. A rendezvénysorozatból a nagyközséghez tartozó községek sem maradtak ki. Peresztegen a cukorbetegségről, Nagylózson a daganatos betegségek megelőzéséről hallhattak az érdeklődők. Sopronkövesden a kábítószerekről és hatásukról, Pinnyén a szíves érrendszeri betegségekről, Fertőbozon a magas vérnyomásról és az érszűkületről tájékoztatták a résztvevőket. Az egészségügyi hónap véradó ankéttel zárult, melyet hat község önkéntes véradóinak 28 bronz, 15 ezüst és 8 arany fokozatú kiváló véradó kitüntetést nyújjtottak át. KIMIFÖLD 1986. június 1c.134