Kisalföld, 1986. október (42. évfolyam, 232-258. szám)
1986-10-01 / 232. szám
Többe került az ital, mint a hús! Minden családban különösen nagy figyelemmel kísérik a fizetések alakulását, a hónap végén, elején befolyó pénz mennyiségét. A Központi Statisztikai Hivatalban is minden évben elemzik a belkereskedelem fejlődését, s a számadatok olykor meglepő világossággal árulkodnak lényeges tendenciákról. Az alábbiakban a legújabb elemzésekből közlünk részleteket. Olcsó és divatos Az elmúlt öt évben a lakosság pénzjövedelme 50 százalékkal nőtt, reálértéke több mint 7 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Az emberek pénzük döntő többségét áruk és szolgáltatások vásárlására fordították, amelynek zöme a kiskereskedelemben realizálódott. A kiskereskedelem eladási forgalma 1985-ben 520 milliárd forint volt, mennyiségében 7 százalékkal több az öt évvel korábbinál. A kiskereskedelmi eladáson belül a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vegyes iparcikkek értékesítése nőtt, a vendéglátás és a ruházati áruk forgalma pedig csökkent. A kiskereskedelem árszínvonala 1981—85 években — évi átlagban — 6,7 százalékkal emelkedett. Az éves tervekben meghatározottnál dinamikusabb volt az áremelkedés 1982-ben és 1984-ben, az előbbi a központi áremelések, az utóbbi pedig a vállalati, piaci áremelkedések hatására következett be. A kereslet alakulását kettősség jellemezte: egyidejűleg nőtt az igény az olcsó fogyasztási cikkek, illetve a divatos, korszerű drágább termékek iránt. Amint tapasztalható volt: olcsóbb árukból csak részben tudták kielégíteni a vásárlók igényét, s ugyanez áll a korszerű, drágább termékekre is. Sokan ezért külföldi, utak alkalmával, vagy más módon igyekeztek beszerezni a számukra fontos elektronikai, híradástechnikai cikkeket. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek túlnyomó többségéből kiegyensúlyozott volt az ellátás. Tavaly e két árucsoport kiskereskedelmi forgalma 217 milliárd forint volt, ami mennyiségében 4 százalékkal több az 1980. évinél. A hús, húskészítmények és a baromfi bolti forgalmának bővülésében a baromfi-értékesítés mintegy másfélszeres növekedése volt a meghatározó. Takarékosabban öltözködünk A kiegyensúlyozott kínálatnak köszönhetően a tej és tejtermékek bolti értékesítése 24 százalékkal meghaladta az 1980. évi szintet. A tavalyi áremelés a forgalom növekedési ütemét 2 százalékra mérsékelte. Zsiradékokból 22 százalékkal többet adott el a bolti kiskereskedelem, mint öt évvel korábban. Az állati eredetű zsiradékok közül legdinamikusabban az étkezési szalonna eladása nőtt, mégpedig 43 százalékkal. Ugyanakkor számottevően csökkent a cukor vásárlása. Mérséklődés tapasztalható a cukorkák, csokoládék és a kakaó eladásában is. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből tavaly 37 százalékkal kevesebbet adtak el a bolti forgalomban, mint 1980-ban. Ugyanakkor 33 százalékkal bővültek a lakosság piaci vásárlásai. A ruházati cikkek forgalma 1985. évben 63 milliárd forint volt, mennyiségében az előző évhez képest 2, az 1980. évinél 6 százalékkal kisebb. Tavaly javult az árukínálat, ám a forgalom ennek ellenére tovább mérséklődött. A felsőruházati termékek közül csak a gyermek konfekció — azon belül is főképpen a lánykaruhák — forgalma bővült. Az utóbbi időszakban különösen a női felsőkonfekcióból (kosztüm, ruha, blúz, pantalló) nem volt kielégítő a kínálat. Férfi ingekből mindvégig volt bőségesen, ennek ellenére mintegy egynegyedével csökkent a forgalom. Autóra várva A háztartási gépek legkelendőbb csoportját a mélyhűtő készülékek alkották, a visszatérő ellátási hiányosságok ellenére az értékesítés több mint nyolcszorosára bővült. A mosógépek közül az automata mosógépek részaránya mintegy kétszeresére emelkedett, bár az ellátás olykor akadozott. Csökkent az érdeklődés a fekete-fehér televíziók iránt, de a meglévő igényeket így sem tudták maradéktalanul kielégíteni. így volt ez a színes televíziónál is: 1985-ben szinte végig hiánycikknek számított. A kiskereskedelemben 1985-ben 5 ezer képmagnót és 3 ezer CB rádió adó-vevő készüléket értékesítettek. A videó-készülékek kínálata jónak minősíthető, ám a magas árak akadályozták a forgalom növekedését. Tavaly 103 ezer gépkocsit adtak el, ami körülbelül 10 ezerrel volt kevesebb, mint 1980-ban, így a gépkocsira várakozók száma az év végén ismét elérte a 230 ezret. Az alkoholvásárlás továbbra is őrzi sajnálatosan előkelő pozícióját: tavaly több mint 50 milliárd forint értékűitalt engedtünk le a torkunkon. Ez pedig azt jelenti, hogy alkoholra körülbelül annyit költünk, mint húsfélékre és a tejtermékek vásárlására együttesen! Jelenleg kulturális cikkek vásárlására csak fele annyit szánunk, mint alkoholtartalmú italokra. Ebből is látható: a lakosság vásárlási szokásai nehezen változnak. Igaz, a zsúfolt boltok, a nehezedő életkörülmények sem kedveznek az emberek ilyen irányú törekvéseinek. Cs. J. 4 * KIJAIPOID A GYŐRI Park étteremben hamarosan újkorszak kezdődik: vannak, akik örülnek ennek, s vannak, akiket elkeserít a változás. A Győr Megyei Városi Hivatal ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági osztálya a szeptember 18-án kelt határozatával megtiltotta a 22 óra utáni zeneszolgáltatást a Park étteremben. Tekintve, hogy az étterem naponta 23 óráig, szombatonként pedig 24 óráig tart nyitva, az új helyzet feladja a leckét az üzemeltetőnek. Ám az étterem felett lakó családok bizonyára fellélegeznek erre a hírre... A Park étterem eredetileg nem étteremnek épült. Hogy azzá lett, részkérdés, de az tény: a hatalmas helyiség mennyezetszigetelése nem alkalmas arra, hogy az erősítőkkel játszó zenekart, mint zajforrást, elzárja a lakásoktól. A Park étterem feletti lakások egy része kívül esik a „zajhatáron”, ám akik közel vannak, azokat bizony zavarja a zene. A tanácsi szakigazgatási szerv még 1971-ben megállapította, hogy a hangos zene zavarja a lakók nyugalmát, s felszólította az üzemeltetőt, hogy szabályozza az este tíz óra utáni zeneszolgáltatást. E határozat óta tizenöt év telt el. A lakók, s nevükben a „Rába” Lakásfenntartó Szövetkezet minden évben bejelentést tett a tanácson a sorozatos csendháborítás miatt. A szakigazgatási szerv minden évben megállapította — határozatiig —, hogy a hangos zene zavarja a lakók nyugalmát, mégsem történt semmi. Hogy miért nem, arra utólag nehéz lennemegtalálni a választ. Ám tény, hogy az 1/1983. BKM -számú rendelet értelmében „A szakigazgatási szerv a vendéglátó üzlet 22 órai zeneszolgáltatását megtilthatja, ha egy éven belül ismételten megállapítja, hogy az a lakosság nyugalmát zavarja.” Nos, a Park étteremről minden évben csak egy határozat született... Lakossági bejelentések alapján ebben az évben február 15-én, március 2-án és március 14-én is ellenőrzést tartott a Park étteremben a tanács illetékes osztálya. Két ízben határozatiig is megállapították, hogy a zenekar 22 óra után sem csökkentette a hangerőt. Nagy György, a Győr Megyei Városi Hivatal osztályvezetője mondja: " Régóta húzódó ügy ez, végre pontot kellett tenni a végére. Hiába volt a soksok figyelmeztetés, hiába adta ki a vállalat igazgatója a szigorúbbnál szigorúbb utasításokat, a zenekart senki nem tudta jobb belátásra bírni. A jogszabályok alapján mi meghoztuk a határozatot, amelyben megtiltjuk az este tíz óra utáni zeneszolgáltatást. Tudjuk, hogy ez a vállalatnak nem éppen kellemes, de az érdekeket egyeztetni kell. Sajnos, a keretjogszabály ahelyi szervek felelősségét helyezi előtérbe, ugyanis a hangerőt objektív módon mérni nem tudjuk. Ám az a helyzet tarthatatlan, hogy a lakásokban is jól hallható legyen a zene. Korábban volt egy terv, miszerint belső szigetelést kap az étterem. Ez nem történt meg, így ehhez az eszközhöz kellett nyúlnunk. Ami várható: az üzemeltető nyilván fellebbez, s a végső szót a másodfokú szakigazgatási szerv mondja majd ki. Kovács Lajos, a Győr- Sopron Megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója is jól ismeri ezt a hosszú évek óta húzódó ügyet. Mindazonáltal azt is tudja, hogy a zenészek olykor hangosan játszanak, a bálozó közönség időnként túlzásba viszi a hangoskodást, s bizony néhány esküvő is hangosabbra sikeredik a vártnál. —, Én a magam részéről jogosnak tartom a lakók panaszát, de figyelembe kell venni egy-egy csoport érdekeit is — mondja a vállalat igazgatója. — A Park étteremben korábban sok-sok bált, esküvőt rendeztek, s bár ezek száma csökkent, azért létezik az igény. Mi most megkaptuk a határozatot, amely szerint szombaton sem dolgozhat a zenekar este tíz óra után. Ez azt jelenti, hogy éjszakába nyúló rendezvényeket nem is vállalhatunk, ez pedig jelentős forgalomkiesést okoz. Az érdekeink úgy kívánják, hogy fellebbezést nyújtsunk be, egyfajta kompromisszumos megoldásban bízva. Tudomásul veszszük, hogy hétköznapokon este tízig lehet zene, de én úgy vélem, hogy szombatonként ez alól felmentést kellene, hogy kapjunk. De a kocsma bezzeg hangos... Hallatszott a vendéglátás Gyorsított program az ivóvízellátásra Ha majd leállhatnak a rajtkocsik... Biztató — tulajdonképpen látványos — adatokat, tényeket, terveket sorol Szemethy Imre, a megyei tanács csoportvezető főmérnöke, amikor községeink ivóvíz-ellátásáról beszélgetünk, öt év alatt annyi községet ellátni egészséges, vezetékes ivóvízzel, mint amennyit előtte tizenöt év alatt, valóban nem lebecsülendő „produktum”. Akkor sem, ha ezzel együtt is az utolsó helyek valamelyikéről talán a középmezőnybe jutunk az ország megyéi között. Győr-Sopron megyét köztudottan az utolsók között tartották számon a közműves ivóvíz-ellátottságban. Ebben persze nem kis szerepe van, hogy tájegységünk jól ellátott felszíni és felszín alatti vizekkel. Az ásott kutak jó minőségű ivóvizet adtak, így aztán nem nagyon lehetett meggyőzni a községek lakosságát a vezetékhálózat kiépítésének szükségességéről. Egészen addig, míg az ásott kutak a kemizálás miatt használhatatlanná nem váltak. Ez év elejéig 62 községünkben volt vezetékes ivóvíz. A népesség számát tekintve 48 százalékos az ellátottsági arány. A hetedik ötéves tervben további hatvan- hatvanöt község ellátásával nyolcvan százalékosra növekszik ez az arány. Az igényeket tekintve magasabb is lehetne: nyolcvan község adta be pályázatát. Mindre nem futja ebben az öt évben az állami támogatásból. A megvalósításra tervezett program több, mint egy milliárd forintos. Ebből három milliós az állami támogatás (vízügyi és tanácsi alapból), kétszáz milliónál több a közületek hozzájárulása, a többi pedig a lakosság pénze. Az év elején még 24 községünket kellett a veszélyeztetett kategóriába sorolni, napjainkban csökkent a szám, de még most is van 18 olyan település, ahol az ivóvíz káros az egészségre. (A csecsemők, kisgyermekek számára is fogyasztható vizet nap mint nap sajtkocsikban hordják.) Az ötéves terv végére minden ilyen községünk vezetékes vizet kap. A várható látványos előrelépés a korábbinál hatékonyabb módszerek alkalmazásának köszönhető. A megyei tanács a Vízügyi Igazgatósággal és a Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalattal közösen felülvizsgálta a műszaki megoldási lehetőségeket, s ennek alapján „gyorsító programot” dolgozott ki. Az egyik ilyen gyorsító módszer, hogy ahol lehet, a törpevízművek építése helyett a közelben már meglévőhöz kell csatlakozni. Edve, Vásárosfalu, Rábakecöl például a beleéri vízműről kap ivóvizet. Viszonylag olcsón és főként gyorsan egészséges ivóvízhez juthatnak a még teljesen ellátatlan településeken is: új kutat fúrnak, s ehhez gerincvezetéket építenek több közkifolyóval. Ez a vezetékrendszer később majd az egész község hálózat gerincét adja. Ezeken kívül persze még sok más is segít az előbbre jutásban. A géemkákkal együttműködve olcsóbb a tervezés, versenytárgyalások meghirdetésével olcsóbb a kutak fúrása is. Sokat segít, hogy például a műszaki előkészítésre a termelőszövetkezetek pénzt előlegeznek. A szigetközi térségben, a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer hatásterületén központi pénzből építik meg a főműveket, ez lényegesen megkönnyíti a vízellátást. Noha az egészséges ivóvíz „előteremtése” a legfontosabb, ebből adódik egy másik, ugyancsak komoly gond: mi lesz a szennyvízzel? Csatornánk, tisztítók kellenének, csakhát ez többe kerül, mint maga a vízbevezetés. Ez utóbbi most családonként 25 ezer forint, a csatornázás 35 ezer lenne. A nagyobb településeken megtervezték a községközpontos csatornázását és szennyvíztisztítását, idővel ezt lehet majd bővíteni. Száz-kétszáz köbméter napi kapacitású szennyvíztisztító épült például Fertődön, Héderváron, Abdán. Hegyeshalomban az üzemek, intézmények koordinációjával olyan rendszert építettek ki, amely képes lesz a lakosságot is kiszolgálni. (Hegyeshalomban a kiviteli tervek el is készültek, a lakossági „igen” még hiányzik.) Az idén Fertőszentmiklóson is elkezdik a tisztító építését... A szőgyei vízmű Győrön kívül a környező községeket is ellátja ivóvízzel. Ezekben a községekben viszont (Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi, Szőgye) a szennyvíz lényegében tisztítatlanul — házi szikkasztókon keresztül — folyik a talajba. A városi vízmű vízgyűjtő területe ez, sürgősen meg kell oldani a tisztítást, még mielőtt az ivóvízzel bajok lennének. A tervezett műszaki megoldás szerint az említett községek szennyvize majd a megépülő győri tisztítóműbe kerül. J. F. A DÖNTÉS a másodfokú szakigazgatási szerv dolga. S ez a döntés sokakat érint. Az ott lakókat, az ott dolgozókat, s azokat is, akik a Park étteremben szeretnének szórakozni. A kívülálló szemével nézve elképzelhetetlen, hogy államigazgatási eszközökkel , figyelmeztetéssel, szabálysértési bírsággal —, vagy vállalatvezetői hatáskörben — azonnali büntetéssel — ne lehetne rákényszeríteni a többség akaratát azokra, akik a konfliktust okozzák. Mert végül is: a hangerősítő gombját és a dobverőket is fegyelmezhető, s fegyelmezendő (!) emberek kezelik. Kalocsai Mihály 1986. október 1., szerda