Kisalföld, 1986. november (42. évfolyam, 259-282. szám)

1986-11-01 / 259. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! (----------:------—------------------..................................................... ’ 1 AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. november 1., szómból Ára: 2,20 Ft XLII. évolyam, 259. szám (----------:------—------------------..................................................... ’ I AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. november 1., szombat Ára: 2,20 Ft XLII. évolyam, 259. szám Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Beatrix holland királynő és dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztár­saság elnöke közelmúltoan Magyarországon tett h’vata- los látogatásáról szóló jelen­tést. Az Elnöki Tanács a je­lentést egyetértéssel tudo­másul vette, és megállapí­totta: a Magyar Népköz­társaság és a Holland Ki­rályság, illetve a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti államközi viszonyok rende­zettek. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének október 30-án hazánkban tett mun- kalátogatásáról. Ismerkedés ipari és egészségügyi intézményekkel SARLÓS ISTVÁN LÁTOGATÁSA GYŰRÖTT ■ A GtovUa K&tőttÁesxtyűgyÁrban Sarlós István ttaeuiiitegatiw során lasttteMI » Japán autómat» gépeken dolgozó kollektívák mankójával. ■ A megye kisdobosat és úttörői nevében a tanító­képző főiskola gyakorló Iskolájának két diákja. Hó­éi os.sy Katalin és Szabó Andrea virággal köszöntötte a Győrbe érkező Sarlós Istvánt. Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, pénteki munkanapját Győrben töltötte. Első útja a megyei pártszékházihoz veze­tett, ahol dr. Ldkatos László, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Krelter Mária és Szakács Ferenc megyei tit­kár, valamint Merbler Ká­roly, a Központi Bizottság munkatársa köszöntötte. Ezt követően dr. Lakatos László fogadta Sarlós Istvánt, majd megyénk párt-, állami és társadalmi szervezetei veze­tőinek részvételével eszme­cserére került sor időszerű gazdaság- és társadalompo­litikai kérdésékről. Dr. Lakatos László széles körű áttekintést adott a XIII. kongresszus határozatának megvalósításáról és a kong­resszus óta végzett munká­ról. Elmondotta, hogy me­gyénkben a pártszervezetek és a gazdasági egységek alap­vetően három kiemelt feladat végrehajtásáért tevékenyked­nek. Nagy figyelmet fordíta­nak o gazdasági teendők ma­radéktalan elvégzésére. Eh­hez alapvetően jó lehetősé­get ad, hogy a megye gazda­sága jelentős múltra tekint­het vissza, és magas a mun­kakultúra színvonala. A me­gyei pártbizottság első tit­kára a jelentős törekvések között említette a termék- szenkézet korszerűsítését, az elektronizáció és a robottech­nika meghonosítását, a kor­tését, a róluk való fokozott gondoskodást jelenti. A har­madik pedig a településfej­lesztés, s azon belül is a te­lepülések egészséges ivóvíz­zel való ellátása és a demog­ráfiai' hullámnak megfelelő­en a középiskolák tantermek­kel való gazdagítása. Mindezek a törekvések, hangsúlyozta dr. Lakatos László, megértésre találtak a pártszervezeteknél, az ipari és a mezőgazdasági üzemek­nél, tehát a lakosság széles köreinél. Ennek megfelelően, ami a feladatok végrehajtá­sát illeti, a megyei pártbi­zottság első titkára kedvező helyzetről adhatott számot. Elmondotta egyebek között, hogy a megye ipara 1985-ben jó évet zárt és biztatóak az idei első félév eredményei is. A mezőgazdaság múlt évi teljesítményei ugyancsak jók voltak, ebben az évben azon­ban az elhúzódó aszály je­lentős károkat okozott. Biz­tató, hogy a termelő egysé­gek a kutatóintézetek ered­ményeit mind kiterjedtebben alkalmazzák a gyakorlatban. Ami a szociálpolitikát illeti: a megyében megalakult ifjú­sági lakásalap lehetővé teszi, hogy az elkövetkező öt évén belül ezer fiatal rendkívül kedvező körülmények között lakáshoz jusson. Eredménye­sen zajlik a harmadik fő fel­adat a települések egészsé­ges vízzel való ellátása. A megyei pártbizottság első tit­kára említést tett arról is, hogy ismert gazdasági hely­zetünkből adódóan megyénk­ben is tapasztalhatók néha borúlátó megfogalmazások, de alapvetően a lakosság szé­les köreinek az a véleménye, hogy a XIII. kongresszus ha­tározata teljesíthető, és szor­gos munkával megalapozható a biztató jövő. Sarlós István az elmondot­takhoz kapcsolódva fejtette ki véleményét. Egyebek kö­zött arra utalt, hogy a mai helyzetben bátor gondolko­dásra, a feladatok ésszerű csoportosítására és határozott cselekvésre van szükség. Szólt arról, hogy a vállalatoknak ma még nincs meg az az ön­állóságuk, ami az önálló rfiunka feltétele. Hangsúlyoz­ta, hogy a jót, a minőségileg magas színvonalút kell tá­mogatni, s a rosszat, a vesz­teségeset meg kell szüntetni. Ez utóbbi azonban olyan elv, amely a gyakorlatban nehe­zen és konfliktusok árán tud csak megvalósulni. Űj mód­szerekkel kell arra töreked­ni, hogy a gazdálkodó egysé­gek és az irányító szervek (Folytatás a 2. oldalon.) szerű munkafeltételek meg­teremtését, a képzés és a to­vábbképzés intézményeinek kialakítását, a kutatóintéze­tek eredményeinek a gyakor­latba vailó átvitelét. A máso­dik fontos feladat a szociál­politika területéről adódik, s mindenekelőtt a fiatal kor­osztály és az idősebbek segí­Győr-Sopron megyé­ben a VII. ötéves terv programja a lakásépíté­sek, -cserék, -bővítések, -komfortosítások révén 31—36 ezer család la­káshelyzetének Javítását Jelenti. Ezt a témát elemzi a szerkesztőségi kerekasztal-beszélgetés, amelyről lapunk 8—3. oldalain olvasható be­számoló. A tél beállta előtt a mesterséges tavakban éiő bálák is költöznek, pontosabban költöztetik őket a halászok. A győri Előre Halászati Szövet­kezet legutóbb a kényt halastó állományát te­lepitette át, Az érdekes munkáról számol be ri­portunk a lap 3. olda­lán. ■ Magyaróvári Timföld és Műkorundgyárban na­ponta 60 tonna alumínium-szulfátot csomagolnak, a pa­pírgyárak és vízművek részére. Magyar-csehszlovák hosszútáv« gazdasági együttműködés Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára és Gustáv Husák, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke csütörtökön Budapesten alá­írták hazánk, és Csehszlová­kia 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének hosszú távú programját. Az alábbi­akban ismertetjük -a doku­mentumot. —f­A KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatok végrehaj­tása keretében 1985. elején megkezdődött a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kö­zötti gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés 2000-ig szóló hosszú távú programjának a kidolgozása. A programot a két fél az együttműködésben illetékes szervek széles körű bevoná­sával munkálta ki, támasz­kodva a két ország távlati terveire. Az ezredfordulóig szóló program hazánk és Cseh­szlovákia objektív gazdasági feltételeinek figyelembevéte­lével utat mutat a hosszú távú kölcsönös együttműkö­dés továbbfejlesztéséhez. A programban foglalt célok megvalósítása jelentős mér­tékben hozzájárul a magyar —csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés bővítéséhez és el­mélyítéséhez, s ezzel a két népgazdaság intenzív fejlesz­téséhez, a műszaki tudomá­nyos eredmények gyorsított ütemű gazdasági hasznosítá­sához, a természeti erőfor­rások ésszerű felhasználásá­hoz, a két ország népei jólé­tének növeléséhez. A műszaki-tudományos együttműködésben — ^figye­lemmel a KGST-országok műszaki-tudományos haladá­sa 2000-ig szóló komplex programjában meghatározott fő irányokra is — hazánk és Csehszlovákia vállalatai és szervezetei a kutatás és fej­lesztés terén elsősorban a mikroelektronika és a szá­mítástechnika széles körű alkalmazására, a számjegy­vezérlésű komplex automa­tizált rendszerek, a rugal­mas gyártórendszerek, az ipari robotok és manipuláto­rok bevezetésére összponto­sítják figyelmüket annak ér­dekében, hogy javítsák a munkatermelékenységet, a termékek műszaki színvona­lát és minőségét, a termelés hatékonyság. A közös kuta­tó-fejlesztő tevékenység to­vábbá új anyagok, korszerű ipari termelési rendszerek bevezetésére, az atomener­getika gyorsított fejlesztésé­re, valamint az energiafor­rások ésszerűbb hasznosítá­sát szolgáló eljárások kuta­tására, a biotechnológia széles körű alkalmazására irányul.

Next

/
Thumbnails
Contents