Kisalföld, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-01 / 205. szám
Felgyorsult a vetőmagszállítás Mi legyen a hiányzók helyett? Nagyobbfigyelmet a vetőmagra, írtak ráKisalföld augusztus 14-i számában, a Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat Észak-dunántúli Területi Központjának feladategyeztető tanácskozása után. Akkor már több napja áztak a földek, késleltette az időjárás a gabona betakarítását, így a vetőmagét is, s a termény minősége romlott. Okoz-e gondot az őszi vetőmagellátás, milyen minőségben és mennyiségben sikerült végül fedél alá hordani az 1088. évi termés magját, erről érdeklődtünk a vállalat területi központjánál. Meggyorsult a mintabeküldés — mondották a vállalatnál —, sikerült így viszonylag időben, a lehetőségekhez mérten gyorsan áttekinthető képet kapni a vetőmag helyzetről. Győr-Sopron és Komárom megye 12 895 tonnabúzavetőmagra szerződött, a felvásárolható kilencezer tonna, a különbözetről gondoskodik a vállalat. Sőt, már folyamatosak a szállítások.A vetőmag egy része megérkezett, például a Martonvásári 14-es Dombóvárról, hatszáz tonna, és 400 tonna Martonvásári 9-es Nyíregyházáról. Megkülönböztetett figyelmet fordít a területi központ a pótigények kielégítésére, ugyanis jelentős mennyiségről van szó, jónéhány vetőmaggal önellátó gazdaság az idén központi készletre szorul. A hét közepén vetőmagügyben országos szintű egyeztetésre kerül sor Milyen fajtákból van jelentősebb tartalék? A jugoszláv fajtákból, a GK-Kincső, az MV—4-es búzából, a korai fajták közül. A középérésű búzákból az MV—8-as, azMV—10-es, a Jubilejnaja 50-es és a GK-Zombor kérhető. Nemcsak a vetőmagszállítást, hanem a fémzárolást is sikerült felgyorsítani, eddig a vetőmagmennyiségnek körülbelül a felét már fémzárolták. A fajtaváltás lehetőségeiről is időben intézkedik a vállalat, a hét közepéig megkapják a gazdaságok az értesítést arról, hogy a hiányzó fajtákat mivel helyettesíthetik, s a folyamatos ellátás érdekében gyors választ vár erre a területi központ. .Egyébként bőven van vetőmagkészlet a korai kompolti fajtájú őszi árpából is, valamint a kompolti 4-esből és rozs vetőmagból is. Az országos egyeztetés után ismét tájékoztatja a gazdaságokat a területi központ az őszi vetőmagellátásról. KEMPTEN, az új testvérváros Az Allgäu (NSZK) tartománybeli Kempten lélekszáma azonos Sopronéval. A bajjor közigazgatási terület második legjelentősebb városa. Oktatási központ, üdülő paradicsom a „bevásárló metropolis". Ami mégis számunkra és főleg a soproniak számára a legfontosabb, szeptember 15-től Sopron testvérvárosa. Ezen a napon írják alá a soproni városházán a testvérvárosi kapcsolatról szóló együttműködés dokumentumait. Sopron városát Markó József tanácselnök, Kemptent dr. Josef Hoess polgármester képviseli majd. A baráti együttműködés kétéves folyamat eredményeként születhetett meg. 1985. októberében járt először a kempteni főpolgármester Sopronban Azután jött a kempteni fúvószenekar, indultak hamarosan ,a soproni vezetők az NSZK-beli városba. A soproni fúvószenekar is bemutatkozhatott az Alpok között fekvő kisvárosban. Egyre inkább mélyültek a kapcsolatok, hiszen a későbbiekben már szakmai kirándulásra is indultak a soproni műszaki értelmiség képviselői és tanárok, hogy tanulmányozzák az ottani oktatási viszonyokat. Kempten a legrégibb német települések közé tartozik. Kelta eredetű neve: Cambodunum, így nevezték ezután a rómiaiak is. A germán alemanok előrenyomulásával az antik település súlypontja az Iller folyó jobb partjáról egy megerősített katonai településre helyeződött át, a folyó bal partján lévő várhelyre (!). Itt 725-ben Magnus és Theodor, a svájci St. Gallen kolostor szerzetesei missziós sejtet alapítottak, majd önálló kolostort. 1289-ben Rudolf Habsburg király privilégiuma által a jobb parti település szabad birodalmi város lett. Ettől kezdve a folyó partján kifejlődő két város kölcsönös ellenségeskedésben élt mindaddig, amíg a birodalmi város és a püspökség város bajorrá nem lett és 1818-ban össze nem vonták őket. A város tehát az Ister folyó két partján fekszik, legmagasabb pontja 915 méter Már a római korban is fontos utak keresztezési pontja volt. Napjainkban nélkülözhetetlen autópályák és vasútvonalak futnak itt egybe München és Tirol irányába folytatódva. Ami a város látnivalóit illeti, a kempteniek ezekre sem panaszkodhatnak: gótikus városházákra, annak reneszánsz kútjára, az egykori bencés apátság barokk építményeire lehetnek büszkék. Fontos idegenforgalmi látványosság a XIII. századból származó, részben román stílusú Keck-kápolna és a gótikus St. Mang templom, amely az egykori birodalmi város legrégibb temploma. A mai Kempten oktatási központ és diákváros, ahol húszezer tanulót oktatnak Négy reáliskolája, három gimnáziuma, szakiskolái, szakfőiskolái vannak. Több tanintézete specializálódott például az állattartás, a legelőgazdálkodás, és a tejipari szakismeretek oktatására Az üzemgazdaságtant és elektrotechnikát, gépgyár,tást oktató állami szakiskolának 1800 hallgatója van Természetesen nincs módunk egyetlen írásban bemutatni a város teljes keresztmetszetét, gazdasági viszonyait, kulturális életét, erre a kapcsolatok fejlődése során bizonyosan lesz módunk. A testvérvárosi együttműködés aláírása után máris több programmal folytatódik a két város ismerkedése. Jövőre például a zempléni szakmunkásképző intézet tanulói, egy tánccsoport és kézilabdacsapat jön Sopronba. A soproni Lajtha-tánccsoport, a zeneiskola küldöttsége és egy soproni festőművész tárlatával viszonozza ezt. K Z. 1987. szeptember 1., kedd Akkumulátorok Egyiptomba Eddigi legnagyobb konvertibilis üzletét kötötte meg az Akkumulátor- és Szárazelemgyár: a vállalat 800 ezer dollár értékben 10 ezer darab nagy teljesítményű akkumulátort szállít Egyiptomba. A termékek a vállalat legújabb fejlesztésének eredményei, a korábbiaknál nagyobb teherbírású, hosszabb ideig használható, kevesebb gondozást igénylő áramforrások. Az eredeti konstrukción a külföldi partner igénye szerint további változtatásokat hajtottak végre, igen gyorsan, mert a fejlesztések megkezdésétől mindössze fél év telt el az első szállítmány útnakindításáig. Ezekben a napokban csomagolnak egy újabb tételt, s a tervek szerint október végéig befejezik a szállításokat. AMIKOR Egyed ünnepe, szeptember elseje elérkezik — ezen a napon léptek szolgálatba a kondások, juhászok és szőlőpásztorok —, mindig bánom, hogy sohase őriztem szőlőt a hegyen, ahová tíz kapun lehetett bejutni. Tíz hegykapu. Elszálltak, elrepültek. Tilos mától abroncsos edénnyel, löesös szekérrel járni e hegyen? Mindenki tudja a feleletet. Mondanom kell még ide: valamikor az egész évszakra következtettek őszelő - első napjának időjárásából. Ilyenkor fogták hízóba a disznót? Erre nem emlékszem. Szépen hangzott mindig az, hogy hegymester — egyik rokonom még viseli ezt a tisztet, beszámol május első szombatján a történtekről, ehhez tartozik a jól beharangozott gyepűtiprás — nemkülönben a szőlőcsész, de lettem volna csőszlegény, a szőlő világosodásakor szolgálatba lépő, tartottam volna kezemben a hatalmi jelvényt, a félhold alakú fokost, a kovácsoltvas baltát. Semmi sem vált valóra ebből, pedig még tehénszarvból készített kürtöm is lett volna, meg távcsövem, tán még pisztolyom is. Az érő szőlő látványábanem lehet belefáradni, ahogy az esti beszélgetésekbe se azokkal, akik a pincében a szőlőhegyek régi életét mondják. Akkor bizony kint lehetett hagyni a kimosott hordót a pince előtt. Most tegye meg valaki! Rövidlátón hunyorognak az öregek, kezükben pohár, megtöltik, isznak. Nem kérik a figyelmemet, az éneklést, csöndes dúdolást hamar háttérbe szorítja az emlékezés Gubbasztok közöttük, de nem üvegbúra alatt, akkor nem hallanék semmit, nem tudnék a hegy törvényekről, arról, hogy az az őr, aki a viharágyat hanyagul kezelte — az ágyuk az Uraság-hegyen voltak —, az bizony vehette a kalapját, a szolgálatból azonnal elbocsátották. Ha a század elején csőszlegény vagyok, akkor augusztustól. Kisasszony havától szüret végéig éjjel-nappal a társaimé és enyém a hegy, továbbá a csőszkunyhó, ami mostanra egészen tönkrement, akárcsak a kertészkert. És riasztó pisztolyom van a seregélyek ellen, a feladat egyértelmű: távol kell tartani mindegyiket az élő szőlőtől. És el kellkapni az idegeneket, az illetékteleneket, akik szőlőt, gyümölcsöt raknak zsebükbe, táskájukba, ésmegjegyezni, hogy augusztus huszadika után senki nem mehet a hegykapukon túlra, gazdák is csak úgy, hogy távozáskor szépen elgereblyézik lábnyomaikat. Kik énekelnek a hegyen? Kik nevetnek? Oda a csőszkürt, a véselt díszítésű fokos, s csőszbotja, a csőszbálok, a jégverés ellen használt viharágyuk. Az egykori csőszlegények szeretői meggörbültek vagy meghaltak, nincs a csőszpózna, rajta a fenyőágakból kötött, selyemszalagokkal ékesített koszorú, ami mutatná, hogy a legények elkezdték a szőlő őrzését. Szeptember első napja van. A hegymester rokon nem mondja, itt az ideje, hogy csőszlegény legyek, ne térjek ki a lehetőség elől. Dehát nem vagyok abban az életkorban — a szolgálatra régen húsz év körüli nőtlen férfiakat vettek fel —, világosodjék csak a szőlő, remélhetően nem hatalmasodik el rajtam a kétségbeesés, hogy már soha többet nem lehetek csőszlegény. VALAHOGY átvészelem ezeket a heteket, majd a régi hegyre is eljutok, ahol vén csőszökről suttognak a pincék, ahol az idősebbek olyan barátságban, beszélgetésben vannak egymással, mintha élnének a hegytörvények, szólna a legények kürtje, a tehénszarv hegyéből készült. .. .1. Nem lehetek csőszlegény Az új adórendszer, s annak részeként a személyi jövedelemadó tervezet bevezetésével kapcsolatban a legtöbb kételkedő kérdés a láthatatlan jövedelmek sorsát firtatja. Lényegében egyazon válaszra várnak az erkölcsi és gazdasági indíttatású kérdések: van-e esélye az adóhatóságnak a láthatatlan jövedelmek felderítésére? Láthatalan jövedelmek Minden ötödik forint...? Nehezen, de kimutatható Jóllehet nem a személyi jövedelemadó volt a fórum elsődleges témája, szó esett a láthatatlan jövedelmekről a hétvégi győri országos számviteli konferencián is. Mégpedig — mondhatni — a legilletékesebb szakember előadásában: dr. Sütő Dezső, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke, első számú vezetője beszélt a láthatatlan jövedelmek felderítésének és megadóztatásának az esélyeiről. Az elhangzottak aligha csak a jelenlevők kíváncsiságára tarthatnak számot, ezért idézünk néhány gondolatot előadásából. Arra a kérdésre, hogy mekkora nagyságrendre rúgnak a láthatatlan jövedelmek , képtelenség pontos választ adni. Illegális, féllegális pénzekről lévén szó a láthatatlanjövedelmek nagyságrendjét a világ minden országában csak legfeljebb becsléssel kóstálhatják. Magyarországon — dr. Sütő Dezső szerint — 50—1,10 milliárd forint körüli öszszegre becsülik a láthatatlan jövedelmeket. (Nem kizárt, hogy legalább 200 milliárd forint cserél gazdát évente a láthatatlan gazdasági szférában. A szerk.) Mindenesetre a legszerényebb becslés is hatalmas összeget tükröz, hisz azt jelenti, hogy a népgazdaság teljes béralapjának mintegy húsz (!) százalékára rúg a láthatatlan jövedelmek együttes összege. Éppen ez utóbbi összehasonlító adat jelzi a felderítés rendkívüli fontosságát: tudniillik ez világosan jelzi, hogy a láthatatlan jövedelmek nem is annyira azzal okoznak kárt a gazdaságnak, a társadalomnak, hogy adózatlanul maradnak — sokkal inkább azzal, hogy egy óriási láthatatlan bértömegként egyfajta ellenérdekeltség, kontraszelekció forrásává válnak! Annál is inkább, mert a népgazdaság teljes béralapjának ötödét elérő Láthatatlan pénzeken a munkavállalók korántsem teljes létszámban osztoznak, csupán egy szűk rétegé a hatalmas összeg — veszélyeztetve ezzel a legális munkajövedelmek ösztönző erejét. Azt reméli, hogy a láthatatlan jövedelmeket maradéktalanul fel lehet számolni — sajnos hiú ábránd volna.A magyarénál sokkal tapasztaltabb, jobban felszerelt külföldi adóhatóságok is kénytelenek elviselni a láthatatlan jövedelmek létét. Más kérdés, hogy számos országban lényegesen szűkadb a láthatatlan szféra, nem sorolható oda például az orvosi hálapénz. A szerk.) .A beváltatlan jövedelmek federítésére azonban a magyar adóhatóságoknak is módja lesz — nallotta dr. Sütő Dezső. Megemlítette például, hogy hasznos információkat szolgáltathatnának a vállalatok — kiváltképpen a kereskedelmi és mezőgazdasági üzemek — az adóhatóságoknak a láthatatlan pénzek felderítéséhez. (Hogy pontosan milyen jellegű információkat vár az adóhatóság, azt az előadó nem részletezte. Ám tény, hogy meglehetősen gyakran vállalatok, szövetkezetek a láthatatlan jövedelmek forrásai: bizonyos pénzek általános termelési költségként szerepelnek a cégek számláin, a „címzetteknél" viszont már láthatatlan jövedelemként jelentkeznek. Olykor például „természetbeni juttatás" — — mondjuk „leselejtezett anyagok, vagy különböző szolgáltatások — formájában ... A szerk.) Megfelelő eszköz lehet a láthatatlan jövedelmek felderítésében" — állította az adóhatóság vezetője — a vagyonelszámoltatás is. Ezt a feltételezést erősíti meg néhány, kísérletképpen már az idén elvégzett vizsgálat tapasztalata is. Bebizonyosodott, hogy jónéhány állampolgár életvitelében jelentős ellentmondás mutatkozott a bevallott jövedelem nagyságrendje és a birtokolt vagyontárgyak értéke között. Márpedig ilyen esetekben joga van — és joga lesz — az adóhatóságnak a gyanúsítható adózók tételes elszámoltatására, s annak eredményétől függően — szigorú megbüntetésére. Pethő Lajos KIÍMPÖID 3