Kisalföld, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-01 / 205. szám
Amikor a műszakbeosztáson csorbát ejt a nyár Fémszerelvénygyáriak Fonyódligeten A műszakbeosztást előbbutóbb megszokja a szervezet, hovatovább igényli is. Egyik héten délelőtt, másikon délután, s a következőn éjszaka kell a munkapadhoz állni. E körforgáson egy, két vagy három évenként csorbát ejt a nyár. A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár dolgozói többszörösen is büszkék lehetnek fémszerelvénygyári mivoltukra. Kettőt említek csupán. Elsőként azt, hogy amivel a hétköznapokon foglalatoskodnak, az a termék sokmillió ember kezenevébe kerül mosakodáskor, fürdéskor... A másik: a balatonparti üdülőben családostul, ideális környezetben tölthetnek el emlékezetes napokat. Az idei nyaralók közül azokat kerestük fel, akik a „kenyérünnep" táján vették birtokukba a fonyódligeti paradicsomot. Nos, számukra janyár valódi nyár volt. A „lemardást” behozandó, zúdult rájuk a bőrbarnító napfény, kedvükre törődhettek az üdülő strandján nyárfák, nyírfák és fűzek karéjában. Esténként megcsodálhatták a Badacsony felől „felvert” aranyhidat, reggelente pedig a távolban vízreszállt sirályok hímezték fehérre a zöld tavat. Podegrácz Istvánné üdülővezetővel az időjárásról kezdünk csevegni, mintha egyéb mondandónk nem is lenne... — Május végén érkeztek az első vendégek — mondja —, azóta tíznaponként váltják egymást a családok. Az első három-négy hét a kánikulák kánikulája volt, később még sokáig napozni sem lehetett. — Ahogy hallom, gondnok néninek szólítja itt mindenki. Nem sértő a nénizés? — Egyáltalán nem. Eza tizennyolcadik nyaram a Mofém-üdülőben. Amikor idekerültem, a nyugdíjasok is gondnok néninek vagy Marika néninek szólítottak. Tánmegszokták az elődöm miatt. Azóta sok a visszajáró vendég ... — Ők bizonyára fájó szívvel búcsúznak a Balatontól, az üdülőtől. Mit jelent önnek egy-egy ilyen búcsú? — A gyerekektől a legnehezebb elválni, mert a túr nás rövid ideje alatt barátjukká fogadnak. Naponta annyiszor köszönnek, ahányszor meglátnak. Aztán telnek az évek, egyszercsak arra kapom fel a fejem, hogy egy szakállas fiatalember vagy egy nagylány rámköszön Fonyódliget vagy Mosonmagyaróvár utcáin. Először nem tudom, hova tegyem őket, aztán kiderül, gyerekként itt nyaralták, ők voltak az apró kedvenceim. Sokan közülük már agyerekeikkel érkeznek az üdülőbe. — Mi változott azóta, amióta átvette az üdülő vezetését? — Akit akkor látta, biztosan nem ismerne rá. A változások elsősorban az épületekenbelül történtek: nagyobb az étterem, minden szobában korszerűsödött az úgynevezett vizesblokk. — Ha távol él is a gyártól, fémszerelvény gyárinak tartja magát? — Tizennyolc év után azt hiszem, joggal tartom magam annak. Minden évben elmegyek a gyárba, és azért csak egyszer, mert tényleg messze van a Balatontól. Jó érzés az, amikor felszállok a mosonmagyaróvári buszra, és rámköszönnék. Nemcsak a fémszerelvénygyáriak, hanem más gyár dolgozói is, mivel a fonyódligeti üdülőben családok nyaralnak. Hol a férj ,,mofémes", hol a feleség, így sok mosonmagyaróvári gyárban vannak barátaim. Rájuk vesszük a szót Marika nénivel, s teljesedik a kép. Hetvenen nyaralnak egy-egy turnusban, de konyhájuk főztjét fogyasztják azok is, akik a környéken szobát bérelnek, továbbá a Flexum üdülőjében pihenők. Az üdülő slágere kétségkívül a saját strand üde pázsitjával, ahol a gyerekek is biztonságban vannak. És az sem utolsó, hogy a nyaralásbólnem lop el egy-két órát, míg az ebédhez öltözködni, gyalogolni kell. Nem is akármilyen ebédhez, s hogy ízletesen főznek, bizonyítja az üdülő konyhája iránti érdeklődés. Volt már többször is, hogy kétszer kellett teríteni, annyi volt az éhét csillapító vendég. Az utolsó előtti turnus vendégei — köztük Házi Sándor szikraforgácsoló, Pintér Balázsné üzemviteli mérnök és a Csornáról érkezett Horváth András öntvénytisztító — mintha kihallgatták volna a gondnoknővel való beszélgetést, vagy egymás szavait. Oly egybehangzó az elégedettségük. Tőlük tudom meg azt is, amit Podegrácz Istvánné szerényen elhallgatott, tavaly Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott a Lajta-parti gyártól. Hámor Vilmos Az üdülővezető. Iratmintatár Ezzel a címmel kerül könyvesbolti forgalomba a Házi Jogtanácsadó különkiadása. Régi hiányt szeretnének kielégíteni ezzel a tartalmas és terjedelmes munkával. A könyv sokféle témakörben kínál iratmintákat: államigazgatási, munkajogi, munkaügyi döntőbizottsági és polgári jogi tárgykörben. Tartalmazza a legfontosabb szerződéseket, eligazítást nyújt lakásügyekben, a különféle kérelmek szabatos megfogalmazásában csakúgy, mint mondjuk egy meghatalmazás, tulajdonszerzési nyilatkozat, vagy magánvégrendelet hibátlan, sőt megtámadhatatlan leírásában. Az Iratmintatár 1987 szeptemberétől kapható az ország valamennyi könyvesboltjában. HUMPOID 4 BELPOLITIKA Gondoskodva gazdálkodni Már nem tabu a nyereség Közkeletű szóval bizalomerősítő kezdeményezésnek tekinthető a Hungária Biztosító legújabb akciója, amelyneksorán valamennyi partnerének, minden gazdálkodó egységnek elküldi egyéves munkájáról szóló beszámolóját. Újszerű ez a kezdeményezés már csak azért is, mert nem szoktunk hozzá, hogy a honi pénzintézetek nyilvánosságra hozzák bevételeiket és kiadásaikat, s az intézmények nyereségességéről pedig szinte beszélni sem illett. Nos, a Hungária Biztosító most a megyei igazgatóságokon keresztül írásban tudatja minden partnerével — őket mintegy részvényeseknek tekintve —, hogy az elmúlt évben mennyi volt a díjbevétele, milyen összeget fizetett ki a károk után, s az is, hogy a működési kiadások levonása után négyszáznegyvennyolcmillió forint az egy év alatt elért nyeresége. A HB tulajdonában lévő összes vagyon meghaladja a nyolc és fél milliárd forintot, s ez csaknem egymilliárd forinttal több, mint az indulás napjában volt. Adódik a kérdés: miért jó az mondjuk egy vállalatnak, ha tudja, hogy a partner biztosító intézet nyereséges? Több okból is. Először is azért, mert lenyugtató, garanciát kap arra nézve, hogy a biztosító tőkeerős, magyarán tetemes kár esetén is azonnal tud fizetni. Másodsorban azért, mert a nyereségesen gazdálkodó biztosító — épp e megtakarítás felhasználásával — tovább bővítheti a kockázatvállalás körét, kedvezve így az egyes biztosítottaknak is. Ezen kívül, tovább bővülhet a visszatérítés rendszere, nevezetesen káresemény nélkül gazdálkodó szervezetek időről időre visszakapják a befizetett biztosítási díj egy részét. A Hungária Biztosító nyitottságának alapvetően az oka, hogy ez évtől kezdve az intézet nyereségérdekeltség alapján működik, és adót fizet az állami költségvetésbe. Nyereségével maga gazdálkodik, mégpedig a világcégekhez hasonlóan az üzlet biztonságára törekedve. Ennek érdekében a vagyonának egy részét befekteti. Kötvényeket, részvényeket vásárol, sőt újabban ingatlanok adásvételében is közreműködik. Ez az üzletpolitika eredményezheti azt, hogy újabb biztosítási konstrukciókkal helyt álljanak az immár kiélezett versenyhelyzetben. A Hungária Biztosító megyei igazgatóságai nem készítenek önálló mérleget, így számszerű eredményeikről e centralizált üzletpolitika nem ad számot. Ám eredményeik beszédesek. Az elmúlt év második félévében több mint kétezerhétszáz új cascóbiztosítást kötöttek, s a biztosítottak száma ez év első felében csaknem háromezernyolcszázzal emelkedett. Számottevő a nagyéletbiztosítások emelkedése is: az év első felében kilencszáztizenöt ügyféllel kerültek szerződéses kapcsolatba. S ha már a számoknál tartunk: az elmúlt év második felében negyvennyolcmillió, ez év első felében pedig negyvenhatmillió forintot fordított kárkifizetésekre a Hungária Biztosító Győr-Sopron Megyei Igazgatósága. Kalocsai A rendelet egyértelműen szabályoz A vásárlók néha bosszankodnak, néha panaszkodnak az üzletek nyitva tartása miatt. Ki, hogyan és mikor dönti el, hogy a bolt mikor tartson nyitva? Erről beszélgettünk Nagy Györggyel, a Győr Megyei Városi Tanács VB Hivatala ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági osztályának vezetőjével. — A boltok nyitva tartását nem a tanács dönti el, hanem mindig az a gazdálkodó egység, amelyik üzemelteti — mondta az osztályvezető. — Ezek szerint akkor nyit, akkor zár, amikor akar, amikor a kedve tartja? — Erről szó sincs. Az üzletek nyitva tartását az 5 1985 V.ll. BKM rendelet szabályozza. (Én itt most nem beszélek a különféle ünnepeket megelőző nyitva tartási időkről, mert erről mindig a megyei tanács kereskedelmi osztálya dönt.) A többi között kimondja: a nyitva tartási időt az üzlet vezetője, illetve a tulajdonos, avagy az üzemeltető vállalat határozza meg — mindig, mindenütt. Ez a nagy szabadság azonban nem lehet szabadosság. Minden üzlet nyitva tartását úgy kell megállapítani, hogy az adott területen figyelembe kell venni a vásárlók szokásait — ezzel párhuzamosan természetesen a boltban dolgozók érdekeit. Kikötés az is, hogy a hét hat napján nyitva kell tartani a boltot, ha a dolgozók heti szabadnapja megoldható, kiadható — vagy szombaton, vagy hétfőn. Ezt az adott gazdasági szerv dönti el. Az egy, kettő és három személyt foglalkoztató boltnál ez megoldhatatlan. Ilyen esetben csak heti öt napon át köteles a boltot nyitva tartani az üzemeltető cég. Van azonban itt is megkötés. Heti negyvenkét órán át mindenképpen nyitva kell tartani az üzletet. — Milyen a szombati napok nyitva tartása? — Általános szabály, hogy szombatonként az áruházakat, a ruházati és az iparcikkboltokat tizenhárom óráig, az élelmiszerboltokat pedig tizennégy óráig kell nyitva tartani. — Láttam már olyan boltajtót, amely a nyitva tartási időben is zárva volt, és emiatt bosszankodott a vásárló. Előfordulhat ilyen? — Igen, de ez sem önkényesen. Akár az állami, akár a szövetkezeti, vagy a magánkereskedelemben előfordulhat, hogy árubeszerzés, betegség, vagy szabadság miatt a nyitási időben is zárva tart a bolt. Az okot azonban köteles a tanácsnak bejelenteni, a boltajtón pedig félre nem érthető módon idejében kiírni, hogy a szokástól eltérően mikor és miért tart zárva a bolt. — Van-e olyan kereskedő, aki el akar térni a megszokottól? — Igen. Gyakori eset, hogy egy bolt szombaton zárva szeretne lenni. Ilyenkor a tanács ellátási érdekből beleszól a boltos dolgába. Sőt, a rendelet azt is kimondja, hogy az áruellátás zavartalan biztosítása érdekében a kereskedőt a bejelentett heti nyitva tartási rend megváltoztatására kötelezheti a tanács. — Találkoztam én már meglepő táblával is. Az ajtón minden előzetes bejelentés és kiírás nélkül ott állt a tábla: „Elnézést kérünk, leltározunk." Ez így szabályos-e? — Igen. Az elszámoltató leltárt kimondó szerv nem jelenti be előre a boltosnak, hogy ő mikor akar leltározni, így ezt, a vásárló a saját érdekében, a közösség érdekében kénytelen tudomásul venni. Van azonban itt is kikötés. Mégpedig az, hogy a bolt vezetője köteles kiírni azt, hogy melyik a legközelebbi nyitva tartó bolt, ahol az alapvető élelmiszereket megvásárolhatja a vevő, és még azt is, hogy várhatóan meddig tart a leltár. Sindulár A. 1987. szeptember 1., kedd