Kisalföld, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

Amikor a műszakbeosztáson csorbát ejt a nyár Fémszerelvénygyáriak Fonyódligeten A műszakbeosztást előbb­­utóbb megszokja a szervezet, hovatovább igényli is. Egyik héten délelőtt, másikon dél­után, s a következőn éjszaka kell a munkapadhoz állni. E körforgáson egy, két vagy három évenként csorbát ejt a nyár. A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár dolgozói többszörösen is büszkék le­hetnek fémszerelvénygyári mivoltukra. Kettőt említek csupán. Elsőként azt, hogy amivel a hétköznapokon fog­lalatoskodnak,­ az a termék sokmillió ember kezenevébe kerül mosakodáskor, fürdés­kor... A másik: a balaton­­parti üdülőben családostul, ideális környezetben tölthet­nek el emlékezetes napokat. Az idei nyaralók közül­ azo­kat kerestük fel, akik a „kenyérünnep" táján vették birtokukba a fonyódligeti paradicsomot. Nos, szá­mukra ja­nyár valódi nyár volt. A „lemardást” beho­zandó, zúdult rájuk a bőr­barnító napfény, kedvükre törődhettek az üdülő strand­ján nyárfák, nyírfák és fű­zek karéjában. Esténként megcsodálhatták a Bada­csony felől „felvert” arany­hidat, reggelente pedig a távolban vízreszállt sirályok hímezték fehérre a zöld ta­vat. Podegrácz Istvánné üdülő­­vezetővel az időjárásról kez­dünk csevegni, mintha egyéb mondandónk nem is lenne... — Május végén érkeztek az első vendégek — mondja —, azóta tíznaponként vált­ják egymást a családok. Az első három-négy hét a ká­nikulák kánikulája volt, ké­sőbb még sokáig napozni sem lehetett. — Ahogy hallom, gond­nok néninek szólítja itt min­denki. Nem sértő a nénizés? — Egyáltalán nem. Ez­­a tizennyolcadik nyaram a Mofém-üdülőben. Amikor idekerültem, a nyugdíjasok is gondnok néninek vagy Marika néninek szólítottak. Tán­­megszokták az elődöm miatt. Azóta sok a vissza­­­járó vendég ... — Ők bizonyára fájó szív­vel búcsúznak a Balatontól, az üdülőtől. Mit jelent ön­nek egy-egy ilyen búcsú? — A gyerekektől a legne­hezebb elválni, mert a túr­­ nás rövid ideje alatt barát­jukká fogadnak. Naponta annyiszor köszönnek, ahány­szor meglátnak. Aztán tel­nek az évek, egyszercsak arra kapom fel a fejem, hogy egy szakállas fiatalem­ber vagy egy nagylány rám­köszön Fonyódliget vagy Mosonmagyaróvár utcáin. Először nem tudom, hova te­gyem őket, aztán kiderül, gyerekként itt nyaralták, ők voltak az apró kedvenceim. Sokan közülük már a­­gyere­keikkel érkeznek az üdülő­be. — Mi változott azóta, ami­óta átvette az üdülő vezeté­sét? — Akit akkor látta, bizto­san nem ismerne rá. A vál­tozások elsősorban az épüle­teken­­belül történ­tek: na­gyobb az étterem, minden szobában korszerűsödött az úgynevezett vizesblokk. — Ha távol él is a gyár­tól, fémszerelvény gyárinak tartja magát? — Tizennyolc év után azt hiszem, joggal tartom ma­gam annak. Minden évben elmegyek a gyárba, és azért csak egyszer, mert tényleg messze van a Balatontól. Jó érzés az­, amikor felszállok a mosonmagyaróvári­ buszra, és rámköszönnék. Nemcsak a fémszerelvénygyáriak, ha­nem más gyár dolgozói is, mivel a fonyódligeti üdülő­ben családok nyaralnak. Hol a férj ,,mofémes", hol a fe­leség, így sok mosonmagyar­óvári gyárban vannak bará­taim. Rájuk­ vesszük a szót Ma­rika nénivel, s teljesedik a kép. Hetvenen nyaralnak egy-egy turnusban, de kony­hájuk főztjét fogyasztják azok is, akik a környéken szobát bérelnek, továbbá a Flexum üdülőjében pihenők. Az üdülő slágere kétségkívül a saját strand üde pázsitjá­val, ahol a gyerekek is biz­tonságban vannak. És az sem utolsó, hogy a nyaralás­ból­­nem lop el egy-két órát, míg az ebédhez öltözködni, gyalogolni kell. Nem is akár­milyen ebédhez, s hogy ízle­tesen főznek, bizonyítja az üdülő konyhája iránti ér­deklődés. Volt már többször is, hogy kétszer kellett terí­teni, annyi volt az éhét csil­lapító vendég. Az utolsó előtti turnus vendégei — köztük Házi Sándor szikraforgácsoló, Pintér Balázsné üzemviteli mérnök és a Csornáról ér­kezett Horváth András önt­vénytisztító — mintha ki­hallgatták volna a gondnok­nővel való beszélgetést, vagy egymás szavait. Oly egybe­hangzó az elégedettségük. Tőlük tudom meg azt is, amit Podegrácz Istvánné szerényen elhallgatott, tavaly Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott a Lajta-parti gyártól. Hámor Vilmos Az üdülővezető. Iratmintatár Ezzel a címmel kerül könyvesbolti forgalomba a Házi Jogtanácsadó különkiadása. Régi hiányt szeret­nének kielégíteni ezzel a tartalmas és terjedelmes munkával. A könyv sokféle témakörben kínál iratmintákat: ál­lamigazgatási, munkajogi, munkaügyi döntőbizottsá­gi és polgári jogi tárgykörben. Tartalmazza a legfon­tosabb szerződéseket, eligazítást nyújt lakásügyekben, a különféle kérelmek szabatos megfogalmazásában csakúgy, mint mondjuk egy meghatalmazás, tulaj­donszerzési nyilatkozat, vagy magánvégrendelet hi­bátlan, sőt megtámadhatatlan leírásában. Az Iratmintatár 1987 szeptemberétől kapható az or­szág valamennyi könyvesboltjában. HUMPOID 4 BELPOLITIKA Gondoskodva gazdálkodni Már nem tabu a nyereség Közkeletű szóval biza­lomerősítő kezdeményezés­nek tekinthető a Hungária Biztosító legújabb akciója, amelynek­­során valamennyi partnerének, minden gaz­dálkodó egységnek elküldi egyéves munkájáról szóló beszámolóját. Újszerű ez a kezdeményezés már csak azért is, mert nem szoktunk hozzá, hogy a honi pénzin­tézetek nyilvánosságra hoz­zák bevételeiket és kiadá­saikat, s az intézmények nyereségességéről pedig szinte beszélni sem illett. Nos, a Hungária Biztosító most a megyei igazgatóságo­kon keresztül írásban tudat­ja minden partnerével — őket mintegy részvényesek­nek tekintve —, hogy az el­múlt évben mennyi volt a díjbevétele, milyen össze­get fizetett ki a károk után, s az is, hogy a működési kiadások levonása után négyszáznegyvennyolcmil­lió forint az egy év alatt el­ért nyeresége. A HB tulajdo­nában lévő összes vagyon meghaladja a nyolc és fél milliárd forintot, s ez csak­nem egymilliárd forinttal több, mint az indulás nap­jában volt. Adódik a kérdés: miért jó az mondjuk egy vállalatnak, ha tudja, hogy a partner biztosító intézet nyeresé­ges? Több okból is. Először is azért, mert lenyugtató, garanciát kap arra nézve, hogy a biztosító tőkeerős, magyarán tetemes kár ese­tén is azonnal tud fizetni. Másodsorban azért, mert a nyereségesen gazdálkodó biztosító — épp e megtaka­rítás felhasználásával — to­vább bővítheti a kockázat­­vállalás körét, kedvezve így az egyes biztosítottaknak is. Ezen kívül, tovább bővülhet a visszatérítés rendszere, nevezetesen káresemény nélkül gazdálkodó szerveze­tek időről időre visszakap­ják a befizetett biztosítási díj egy részét. A Hungária Biztosító nyi­tottságának alapvetően az oka, hogy ez évtől kezdve az intézet nyereségérdekelt­ség alapján működik, és adót fizet az állami költség­­vetésbe. Nyereségével maga gazdálkodik, mégpedig a vi­lágcégekhez hasonlóan az üzlet biztonságára töreked­ve. Ennek érdekében a va­gyonának egy részét befek­teti. Kötvényeket, részvé­nyeket vásárol, sőt újabban ingatlanok adásvételében is közreműködik. Ez az üzlet­­politika eredményezheti azt, hogy újabb biztosítási konst­rukciókkal helyt álljanak az immár kiélezett verseny­­helyzetben. A Hungária Biztosító me­gyei igazgatóságai nem ké­szítenek önálló mérleget, így számszerű eredményeik­ről e centralizált üzletpoli­tika nem ad számot. Ám eredményeik beszédesek. Az elmúlt év második félévében több mint kétezerhétszáz új cascóbiztosítást kötöttek, s a biztosítottak száma ez év első felében csaknem há­romezernyolcszázzal emelke­dett. Számottevő a nagy­élet­biztosítások emelkedése is: az év első felében ki­­lencszáztizenöt ügyféllel ke­rültek szerződéses kapcso­latba. S ha már a számok­nál tartunk: az elmúlt év második felében negyven­nyolcmillió, ez év első felé­ben pedig negyvenhatmillió forintot fordított kárkifize­tésekre a Hungária Biztosí­tó Győr-Sopron Megyei Igaz­gatósága. Kalocsai A rendelet egyértelműen szabályoz A vásárlók néha bosszan­kodnak, néha panaszkodnak az üzletek nyitva tartása miatt. Ki, hogyan és mikor dönti el, hogy a bolt mikor tartson nyitva? Erről be­szélgettünk Nagy Györggyel, a Győr Megyei Városi Ta­nács VB Hivatala ipari, ke­reskedelmi és mezőgazdasági osztályának vezetőjével. — A boltok nyitva tartá­sát nem a tanács dönti el, hanem mindig az a gazdál­kodó egység, amelyik üze­melteti — mondta az osz­tályvezető. — Ezek szerint akkor nyit, akkor zár, amikor akar, amikor a kedve tartja? — Erről szó sincs. Az üz­letek nyitva tartását az 5 1985 V.ll. BKM rendelet szabályozza. (Én itt most nem beszélek a különféle ünne­peket megelőző nyitva tar­tási időkről, mert erről min­dig a megyei tanács kereske­delmi osztálya dönt.) A töb­bi között kimondja: a nyitva tartási időt az üzlet vezető­je, illetve a tulajdonos, avagy az üzemeltető vállalat hatá­rozza meg — mindig, min­denütt. Ez a nagy szabadság azonban nem lehet szaba­dosság. Minden üzlet nyit­va tartását úgy kell megál­lapítani, hogy az adott terü­leten figyelembe kell venni a vásárlók szokásait — ezzel párhuzamosan természete­sen a boltban dolgozók érde­keit. Kikötés az is, hogy a hét hat napján nyitva kell tartani a boltot, ha a dolgo­zók heti szabadnapja meg­oldható, kiadható — vagy szombaton, vagy hétfőn. Ezt az adott gazdasági szerv dönti el. Az egy, kettő és há­rom személyt foglalkoztató boltnál ez megoldhatatlan. Ilyen esetben csak heti öt napon át köteles a boltot nyitva tartani az üzemelte­tő cég. Van azonban itt is megkötés. Heti negyvenkét órán át mindenképpen nyit­va kell tartani az üzletet. — Milyen a szombati na­pok nyitva tartása? — Általános szabály, hogy szombatonként az áruháza­kat, a ruházati és az ipar­cikkboltokat tizenhárom óráig, az élelmiszerboltokat pedig tizennégy óráig kell nyitva tartani. — Láttam már olyan bolt­ajtót, amely a nyitva tartási időben is zárva volt, és emiatt bosszankodott a vá­sárló. Előfordulhat ilyen? — Igen, de ez sem önké­nyesen. Akár az állami, akár a szövetkezeti, vagy a magánkereskedelemben előfordulhat, hogy áru­be­szerzés, betegség, vagy sza­badság miatt a nyitási idő­ben is zárva tart a bolt. Az okot azonban köteles a ta­nácsnak bejelenteni, a bolt­ajtón pedig félre nem érthe­tő módon idejében kiírni, hogy a szokástól eltérően mikor és miért tart zárva a bolt. — Van-e olyan kereskedő, aki el akar térni a megszo­kottól? — Igen. Gyakori eset, hogy egy bolt szombaton zárva szeretne lenni. Ilyen­kor a tanács ellátási érdek­ből beleszól a boltos dolgá­ba. Sőt, a rendelet azt is ki­mondja, hogy az áruellátás zavartalan biztosítása érde­kében a kereskedőt a bejelen­tett heti nyitva tartási rend megváltoztatására kötelezhe­ti a tanács. — Találkoztam én már meglepő táblával is. Az aj­tón minden előzetes bejelen­tés és kiírás nélkül ott állt a tábla: „Elnézést kérünk, leltározunk." Ez így szabá­lyos-e? — Igen. Az elszámoltató leltárt kimondó szerv nem jelenti be előre a boltosnak, hogy ő mikor akar leltároz­ni, így ezt, a vásárló a saját érdekében, a közösség érde­kében kénytelen tudomásul venni. Van azonban itt is kikötés. Mégpedig az, hogy a bolt vezetője köteles kiír­ni azt, hogy melyik a legkö­zelebbi nyitva tartó bolt, ahol az alapvető élelmisze­reket megvásárolhatja a vevő, és még azt is, hogy várhatóan meddig tart a lel­tár. Sindulár A. 1987. szeptember 1., kedd

Next