Kisalföld, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-02 / 258. szám

Álmából barackot Nem nagyon várják a hi­deget a Fertődi Állami Gaz­daság konzervüzemében. Az udvaron ugyanis még több méteres magasságban, rak­lapokon állnak az elszállí­tásra váró savanyúságok. A hirtelen érkező túl nagy fa­gyok kárt is okozhatnak.­­ Arra törekszünk, hogy minél előbb kiürüljön az ud­var. Naponta legalább két teherautónyi árut küldünk el belföldre, egy vagont pe­dig megpakolunk exportra — mondta Doriné Köves Zsuzsa üzemvezető-helyet­tes. — Sajnos, a szállítás üteme nem teljesen raj­tunk múlik. Idén a fedett raktározási lehetőségek valamelyest csökkentek Fertődön. Még­sem bánkódik senki emiatt. Az idén ugyanis végre meg­valósult az üzem már régóta esedékes felújítása, korsze­rűsítése. — A leglényegesebb válto­zás az — mondta Dériné Köves Zsuzsa —, hogy egy helyre költöztettük a feldol­gozóvonalainkat. A régi készáruraktárt alakítottuk át erre a célra. Hozzá kell ten­nem, hogy a konzervüzem a fertődi kastélyhoz tartozó műemléki épületegyüttesben van, és így itt minden vál­toztatás, építés eléggé nehéz­kes. Régen a feldolgozóso­raink több, kisebb teremben voltak. Most az új körülmé­nyek között egyszerűbbé vált az anyagmozgatás, az ellá­tás és jelentősen javult a munka szervezhetősége. A korszerűsítéssel egyidőben néhány berendezést is vásá­roltunk, emellett a helyi műszaki szakemberek is se­gítették újításaikkal a ter­melésnövelést. Az üzem fel­újítása idén az év elején kezdődött és a feldolgozás kezdetére, júniusra be is fe­jeződött. A kivitelezést, a tervezést a gazdaság szak­emberei végezték, összessé­gében 3,5 millió forintba ke­rült ez a korszerűsítés és úgy számoljuk, hogy az üzem ka­pacitása mintegy ötven szá­zalékkal növekedett. A fel­­dolgozási terveket már en­nek ismeretében készítettük. Most már bízvást kijelent­hető, hogy az üzem vizsgája is sikeres volt az idén. Fel­dolgoztak egyebek közt 87,3 tonna meggyet, 61 tonna cse­resznyét, közel 1200 tonna uborkát, 225 tonna paradi­csomot, ezenkívül paprikát, céklát, szilvát, 200 tonna al­mát és még sorolhatnám. — Valamikor ebben az üzemben főként befőtteket és ízeket gyártottak — mondta az üzemvezető-he­lyettes. — Ma viszont a késztermékeink 80 százalé­kát a savanyúságok adják. Ezekből elég jelentős meny­­nyiség kerül exportra is. A külpiac igényei gyorsan vál­tozhatnak. Éppen ezért új cikkekkel is igyekszünk megjelenni a piacon, hogy a belföldi választékot bővít­sük. Ilyen önálló termékünk például a Fertődi saláta, mely hagymából és zöldpa­radicsomból készült és ha­mar ismertté, kedveltté vált. A másik: a vegyes zöldség, ebbe fehérgyökeret, sárgaré­pát és karalábét rakunk el konyhakészen, üvegekbe. A közelmúltban kaptunk enge­délyt egy helyi újítás alap­ján készülő termék, az Esz­­terházy íz forgalmazására. De mielőtt erről többet mon­danék, javaslom kóstolja meg és mondja el a vélemé­nyét! Megtettem. — Sárgabaracklekvár, va­lami kis mellékízzel — ad­tam a „szakvéleményt”. — Bízunk benne, hogy mások is így vélekednek — mondta Dóriné Köves Zsu­zsa — mert az Eszterházy íz­zel a sárgabaracklekvárt szeretnénk pótolni. Ugyanis megvallhatom, hogy az a termék, amelyet ön kóstolt, nem látott sárgabarackot. Sütőtökből, almából és aro­mából készült. Erre a vál­tásra azért kényszerültünk, mert a sárgabarack manap­ság nagyon nehezen és drá­gán szerezhető be, így belő­le csak nagy ráfizetésekkel lehetne ezt készíteni. Vannak egyéb próbálko­zások is Fertődön, ám eze­ket egyelőre még üzleti ti­tokként kezelik. Minden­esetre az üzem termékei szinte szerte az országban, sőt határainkon túl is is­mertté teszik a Fertődi Álla­mi Gazdaság nevét. Az üzem korszerűsítését indokolja az a tény is, hogy idén a 77 millió forintos árbevételből közel tizenegy millió forint­nyi nyereséget várnak és ez­zel a jövedelmezőségi szint­tel az állami gazdaság egyéb ágazatai aligha versenyez­hetnek. N. E. Ú­j szertár és múzeum Százesztendős egyesület Önkéntes tűzoltók ünnepe Győrzámolyon A szombati program első állomásaként a helybeli termelőszövetkezet elnöke, Pörneczy István felavatta és átadta használóinak az új tűzoltószertárat, oktatóter­met és a velük egy fedél alá épített helytörténeti kiállító­­termet. A győrzámolyi faluközpont új, ízl­léssel épített, ötszáz négyzetméteres épülete széles körű társadalmi összefogás eredményeként születhetett meg. A tavaly májusban raj­toló kivitelezést hosszas, minden érdeket megismerő és egyeztető tervezés előzte meg. A Győrzámolyi Közsé­gi Közös Tanács elnöke, Me­der János szerint ez a gon­dos előkészítés tette lehető­vé a gyors kivitelezést és a csak milliókban mérhető társadalmi munka megszer­vezését, lebonyolítását. A tűzoltóegyesület már birtok­ba vette új házát, a szertár­ban a korszerű Tűzoltóeszkö­zök mellett ott áll a régi ké­zikocsi is, míg­­az oktatóte­remben a vendégek tisztele­tére a százesztendős mint dokumentumaiból nyílt kiál­lítás. Szerediné Utassy Már­ta vezetésével a termelőszö­vetkezet irodai dolgozói, a falu KISZ-esei és diákjai létrehozták a helytörténeti kiállítás alapját is, így Pör­­neczy István nem csupán a kiállítótermet, hanem mag­át a kiállítást is megnyithatta. A vendégek, akik között ott láthattuk a győrzámolyi Százesztendős a sziget­közi Győrzámoly ön­kéntes Tűzoltóegyesüle­­te. A szép kort megélt és gazdag múlttal ren­delkező közösség szom­baton tartotta meg jubi­leumi ünnepségét. A születésnapra Csuti Er­nő parancsnok és hu­szonöt önkéntese termé­szetesen vendégeket is hívott, akik az illem szerint ajándékokkal lepték meg vendéglátói­kat. születésű nyugalmazott mi­nisztert, dr. Sághy Vilmost is, az ava­tóünnepség után a község művelődési házába vonulta­k át, ahol sor kerül­hetett a tűzoltóegyesület műsoros ünnepi közgyűlésé­re. A zsúfolásig megtelt nagyterem közönségét Pör­­neczy István köszöntötte, majd Mravik László, az MSZMP Győr-Sopron Me­gyei Bizottságának osztály­vezetője szólt arról, hogy az egyesületnek meghatározó szerepe van abban, hogy Győrzámolyon tisztelet övezi a munkaeszközt, a munkát, a munkás embert. Az ünnep­ség szónoka, Máder János a százéves múlt jelentősebb állomásait villantotta fel hallgatóinak. Beszélt tűzol­tókról és tüzekről, az önkén­tesek áldozatos munkájáról és az önkéntesek színnelő­­otásairól, a híres­­tűzoltóbá­lokról és a fúvószenekar si­kereiről. Elmondta, hogy az egyesület nem csupán érté­keket védett és mentett, száz éve alatt mindig is a falu közösségi, társadalmi, kulturális értékeinek terem­­tőjek­ént tevékenykedett. A győrzámolyi önkéntesek az ünnepi közgyűlésen is számos ajándékot, kitünte­tést, jutalmat vehettek át. Varga Károly, nyugalmazott tűzoltó vezérőrnagy, Győr város, Győr-Sopron megye és az országos parancsnok­ság egykori parancsnoka díszokleveleit és serleget adott át az egyesületnek. A Belügyminisztérium Tűzoltó­ság Országos Parancsnoksá­ga egyéni jutalmakat is ado­mányozott a zámolyi önkén­teseknek. A Tűzbiztonsági érem arany fokozatával tün­tették ki Rácz Ernő zászlóst, négyen az érem bronz foko­zatát vehették át. Dicsérő oklevelet és pénzjutalmat adományozott az egyesület­nek dr. Prohászka Imre al­ezredes, a megye tűzoltó­parancsnoka, s az önkénte­sek munkáját megjutalmazta Győr város tűzoltósága és a zámolyi tanács is. G. J. 1987. november 2., hétfő Kis/ub­ben­a/, egyik versenyfeladat a terítés három személy részére Idegenforgalmi és vendéglátóipari vetélkedő Szakmájukat értő ifjú mesterek jöttek az ország minden részéből, a nagy vendéglátó­ipari- és szállodai vállalatok­tól egészen a kisebb utazá­si irodákig, vendéglátóipari egységekig. Minden csapat négy, harmincöt éven aluli válogatott ifjú szakemberé­vel szerepelhetett. A döntő programja pénteken délután kezdődött és szinte egyhu­zamban, a rövid alvásszünet kivételével eltartott szombat délutánig. A héttagú zsűriben a ven­déglátás és az idegenforga­lom elismert szaktekintélyei­vel találkozhattunk, így dr. Gellai Imrével, a Magyar Szálloda Szövetség alelnöké­­vel. Ő értékelte számunkra a verseny félidejét: s min­den szakmának fontos, hogy nagy tudással rendelkező utánpótlást kaphasson. Ez az idegenforgalom és vendéglá­tás területén méginkább kö­vetelmény, hiszen ezeken a területeken a dolgozók na­ponta széles körben érint­keznek az országunkra ki­váncsi külföldiekkel. Nem mindegy hát, hogy milyen szakemberek fogadják őket. A világ gazdasági ágazatai között a legdinamikusabban fejlődik, a béke iparágának is nevezett idegenforgalom. Kétezerig várhatóan a mos­tani forgalom megtöbbszörö­ződik. Mi magyarok jó he­lyen állunk ebben az ágazat- sem, hozzánk egyre többen látogatnak el a világ minden részéből. A szélesedő nem­zetközi versenyben a továb­biakban is helyt kell áll­nunk. Meglepő, hogy ezen a vetélkedőn milyen magas fokú szakmai felkészültség­gel rendelkező fiatalok sze-A KISZ Központi Bi­zottsága első alkalom­mal hirdette meg fiata­loknak az országos ide­genforgalmi és vendég­­­látóipari vetélkedőt. Tá­mogatást nyújtott ehhez az Országos Idegenfor­galmi Hivatal is. Ez a verseny folytatása a fia­tal műszakiak és köz­gazdászok jó pár évvel ezelőtt elindított szak­mai mozgalmának, amelynek megyénkben már komoly hagyomá­nyai alakultak ki. A mostani versenyre ösz­­szesen 33 csapat neve­zett. A százhalombattai és felsőtárkányi elődön­tők után kilenc csapat jöhetett el Sopronba, a Lövér Szállóba, a dön­tő méltó színhelyére c lepelnek. Bátran mondha­tom, amit­ ebben a két nap­ban tapasztalhatunk, azt minden további nélkül át­engedném a gyakorlatba. Ilyen ellátással, fogadással, vendéglátással és kiszolgá­lással sehol sem vallanánk szégyent. Maga a verseny pedig fé­nyesen igazolta a fenti gon­dolatokat. Pénteken voltak a gyakorlati feladatok. Míg öt csapat a szálló konyháján sündörgött, addig a többi négy terítéssel, italkeverés­sel foglalkozott. A Volán­­tourist csapata például gin fizz-t mixelt, saját ötletei alapján. A terítékeket a ju­­talomúton részt vevő angol turistáknak kellett elkészí­teni. A Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat csapata gesztenyekrém-levessel, orly módon készült fogasszelettel, vajas galuska körettel várta a képzeletbeli turistákat. Per­sze csak a teríték volt va­lódi, az ételajánlat megint csak a képzelet szülötte. Nem így a TU-154-es szendvics, amit a MALÉV fiúcsapata, Harmat György és társai re­mekeltek. Szombaton a verseny szervezői igencsak megmoz­gatták a fantáziájukat. Egy­­egy csapatnak például a sa­ját cégéről kellett jó és rossz reklámot kiagyalnia. Azután volt illemtanverseny, most mutasd meg, zene-totó és idegenvezetés. Ez utóbbit a választott idegennyelven kellett végigcsinálni. Dél­utánra olyan szoros küzde­lem alakult ki a csapatok között, hogy a vil­lámkérdé­­sek versenyében például csu­pán egy pont különbséggel szerezte meg a­­győzelmet az első csapat. Végül a zsűri délután fél négykor hirdet­te ki a végleges eredménye­ket: eszerint, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vál­lalat csapata lett az első, a második helyet a MALÉV, a harmadikat a­­Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vál­lalat színeiben induló Atrium Hyatt kollektívája szerezte meg. Mindhárom „négyesfo­gat” külföldi utazást nyert kiváló szerepléséért. Termé­szetesen a többi hat helye­zett sem panaszkodhat, ők is értékes jutalmat kaptak va­lamennyien. Ezt viszont mindannyian meg is érde­melték. K. Z Mezőgazdasági nyugdíjasok A nyugdíjasoknak kínált kedvezmények, juttatások egyre kevesebb helyen különböz­nek az aktív tagokétól és az alkalmazotta­kétól a termelőszövetkezeteikben és az álla­mi gazdaságokban, az­ üzemek számos szol­gáltatással segítik egykori munkatársaikat — ezt állapította meg a Medosz elemzése, amely országos összesítés alapján mérte fel az egykori dolgozók mai helyzetét, és egy­úttal javaslatokat tett a támogatás bővíté­sére. Az adatok szerint a gazdálkodó egységek nagy része különböző kedvezményekben részesíti egykori dolgozóit. Csaknem vala­mennyi mezőgazdasági nagyüzemben, az adatok szerint több mint 1400 helyen alkal­mazzák a támogatás valamelyik formáját Például a tüzelő beszerzésénél segédkez­nek, és a hazaszállítást is kedvezményesen végzik Általános a gyakorlat, hogy búzát, kukoricát és szalmát juttatnak az­ idősko­­rúaknak, akik a ház körül állattartással fog­lalkoznak Ám a szakszervezeti ellenőrzés azt is bizonyította, hogy az­ üzemeknek, igaz kis hányada, annak ellenére, hogy lehetősé­ge lenne rá, nem él a juttatások lehetősé­gével. Kapcsolattartásuk az­ egykori tagok­kal, alkalmazottakkal csak formális és eseti. KVMPÖID----- 3

Next