Kisalföld, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

...és eltávolítani szíveskedjék Kutya-raj?! Az eb harsány csaholás­­sal jelzi: idegen áll a győri, Ipar utcai ház lakásának aj­taja előtt. Ám amikor már „birtokon belül” vagyunk, gazdája utasítására csönd­ben, engedelmesen visszabú­jik dobozába, amely öt éve otthona. A gazdi, Juhász Jánosné nem bírja visszatartani köny­­nyeit, megtudván, mi járat­ban vagyunk: — Egy hónapos kora óta nevelem ... olyan pici volt, hogy tejbegrízzel kellett etet­ni ... és most ... Morzsi sorsára határozat született. Ritka kiváltság egy fekete foltos fehér zacskóke­veréknél ! Idézet a hivatalos iratból: „... az egy darab korcs tacs­kókeveréket eltávolítani szí­veskedjék.” Az indok: Morzsina panasz van. Ugat. Példátlan visel­kedés egy kutyától, nemde? Jogszabály rendelkezik ar­ról, hogy többlakásos házak­ban kutyát — és egyéb álla­tot — csak úgy lehet tartani, ha a lakótársak mindegyike beleegyezik az „állatszom­széd” jelenlétébe. Érthető, el­fogadható rendelkezés, az emberek nyugalmát védi, be­tartása alapvető morális kö­telességünk. De Morzsi — és főként gazdája — esetében, mintha túl merevnek, embertelenül bürokratikusnak tűnnének az előírások szabta korlátok. A kutya tulajdonosa, Ju­h­ász Jánosné ugyanis súlyos beteg. Sokféle baj támadta meg szervezetét, ezeknek kö­vetkeztében többek között mozgáskorlátozottá és látás­sérültté vált. Napi sétájának könnyítésére, a napközbeni egyedüllét enyhítésére került hozzájuk a gondoskodó sze­­retetet odaadó ra­gaszkod­ás­sal megháláló állat. — Morzsi!­­Morzsi! Fáj a gazdinak a lába! — hívja Juhászné az időközben el­szundikáló jószágot. És Mor­zsi ugrik, fut, testével dör­­szöli, masszírozza a fájó vég­tagot. A kedves kis korcs az elő­írásoknak megfelelően ka­pott helyet az Ipar utcai la­kásban : a lakók aláírással megerősített beleegyezése alapján az IKV engedélyt adott a kutyatartásra. Ju­hászné mutatja az irathal­mazból ezt a papírt is, az eb­­oltási igazolvány társaságá­ban. Hogy akikor mi a gond? — A fölöttünk lakók je­lentettek föl minket a kutya miatt a tanácsnál. Körülbe­lül tavaly májusban ment nyugdíjba az asszony, azóta zavarja, őket a kutya, meg nem állhatunk előttük. — Ők nem írták alá a hoz­zájárulást? — Később költöztek ide, mint amikor Morzsi tartásá­ra engedélyt kértünk az IKV-tól. Most pedig, amikor a tanácsnak kellett­­bemutat­nunk a lakótársak engedé­lyét, velük eleve nem írat­tam alá, hiszen tudtam: ők a feljelentők. A beteg asszony újra és újra elsírja ma­gát, amikor so­rolja, hogy váratlanul nyű­gössé lett szomszédai milyen megjegyzésekkel, fenyegeté­sekkel alázzák meg. A pa­naszosokkal, sajnos, nem tudtunk szót váltani, állító­lag üdülni mentek. A tanácsi határozatból mindenesetre az derül ki: a felső szomszédok arra hivat­koznak, hogy a kutya nap­közben, amikor egyedül van, szinte megszakítás nélkül ugat. Badarság lenne ezt vi­tatni. Azt már azonban, meg­kérdőjelezhetjük, mennyit le­het egyedül a kutya, egy moz­gáskorlátozott asszony tulaj­donaként, társaként? És mi az f oka, hogy a többi szom­szédot, lakótársat nem zavar­ja az olyatóori csalholás? Juhászné orvosi igazoláso­kat, javaslatokat mellékelt a tanácsnak címzett feljelen­tést követően, a kutyatartás indoklására. A válasz­r­a már említett határozat rész­lete: „A Juhász Jánosné által beadott orvosi igazolásokat (javaslatokat) elfogadni nem lehet, mivel a Győr-Sopron Megyei Városi Tanács 6/1986- os számú, ebek tartásáról szóló tanácsrendelete, a 2. § 4. bek. értelmében: vakve­zető az az eb, melyet erre a célra, speciálisan kiképeztek, és a Vakok­­és Gyengénlátók Országos Szövetségének helyi szervezete igazolvánnyal lát el.” .. .„ J-né az említett jog­címen nem jogosult ebtartás­ra, mivel látáscsökkenése nem éri el a 95 százalékos mértéket”. („Csak” a 80 szá­zalékost! — a szerk.). Ottjártunkkor épp egy szomszédasszony volt látoga­tóban Juhásznnénál, kérdve, segíthet-e valamiben. Morzsi őt nem ugatta, utasításainak szót fogadott. Ismerős köze­ledtére u­gyanis a kutya nem ugat. Teréz néni, a szomszéd­asszony is siratja Morzsi jö­vőjét ... (Kutyaugatás nem hallat­szik az égig — tartja a szó­lás. A felső emeletig bizto­san ... Zavaró is lehet. De az embersírás nem zavaróbb, bántóbb-e? T. J. Angolna a telepen A Balatoni Halgazda­ság keszthelyi angolna nevelő telepén ezekben a hetekben zajlik a nem­zedékváltás. Az Atlanti­­óceán keleti partvidékén ugyanis január és már­cius között halásszák ki a gyufaszál nagyságú angolnaivadékok töme­gét, és szállítják a mes­terséges nevelőhelyekre; Keszthelyre például egy szezonban hatmillió ér­kezik belőlük. Az apró halak előnevelő akvá­riumokban, ma­jd később a szabadtéri medencékbe kerülnek. A sós tengeri vízben életre kelt parányi álla­tok gyorsan hozzászok­nak az édesvízi környe­zethez. A hévízi izófürdő kifolyó használt vízében úszkáló halacskák élet­ritmusa felgyorsul, s a mesterséges takarmányo­zás következtében négy­­szer-ötször gyorsabban fejlődnek, mint termé­szetes körülmények kö­zött. A hévízi telepen nevelt angolnát teljes mennyiségben exportál­ják. A fenntartáshoz áldozatvállalás szükséges Balatonakali úttörőtábor Kapuvár Város Tanácsá­nak legutóbbi végrehajtóbi­zottsági ülésén tárgyalták meg — egyebek­­között — a város kezelésében lévő bala­­tonakali úttörőtábor műkö­désének eddigi tapasztalatait, s határozták meg jövőbeni feladatait. A „hősidőkre” emlékezve elhangzott, hogy a tábort 15 éve, 1973-ban helyezték üzembe. Ekkor a 2040 négy­szögölnyi területnek még csak a fele volt­­bekerítve és mindössze 50 gyermek, vala­mint 10 felnőtt sátras elhe­lyezését tette lehetővé. A fel­állított ebédlő és vizesblokk azonban ennél jóval több személy kiszolgálására is megfelelt. A tábor életkö­rülményeinek javítását a szülők és a Köjál kérésére határozták el, a sátrakat fel­váltották a faházak. A gaz­dálkodó egységek a VA­­VISZ, a Szabóipari Szövet­kezet, az Építő- és Faipari Szövetkezet a Városgazdál­kodási Vállalat és a Tordo­sa-menta Termelőszövetkezet — segítségével lehetővé vált, hogy 60 gyermek mellett ugyanennyi felnőtt is nya­ralhasson Balatonakalin, s elkészült a kézilabda pálya is. 1980-ban fogadta el a vá­rosi tanács a tábor működési szabályzatát, melynek módo­sítására minden évben ja­vaslatot tehetnek az ifjúsági szervezetek. Az előzetes egyeztetést követően az úttö­rőelnökség­i és a KISZ-bizo­tt­­ság dönt a táborok jellegé­ről­­, ami általában csa­pattábor, de volt már cigány életmód tábor, sport- és ki­­szes felkészítő tábor is —, a táborvezetők személyéről és a turnusok időtartamáról. A csapattáborokban álta­lában gazdag programokat szerveznek: túrákat indíta­nak Zánkára, Dörgicsére, ha­jó- és vonatkirándulásokon, akadályversenyeken, szám­háborúban vesznek részt a táborozó úttörőik. Emellett ■megismerkednek a Balaton-felvidék élővilágával .. Kri­tikaként jegyezték meg a ta­nácskozáson, hogy nagyobb szervezettségre kell töreked­ni és a kitűzött programokat — annak jó és rossz időre készült változatát — követ­kezetesen végre kell hajtani. Az étkezetetést — meg­szüntetve a saját konyha ne­hézkes fenntartását — a Bakonyvidéki Vendéglátó Vállalat kiliánttelepi konyhá­ja segítségével oldják meg. A jövőben azonban a meg­változott élelmiszerárak miatt 20 százalékkal emelni kellene a napi száz forintos térítési díjon. Azonban ígéret hangzott el, hogy ezt a hi­ányzó összeget máshonnan próbálják kigazdálkodni. Éppen ezért a végrehajtóbi­­zottsági ülésen szóvá tették, hogy a tábort például 35 fő­vel nem érdemes működtet­ni, törekedni kell arra, hogy állandóan teljes legyen a létszám. Erősíteni kell a szakmai ellenőrzést is. OHM * —KVMPÖU) Kedvezmények tucatjai Újból népszerű a vasút A Magyar Államvasutak az eddiginél is több utast szeretne toborozni, ezért vá­lasztotta fel man­dalnak: „Ar­ra utazunk, legyen az uta­sunk”. A szlogen jegyében különféle üzletpolitikai ked­vezményekkel és szolgáltatá­sokkal várja a vasút az utast. A gyermekek 10 éves ko­rukig 50 százalékos menet­jeggyel utazhatnak. Egy fel­nőtt utas — belföldi forga­lomban — két, négy éven aluli, külön ülőhelyet el nem foglaló gyermeket díjfizetés nélkül vihet magával. (Nem­zetközi forgalomban egy utas csak egy öt éven aluli, külön ülőhelyet el nem fog­laló­­gyermeket vihet magá­val ingyen). A nappali tago­zatos általános, közép- vagy felsőfokú iskoláiba járók kor­látlan számú 50 százalékos menetjegyet válthatnak. A családi kedvezményt azoknak a felnőtteknek nyújtja a MÁV, akik két 18 éven aluli gyer­mekkel együtt utaznak. A kedvezmény mértéke 20 szá­zalékos amelyet egy vagy két kísérő vehet igénybe. A csa­ládi kapcsolatot nem vizsgál­ják... A turistabérletet azoknak kínálja a vasút, akik vonat­tal szeretnék megismerni ha­zánkat. A hét napos 2. ko­csiosztályra szóló­­turista­bér­­let 800, a tíznapos 1200 fo­rintba kerül. Az első osztály­ra érvényes turistabérlet 50 százalékkal drágább. A Ba­laton partján üdülőik kedvé­be jár a MÁV a kétféle Ba­­laton-bérlettel. Az Észak-Ba­­laton bérlet­­érvényességi szakasza: Lepsény—Csajág— Balatomfüred—Keszthely— Balatonszentgyörgy), a Dél- Bala­ton bérlet (Csajág—Lep­sény—Siófok—Fonyód—Ba­latonszentgyörgy—Keszthely —Tapolca—Ballatonberény. A hétnapos bérlet ára 200, a 10 naposé 300 forint. A 20 szá­zalékos Balaton helyi ked­vezmény június 1-jétől au­gusztus 31-ig vehető igénybe. A füzetjegy kedvezmény­fajtát azoknak ajánljuk, akik rendszeresen utaznak ugyan­olyan távolságra, például hétvégi telekre, távoli roko­nokhoz, ismerősökhöz. A fü­zetjegy 10 alkalomra szól és 20 százalékos díjkedvez­ményt nyújt. Az utasnak nincs más dolga, mint a fü­zetjegy soron következő szel­vényét kitölteni, majd azt a személypénztárnál lebélye­geztetni. Húsz százalékos mérséklé­sű menetjegy váltására az 55 évnél idősebb nők, illetve a 60 évnél idősebb férfiak jo­gosultak. A MÁV legújabb kedvez­ménye a nagycsaládosok uta­zását könnyíti: a három vagy ennél több 18 éven aluli gyermekkel­­ utazó családok vehetik igénybe. Ebben az esetben egy családhoz kell tartozni az utazóiknak, akkor a szülők díjmentesen utaz­hatnak. Ha a két szülő kísé­retében­­három 4 éven aluli gyermek utazik, az egész csa­lád díjmentesen veheti igénybe a MÁV vonatait. Ha két 4 éven aluli és két 10 éven felüli gyermek utazik szüleivel, a családnak mind­össze egyetlen 50 százalékos menetjegyet kell váltania. Ha két 10 éven aluli, továb­bá egy 18 éven aluli már dolgozó gyermek is a család­dal utazik, akkor két 50 és egy 20 százalékos menetje­gyet­­kell váltaniuk. Ameny­­nyiben 18 éven aluli család­tagok száma több mint há­rom, akkor a negyedik és minden további gyermek díjmentességet élvez, a díj­mentes menetjegyet a pénz­tárinál kell igényelni! A vasút másik újdonsága a SZOT-beutaltak üdülőhe­lyi bérlete. A kedvezmény az üdülőhely vasútállomásá­tól 100 kilométeres körzet­ben másodosztályú kocsik­ban korlátlan számú utazás­ra szól, természetesen a SZOT-beutaló 14 napos idő­tartamára. Az üdülőhelyi bérlet ára mindössze 100 fo­rint. Ugyancsak újdonság a 26 éven aluli fiatalok ked­vezménye. Azok, akik sze­mélyi igazolványukkal bizo­nyítják, hogy még nem töl­tötték be 26. életévüket, 20 százalékos mérséklésű me­netjegyet válthatnak az or­szág határain belüli utazá­sokra a menetrendben meg­hirdetett valamennyi járatra 1. és 2. osztályra. Újdonság az a kedvezmény is, amelyet a Budapest és Bécs között közlekedő Arra­­bona és Lehár expressz uta­sai vehetnek igénybe a MÁV, valamint az Osztrák Szövet­ségi Vasutak (ÖBB) közös menettérti kedvezményeként. A nemzetközi forgalmú me­nettérti jegy árából az egyé­ni utasok 30, a 6—24 szemé­lyes csoportok 40, az annál nagyobb csoportok pedig 50 százalékos díjmérséklésben részesülnek. Ugyancsak 50 százalékos kedvezményt él­veznek a 4—15 éves korú gyermekek is. Az egyedüli feltétel, hogy oda is, vissza is az Arrabona vagy a Lehár expresszel kell utazniuk. IB. Akik a döntéseket hozzák Hetvenhét vélemény Győr hetvenhét tanácstag­jának közérzetéről készített felmérést az elmúlt hetekben a városi tanács és a helyi népfrontbizottság néhány ve­zetője. A tanácstagi beszá­molókat megelőző beszélgeté­seken szó esett mindarról, ami gátolja vagy segíti a vá­lasztott tisztségviselők mun­káját. Horváth László, a Ha­zafias Népfront Győr Városi Bizottságának titkára a be­szélgetések összegzéseként elmondta, hogy a tanácsta­gok általában elégedettek sa­ját testületük működésének hatékonyságával, de szapo­rodik panaszaik száma is. A társadalmi munkának nincs rangja, a város lakos­sága a szükségesnél kevesebb információt kap arról, hogy mi történik a városházán, s a tanácstagok is egyre nehe­zebb körülmények között ér­nek el eredményt választóik ügyes-bajos dolgait képvisel­ve. A megyeszékhely életét irá­nyító tanácstestület szinte valamennyi döntését szakem­berek készítik elő. A tanács szakigazgatási szerveinek munkatársai dolgozzák ki azokat a javaslatokat, ame­lyeknek alapján a lakosság választott képviselői vitáz­hatnak és dönthetnek. A ta­nácstagok véleménye szerint ezek az előterjesztések meg­felelnek legfontosabb felada­taiknak, de nem segítik elő a vitát. A tanácstagoknak több és közérthetőbben meg­fogalmazott szakmai ajánlat­ra lenne szükségük egy-egy döntés meghozatala előtt. Az alternatív szakmai javasla­tok hiánya mellett a tanács­ülések munkáját, aktív te­vékenységét gátolja az a köz­ismert tény is, hogy gazda­sági nehézségeink gyakorta kényszerpályára állítják a döntéshozókat. A tanácsülések munkájá­val kapcsolatban a tanácsta­gok elmondták, hogy egyre gyakoribb a célratörő, infor­mációkkal és szakértelemmel megalapozott hozzászólás, vi­ta. Némi tanácstagi rutin megszerzése után jó lehető­ség van a felkészülésre, az előzetes tájékozódásra, s a különböző bizottságok is jól szolgálják a végső célt, a fe­lelős döntést. A lakosság vá­lasztott képviselőivel folyta­tott beszélgetéseken szó esett arról is, hogy a tanácsi tiszt­ségviselők, a szakigazgatási szervek miként segítik a ta­nácstagi munkát. Általános vélemény, hogy a kapott tá­mogatás minden igényt ki­elégít, csupán az alacsonyabb beosztású ügyintézőknek kel­lene tudomásul venniük, hogy a tanácstagok választott tes­tület tagjai, s nem saját, ha­nem választópolgáraik ügyé­ben intézkednek, kérnek, ja­vasolnak ... Általános az a vélemény is, hogy a lakossággal való kapcsolattartás egyre nehe­zebb feladat. Az érdektelen­ség a leglátványosabban a tanácstagi beszámolók idő­szakában mutatkozik meg. A beszámolók gyér látogatott­ságának oka az, hogy az em­berek a közügyek helyett in­kább saját családjuk életszín­vonalának kérdései foglal­koztatják. Több tanácstag javaslatot tett arra, hogy ve­zessék be az országgyűlési képviselők fogadóóráihoz ha­sonlóan a tanácstagi foga­dóórát. A javaslaton túl megfogalmazódott az is, hogy a tanácstagi beszámolók láto­gatottságának és hasznossá­gának ügyével komolyabban kellene foglalkoznia az adott terület tömegszervezeteinek. Most ezeknek a beszá­molóknak a hetei követ­keznek. G. F. 1988. március 1., kedd

Next