Kisalföld, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-01 / 51. szám
...és eltávolítani szíveskedjék Kutya-raj?! Az eb harsány csaholással jelzi: idegen áll a győri, Ipar utcai ház lakásának ajtaja előtt. Ám amikor már „birtokon belül” vagyunk, gazdája utasítására csöndben, engedelmesen visszabújik dobozába, amely öt éve otthona. A gazdi, Juhász Jánosné nem bírja visszatartani könynyeit, megtudván, mi járatban vagyunk: — Egy hónapos kora óta nevelem ... olyan pici volt, hogy tejbegrízzel kellett etetni ... és most ... Morzsi sorsára határozat született. Ritka kiváltság egy fekete foltos fehér zacskókeveréknél ! Idézet a hivatalos iratból: „... az egy darab korcs tacskókeveréket eltávolítani szíveskedjék.” Az indok: Morzsina panasz van. Ugat. Példátlan viselkedés egy kutyától, nemde? Jogszabály rendelkezik arról, hogy többlakásos házakban kutyát — és egyéb állatot — csak úgy lehet tartani, ha a lakótársak mindegyike beleegyezik az „állatszomszéd” jelenlétébe. Érthető, elfogadható rendelkezés, az emberek nyugalmát védi, betartása alapvető morális kötelességünk. De Morzsi — és főként gazdája — esetében, mintha túl merevnek, embertelenül bürokratikusnak tűnnének az előírások szabta korlátok. A kutya tulajdonosa, Juhász Jánosné ugyanis súlyos beteg. Sokféle baj támadta meg szervezetét, ezeknek következtében többek között mozgáskorlátozottá és látássérültté vált. Napi sétájának könnyítésére, a napközbeni egyedüllét enyhítésére került hozzájuk a gondoskodó szeretetet odaadó ragaszkodással megháláló állat. — Morzsi!Morzsi! Fáj a gazdinak a lába! — hívja Juhászné az időközben elszundikáló jószágot. És Morzsi ugrik, fut, testével dörszöli, masszírozza a fájó végtagot. A kedves kis korcs az előírásoknak megfelelően kapott helyet az Ipar utcai lakásban : a lakók aláírással megerősített beleegyezése alapján az IKV engedélyt adott a kutyatartásra. Juhászné mutatja az irathalmazból ezt a papírt is, az eboltási igazolvány társaságában. Hogy akikor mi a gond? — A fölöttünk lakók jelentettek föl minket a kutya miatt a tanácsnál. Körülbelül tavaly májusban ment nyugdíjba az asszony, azóta zavarja, őket a kutya, meg nem állhatunk előttük. — Ők nem írták alá a hozzájárulást? — Később költöztek ide, mint amikor Morzsi tartására engedélyt kértünk az IKV-tól. Most pedig, amikor a tanácsnak kellettbemutatnunk a lakótársak engedélyét, velük eleve nem írattam alá, hiszen tudtam: ők a feljelentők. A beteg asszony újra és újra elsírja magát, amikor sorolja, hogy váratlanul nyűgössé lett szomszédai milyen megjegyzésekkel, fenyegetésekkel alázzák meg. A panaszosokkal, sajnos, nem tudtunk szót váltani, állítólag üdülni mentek. A tanácsi határozatból mindenesetre az derül ki: a felső szomszédok arra hivatkoznak, hogy a kutya napközben, amikor egyedül van, szinte megszakítás nélkül ugat. Badarság lenne ezt vitatni. Azt már azonban, megkérdőjelezhetjük, mennyit lehet egyedül a kutya, egy mozgáskorlátozott asszony tulajdonaként, társaként? És mi az f oka, hogy a többi szomszédot, lakótársat nem zavarja az olyatóori csalholás? Juhászné orvosi igazolásokat, javaslatokat mellékelt a tanácsnak címzett feljelentést követően, a kutyatartás indoklására. A válaszra már említett határozat részlete: „A Juhász Jánosné által beadott orvosi igazolásokat (javaslatokat) elfogadni nem lehet, mivel a Győr-Sopron Megyei Városi Tanács 6/1986- os számú, ebek tartásáról szóló tanácsrendelete, a 2. § 4. bek. értelmében: vakvezető az az eb, melyet erre a célra, speciálisan kiképeztek, és a Vakokés Gyengénlátók Országos Szövetségének helyi szervezete igazolvánnyal lát el.” .. .„ J-né az említett jogcímen nem jogosult ebtartásra, mivel látáscsökkenése nem éri el a 95 százalékos mértéket”. („Csak” a 80 százalékost! — a szerk.). Ottjártunkkor épp egy szomszédasszony volt látogatóban Juhásznnénál, kérdve, segíthet-e valamiben. Morzsi őt nem ugatta, utasításainak szót fogadott. Ismerős közeledtére ugyanis a kutya nem ugat. Teréz néni, a szomszédasszony is siratja Morzsi jövőjét ... (Kutyaugatás nem hallatszik az égig — tartja a szólás. A felső emeletig biztosan ... Zavaró is lehet. De az embersírás nem zavaróbb, bántóbb-e? T. J. Angolna a telepen A Balatoni Halgazdaság keszthelyi angolna nevelő telepén ezekben a hetekben zajlik a nemzedékváltás. Az Atlantióceán keleti partvidékén ugyanis január és március között halásszák ki a gyufaszál nagyságú angolnaivadékok tömegét, és szállítják a mesterséges nevelőhelyekre; Keszthelyre például egy szezonban hatmillió érkezik belőlük. Az apró halak előnevelő akváriumokban, majd később a szabadtéri medencékbe kerülnek. A sós tengeri vízben életre kelt parányi állatok gyorsan hozzászoknak az édesvízi környezethez. A hévízi izófürdő kifolyó használt vízében úszkáló halacskák életritmusa felgyorsul, s a mesterséges takarmányozás következtében négyszer-ötször gyorsabban fejlődnek, mint természetes körülmények között. A hévízi telepen nevelt angolnát teljes mennyiségben exportálják. A fenntartáshoz áldozatvállalás szükséges Balatonakali úttörőtábor Kapuvár Város Tanácsának legutóbbi végrehajtóbizottsági ülésén tárgyalták meg — egyebekközött — a város kezelésében lévő balatonakali úttörőtábor működésének eddigi tapasztalatait, s határozták meg jövőbeni feladatait. A „hősidőkre” emlékezve elhangzott, hogy a tábort 15 éve, 1973-ban helyezték üzembe. Ekkor a 2040 négyszögölnyi területnek még csak a fele voltbekerítve és mindössze 50 gyermek, valamint 10 felnőtt sátras elhelyezését tette lehetővé. A felállított ebédlő és vizesblokk azonban ennél jóval több személy kiszolgálására is megfelelt. A tábor életkörülményeinek javítását a szülők és a Köjál kérésére határozták el, a sátrakat felváltották a faházak. A gazdálkodó egységek a VAVISZ, a Szabóipari Szövetkezet, az Építő- és Faipari Szövetkezet a Városgazdálkodási Vállalat és a Tordosa-menta Termelőszövetkezet — segítségével lehetővé vált, hogy 60 gyermek mellett ugyanennyi felnőtt is nyaralhasson Balatonakalin, s elkészült a kézilabda pálya is. 1980-ban fogadta el a városi tanács a tábor működési szabályzatát, melynek módosítására minden évben javaslatot tehetnek az ifjúsági szervezetek. Az előzetes egyeztetést követően az úttörőelnökségi és a KISZ-bizottság dönt a táborok jellegéről, ami általában csapattábor, de volt már cigány életmód tábor, sport- és kiszes felkészítő tábor is —, a táborvezetők személyéről és a turnusok időtartamáról. A csapattáborokban általában gazdag programokat szerveznek: túrákat indítanak Zánkára, Dörgicsére, hajó- és vonatkirándulásokon, akadályversenyeken, számháborúban vesznek részt a táborozó úttörőik. Emellett ■megismerkednek a Balaton-felvidék élővilágával .. Kritikaként jegyezték meg a tanácskozáson, hogy nagyobb szervezettségre kell törekedni és a kitűzött programokat — annak jó és rossz időre készült változatát — következetesen végre kell hajtani. Az étkezetetést — megszüntetve a saját konyha nehézkes fenntartását — a Bakonyvidéki Vendéglátó Vállalat kiliánttelepi konyhája segítségével oldják meg. A jövőben azonban a megváltozott élelmiszerárak miatt 20 százalékkal emelni kellene a napi száz forintos térítési díjon. Azonban ígéret hangzott el, hogy ezt a hiányzó összeget máshonnan próbálják kigazdálkodni. Éppen ezért a végrehajtóbizottsági ülésen szóvá tették, hogy a tábort például 35 fővel nem érdemes működtetni, törekedni kell arra, hogy állandóan teljes legyen a létszám. Erősíteni kell a szakmai ellenőrzést is. OHM * —KVMPÖU) Kedvezmények tucatjai Újból népszerű a vasút A Magyar Államvasutak az eddiginél is több utast szeretne toborozni, ezért választotta fel mandalnak: „Arra utazunk, legyen az utasunk”. A szlogen jegyében különféle üzletpolitikai kedvezményekkel és szolgáltatásokkal várja a vasút az utast. A gyermekek 10 éves korukig 50 százalékos menetjeggyel utazhatnak. Egy felnőtt utas — belföldi forgalomban — két, négy éven aluli, külön ülőhelyet el nem foglaló gyermeket díjfizetés nélkül vihet magával. (Nemzetközi forgalomban egy utas csak egy öt éven aluli, külön ülőhelyet el nem foglalógyermeket vihet magával ingyen). A nappali tagozatos általános, közép- vagy felsőfokú iskoláiba járók korlátlan számú 50 százalékos menetjegyet válthatnak. A családi kedvezményt azoknak a felnőtteknek nyújtja a MÁV, akik két 18 éven aluli gyermekkel együtt utaznak. A kedvezmény mértéke 20 százalékos amelyet egy vagy két kísérő vehet igénybe. A családi kapcsolatot nem vizsgálják... A turistabérletet azoknak kínálja a vasút, akik vonattal szeretnék megismerni hazánkat. A hét napos 2. kocsiosztályra szólóturistabérlet 800, a tíznapos 1200 forintba kerül. Az első osztályra érvényes turistabérlet 50 százalékkal drágább. A Balaton partján üdülőik kedvébe jár a MÁV a kétféle Balaton-bérlettel. Az Észak-Balaton bérletérvényességi szakasza: Lepsény—Csajág— Balatomfüred—Keszthely— Balatonszentgyörgy), a Dél- Balaton bérlet (Csajág—Lepsény—Siófok—Fonyód—Balatonszentgyörgy—Keszthely —Tapolca—Ballatonberény. A hétnapos bérlet ára 200, a 10 naposé 300 forint. A 20 százalékos Balaton helyi kedvezmény június 1-jétől augusztus 31-ig vehető igénybe. A füzetjegy kedvezményfajtát azoknak ajánljuk, akik rendszeresen utaznak ugyanolyan távolságra, például hétvégi telekre, távoli rokonokhoz, ismerősökhöz. A füzetjegy 10 alkalomra szól és 20 százalékos díjkedvezményt nyújt. Az utasnak nincs más dolga, mint a füzetjegy soron következő szelvényét kitölteni, majd azt a személypénztárnál lebélyegeztetni. Húsz százalékos mérséklésű menetjegy váltására az 55 évnél idősebb nők, illetve a 60 évnél idősebb férfiak jogosultak. A MÁV legújabb kedvezménye a nagycsaládosok utazását könnyíti: a három vagy ennél több 18 éven aluli gyermekkel utazó családok vehetik igénybe. Ebben az esetben egy családhoz kell tartozni az utazóiknak, akkor a szülők díjmentesen utazhatnak. Ha a két szülő kíséretébenhárom 4 éven aluli gyermek utazik, az egész család díjmentesen veheti igénybe a MÁV vonatait. Ha két 4 éven aluli és két 10 éven felüli gyermek utazik szüleivel, a családnak mindössze egyetlen 50 százalékos menetjegyet kell váltania. Ha két 10 éven aluli, továbbá egy 18 éven aluli már dolgozó gyermek is a családdal utazik, akkor két 50 és egy 20 százalékos menetjegyetkell váltaniuk. Amenynyiben 18 éven aluli családtagok száma több mint három, akkor a negyedik és minden további gyermek díjmentességet élvez, a díjmentes menetjegyet a pénztárinál kell igényelni! A vasút másik újdonsága a SZOT-beutaltak üdülőhelyi bérlete. A kedvezmény az üdülőhely vasútállomásától 100 kilométeres körzetben másodosztályú kocsikban korlátlan számú utazásra szól, természetesen a SZOT-beutaló 14 napos időtartamára. Az üdülőhelyi bérlet ára mindössze 100 forint. Ugyancsak újdonság a 26 éven aluli fiatalok kedvezménye. Azok, akik személyi igazolványukkal bizonyítják, hogy még nem töltötték be 26. életévüket, 20 százalékos mérséklésű menetjegyet válthatnak az ország határain belüli utazásokra a menetrendben meghirdetett valamennyi járatra 1. és 2. osztályra. Újdonság az a kedvezmény is, amelyet a Budapest és Bécs között közlekedő Arrabona és Lehár expressz utasai vehetnek igénybe a MÁV, valamint az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) közös menettérti kedvezményeként. A nemzetközi forgalmú menettérti jegy árából az egyéni utasok 30, a 6—24 személyes csoportok 40, az annál nagyobb csoportok pedig 50 százalékos díjmérséklésben részesülnek. Ugyancsak 50 százalékos kedvezményt élveznek a 4—15 éves korú gyermekek is. Az egyedüli feltétel, hogy oda is, vissza is az Arrabona vagy a Lehár expresszel kell utazniuk. IB. Akik a döntéseket hozzák Hetvenhét vélemény Győr hetvenhét tanácstagjának közérzetéről készített felmérést az elmúlt hetekben a városi tanács és a helyi népfrontbizottság néhány vezetője. A tanácstagi beszámolókat megelőző beszélgetéseken szó esett mindarról, ami gátolja vagy segíti a választott tisztségviselők munkáját. Horváth László, a Hazafias Népfront Győr Városi Bizottságának titkára a beszélgetések összegzéseként elmondta, hogy a tanácstagok általában elégedettek saját testületük működésének hatékonyságával, de szaporodik panaszaik száma is. A társadalmi munkának nincs rangja, a város lakossága a szükségesnél kevesebb információt kap arról, hogy mi történik a városházán, s a tanácstagok is egyre nehezebb körülmények között érnek el eredményt választóik ügyes-bajos dolgait képviselve. A megyeszékhely életét irányító tanácstestület szinte valamennyi döntését szakemberek készítik elő. A tanács szakigazgatási szerveinek munkatársai dolgozzák ki azokat a javaslatokat, amelyeknek alapján a lakosság választott képviselői vitázhatnak és dönthetnek. A tanácstagok véleménye szerint ezek az előterjesztések megfelelnek legfontosabb feladataiknak, de nem segítik elő a vitát. A tanácstagoknak több és közérthetőbben megfogalmazott szakmai ajánlatra lenne szükségük egy-egy döntés meghozatala előtt. Az alternatív szakmai javaslatok hiánya mellett a tanácsülések munkáját, aktív tevékenységét gátolja az a közismert tény is, hogy gazdasági nehézségeink gyakorta kényszerpályára állítják a döntéshozókat. A tanácsülések munkájával kapcsolatban a tanácstagok elmondták, hogy egyre gyakoribb a célratörő, információkkal és szakértelemmel megalapozott hozzászólás, vita. Némi tanácstagi rutin megszerzése után jó lehetőség van a felkészülésre, az előzetes tájékozódásra, s a különböző bizottságok is jól szolgálják a végső célt, a felelős döntést. A lakosság választott képviselőivel folytatott beszélgetéseken szó esett arról is, hogy a tanácsi tisztségviselők, a szakigazgatási szervek miként segítik a tanácstagi munkát. Általános vélemény, hogy a kapott támogatás minden igényt kielégít, csupán az alacsonyabb beosztású ügyintézőknek kellene tudomásul venniük, hogy a tanácstagok választott testület tagjai, s nem saját, hanem választópolgáraik ügyében intézkednek, kérnek, javasolnak ... Általános az a vélemény is, hogy a lakossággal való kapcsolattartás egyre nehezebb feladat. Az érdektelenség a leglátványosabban a tanácstagi beszámolók időszakában mutatkozik meg. A beszámolók gyér látogatottságának oka az, hogy az emberek a közügyek helyett inkább saját családjuk életszínvonalának kérdései foglalkoztatják. Több tanácstag javaslatot tett arra, hogy vezessék be az országgyűlési képviselők fogadóóráihoz hasonlóan a tanácstagi fogadóórát. A javaslaton túl megfogalmazódott az is, hogy a tanácstagi beszámolók látogatottságának és hasznosságának ügyével komolyabban kellene foglalkoznia az adott terület tömegszervezeteinek. Most ezeknek a beszámolóknak a hetei következnek. G. F. 1988. március 1., kedd