Kisalföld, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

1 Befejezte munkáját az SZKP Központi Bizottsága Felmentették Politikai Bi­zottsági tagsága alól Andrej Gromikót és Mihail Szolo­­mencevet, PB póttagsága alól Pjotr Gyemicsevet, KB- titkári tisztségéből Vlagyi­mir Dolgihot és Anatolij Dobrinyint az SZKP Köz­ponti Bizottságának pénte­ken megtartott tanácskozá­sán. Eleget tettek több veze­tő párttisztségviselő felmen­tési kérelmének, tekintettel nyugdíjba vonulásukra. A KB-ülésen a Politikai Bizottság tagjává választot­ták Vagyim­ Medvegyevet, a KB titkárát, Viktor Cseb­­rikovot, a PB tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárává választották. Alekszandr Vlaszovot, továbbá Alek­­szandra Birjukovát és Ana­tolij Lukjanovot a Politikai Bizottság póttagjává válasz­tották. Birjukovát és Lukja­novot egyidejűleg felmentet­ték KB-titkári tisztségükből. Mihail Szolomencevet fel­mentették a pártellenőrzési bizottság elnöki tisztéből is. E tisztségre megválasztották Borisz Pugót, a Lett KB első titkárát. Nyugállományba vonulása miatt Ivan Vasziljevics Ka­­pitanovot is felmentették az SZ­KP Központi Revíziós Bi­zottsága elnökének tisztéből. Az SZKP Központi Bizott­ságának pénteki ülésén — a XIX. pártkonferencia dönté­seinek alapján — KB-bizott­­ságok létrehozása mellett ha­tározatot hoztak a központi bizottság apparátusának át­szervezéséről. A határozat megbízza az SZKP KB Politikai Bizottsá­gát, hogy tegyen gyakorlati intézkedéseket a központi bizottság és a helyi bizottsá­gok apparátusa új szerveze­tének kialakítására annak fi­gyelembevételével, hogy mi­ként változik a pártszervek funkciója az átalakítás el­mélyülésével és az ország politikai rendszerére vonat­kozó reform megvalósításá­val. A határozat szerint a szö­vetséges köztársaságok kom­munista pártjai központi bi­zottságainak, a párt határte­rületi és területi bizottságai­nak ezután megtartandó be­számoló és választó gyűlé­seiken különös figyelmet kell fordítaniuk az apparátusba kerülő káderek kiválasztá­sára. Erre a munkára olyan elvtársakat kell kijelölni, akik magas szintű politikai képességekkel és szakmai hozzáértéssel bírnak, az át­alakítás meggyőződéses hí­vei, tekintélyük van és élve­zik a kommunisták, illetve a pártonkívüliek bizalmát. Áttekintették a pártappa­rátus átszervezésével kap­csolatos kérdéseket. Határo­zatot hoztak arról, hogy a központi bizottság keretében alapvető kül- és belpolitikai kérdésekért felelős bizottsá­gokat hoznak létre. Az ülé­sen az alábbi bizottságok megalakítását tartották cél­szerűnek: — pártépítési és káderpo­litikai bizottság, Georgij Ra­­zumovszkij vezetésével; — az SZKP KB ideológiai kérdésekkel foglalkozó bi­zottsága, melynek elnöke Vagyim Medvegyev; — társadalmi- és gazda­ságpolitikai bizottság — el­nöke: Nyikolaj Szljunykov; — agrárpolitikai bizottság, amelynek elnökévé Jegor Li­­gacsovot választották; — a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozó bi­zottság — vezetője: Alek­szandr Jakovlev; — jogpolitikai bizottság — elnöke: Viktor Csebrikov. Az ülés felhatalmazta a politikai bizottságot arra, hogy gyakorlati intézkedése­ket foganatosítson az appa­rátusok új struktúrájának kialakítására, a KB-ban és a helyi pártszervezetek szintjén, figyelembe véve a pártszervezetek megváltozott feladatait az átalakítás el­mélyítésének és a politikai reformok végrehajtásának időszakában.­­ Mihail Gorbacsov az SZKP KB pénteki ülésén el­hangzott felszólalásában hangsúlyozta: a politikai bi­zottság azért tartotta szük­ségesnek a Központi Bizott­ság összehívását, hogy átte­kintse a XIX. országos párt­értekezlet állásfoglalásaiból fakadó politikai reformokkal és a pártapparátus szerke­zetének tökéletesítésével kapcsolatos javaslatokat. E kérdések alapos és sok­oldalú megvizsgálása bebizo­nyította, hogy a párt felada­tainak megváltozása, s poli­tikai élcsapatként betöltött szerepének megnövekedése kapcsán szükség van a Köz­ponti Bizottság, a Politikai Bizottság, a KB-titkárok és a KB-apparátus tevékenységé­nek javítására. Ez természe­tesen szükségessé tesz bizo­nyos változásokat a párt ve­zető tisztségviselőinek köré­ben is. E kérdések döntő ré­sze a Központi Bizottság ha­táskörébe tartozik, s ez tette szükségessé a mai ülés meg­tartását — mondotta Gorba­csov. Az SZKP KB főtitkára be­vezető szavait követően fel­olvasta Andrej Gromikónak a Központi Bizottsághoz in­tézett levelét, amelyben a te­kintélyes szovjet politikus korára való tekintettel kérte, hogy a testület vegye figye­lembe a PB-tagság alóli fel­mentésre vonatkozó kérelmét. A Politikai Bizottság meg­vitatta a kérést — mondotta Gorbacsov —, és úgy hatá­rozott, hogy támogatja And­rej Gromiko kérését. Az SZKP KB főtitkára a továb­biakban részletesen felidézte Andrej Gromiko életútját és érdemeit, majd köszönetet mondott a politikusnak a párt és az ország érdekében végzett hatalmas munkájá­ért. Andrej Gromiko a Köz­ponti Bizottság pénteki ülé­sén elmondott felszólalásá­ban előbb röviden szólt ed­digi munkájáról. Megköszön­te Mihail Gorbacsov hozzá intézett szavait, majd így folytatta: „Mélységes meggyőződé­sem, hogy országunk egész életének forradalmi átalakí­tása az egyetlen helyes és tu­dományosan megalapozott irányvonal. Határozottan támogatom mindazt, amit a párt és Köz­ponti Bizottságé tesz az SZKP XXVII. kongresszusa, a XIX országos pártértekez­let és a KB ülései döntései­nek végrehajtására. Mélységesen elégedett va­gyok azzal, hogy vezető tes­­tületeinkben — a központi bizottságban és a KB Politi­kai Bizottságában — eszmei és politikai egység van. Eb­ben a kollektívában a lenini elvek, a lenini eszmék ural­kodnak. Hiszek abban, hogy az or­szág előtt álló feladatokat meg kell és meg is fogják ol­dani. Ennek biztosítékát a nép hősies vívmányai adják, amelyek a hetvenéves törté­nelem alatt, a lenini napok­tól kezdve születtek. Mindenkinek köszönöm a közös munkát és a bizal­mat.” Mindössze egy órán át tar­tott az SZKP KB pénteki ülése, amely a pártapparátus átszervezéséről és káderkér­désekről hozott döntéseket — közölte Vagyim Medvegyev, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára az ülés utáni nemzetközi sajtóértekezletén. — Ez a tény, valamint az egyhangúlag hozott döntések is kifejezik, hogy — ellentét­ben a plénum előtt lábra ka­pott találgatásokkal — a párt vezetése egységes — muta­tott rá Medvegyev. Az ülésen hozott határoza­tok — Medvegyev értékelése szerint — komoly előrelépést jelentenek a párt 19. orszá­gos értekezletén hozott hatá­rozatok megvalósítása felé, s a nyugati sajtószervek állí­tásaival ellentétben nem kö­vetkezett be hanyatlás a pártkonferencia után a KB munkájában. Mint Vagyim Medvegyev kifejtette: a KB osztályait, egész struktúráját alapvetően a bizottságoknak rendelik alá és jelentősen, mintegy felére csökkentik a KB-apparátus létszámát, valamint a meg­maradó osztályok számát. A hat új bizottságot részben korábbi osztályok összevoná­sa útján hozták létre, de sok osztályt — főleg a népgazda­ság különböző ágazatait irá­nyítókat — megszüntették, hatáskörüket és teendőiket tanácsi szerveknek adták át — mondta Medvegyev. Egy kérdésre válaszolva Medvegyev sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlan­dó azt a feltételezést, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének Gromiko nyugdíjba vonulá­sával megüresedő posztjára Mihail Gorbacsovot javasol­ták. A Legfelsőbb Tanács so­ron kívüli ülésszakát szom­batra hívták össze. Ugyanígy kitért annak megválaszolása elől is, hogy Viktor Csebni­kov, az újonnan létrehozott­­Jogpolitikai Bizottság elnöke megőrzi-e tisztségét az Ál­lambiztonsági Bizottság (KGB) élén. Egy kérdésre válaszolva közölte: az ülésen nem volt vita Jegor Ligacsov szemé­lyével, illetve az Agrárpoliti­kai Bizottság élére történő megválasztásával kapcsolat­ban. Ligacsov számára a mostani megbízatás semmi­képpen nem jelent ismeret­len munkaterületet, hiszen korábban is foglalkozott már a mezőgazdaság problémái­val — mutatott rá Medve­gyev. Végezetül megállapította: a pénteki plénum törvényszerű és szükséges lépés volt a 19. pártértekezlet határozatainak megvalósítása felé. Az ülésen világosan megnyilvánult a pártvezetés politikai egysége, összeforrottsága — hangoz­tatta Vagyim Medvegyev. KIMIPOID Tudományos ülés Sopronban Vizsgálatok ultrahanggal A soproni ultrahang na­pok háromnapos eseményei kezdődtek meg tegnap a Lö­­vér Szálló konferencia ter­mében. Az eseményt a Sop­roni Városi Kórház és a Magyar Radiológusok Társa­sága ultrahang szekciójának védnöksége alatt rendezik meg. A tudományos ülés, amelyen mintegy 400 hazai és külföldi szakember vesz részt, elsősorban az érrend­szer kétdimenziós és kettős ultrahang vizsgálatával, va­lamint esetbemutatókkal, vi­­deoprogramokkal foglalko­zik. A tudományos program tegnap délutáni megnyitóján dr. Baranyai Tibor főorvos köszöntötte a megjelenteket, majd röviden ismertette az ultrahangvizsgálatok eddigi fejlődését. Elmondta, hogy az ultrahangos diagnosztizá­lás az általános technikai fejlődésnek köszönheti eddig megtett útját. Gyors tájéko­zódást, a különféle szervek több síkú átvizsgálását teszi lehetővé. A digitális techni­kai fejlődés magával hozta a képernyőkre ki­jelzett képek minőségének állandó javulá­sát, a nagyfokú feloldóké­pességet. A tudományos ülés beve­zető része után az előadók léptek a mikrofonhoz. Töb­bek között a májvéna kettős vizsgálatáról, a lép- és máj­véna hipertónia (magas vér­nyomás) ultrahang tünetei­ről, a májvéna trombózis kétdimenziós ultrahangvizs­gálatainak eredményeiről számoltak be. Később eset­bemutatókkal és videoprog­­rammal folytatódott a ren­dezvény a délutáni órákig. Az ultrahangos diagnoszti­zálás ma már lehetővé teszi a szívinfarktus utáni kóros fak­ kiboltosulásának vizsgá­latát is, ugyanígy a dagana­tok vérellátása is jól megfi­gyelhető, amiből jó-, illetve rosszindulatúságra lehet kö­vetkeztetni. Az sem szenzá­ció ma már, hogy a csecse­mők agyán átáramló vér vizsgálatával kóros folyama­tok felléptét tudják időben jelezni. Az ultrahangos vizs­gálatok jövője azonban min­denképpen a számítógéppel vezérelt szövet differenciá­­lásos eljárásokban rejlik. Már napjainkban is létez­nek olyan műszerek, ame­lyek az „EKG” vizsgálatok eredményeit képesek a teljes objektivitással analizálni. A tudományos ülés ma kli­nikai alkalmazás területei­vel, „a duplex” és a „color flow” vizsgálatok összeha­sonlításával foglalkozik. A résztvevők a helyszínen meg­ismerhetik az orvosi műsze­reket gyártó világcégek, a Siemens, Toshiba, Hitachi, Brül Kjaer, Acuson, Come­­sa, Nicholas, Clinical Plastik, Rolitron, Shimadzu, Novat­­ron ultrahangvizsgáló ké­szülékeit. Vasárnap a tudo­mányos ülés befejező része­ként a Magyar Radiológusok Társasága ultrahang szek­ciójának vezetőségi ülését tartják meg. K. Z. állásfoglalás a törvény­tervezetekről Az Országos Béketanács el­nöksége pénteki ülésén meg­vitatta a gyülekezési, illetve az egyesülési törvény terve­zetét. A testület úgy ítéli meg, — tájékoztatták az MTI-t —, hogy jogpolitikai és logikai szempontból is el­sődleges feladat az új alkot­mány kidolgozása lenne, a felgyorsult társadalmi folya­matokra figyelemmel azon­ban a két törvény megalko­tását elodázhatatlannak tart­ja. A két új jogszabály a jogállamiság kibontakozását jelentősen előmozdítja, véd­ve a demokratikus szocializ­mus eredményeit. A békemozgalmi testület ugyanakkor több módosítási javaslatot fogalmazott meg, amelyek elsősorban a ható­sági beavatkozások lehetősé­gét korlátozzák, a „civil” megoldásokat részesítenék előnyben, illetve a túlszabá­lyozottságot csökkentenék, így­­ például a rendezvények engedélyezése az elnökség szerint a tanácsok, nem pedig a rendőrség dolga, s tilalmi időként öt helyett három nap is elegendő. Javasolják egy­úttal, hogy a gyülekezési jog­szabály a sztrájkokra ne vo­natkozzék. Az egyesülési jogszabály­­tervezet esetén a harmadik paragrafus „C” változatával értenek egyet, hangsúlyozva, hogy külön „párttörvény” előkészítése szükséges. Fel­hívják a figyelmet arra, hogy a tömegmozgalom tagsága nem nyilvántartott, így az alapításához nem lehet elő­írni ezer fős létszámot. Az el­nökség a bírósági nyilvántar­tásba vételt támogatja, és összhangban az alkotmány­nyal a bíróságok hatáskörét tartja erősítendőnek (az „A” változat). A társadalmi szer­vezetre vonatkozó működési szervezeti szabályozás túl­zott mértékű, és e szerveze­tek önállóságát csorbítaná — állapította meg az Országos Béketanács elnöksége. Baloldali Alternatíva Egyesülés Baloldali Alternatív Egye­sülés néven új egyesület szervezését, programjának kialakítását kezdték meg fiatal társadalomtudósok, po­litológusok, egyetemi hallga­tók. A szervezők az MTI mun­katársának érdeklődésére el­mondták, hogy az egyesület — amely hivatalosan csak az új egyesülési törvényt köve­tően alakul meg — nem pártszerű szervezetként, ha­nem szellemi-politikai fó­rumként működik majd. El­sősorban viták, helyzetelem­ző előadások révén szeretnék a fiatal munkások és értel­miségiek tájékozódását segí­teni, hogy jobban eligazod­hassanak napjaink mind ta­goltabbá váló politikai életé­ben. A múltfeltárás, az 1917- es alapokhoz és a progresszív baloldali hagyományokhoz való kapcsolódás, a marxi— lenini szocializmusfelfogás — mindezek a szerveződő egye­sület főbb gondolati tám­pontjai. Ennek szellemében egyaránt elhatárolják magu­kat a neosztálinizmustól és a polgári demokratikus alapál­lástól is, elutasítva az újkon­zervatív ideológiákat, bármi­féle polgári restauráció le­hetőségét. A Baloldali Alternatív Egyesülés napokban közre­adott felhívása az egyesület célját abban jelöli meg, hogy keresse az önkormányzó kö­zösségek együttműködéséből felépülő demokratikus és szo­cialista társadalom lehetősé­geit. Az új szellemi-politikai tö­mörülés első vitaülését októ­ber közepén tartja. Az egye­sület törekvéseinek megfele­lően az előadók és résztvevők arra vállalkoznak, hogy az újonnan létrejött társadalmi mozgalmak, egyesületek poli­tikai programjait — a tisztá­zás igényével — elemezze, összevesse. Osztrák vélemény Nagymarosról A nagymarosi vízerőművel kapcsolatos ausztriai vitákról is nyilatkozott a kormány­­koalícióban részt vevő Nép­párt (ÖVP) főtitkára, Helmut Kukacka pénteki bécsi sajtó­­értekezletén. A kérdés azzal kapcsolat­ban vetődött fel, hogy Marga Hubinek asszony, a parla­ment néppárti másodelnöke az utóbbi időben többször is szót emelt a nagymarosi épít­kezés és a benne való oszt­rák részvétel ellen, s nézeteit az ország vezető politikai és gazdasági köreiben, valamint sajtójában számos bírálat ér­te. A főtitkár Marga Hubinek állásfoglalásait magánvéle­mény-nyilvánításnak minősí­tette. Mint mondotta, bár a környezetvédelmi megfonto­lások indokoltak, a nagyma­rosi beruházás megvalósítá­sának eldöntése magyar bel­ső ügy, amellyel kapcsolatban Ausztriának nem kell nyo­mást gyakorolnia. Kijelentet­te, hogy a létesítményről kö­tött szerződéseket teljesíteni kell, s ha Magyarország „ki akarna szállni” belőlük, az osztrák vállalatoknak emiatt nem keletkezhet káruk. A kötbérezéssel kapcsolatos részletkérdésekbe azonban Helmut Kukacka a sajtóérte­kezleten nem bocsátkozott. 1988. október 1., szombat

Next