Kisalföld, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
1 Befejezte munkáját az SZKP Központi Bizottsága Felmentették Politikai Bizottsági tagsága alól Andrej Gromikót és Mihail Szolomencevet, PB póttagsága alól Pjotr Gyemicsevet, KB- titkári tisztségéből Vlagyimir Dolgihot és Anatolij Dobrinyint az SZKP Központi Bizottságának pénteken megtartott tanácskozásán. Eleget tettek több vezető párttisztségviselő felmentési kérelmének, tekintettel nyugdíjba vonulásukra. A KB-ülésen a Politikai Bizottság tagjává választották Vagyim Medvegyevet, a KB titkárát, Viktor Csebrikovot, a PB tagját, a Központi Bizottság titkárává választották. Alekszandr Vlaszovot, továbbá Alekszandra Birjukovát és Anatolij Lukjanovot a Politikai Bizottság póttagjává választották. Birjukovát és Lukjanovot egyidejűleg felmentették KB-titkári tisztségükből. Mihail Szolomencevet felmentették a pártellenőrzési bizottság elnöki tisztéből is. E tisztségre megválasztották Borisz Pugót, a Lett KB első titkárát. Nyugállományba vonulása miatt Ivan Vasziljevics Kapitanovot is felmentették az SZKP Központi Revíziós Bizottsága elnökének tisztéből. Az SZKP Központi Bizottságának pénteki ülésén — a XIX. pártkonferencia döntéseinek alapján — KB-bizottságok létrehozása mellett határozatot hoztak a központi bizottság apparátusának átszervezéséről. A határozat megbízza az SZKP KB Politikai Bizottságát, hogy tegyen gyakorlati intézkedéseket a központi bizottság és a helyi bizottságok apparátusa új szervezetének kialakítására annak figyelembevételével, hogy miként változik a pártszervek funkciója az átalakítás elmélyülésével és az ország politikai rendszerére vonatkozó reform megvalósításával. A határozat szerint a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak, a párt határterületi és területi bizottságainak ezután megtartandó beszámoló és választó gyűléseiken különös figyelmet kell fordítaniuk az apparátusba kerülő káderek kiválasztására. Erre a munkára olyan elvtársakat kell kijelölni, akik magas szintű politikai képességekkel és szakmai hozzáértéssel bírnak, az átalakítás meggyőződéses hívei, tekintélyük van és élvezik a kommunisták, illetve a pártonkívüliek bizalmát. Áttekintették a pártapparátus átszervezésével kapcsolatos kérdéseket. Határozatot hoztak arról, hogy a központi bizottság keretében alapvető kül- és belpolitikai kérdésekért felelős bizottságokat hoznak létre. Az ülésen az alábbi bizottságok megalakítását tartották célszerűnek: — pártépítési és káderpolitikai bizottság, Georgij Razumovszkij vezetésével; — az SZKP KB ideológiai kérdésekkel foglalkozó bizottsága, melynek elnöke Vagyim Medvegyev; — társadalmi- és gazdaságpolitikai bizottság — elnöke: Nyikolaj Szljunykov; — agrárpolitikai bizottság, amelynek elnökévé Jegor Ligacsovot választották; — a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozó bizottság — vezetője: Alekszandr Jakovlev; — jogpolitikai bizottság — elnöke: Viktor Csebrikov. Az ülés felhatalmazta a politikai bizottságot arra, hogy gyakorlati intézkedéseket foganatosítson az apparátusok új struktúrájának kialakítására, a KB-ban és a helyi pártszervezetek szintjén, figyelembe véve a pártszervezetek megváltozott feladatait az átalakítás elmélyítésének és a politikai reformok végrehajtásának időszakában. Mihail Gorbacsov az SZKP KB pénteki ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta: a politikai bizottság azért tartotta szükségesnek a Központi Bizottság összehívását, hogy áttekintse a XIX. országos pártértekezlet állásfoglalásaiból fakadó politikai reformokkal és a pártapparátus szerkezetének tökéletesítésével kapcsolatos javaslatokat. E kérdések alapos és sokoldalú megvizsgálása bebizonyította, hogy a párt feladatainak megváltozása, s politikai élcsapatként betöltött szerepének megnövekedése kapcsán szükség van a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, a KB-titkárok és a KB-apparátus tevékenységének javítására. Ez természetesen szükségessé tesz bizonyos változásokat a párt vezető tisztségviselőinek körében is. E kérdések döntő része a Központi Bizottság hatáskörébe tartozik, s ez tette szükségessé a mai ülés megtartását — mondotta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára bevezető szavait követően felolvasta Andrej Gromikónak a Központi Bizottsághoz intézett levelét, amelyben a tekintélyes szovjet politikus korára való tekintettel kérte, hogy a testület vegye figyelembe a PB-tagság alóli felmentésre vonatkozó kérelmét. A Politikai Bizottság megvitatta a kérést — mondotta Gorbacsov —, és úgy határozott, hogy támogatja Andrej Gromiko kérését. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban részletesen felidézte Andrej Gromiko életútját és érdemeit, majd köszönetet mondott a politikusnak a párt és az ország érdekében végzett hatalmas munkájáért. Andrej Gromiko a Központi Bizottság pénteki ülésén elmondott felszólalásában előbb röviden szólt eddigi munkájáról. Megköszönte Mihail Gorbacsov hozzá intézett szavait, majd így folytatta: „Mélységes meggyőződésem, hogy országunk egész életének forradalmi átalakítása az egyetlen helyes és tudományosan megalapozott irányvonal. Határozottan támogatom mindazt, amit a párt és Központi Bizottságé tesz az SZKP XXVII. kongresszusa, a XIX országos pártértekezlet és a KB ülései döntéseinek végrehajtására. Mélységesen elégedett vagyok azzal, hogy vezető testületeinkben — a központi bizottságban és a KB Politikai Bizottságában — eszmei és politikai egység van. Ebben a kollektívában a lenini elvek, a lenini eszmék uralkodnak. Hiszek abban, hogy az ország előtt álló feladatokat meg kell és meg is fogják oldani. Ennek biztosítékát a nép hősies vívmányai adják, amelyek a hetvenéves történelem alatt, a lenini napoktól kezdve születtek. Mindenkinek köszönöm a közös munkát és a bizalmat.” Mindössze egy órán át tartott az SZKP KB pénteki ülése, amely a pártapparátus átszervezéséről és káderkérdésekről hozott döntéseket — közölte Vagyim Medvegyev, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára az ülés utáni nemzetközi sajtóértekezletén. — Ez a tény, valamint az egyhangúlag hozott döntések is kifejezik, hogy — ellentétben a plénum előtt lábra kapott találgatásokkal — a párt vezetése egységes — mutatott rá Medvegyev. Az ülésen hozott határozatok — Medvegyev értékelése szerint — komoly előrelépést jelentenek a párt 19. országos értekezletén hozott határozatok megvalósítása felé, s a nyugati sajtószervek állításaival ellentétben nem következett be hanyatlás a pártkonferencia után a KB munkájában. Mint Vagyim Medvegyev kifejtette: a KB osztályait, egész struktúráját alapvetően a bizottságoknak rendelik alá és jelentősen, mintegy felére csökkentik a KB-apparátus létszámát, valamint a megmaradó osztályok számát. A hat új bizottságot részben korábbi osztályok összevonása útján hozták létre, de sok osztályt — főleg a népgazdaság különböző ágazatait irányítókat — megszüntették, hatáskörüket és teendőiket tanácsi szerveknek adták át — mondta Medvegyev. Egy kérdésre válaszolva Medvegyev sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó azt a feltételezést, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének Gromiko nyugdíjba vonulásával megüresedő posztjára Mihail Gorbacsovot javasolták. A Legfelsőbb Tanács soron kívüli ülésszakát szombatra hívták össze. Ugyanígy kitért annak megválaszolása elől is, hogy Viktor Csebnikov, az újonnan létrehozottJogpolitikai Bizottság elnöke megőrzi-e tisztségét az Állambiztonsági Bizottság (KGB) élén. Egy kérdésre válaszolva közölte: az ülésen nem volt vita Jegor Ligacsov személyével, illetve az Agrárpolitikai Bizottság élére történő megválasztásával kapcsolatban. Ligacsov számára a mostani megbízatás semmiképpen nem jelent ismeretlen munkaterületet, hiszen korábban is foglalkozott már a mezőgazdaság problémáival — mutatott rá Medvegyev. Végezetül megállapította: a pénteki plénum törvényszerű és szükséges lépés volt a 19. pártértekezlet határozatainak megvalósítása felé. Az ülésen világosan megnyilvánult a pártvezetés politikai egysége, összeforrottsága — hangoztatta Vagyim Medvegyev. KIMIPOID Tudományos ülés Sopronban Vizsgálatok ultrahanggal A soproni ultrahang napok háromnapos eseményei kezdődtek meg tegnap a Lövér Szálló konferencia termében. Az eseményt a Soproni Városi Kórház és a Magyar Radiológusok Társasága ultrahang szekciójának védnöksége alatt rendezik meg. A tudományos ülés, amelyen mintegy 400 hazai és külföldi szakember vesz részt, elsősorban az érrendszer kétdimenziós és kettős ultrahang vizsgálatával, valamint esetbemutatókkal, videoprogramokkal foglalkozik. A tudományos program tegnap délutáni megnyitóján dr. Baranyai Tibor főorvos köszöntötte a megjelenteket, majd röviden ismertette az ultrahangvizsgálatok eddigi fejlődését. Elmondta, hogy az ultrahangos diagnosztizálás az általános technikai fejlődésnek köszönheti eddig megtett útját. Gyors tájékozódást, a különféle szervek több síkú átvizsgálását teszi lehetővé. A digitális technikai fejlődés magával hozta a képernyőkre kijelzett képek minőségének állandó javulását, a nagyfokú feloldóképességet. A tudományos ülés bevezető része után az előadók léptek a mikrofonhoz. Többek között a májvéna kettős vizsgálatáról, a lép- és májvéna hipertónia (magas vérnyomás) ultrahang tüneteiről, a májvéna trombózis kétdimenziós ultrahangvizsgálatainak eredményeiről számoltak be. Később esetbemutatókkal és videoprogrammal folytatódott a rendezvény a délutáni órákig. Az ultrahangos diagnosztizálás ma már lehetővé teszi a szívinfarktus utáni kóros fak kiboltosulásának vizsgálatát is, ugyanígy a daganatok vérellátása is jól megfigyelhető, amiből jó-, illetve rosszindulatúságra lehet következtetni. Az sem szenzáció ma már, hogy a csecsemők agyán átáramló vér vizsgálatával kóros folyamatok felléptét tudják időben jelezni. Az ultrahangos vizsgálatok jövője azonban mindenképpen a számítógéppel vezérelt szövet differenciálásos eljárásokban rejlik. Már napjainkban is léteznek olyan műszerek, amelyek az „EKG” vizsgálatok eredményeit képesek a teljes objektivitással analizálni. A tudományos ülés ma klinikai alkalmazás területeivel, „a duplex” és a „color flow” vizsgálatok összehasonlításával foglalkozik. A résztvevők a helyszínen megismerhetik az orvosi műszereket gyártó világcégek, a Siemens, Toshiba, Hitachi, Brül Kjaer, Acuson, Comesa, Nicholas, Clinical Plastik, Rolitron, Shimadzu, Novatron ultrahangvizsgáló készülékeit. Vasárnap a tudományos ülés befejező részeként a Magyar Radiológusok Társasága ultrahang szekciójának vezetőségi ülését tartják meg. K. Z. állásfoglalás a törvénytervezetekről Az Országos Béketanács elnöksége pénteki ülésén megvitatta a gyülekezési, illetve az egyesülési törvény tervezetét. A testület úgy ítéli meg, — tájékoztatták az MTI-t —, hogy jogpolitikai és logikai szempontból is elsődleges feladat az új alkotmány kidolgozása lenne, a felgyorsult társadalmi folyamatokra figyelemmel azonban a két törvény megalkotását elodázhatatlannak tartja. A két új jogszabály a jogállamiság kibontakozását jelentősen előmozdítja, védve a demokratikus szocializmus eredményeit. A békemozgalmi testület ugyanakkor több módosítási javaslatot fogalmazott meg, amelyek elsősorban a hatósági beavatkozások lehetőségét korlátozzák, a „civil” megoldásokat részesítenék előnyben, illetve a túlszabályozottságot csökkentenék, így például a rendezvények engedélyezése az elnökség szerint a tanácsok, nem pedig a rendőrség dolga, s tilalmi időként öt helyett három nap is elegendő. Javasolják egyúttal, hogy a gyülekezési jogszabály a sztrájkokra ne vonatkozzék. Az egyesülési jogszabálytervezet esetén a harmadik paragrafus „C” változatával értenek egyet, hangsúlyozva, hogy külön „párttörvény” előkészítése szükséges. Felhívják a figyelmet arra, hogy a tömegmozgalom tagsága nem nyilvántartott, így az alapításához nem lehet előírni ezer fős létszámot. Az elnökség a bírósági nyilvántartásba vételt támogatja, és összhangban az alkotmánynyal a bíróságok hatáskörét tartja erősítendőnek (az „A” változat). A társadalmi szervezetre vonatkozó működési szervezeti szabályozás túlzott mértékű, és e szervezetek önállóságát csorbítaná — állapította meg az Országos Béketanács elnöksége. Baloldali Alternatíva Egyesülés Baloldali Alternatív Egyesülés néven új egyesület szervezését, programjának kialakítását kezdték meg fiatal társadalomtudósok, politológusok, egyetemi hallgatók. A szervezők az MTI munkatársának érdeklődésére elmondták, hogy az egyesület — amely hivatalosan csak az új egyesülési törvényt követően alakul meg — nem pártszerű szervezetként, hanem szellemi-politikai fórumként működik majd. Elsősorban viták, helyzetelemző előadások révén szeretnék a fiatal munkások és értelmiségiek tájékozódását segíteni, hogy jobban eligazodhassanak napjaink mind tagoltabbá váló politikai életében. A múltfeltárás, az 1917- es alapokhoz és a progresszív baloldali hagyományokhoz való kapcsolódás, a marxi— lenini szocializmusfelfogás — mindezek a szerveződő egyesület főbb gondolati támpontjai. Ennek szellemében egyaránt elhatárolják magukat a neosztálinizmustól és a polgári demokratikus alapállástól is, elutasítva az újkonzervatív ideológiákat, bármiféle polgári restauráció lehetőségét. A Baloldali Alternatív Egyesülés napokban közreadott felhívása az egyesület célját abban jelöli meg, hogy keresse az önkormányzó közösségek együttműködéséből felépülő demokratikus és szocialista társadalom lehetőségeit. Az új szellemi-politikai tömörülés első vitaülését október közepén tartja. Az egyesület törekvéseinek megfelelően az előadók és résztvevők arra vállalkoznak, hogy az újonnan létrejött társadalmi mozgalmak, egyesületek politikai programjait — a tisztázás igényével — elemezze, összevesse. Osztrák vélemény Nagymarosról A nagymarosi vízerőművel kapcsolatos ausztriai vitákról is nyilatkozott a kormánykoalícióban részt vevő Néppárt (ÖVP) főtitkára, Helmut Kukacka pénteki bécsi sajtóértekezletén. A kérdés azzal kapcsolatban vetődött fel, hogy Marga Hubinek asszony, a parlament néppárti másodelnöke az utóbbi időben többször is szót emelt a nagymarosi építkezés és a benne való osztrák részvétel ellen, s nézeteit az ország vezető politikai és gazdasági köreiben, valamint sajtójában számos bírálat érte. A főtitkár Marga Hubinek állásfoglalásait magánvélemény-nyilvánításnak minősítette. Mint mondotta, bár a környezetvédelmi megfontolások indokoltak, a nagymarosi beruházás megvalósításának eldöntése magyar belső ügy, amellyel kapcsolatban Ausztriának nem kell nyomást gyakorolnia. Kijelentette, hogy a létesítményről kötött szerződéseket teljesíteni kell, s ha Magyarország „ki akarna szállni” belőlük, az osztrák vállalatoknak emiatt nem keletkezhet káruk. A kötbérezéssel kapcsolatos részletkérdésekbe azonban Helmut Kukacka a sajtóértekezleten nem bocsátkozott. 1988. október 1., szombat