Kisalföld, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
Genscher Pekingben A kínai-szovjet kapcsolatok is napirenden Csien Csi-csen kínai külügyminiszter hétfőn két és fél órás megbeszélést folytatott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel, aki vasárnap érkezett Pekingbe háromnapos hivatalos látogatásra. Kínai forrás szerint a két külügyminiszter nagyra értékelte a kapcsolatok zökkenőmentes és sokoldalú fejlődését Kína és a Német Szövetségi Köztársaság között. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a nemzetközi politikában fontos irányzattá vált az enyhülés, a konfrontációt a párbeszéd váltja fel és a fejlődés a multipolarizálódás irányába halad. Rámutattak, hogy mindez nem csupán a két szuperhatalom egymáshoz való közeledésének, hanem a népek és országok egyesített erőfeszítéseinek az eredménye. A kínai külügyminiszter nagy érdeklődést tanúsított az Európai Közösség jövendő elképzelései iránt és érdeklődéssel fogadta Genscher tájékoztatóját az Európai Közösség és a KGST együttműködésének új fejleményeiről. Csien Csi-csen a kínai— szovjet kapcsolatokról szólva elmondotta, hogy a normalizálás útjában álló legfőbb akadály változatlanul a kambodzsai kérdés, amelyet meg kell oldani. Megemlítette azt is, hogy Kína nem mondott le arról az igényéről, hogy a Szovjetunió vonja ki csapatait a Mongol Népköztársaságból, s hogy vonják vissza a csapatokat a szovjet—kínai határról is. Közölte, hogy decemberben kerül sor korábban bejelentett moszkvai látogatására, majd ezt követően a jövő évben a szovjet külügyminiszter pekingi útjára. Genscher kijelentette, hogy az NSZK érdekelt a kínai— szovjet kapcsolatok rendezésében, mert meggyőződése, hogy a normalizálás nemcsak a két ország érdekeit szolgálja, hanem hasznára válik az egész világnak. A találkozót követően jegyzőkönyvet írtak alá a két külügyminisztérium közötti konzultáció és együttműködés új mechanizmusáról. A jegyzőkönyv szerint az elkövetkező időben Kína és a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, vagy megbízottja évente legalább egyszer találkozik, hogy konzultáljon egymással a bilaterális kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről. A nyugatnémet külügyminisztert kedden fogadta Csao Ce-jang, a KKP Központi Bizottságának főtitkára és Li Peng miniszterelnök. A budapesti felhívás sajtóvisszhangja Az NSZK sajtója változatlan érdeklődéssel, általában kedvezően kommentálja a Varsói Szerződés külügyminisztereinek egy európai csúcsértekezlet megtartását és a bizalomerősítő intézkedések elmélyítését szorgalmazó budapesti felhívását, amelyet kormánya nevében vasárnap Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter is üdvözölt. A Stuttgarter Zeitung című lap hétfői hírmagyarázata szerint a budapesti jelzés kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a Varsói Szerződés őszintén törekszik az Európában felhalmozott hatalmas katonai potenciálok csökkentésére. A NATO számára is feltárult az esély, hogy esedékes téli ülésszakán átgondolt és konkrét választ adjon a budapesti nyilatkozatra. Most elsősorban arra van szükség, hogy megkezdődjenek a tárgyalások. Elvileg most már mindkét szövetség egyetért abban, hogy mi legyen az első lépés — írta a tekintélyes Stuttgarter Zeitung. A VSZ-külügyminiszterek javaslatait bő tudósításban dolgozta fel a Süddeutsche Zeitung, a Die Welt, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Frankfurter Rundschau is. A kedvező kommentároktól azonban elüt a Südkurier és a Westfalenpost című lapok véleménye, amely inkább kételyeket fogalmaz meg. Előbbi újra elsősorban a VSZ-től kéri számon a konkrét leszerelési intézkedéseket, s azt fejtegeti: inkább a leszerelés teremt bizalmat, és nem megfordítva. 2 a prágai tüntetésről Egyértelműen jogosnak és szükségesnek minősítette a csehszlovák rendőrség fellépését a tüntetők ellen a Rudé Právo. A CSKP lapja hétfőn terjedelmes cikkben foglalkozott a köztársaság megalakulásának 70. évfordulója alkalmából pénteken délután tartott ellenzéki demonstrációval. A lap egyébként először számolt be arról, hogy a csehszlovák hatóságok még a tüntetés előtti napon őrizzetbe vették az ellenzék több tucat tagját és a felhívások terjesztői ellen lázítás címén bűnvádi eljárást indítottak. __________ _____________ _| Újabb Ladák még az idén Hosszú tárgyalássorozat eredményeként több gépjárműipari szerződést írt alá Budapesten a MOGÜRT Gépjárműkereskedelmi Vállalat szovjet partnerével. A szerződések a magyar—szovjet államközi megállapodások keretén belül 24,3 millió rubel importot és 9,5 millió rubel értékű magyar exportot jelentenek. Eszerint újabb 7000, különböző típusú Lada személygépkocsi importjára kerül sor, ebből 5000 Lada Szamara, a többi Lada 2104, 2105 és 2107-es gépkocsi. A szovjet személygépkocsik döntő hányada még ebben az évben hazánkba érkezik, a többi szállítására 1989 első negyedévében kerül sor. A magyar exportban Ikarus-autóbuszok és a szovjet személygépkocsik gyártásához szükséges korszerű, elektronikus alkatrészek szerepelnek. —KMMFÖLD TELEX A HAJDÚSÁGI Iparművek és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok tájékoztatják vásárlóikat, hogy az import és hazai alapanyagok áremelkedése miatt az automata mosógép fogyasztói ára 3,5 százalékkal, a keverőtárcsás mosógép és centrifuga ára pedig 10 százalékkal emelkedik november 1-jétől. BECS: A román kormány rossz lelkiismeretére vall, hogy egyelőre nem akarja fogadni az osztrák parlament küldöttségét, amely szerette volna felkeresni az úgynevezett területrendezési program által érintett vidékeket is. Ezt Marga Hubinek asszony, az osztrák parlament képviselőházának néppárti másodelnöke jelentette ki hétfőn. BUDAPEST. Televíziógyártásának megújításával ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A világszínvonalú színestévé-család gyártására 1,8 milliárd forintos költséggel létrehozott technológiai sor átadása és a félévszázados jubileum alkalmából hétfőn rendezett ünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke is. DZSAKARTA, Indonézia kormánya hétfőn beismerte, hogy körülbelül két hete kivégeztek két kommunistát, akit 20 évvel ezelőtt ítéltek el a Sukarno elnök elleni 1965-ös sikertelen államcsínyben való részvételért. HANOI. Száz ember meghalt, huszonnyolc sorsa ismeretlen a közép-vietnami tájfun pusztítása következtében. MOSZKVA. Első ízben rendeztek „televíziós hidat” szovjet és dán parlamenti képviselők. A műsort vasárnap este sugározta a moszkvai és a koppenhágai televízió, OSLO. A szovjet hatóságok megkönnyítik és meggyorsítják a vízumok kiadását a szomszédos Norvégiából érkező turisták számára, és tervbe vették, hogy két éven belül teljesen eltörlik a vízumkényszert. Tanácskozik az MSZMP KB Amint arról már korábban hírt adtunk, november elsejére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javaslatára a testület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól, illetve megtárgyalja a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszeréről szóló jelentést. A Központi Bizottság ülését követően — illetve már a napirendek vitája után — a közvélemény a sajtó útján részletes tájékoztatást kap a testület munkájáról, a vitáról, a kialakított állásfoglalásokról. ■I Az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelmének 70. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepséget rendeztek Károlyi Mihály, Magyarország első köztársasági elnöke szobránál. Felvételünkön Fejti György az MSZMP KB, Barabás János pedig az MSZMP Budapesti Bizottsága nevében koszorúzik. November 4-ére összehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsát Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület november 4-re, péntekre összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Javasolta, hogy a szaktanács következő ülésén foglalkozzék időszerű gazdasági, társadalmi témákkal, szervezeti és személyi kérdéseket vitasson meg, s döntsön az országos szakszervezeti tanácskozás összehívásáról, munkaprogramjáról. A szakszervezetek három naposra tervezett országos értekezletének időpontjául az elnökség december 24-ét javasolja. Az elnökség megvitatta a jövő évi népgazdasági tervjavaslatban foglaltak várható hatásait a dolgozók életszínvonalára. Megállapította, hogy változatlanul jelentős eltérés van a kormányzati elképzelések és a szakszervezetek igényei között a terv egyes, a dolgozókat közvetlenül érintő kérdéseiben. Sajnálattal látta, hogy a korábban elhangzott szakszervezeti javaslatok ellenére a terv a bruttó hazai termék (a GDP) stagnálásával számol. A szakszervezetek véleménye szerint a hazai piac szerepének erősítése lehetne a gazdasági növekedés egyik forrása. A gazdaság jövedelemtermelő képességét azokon a területeken lehetne növelni, ahol jelentősebb import és költségvetési támogatás nélkül elégíthetők ki a belföldi igények. Mivel a szakszervezetek lehetőséget látnak a gazdasági növekedésre, nem tudják elfogadni a reálbérek általuk ismert tervezett csökkentését sem. Az elnökség nem ért egyet a ma tervezett árszínvonalemelkedéssel, s különösen annak összetételével sem. A tervezett árváltozások ugyanis olyan terheket jelentenének a dolgozókra, amelyek a szakszervezetek álláspontja szerint — változatlan gazdasági és szociálpolitikai körülmények között — jövőre nem vállalhatók. A feltételezett és tervezett áremelkedésekkel szemben a szakszervezetek a maguk részéről a tervben szereplőnél jelentősebb és a terheket jobban mérséklő szociálpolitikai kompenzálást támogatnak. Szükségesnek tartják az alapvető fogyasztási cikkek központi áremelésének teljes körű kompenzációját. Ezzel kapcsolatban a vitában több szakma képviselője is elmondta, hogy a tagság teherviselő képessége határához érkezett, a reálbér csökkenésének megállítását igényli. Arra is rámutattak, hogy a lakosság terhei az idén várhatóan az eredetileg tervezettnél jobban nőnek, s ez nem folytatható tovább. Szükségesnek tartják az idei gazdasági folyamatok korrekt elemzését. Többen jelezték a tagság fokozódó bizalmatlanságát, mert eddig nem igazolódtak a gazdaságirányítás ez évi elképzelései, a gazdaságban nem tapasztalható lényeges elmozdulás. Több ágazati szakszervezet vezetője világos és határozott programot sürgetett a szerkezetátalakítás irányaira. Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára meggondolandónak tartja végkielégítés rendszerének bevezetését azok számára, akiket munkahelyük megszűnése miatt bocsátanak el. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének kompenzálására tett szakszervezeti javaslatok közül többen a fix összegű ellentételezés mellett szóltak, mert mint mondták, a bérek meghatározott százalékú emelése éppen azok számára jelentene legkevésbé megoldást, akiknek a legalacsonyabb a bére, s akiket az áremelések leginkább sújtanak. A fix összegű kompenzálásra többféle lehetőség is kínálkozik, abszolút összegben — a korábbi húspénzhez hasonlóan —, vagy az adórendszer változtatásával, az alkalmazotti kedvezmény emelésével. A szakszervezetek a létminimum alatti nyugdíjak esetében az áremelések teljes körű kompenzálását tartják szükségesnek. A felhalmozódott bérfeszültségek, jogos bérigények miatt a kompenzálások mellett népgazdasági szinten a bértömeg két százalékának megfelelő központi béremelést is szükségesnek tartanak a szakszervezetek. Elhangzott, hogy a szakszervezeti bér- és szociálpolitikai igények, s a kormányzati elképzelések között mintegy 20—25 milliárd forint a különbség. Az elnökség foglalkozott az Országos Érdekegyeztető Tanács feladatkörére, ügyrendjére készült tervezettel. Megállapította, hogy a tanács a kialakuló szocialista piacgazdaságban az érdekegyeztetés egyik fontos fóruma lehet.Hangsúlyozta, hogy a tanács működése mellett a szakszervezetek változatlanul érdekeltek a kormány és a SZOT vezetőinek további találkozóiban. A szakszervezeti mozgalom az OÉT munkájában a kormány, a kamara és a szakszervezetek hármas rendszerét tartja szükségesnek. Ebbe a rendszerbe beletartozhat a szövetkezeti szektor egy képviselőjének részvétele is. A kisiparosok, a kiskereskedők és a vállalkozók képviseletét viszont a kamarán keresztül látná megoldhatónak. Az elnökség véleménye szerint a tanács elnöki tisztét a kormány, a kamaraés a szakszervezetek képviselői egymást váltva tölthetnék be. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban Angol font 9022,79 9580,91 Ausztrál dollár 4172,86 4430,98 Belga frank 136,85 145,31 Dán korona 744,53 790,59 Finn márka 1209,99 1284,83 Francia frank 840,45 892,43 Görög drachma 34,97 37,13 Holland forint 2544,92 2702,34 Ír font 7656,65 8130,25 Japán jen (1000) 406,40 431,54 Jugoszláv dinár csekk (1000) 13,36 14,18 pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban Kanadai dollár 4163,29 4429,81 Kuvaiti dinár 18184,55 19309,37 Norvég korona 769,43 817,03 NSZK-márka 2871,03 3948,61 Olasz líra (1000) 38,58 40,96 Osztrák schilling 408,13 433,37 Portugál escudo 34,60 36,74 Spanyol peseta 43,38 46,06 Svájci frank 3406,32 3617,02 Svéd korona 825,62 876,68 ÜSA-dollár 5077,13 5391,17 ECU (közös piac) 5943,72 6311,38 Érvényben: 1988. november 18-ig 1988. november 1., kedd