Kisalföld, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

Genscher Pekingben A kínai-szovjet kapcsolatok is napirenden Csien Csi-csen kínai kül­ügyminiszter hétfőn két és fél órás megbeszélést folyta­tott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­terrel, aki vasárnap érkezett Pekingbe háromnapos hiva­talos látogatásra. Kínai forrás szerint a két külügyminiszter nagyra érté­kelte a kapcsolatok zökke­nőmentes és sokoldalú fejlő­dését Kína és a Német Szö­vetségi Köztársaság között. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a nemzetközi politiká­ban fontos irányzattá vált az enyhülés, a konfrontációt a párbeszéd váltja fel és a fejlődés a multipolarizálódás irányába halad. Rámutattak, hogy mindez nem csupán a két szuperhatalom egymás­hoz való közeledésének, ha­nem a népek és országok egyesített erőfeszítéseinek az eredménye. A kínai külügyminiszter nagy érdeklődést tanúsított az Európai Közösség jöven­dő elképzelései iránt és ér­deklődéssel fogadta Genscher tájékoztatóját az Európai Közösség és a KGST együtt­működésének új fejlemé­nyeiről. Csien Csi-csen a kínai— szovjet kapcsolatokról szólva elmondotta, hogy a normali­zálás útjában álló legfőbb akadály változatlanul a kambodzsai kérdés, amelyet meg kell oldani. Megemlí­tette azt is, hogy Kína nem mondott le arról az igényé­ről, hogy a Szovjetunió von­ja ki csapatait a Mongol Népköztársaságból, s hogy vonják vissza a csapatokat a szovjet—kínai határról is. Közölte, hogy december­ben kerül sor korábban be­jelentett moszkvai látogatá­sára, majd ezt követően a jövő évben a szovjet külügy­miniszter pekingi útjára. Genscher kijelentette, hogy az NSZK érdekelt a kínai— szovjet kapcsolatok rendezé­sében, mert meggyőződése, hogy a normalizálás nemcsak a két ország érdekeit szol­gálja, hanem hasznára válik az egész világnak. A találko­zót követően jegyzőkönyvet írtak alá a két külügymi­nisztérium közötti konzultá­ció és együttműködés új mechanizmusáról. A jegyző­könyv szerint az­ elkövetkező időben Kína és a Német Szövetségi Köztársaság kül­ügyminisztere, vagy megbí­zottja évente legalább egy­szer találkozik, hogy konzul­táljon egymással a bilaterá­lis kapcsolatokról és nem­zetközi kérdésekről. A nyugatnémet külügymi­nisztert kedden fogadta Csao Ce-jang, a KKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára és Li Peng miniszterelnök. A budapesti felhívás sajtóvisszhangja Az NSZK sajtója változat­lan érdeklődéssel, általában kedvezően kommentálja a Varsói Szerződés külügymi­nisztereinek egy európai csúcsértekezlet megtartását és a bizalomerősítő intézke­dések elmélyítését szorgal­mazó budapesti felhívását, amelyet kormánya nevében vasárnap Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter is üd­vözölt. A Stuttgarter Zeitung cí­mű lap hétfői hírmagyaráza­ta szerint a budapesti jelzés kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a Varsói Szerződés őszintén törekszik az Euró­pában felhalmozott hatalmas katonai potenciálok csökken­tésére.­­ A NATO számára is feltárult az esély, hogy ese­dékes téli ülésszakán átgon­dolt és konkrét választ ad­jon a budapesti nyilatkozat­ra. Most elsősorban arra van szükség, hogy megkez­dődjenek a tárgyalások. El­vileg most már mindkét szö­vetség egyetért abban, hogy mi legyen az első lépés — írta a tekintélyes Stuttgarter Zeitung. A VSZ-külügyminiszterek javaslatait bő tudósításban dolgozta fel a Süddeutsche Zeitung, a Die Welt, a Frankfurter Allgemeine Zei­tung és a Frankfurter Rund­schau is. A kedvező kommentárok­tól azonban elüt a Südkurier és a Westfalenpost című la­pok véleménye, amely in­kább kételyeket fogalmaz meg. Előbbi újra elsősorban a VSZ-től kéri számon a konkrét leszerelési intézke­déseket, s azt fejtegeti: in­kább a leszerelés teremt bi­zalmat, és nem megfordítva. 2 a prágai tüntetésről Egyértelműen jogosnak és szükségesnek minősítette a csehszlovák rendőrség fellépését a tüntetők ellen a Rudé Právo. A CSKP lapja hétfőn terjedelmes cikk­ben foglalkozott a köztársaság megalakulásának 70. év­fordulója alkalmából pénteken délután tartott ellen­zéki demonstrációval. A lap egyébként először számolt be arról, hogy a csehszlovák hatóságok még a tüntetés előtti napon őriz­­­zetbe vették az ellenzék több tucat tagját és a felhí­vások terjesztői ellen lázítás címén bűnvádi eljárást in­­­­dítottak. __________ _____________ _| Újabb Ladák még az idén Hosszú tárgyalássorozat eredményeként több gépjár­műipari szerződést írt alá Budapesten a MOGÜRT Gépjárműkereskedelmi Vál­lalat szovjet partnerével. A szerződések a magyar—szov­jet államközi megállapodá­sok keretén belül 24,3 millió rubel importot és 9,5 millió rubel értékű magyar expor­tot jelentenek. Eszerint újabb 7000, különböző típu­sú Lada személygépkocsi im­portjára kerül sor, ebből 5000 Lada Szamara, a többi Lada 2104, 2105 és 2107-es gépkocsi. A szovjet személy­­gépkocsik döntő hányada még ebben az évben hazánk­ba érkezik, a többi szállítá­sára 1989 első negyedévében kerül sor. A magyar export­ban Ikarus-autóbuszok és a szovjet személygépkocsik gyártásához szükséges kor­szerű, elektronikus alkatré­szek szerepelnek. —KMMFÖLD TELEX A HAJDÚSÁGI Iparművek és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok tájékoztatják vá­sárlóikat, hogy az import és hazai alapanyagok áremelke­dése miatt az automata mo­sógép fogyasztói ára 3,5 szá­zalékkal, a keverőtárcsás mo­sógép és centrifuga ára pe­dig 10 százalékkal emelke­dik november 1-jétől. BECS: A román kormány rossz lelkiismeretére vall, hogy egyelőre nem akarja fogadni az osztrák parlament küldöttségét, amely szerette volna felkeresni az úgyneve­zett területrendezési program által érintett vidékeket is. Ezt Marga Hubinek asszony, az osztrák parlament képviselő­házának néppárti másodelnö­ke jelentette ki hétfőn. BUDAPEST. Televíziógyár­tásának megújításával ün­nepli fennállásának 50. év­fordulóját a székesfehérvári Videoton Elektronikai Válla­lat. A világszínvonalú színes­­tévé-család gyártására 1,8 milliárd forintos költséggel létrehozott technológiai sor átadása és a félévszázados ju­bileum alkalmából hétfőn rendezett ünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke is. DZSAKARTA, Indonézia kormánya hétfőn beismerte, hogy körülbelül két hete ki­végeztek két kommunistát, akit 20 évvel ezelőtt ítéltek el a Sukarno elnök elleni 1965-ös sikertelen államcsíny­ben való részvételért. HANOI. Száz ember meg­halt, huszonnyolc sorsa isme­retlen a közép-vietnami táj­fun pusztítása következtében. MOSZKVA. Első ízben ren­deztek „televíziós hidat” szovjet és dán parlamenti képviselők. A műsort vasár­nap este sugározta a moszk­vai és a koppenhágai televí­zió, OSLO. A szovjet hatósá­gok megkönnyítik és meg­gyorsítják a vízumok kiadá­sát a szomszédos Norvégiá­ból érkező turisták számára, és tervbe vették, hogy két éven belül teljesen eltörlik a vízumkényszert. Tanácskozik az MSZMP KB Amint arról már korábban hírt adtunk, november else­jére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javas­latára a testület jelentést vi­tat meg a belpolitikai hely­zetről és a párt feladatairól, illetve megtárgyalja a nép­gazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásai­ról és eszközrendszeréről szóló jelentést. A Központi Bizottság ülését követően — illetve már a napirendek vi­tája után — a közvélemény a sajtó útján részletes tájé­koztatást kap a testület munkájáról, a vitáról, a ki­alakított állásfoglalásokról. ■I Az 1918-as polgári demokratikus forradalom győ­zelmének 70. évfordulója alkalmából tegnap koszorú­­zási ünnepséget rendeztek Károlyi Mihály, Magyaror­szág első köztársasági elnöke szobránál. Felvételünkön Fejti György az MSZMP KB, Barabás János pedig az MSZMP Budapesti Bizottsága nevében koszorúzik. November 4-ére összehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsát Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület novem­ber 4-re, péntekre összehív­ta a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsát. Javasolta, hogy a szaktanács követke­ző ülésén foglalkozzék idő­szerű gazdasági, társadalmi témákkal, szervezeti és sze­mélyi kérdéseket vitasson meg, s döntsön az országos szakszervezeti tanácskozás összehívásáról, munkaprog­ramjáról. A szakszervezetek három naposra tervezett or­szágos értekezletének idő­pontjául az elnökség de­cember 2­4-ét javasolja. Az elnökség megvitatta a jövő évi népgazdasági terv­­javaslatban foglaltak várha­tó hatásait a dolgozók élet­­színvonalára. Megállapítot­ta, hogy változatlanul jelen­tős eltérés van a kormány­zati elképzelések és a szak­­szervezetek igényei között a terv egyes, a dolgozókat közvetlenül érintő kérdései­ben. Sajnálattal látta, hogy a korábban elhangzott szak­­szervezeti javaslatok ellené­re a terv a bruttó hazai ter­mék (a GDP) stagnálásával számol. A szakszervezetek véleménye szerint a hazai piac szerepének erősítése le­hetne a gazdasági növekedés egyik forrása. A gazdaság jövedelemtermelő képessé­gét azokon a területeken le­hetne növelni, ahol jelentő­sebb import és költségvetési támogatás nélkül elégíthetők ki a belföldi igények. Mivel a szakszervezetek lehetőséget látnak a gazdasági növeke­désre, nem tudják elfogadni a reálbérek általuk ismert tervezett csökkentését sem. Az elnökség nem ért egyet a ma tervezett árszínvonal­­emelkedéssel, s különösen annak összetételével sem. A tervezett árváltozások ugyan­is olyan terheket jelentené­nek a dolgozókra, amelyek a szakszervezetek álláspontja szerint — változatlan gaz­dasági és szociálpolitikai kö­rülmények között — jövőre nem vállalhatók. A feltéte­lezett és tervezett áremelke­désekkel szemben a szak­szervezetek a maguk részé­ről a tervben szereplőnél je­lentősebb és a terheket job­ban mérséklő szociálpolitikai kompenzálást támogatnak. Szükségesnek tartják az alap­vető fogyasztási cikkek köz­ponti áremelésének teljes körű kompenzációját. Ezzel kapcsolatban a vi­tában több szakma képvise­lője is elmondta, hogy a tag­ság teherviselő képessége határához érkezett, a reál­bér csökkenésének megállí­tását igényli. Arra is rá­mutattak, hogy a lakosság terhei az idén várhatóan az eredetileg tervezettnél job­ban nőnek, s ez nem foly­tatható tovább. Szükséges­nek tartják az idei gazda­sági folyamatok korrekt elemzését. Többen jelezték a tagság fokozódó bizalmatlan­ságát, mert eddig nem iga­zolódtak a gazdaságirányítás ez évi elképzelései, a gaz­daságban nem tapasztalható lényeges elmozdulás. Több ágazati szakszervezet veze­tője világos és határozott programot sürgetett a szer­kezetátalakítás irányaira. Kovács László, a bányász­szakszervezet főtitkára meg­gondolandónak tartja vég­kielégítés rendszerének be­vezetését azok számára, aki­ket munkahelyük megszűné­se miatt bocsátanak el. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének kom­penzálására tett szakszerve­zeti javaslatok közül többen a fix összegű ellentételezés mellett szóltak, mert mint mondták, a bérek meghatá­rozott százalékú emelése ép­pen azok számára jelentene legkevésbé megoldást, akik­nek a legalacsonyabb a bé­re, s akiket az áremelések leginkább sújtanak. A fix összegű kompenzálásra több­féle lehetőség is kínálkozik, abszolút összegben — a ko­rábbi húspénzhez hasonlóan —, vagy az adórendszer vál­toztatásával, az alkalmazot­ti kedvezmény emelésével. A szakszervezetek a létmini­mum alatti nyugdíjak eseté­ben az áremelések teljes kö­rű kompenzálását tartják szükségesnek. A felhalmozó­dott bérfeszültségek, jogos bérigények miatt a kompen­zálások mellett népgazdasá­gi szinten a bértömeg két százalékának megfelelő köz­ponti béremelést is szüksé­gesnek tartanak a szakszer­vezetek. Elhangzott, hogy a szakszervezeti bér- és szo­ciálpolitikai igények, s a kormányzati elképzelések között mintegy 20—25 mil­liárd forint a különbség. Az elnökség foglalkozott az Országos Érdekegyeztető Tanács feladatkörére, ügy­rendjére készült tervezettel. Megállapította, hogy a ta­nács a kialakuló szocialista piacgazdaságban az érdek­­egyeztetés egyik fontos fó­ruma lehet.­­Hangsúlyozta, hogy a tanács működése mellett a szakszervezetek változatlanul érdekeltek a kormány és a SZOT vezetői­nek további találkozóiban. A szakszervezeti mozga­lom az OÉT munkájában a kormány, a kamara és a szakszervezetek hármas rendszerét tartja szükséges­nek. Ebbe a rendszerbe be­letartozhat a szövetkezeti szektor egy képviselőjének részvétele is. A kisiparosok, a kiskereskedők és a vállal­kozók képviseletét viszont a kamarán keresztül látná megoldhatónak. Az elnökség véleménye szerint a tanács elnöki tisztét a kormány, a kamara­­és a szakszervezetek képviselői egymást váltva tölthetnék be. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban Angol font 9022,79 9580,91 Ausztrál dollár 4172,86 4430,98 Belga frank 136,85 145,31 Dán korona 744,53 790,59 Finn márka 1209,99 1284,83 Francia frank 840,45 892,43 Görög drachma 34,97 37,13 Holland forint 2544,92 2702,34 Ír font 7656,65 8130,25 Japán jen (1000) 406,40 431,54 Jugoszláv dinár csekk (1000) 13,36 14,18 pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban Kanadai dollár 4163,29 4429,81 Kuvaiti dinár 18184,55 19309,37 Norvég korona 769,43 817,03 NSZK-márka 2871,03 3948,61 Olasz líra (1000) 38,58 40,96 Osztrák schilling 408,13 433,37 Portugál escudo 34,60 36,74 Spanyol peseta 43,38 46,06 Svájci frank 3406,32 3617,02 Svéd korona 825,62 876,68 ÜSA-dollár 5077,13 5391,17 ECU (közös piac) 5943,72 6311,38 Érvényben: 1988. november 1­8-ig 1988. november 1., kedd

Next