Kisalföld, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
i ^/\ x\ ^ y ^ ^ fi Megkezdődnek a szerződés-egyeztetések Érdekeltség az áralkuban Vannak már árak, kezdődhet az érdemi munka, azaz a terményértékesítési szerződések megkötése az élelmiszeripari vállalatok és a termelőszövetkezetek között. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a területi szövetség írásban szólította fel a gazdaságok vezetőit (október 5-i levél) „...kérjük az elnök elvtársat, hogy a jövő évre vonatkozó szerződéseket csak a szerződésegyeztetést követően véglegesítsék a vállalatokkal. Ezt akkor is célszerűnek tartjuk, ha az alap vagy blanketta szerződéstől eltérő tartamú egyedi megállapodás jön létre.” De nemcsak a termelők, hanem a vállalatok is kaptak levelet (október 13.), amelyben a szövetség kéri a vállalatot, hogy mielőbb kerüljön sor az árak meghirdetése után a szerződés-egyeztetésre. Molnár Sándorral és Polecz Pállal, a szövetség munkatársaival beszélgettünk az 1989. évi szerződésekről, az egyeztetés jól bevált gyakorlatáról, amiben a Teszöv elnökség mellett működő szakbizottságok az idén is érdemi szerepet kapnak. Ez annál is inkább figyelemreméltó, mert így a gyakorló szakemberek vállalhatják föl az érdeképviseleti munka fontos részét. Ugyanis a szabályzóváltozások, költségnövekedések miatt egyre nagyobb jelentőségű a termékértékesítési szerződés, s az áralku sikeréért a szövetkezeteknek egységesnek kell lenniük, hogy elismertethessék az árban a költségeket. Habár az eligazodás képessége nem lebecsülendő, ugyanis manapság már kisregényterjedelmű egy-egy termékértékesítési szerződés, és úgy látszik néha ,a terjedelmével fordított arányban áll a hatékonysága,öt-hat oldalasak, tízegynéhány fejezettel). Elnagyolni mindezt nem szabad, hiszen ma már a felvásárlási árnál a fillérek is számítanak! Persze az is megérne némi gondolkodtatást, hogy a tartalmat erősíti-e, adott esetben a terjedelem. Egyre gyakoribb, hogy már megyebéli vállalatok is jelentkeznek a termelőszövetkezeteknél áruért, azaz felvásárlóként, egyértelmű, a téesz annak az ajánlatát fogadja el, ami számára kedvezőbb. Az viszont fontos, s az érdekeket védők ennek akarnak az idén is érvényt szerezni, hogy ha lényeges változás állna be valamely termény körülményeinél, mód legyen a menetközbeni szerződésmódosításra. Az is igaz, hogy a gyakori változások miatt nem érdemes, sőt nem szabad hosszú távra szóló szerződéseket kötni, bármennyire is kedvező lenne a kiegyensúlyozottság. Tizenkét vállalat érdekelt jelentősebben a megye szövetkezeteinél a termékfelvásárlásban, hamarosan kezdődő szerződéses kapcsolatok felújításával lényegében a jövő évi tervüket alapozzák meg a gazdaságok. A szövetség tájékoztatja majd az üzemeket a szerződés-egyeztetések eredményéről, változásokról, megelőzve a gazdaságonkénti megállapodásokat. GSZM ■ A Moket mosonmagyaróvári gyárában a tőkés piacról beszerzett kötőgép — felvételünkön — testátmérős single-jersey kelmék gyártására alkalmas. Az új gép termelékenysége többszöröse a hagyományos berendezéseknek. NYILVÁNVALÓ, ha van bátai keszeg, akkor van halászi, kapuvári, sopronhorpácsi. Az erotikus jelképek mezején járva könnyen kitalálhatjuk, a lányok, a menyecskék melyik részét jelenti. Egy tabu témáról nyíltan szóló munka jelent meg a Forrás Könyvek sorozatában Vajda Mária tollából. Hol a Világ közepe? kérdezi a cím, s alább az eligazító mondat, a sikert biztosító pontosítás, parasztvallomások a szerelemről. Rendhagyó a könyv, valóban szokatlan lehet sok olvasó számára, hiszen ilyen tárgyú alkotást, a magyar nép, szűkebben véve a parasztság szerelmi világával, kultúrájával kapcsolatosat az utóbbi esztendőkig keveset tűrt meg a nyomdafesték. A lapban nem egy hasonló kiadványról adtunk már hírt, korántsem azzal a céllal, hogy méltatlan időtöltésre igyekezzünk rávenni az olvasót. Sok esetben — dehát tapasztalhatjuk — ma sem elfogadott beszédtéma a paraszti szerelmi élet, annak szexuális problémái, ezért vehetjük örömmel kézbe (a híre megelőzte) egy jórészt már letűnt világ szerelmi gyakorlatát a szokásokat bemutató munkát, amelyben központi szerep jut a szexualitásnak. Ahogy jutott az akkori életben. Ez tudatosulhat bennünk a beszámolók, monológok kapcsán. Teljes nyíltság, valósághűség — közben a sajátosságok elemzése, kö- vetkeztetések levonása, nem utolsósorban pedig a gyűjtés, anekdoták, népmesék fölkutatása, lejegyzése, megőrzése, így került a könyvbe ötvenöt erotikus történet, mellé harminchárom pajzán találós kérdés. Hangsúlyoznunk kell, a könyv nem erotikus kisprózák gyűjteménye — címek ebből a részből: A kos szemérembimbója, A márkalyuk, Pumpázom a tejet felfele, Mária Terézia a faluban, Tojás az ablakba, A megerőszakolt lány —, hanem a muzeológus szerző sikeres vállalkozása, az első olyan néprajzi munka, amely falat dönt a parasztság szerelmi életének kutatásában, annak bemutatására vállalkozva, hogy Balmazújvároson milyen szerepe volt a közösség, az egyén életében a szerelemnek, milyen erkölcsi normák voltak, szexuális életmegnyilvánulások. De ha már ezt említettük, tegyük hozzá Vajda Mária törekvését, hogy az egyéni sorsokból (1974—1983 között kerültek magnószalagra a vallomások) a közösségre jellemző következtetéseket az egyén szerepének csorbulása nélkül fogalmazza meg, a választott paraszti társadalom közösségének életét fölmutatva többet kapjunk a szerelmi vonatkozásoknál. A népéletből ne csak a tipikusat, hanem a rendhagyót is. ÍGY HÁT elegendő emlegetnünk néhány részt a tartalomból, a rövid társadalomrajzot, a folklór erotikus jelképeit, ismereteket a test dolgairól, az udvarlás, a párválasztás szokásait, a házasság előtti nemi életet, a nemi élet kultúráját, szexuális devianciákat. A bizalmas megnyilatkozásokat, vallomásokat olvasva fölérződnek a paraszti élet örömei, szomorúságai, feszültségei, ez a próza rögvest megtelik poézissel, szépséggel, drámával, és csak örvendhetünk, hogy ebben a nemrég még kifejezetten tabunak tartott — így kezelte a tudomány, a hivatalos írásbeli köztudat is —, témában Vajda Mária ilyen kincseket dobott felszínre. Nem idomított szövegközlésre kötelezte magát, hanem a maximálisan szöveghűre, kerülve szépítő körülírásokat, adva sikamlós, drasztikusnak tűnő kifejezéseket. J. J: Hol a Világ közepe? 1988. november 1., kedd A lövői takarékszövetkezet Sopronban A Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet október elején nyitotta meg legújabb kirendeltségét Sopronban, a Béke úton. Érdeklődésünkre — a takarékossági világnapon — a kirendeltség munkatársai elmondták, hogy a forgalmuk — eddig — a várakozásuknak megfelelően alakult. A város legtávolabbi pontjáról is érkeznek ügyfelek az ízlésesen kialakított pénzintézetbe. Mint hallottuk, a takarékszövetkezet széles körű üzletpolitikát folytat a takarékbetétek gyűjtésén és a különbözőkölcsönfolyósításokon túl vállalkoznak a kisiparosok, kiskereskedők, gazdasági munkaközösségek és kisszövetkezetek számlavezetésére, felvesznek gépkocsimegrendelést és felhatalmazást nyertek idegenforgalmi tevékenység szervezésére is. A Győri Keksz- és Ostyagyár új, olasz gyártmányú FMC csomagológépének próbaüzem utáni végleges átadására a múlt héten került sor. Percenként 90 csomag eper, kakaós és vanília ízesítésű Vivát ostya — a gyár egy új terméke — kerül le a gépsorról. Lesz ugar Tápon? Biohumusz a műtrágyához — Azzal kezdeném ezt a beszélgetést — vette elő jegyzeteit Nagy Attila, a tápi termelőszövetkezet elnöke, — hogy a mi esetünkben az áremelkedés 29,4 százalékos. Az eltérés annak tulajdonítható, hogy a szuszpenziós műtárgya készítéséhez felhasznált MAP ára az átlagosnál jobban nőtt. A folyékony műtrágyaüzemet mi 1984-ben azzal a szándékkal hoztuk létre, hogy onnét látjuk el a téeszt szuszpenzióval és ezen kívül más gazdaságoknak is végzünk keverést. Meg is valósult ez a terv, mert évekig a bakonyszombathelyi és az ácsteszéri termelőszövetkezetnek is állítottunk elő szuszpenációt. A bakonyszombathelyiek sajnos idén pénzügyi nehézségekkel küzdenek, s ezen úgy próbáltak változtatni, hogy olyan helyről szerezték be a folyékony műtrágyát, ahol lehetséges volt később és ráadásul terményben fizetni. Mindezt azért említem, hogy jelezzem: akadtak gazdaságok, amelyeknek már a mostani áremelést megelőzően is gondot jelentett a műtrágyabeszerzés. A tápi termelőszövetkezet folyékony műtrágya üzemében tavaly még 7100 tonna szuszpenziót gyártottak, idén már csak ötezer tonna kö.Közismert, hogy az elmúlt hónapokban átlagosan mintegy huszonöt százalékkal növekedtek a műtrágyaárak. Ez pedig jelentősen érinti a növénytermesztés költségeit is. Vajon a legegyszerűbbnek tűnő lehetőség: a műtrágyafelhasználás csökkentésén kívül élnek-e az üzemek más módszerekkel is? Egyebek közt erről érdeklődtem a táp termelőszövetkezetben.ról, jövőre várhatóan még kevesebbet. Az üzem kapacitása harmadrészben van kihasználva, igaz ez nem okoz komoly gondot, mivel a beruházás már megtérült a tápiaknak. — A mi gazdaságunkban idén tízmillió forint körül lesz a felhasznált műtrágya ára — mondta Nagy Attila. — Ha a mostani emelkedést figyelembe vesszük, akkor jövőre már tizenhárom millió forintot kellene kiadnunk változatlan felhasználás mellett. Ezt soknak tartjuk, főként azért, mivel az idén a növénytermesztés különben is lényegesen rosszabb esztendőt várt a tervezettnél. Az aszály miatt a termésátlagok elmaradtak a várttól. Ez azonban lehetőséget jelent számunkra ahhoz, hogy túlságosan nagy kockázat nélkül mintegy tizenöt százalékkal csökkentsük a műtrágyafelhasználást. A tápanyag egy része ugyanis ott maradt a talajban. Jövőre körülbelül a szántóterületre számítva tiszta hatóanyagban 360 kilogramm műtrágyát használunk fel, ami az 1981 körüli szintnek felel meg Tápon alaposan végiggondolták a lehetőségeket. A csökkentés nem érint egyformán minden műtrágyát, minden növényt, minden területet. A termelőszövetkezet egész gazdálkodásában a pénzügyi egyensúly megtartása a legfontosabb cél. Ennek rendelik alá a műtrágyázást is, így a nyereséggel, és bevétellel kecsegtető növények jövőre is megkapják a kellő adagú műtrágyát. De vannak olyan területek, ahol megfelelő búza vagy kukorica termésátlagokra nem számíthatnak. Ezekre olyan növényt, például cirkot vetnek, amelyet egy-két esztendeig műtrágya nélkül is lehet termelni. Sőt, mintegy harminc-ötven hektárnyi igazán gyenge földet ugarként hagynak meg jövőre. — Más lehetőségekkel is próbálkozunk — mondta az elnök —, így szórtunk ki a területünkre vigaszt. Elkezdtük a biohumusz termeltetését, mivel szakirodalmi adatok szerint ez a műtrágyához keverve jelentősen javíthatja annak hatékonyságát. És hát bízunk abban, a napokban bejelentett árváltozásokból marad annyi bevétel a szövetkezetben, hogy futja a megfelelő szintű műtrágyázásra is. Termelőszövetkezetünk kedvezőtlen adottságú. Az idei aszály miatti árbevétel-kiesésünk tizenhárom millió forint körül lesz, ez természetesen a nyereségünket is számottevően érinti. Emiatt érthető, hogy fő célnak, a fizetőképesség megtartását tartjuk, ami sikerült is. Mindezt figyelembe véve talán a tervbe vett ugazolás sem számít manapság már akkora „véteknek”, mint esztendőkkel korábban. Németh E. KhfH PÖD . 3