Kisalföld, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
Felkészült a soproni vízmű Lesz vízkánikulában is A Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Vállalat a térségben több mint 100 ezer embert lát el folyamatosan egészséges ivóvízzel. Ezért fontos a kérdés, miként készül fel a csúcsfogyasztási időszakra. Két csúcsidő is van, az egyik az intenzív, fóliasátras mezőgazdasági termelés időszakában jelentkezik, ezt követi később a város körzetének fokozottabb igénye. Mint azt Schey András főmérnökhelyettes tájékoztatójából megtudtuk, az előző évi csúcsidőszak tapasztalatai jók. Míg a korábbi években a területen 11 egészségügyileg veszélyeztetett község volt, addig tavaly már csak Brennbergbányára és Görbehalomra kellett tartálykocsival szállítani egészséges ivóvizet. Remélhetőleg a VII. ötéves terv végéig 100 százalékos lesz a területen a vezetékes vízellátás Az 1988. évi nyári csúcsfogyasztások során a vízellátás egyenletes, nagy kiugró csúcsok nélküli, tartósan vízhiánymentes volt. A legnagyobb fogyasztás július 6-án történt, mintegy 30 ezer köbméterrel. Tartós vízhiány sehol sem fordult elő, de különösen a fertődi és lövői regionális területen a vízkitermelési kapacitás felső határán jártak. A fellépett vízellátási zavarok műszaki hibákból (csatornatörések), vagy energia-ellátási zavarokból adódtak, de ezek az esetek is csak kevés fogyasztót és kisebb területen érintettek. A tájékoztatóból ismertté vált az idei előkészületek sokrétűsége is. Felülvizsgálták a vállalat által üzemeltetett valamennyi termelő kút, víztermelő és átemelő telep műszaki berendezéseit. Végrehajtották az indokolt gépcseréket. Gondoskodtak arról, hogy hiba esetére üzembiztos tartalékokkal rendelkezzenek. A hibaelhárításokat nem hátráltatja anyag- vagy eszközhiány. A fertődi körzet problémái miatt összeköttetést létesítenek a megyei regionális vízművel, így a gondok nem csupán enyhülnek, hanem véglegesen megoldódhatnak. A lövői kistérségi rendszerben a kapacitás bővítése érdekében új kutat létesítenek Újkéren. Persze a felkészülésnek másik oldala is van, a lakosság hozzállása. Felelőtlenül pazarolják-e a vizet ? Mint azt Hegedűs László, a vízmű igazgatója elmondta, jó lenne, ha valamilyen formában a lakosság is érdekelt lenne szolgáltatásukban. Bizonyára takarékosabban bánna a vízzel, és jobban is felügyelhetné a vállalat tevékenységét, ha az ügy a zsebet is érintené. Végül egy jó hír: a tanács kezdeményezésére a vízmű maga választhatja meg — a korábbi gyakorlattal szemben — az útfelbontásom helyreállításánál az alvállalkozót. Ez is segíti majd a csúcsfogyasztások gondtalanabb átvészelését. V. G. Visszhang A nagy hírügynökségek jelentős terjedelemben foglalkoznak az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésével és Grósz Károly pártfőtitkár kedd esti tévéinterjújával. Az AP amerikai hírügynökség értékelése szerint Grósz Károly nyilvánosan megrótta Pozsgay Imrét azért a nyilatkozatáért, amelyet az amerikai kormányzati támogatással működő Szabad Európa Rádió a múlt héten sugárzott. Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter a SZER-nek nyilatkozva a hírügynökség idézete szerint egyebek mellett kijelentette, hogy a kelet-európai kommunista rendszerek nem reformálhatók meg. Az MSZMP-nek ezért egy olyan pártot kell létrehozni, amely a nyugateurópai szocialista, vagy szociáldemokrata elképzeléseken alapszik. Grósz Károly kedden este adott tévéinterjújából a hírügynökségek kiemelik: „Nem egyetlen ember fogja meghatározni azt, hogy az elkövetkezendő évtizedekben a pártnak milyen arculata legyen.” Major László pártszó-vivő kijelentését idézve — amely szerint „Nagy Imre kivégzése bizonyosan jogtalan volt” — a Reuter arra a megállapításra jut, hogy hoszszabb „gyötrődés” után a párt egy három évtizedes dogmát változtatott meg és deklarálta, hogy Nagy Imrét „kirakatper” után végezték ki. Az AP Grósz Károly kedd esti nyilatkozatát úgy értékeli, hogy a főtitkár nincs Nagy Imre jogi rehabilitálása ellen, de ellenzi a volt miniszterelnök politikai rehabilitációját. A Reuter szerint a reformszárny hívei úgy vélik, az események „túlléptek Grósz Károlyon", és azt remélik, hogy a következő pártkongreszszuson más kerül a főtitkári posztra. 1989. június 1., csütörtök ■i A Győri Városszépítő Egyesület kezdeményezésére — a 35 éves évforduló alkalmából — felújították a Szigetközi árvíz emlékművét Révfaluban. A munkálatokat a 401. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet másodéves műkőkészítő tanulói végezték Szabó János szakoktató vezetésével. Az építőanyagokat a GYÁÉV biztosította. NE TESSÉK megijedni, nem valamiféle véres hadműveletről van szó. A tranzakció a gázok ellen irányul, s nyomós indokai is vannak. Mert képzeljük el például azt az esetet, mikor a kocsirendező megy a vágányok mellett, s egy szőrös disznóparéj a lábára csavarodik, s éppen a mellette elhaladó szerelvény alá rántja. Vagy ha kisétálunk az állomás területéről a nyílt pályára, megdöbbenve tapasztalhatjuk a sínek között burjánzó füvek, virágok ágyazatromboló hatását. A gyökerek kikezdik a köveket, s a végén még kisiklik a vonat! De félre a tréfával! A vasúti gyomirtásra tényleg szükség van. A MÁV évtizedes tevékenysége egyik ismerősömnek mégis szemet szúrt, s azt mondta: „Meglásd, egyszer majd arra is fény derül, hogy a vasúton milyen felelőtlenül, milyen nagy töménységben alkalmazzák a veszélyes gyomirtó szereket!" Kedves Barátom! Most szerencsére tévedtél. A Magyar Államvasutaknak még arra sincs pénze, hogy a személyforgalmat korszerűsítse, s kényelmesebbé, pontosabbá tegye utazásunkat, nemhogy veszélyes töménységben permetezze ki a drága vegyszereket! Egyébként a gyomirtó szerelvény is egy múzeumba illő darab, s ez tényleg rejthetne magában veszélyeket, ha gyakrabban használnák ... — De már arra sincs pénz, hogy többször végigjárjuk a szakaszt, így évente csak egyszer permetezünk — mondja Lengyel László, a gyomirtó vonat parancsnoka. A különleges szerelvény a MÁV budapesti igazgatóságáé, a négytagú legénység az ország négy sarkából verbuválódott. Rajkától Ipolytarnócig, lefelé Aszódig tart a területük, háromezer kilométert járnak be minden szezonban. — Cigányélet ez — kesereg a rendelkező — de itt legalább mégis többet lehet keresni, meg azért minden második hét szabad. — Mégiscsak egy szerelvényben laknak a vegyszerekkel, a mérgek árnyékában főzik mindennapi ebédjüket. Nem betegedtek meg még sohasem? — Szerencsére nem ... Fekete-fehér öltöző, zuhanyzó is van a vonaton, a mérget pedig zárt tartályokban keverjük. Igyekszünk távol tartani magunkat tőle. — Mi is az, amivel dolgoznak? — Az alapszer a Mavilex. Harminc köbméter vízbe ezer liter vegyszert keverünk. Ez a mennyiség körülbelül százhúsz kilométeres szakaszra elég. A szórófejek másfél méteres területet fognak át a sínek mellett. A vasúti átjárókon, az élővizek fölött természetesen elzárjuk a csapokat, s egyébként is egy sor rendszabály biztosítja, , hogy ne következhessen be valamilyen baleset, mérgezés. Ezért tilos például a gyomirtott területekről származó takarmányt állatokkal etetni és ezen a területen harminc napig legeltetni. Vagy a fiatalkorúakat öt napig ezért nem foglalkoztathatják a vágányok között a locsolás után. S ha ezek a biztonsági rendszabályok nem is győztek meg mindenkit, adalékként szolgáljon, hogy Győrben egy hete vonult végig a gyomirtó szerelvény, de még ma is szép számmal akad túlélő a sínek mentén a növények között. ♦ ♦ ♦ UTÓIRAT. Ha egyszer majd mi, emberek is olyan életerősek leszünk, mint ezek a vasúti gyomok, nem kell félnünk a vegyszerektől. Addig azért még nem árt az óvatosság .. . Ny. Cs. Irtó hadjárat a síneken ■i Készülnek a fogpótlások a Fogtechnikai Vállalat 14. sz. győri laboratóriumában, amely a megye fogorvosi szakrendelőinek és a vidéki fogorvosi rendelőknek dolgozik. Agyonhordott lábbelik — eladatlan készletek Hol szorít a cipő? Rajcsányi Andrástól, a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat vezetőjétől megtudtuk, hogy Győr-Sopron és Vas megyében tavaly majdnem ötvenezer pár cipővel kevesebb fogyott, mint korábban. A gyermekcipők esetében ez a szám még roszszabb, minden negyedik a polcokon marad. Hol van már az a szép idő, amikor „hiánycikként” rohangáltunk utána? — A cipőgyárak szerint igaz, hogy az ő költségeikkel együtt áraik is növekedtek, de a boltban kapható lábbelik mégsem miattuk drágák, állítják. — A mi haszonkulcsunk mindössze hét százalék — védekezik a lerakatvezető —, erre jön még a kiskereskedelmi árrés úgy 8—16 százalék. A legnagyobb teher a cipőn azért az általános forgalmi adó, ami például — főleg a dotáció egyidejű megszüntetésével — a gyerekcipők árait már irracionálissá teszik, így arra kényszerülünk, hogy az importáru rovására, a nyereségünk terhére leértékeljük időnként a felhalmozott készleteket. Most is több helyem van kedvezményes akciónk. A címben feltett kérdésre könnyű válaszolni: sehol. Egy agyonhordott lábbelire ugyanis minden mondható, az hogy csámpás, trampli, kopott, de az egyáltalán nem, hogy szorít. Bár az ortopéd orvosok szerint életünk első három évében legalább három-négy pár cipellőt kellene fogyasztanunk, addig a magyarországi átlag évi egy pár. Úgy tűnik, nem jó úton járunk, mert panaszkodik a gyártó, a fogát szívja a kereskedő, s nem vásárol a fogyasztó. — Az importáruk annyival jobbak, hogy bármikor elbírják ezt a néhány százalékos eltérítést? — Nos ,ezalatt nem a luxuskivitelű olasz és jugoszláv cipőcsodák értendők, hanem inkább az olcsó árfekvésű kínai cipők. Az importszabályok szigorodása egyébként is viszavetette a nyugati behozatalt. Ám bármennyire csodálatos, a várakozással ellentétben tavaly a magyar cipőkre is kevesebb reklamáció érkezett. — Talán ha kevesebbet veszünk, kevesebb is lehet hibás? — Nem egészen így van... Azért egy kicsit a mi érdemünk is, mert megválogatjuk kitől vásárolunk. Szívesebben gyártatunk ktsz-ekkel, akiktől megköveteljük a minőséget. — Ami ugye még nem feltétlenül egyenlő a kényelmességgel, egészségességgel? — létezik egy D+E embléma (divat és egészség), amelyek szakemberekből álló zsűri ítél oda. Ezek az egészségesnek minősített lábbelik azonban a drágább alapanyag és a különböző kellékek miatt valamivel drágábbak, mint a többi. — Egyszóval, ha vásárolunk, egyáltalán cipőt, akkor sem futja egészségesre. — A helyzet tényleg siralmas, főleg nekünk férfiaknak, mert az erősebbik nem képviselőire már egy pár cipő sem jut évente. Mint kereskedelmi vállalat pedig arra kényszerülünk, hogy változtassunk a készlet összetételén, több olcsó cipőt tartsunk. Jelenlegmár minden második pár ebbe a kategóriába tartozik. O. H. M. Régi nevet! Leninváros alternatív szervezetei azt követelik, hogy a település kapja vissza az 1970 előtti Tiszaszederkény nevet. Azt állítják, hogy a Lenin centenárium alkalmából, az MSZMP akkori Borsod megyei első titkára, a város országgyűlési képviselője erőszakolta ki a névváltoztatást. Hegedűs György tanácselnök elmondta: fontolóra veszik, hogy kérvényezzék az eredeti név visszaállítását, ehhez azonban a város valamennyi , választópolgárának véleményét ismerni akarják. Erre jó lehetőséget kínálnak a rövidesen sorra kerülő tanácstagi és országgyűlési képviselőválasztások. KIÍAIFÖLD 3