Kisalföld, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
Befejeződött a Parlament ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) A PM-rendelettel módosított 10/1961. PM-rendelet módosítása tárgyában. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az adókiimunkálási jutalékról, behajtási prémiumokról és illetékprémiumokról szóló PM-rendeletek megváltoztatása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Krekács László (Pest m., 8. vnk.) a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodó szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések tárgyában interpellált. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) a szociális foglalkoztatók adókedvezménye ügyében intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. a Szigetközben, a Duna mellékágainak vízpótlása és a kiépítendő vízpótlórendszer hatékony üzemeltetése biztosí tott lesz-e? Kérdezem továbbá, a járulékos beruházások teljes egészében határidőre vagy egyáltalán elkészülnek-e? Az interpellációkat megszakítva az Országgyűlés megtárgyalta a földtörvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot. A módosítási javaslat lényegét a mezőgazdasági bizottság előadójaként Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) ismertette. A vitában felszólalt: Csöndes Zoltán (Budapest, 39. vk.); Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.); Zsolnay Katalin (Komárom m., 3. vk.); Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.); Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.). A vitát követően az Országgyűlés elfogadta a törvénytervezet módosítását. Ezután személyi kérdésekről döntött a Parlament. Felmentette a külügyi bizottság elnöki tisztségéből Szűrös Mátyást, s helyébe Berecz Jánost választotta meg. A tudománypolitikai és műszakifejlesztési bizottság elnöke Biacs Péter, titkára pedig Lotz Ernő lett. Az interpellációk sorát Márk György (országos lista) folytatta az oktatási és egészségügyi intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjrendszer módosításából eredő feszültségek tárgyában. Az interpellációra Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszolt, s ezt mind a képviselő, mind a Parlament elfogadta. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) az M3-as autópálya bekötő szakaszának környezeti ártalmaival kapcsolatban interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Az interpellációra adott miniszteri választ a képviselő és a Parlament egyaránt elfogadta. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a folyamatos és nagymértékű alapanyagár-emelések tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Az interpellációra Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke válaszolt. A válasszal a képviselő csak részben értett egyet, az Országgyűlés viszont elfogadta. Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.) és Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) a nyugdíjba vonulók és egyes táppénzben részesülők ellátásának folyamatossága tárgyában interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez. Csehák Judit válaszával mind az interpelláló képviselők, mind az Országgyűlés egyetértettek. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott rendeletek módosítása tárgyában interpellált. Csehák Judit válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a Hungária körút korszerűsítésével kapcsolatosan interpellált. Tóth László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 20. vk.) az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak megoldása tárgyában interpellált. A képviselő és az Országgyűlés elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszát. Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) a Mártírok útja és a Víziváros környéke környezetvédelmi helyzetével kapcsolatosan interpellált. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) Dunavarsány ivóvízellátása tárgyában interpellált. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk.) a társasági törvény alapján jogtanácsosi iroda egyesülés formájában történő létrehozásáról terjesztett elő interpellációt. Dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés is elfogadta. Szabó István (Budapest, 8. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a Közoktatásfejlesztési Alap állami pénzalappá nyilvánítása tárgyában. Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár válaszát az Országgyűlés és a képviselő egyaránt elfogadta. Horváth László (Bács-Kiskun m., 9. vk.) a gyülmölcsfelvásárlások körüli gondok ügyében interpellált. Az interpellációra Gombocz Zoltán kereskedelmi államtitkár válaszolt, s ezt a képviselő és a Parlament elfogadta. Sebők József (Heves m., 8. vk.) a Heves megyei pedagógusok bérfejlesztése tárgyában interpellált a művelődési miniszterhez. A képviselő Stark Antal művelődési államtitkár válaszát nem fogadta el, miként az Országgyűlés sem. Solymosi József (Tolna m., 4. vk) az ÁBMH elnökéhez intézett interpellációjában szorgalmazta, hogy terjeszszék ki a munkanélküli segélyt az elhelyezkedni nem tudó pályakezdőkre is. Az interpellációra adott választ a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. Az interpellációk után kérdések következtek: Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.); Ladányi József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 25. vk.); Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.); Káldi Endre (Győr- Sopron m., 9. vk.); Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.) és Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.); Kiss Dezső (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 8. vk.) tett fel kérdést. Ezután az Országgyűlés elfogadta a Parlament programját felülvizsgáló ad hoc bizottság határozat-tervezetét, amelynek értelmében az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a kormány az alkotmányozással összefüggő sarkalatos törvényjavaslatokat a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadásra kerülő megállapodásokat figyelembe véve terjeszti a Parlament elé. A képviselők végül nyilatkozatot fogadtak el, amelyben üdvözlik a nagy francia forradalom 200. évfordulóját és köszöntik a francia népet. Ezt követően Szűrös Mátyás bejelentette: az Országgyűlés várhatóan szeptember második felében ül össze legközelebb, majd bezárta a Parlament ülésszakát. Dr. Balogh Károly interpellációja Békesi László pénzügyminiszterhez a szociális foglalkoztatók adókedvezménye (ÁFA) tárgyában Kérem a pénzügyminisztert, hogy a szociális foglalkoztatók, saját termékük előállításával „saját boltban történő” értékesítését ne a 25 százalékos ÁFA, hanem méltányossági alapon az általam is támogatott 15 százalékos ÁFA terhelje. Indokom: a szociális foglalkoztatottak leszázalékolt, fogyatékos emberek, akik nem ép munkaerőként, alacsony technikával állítják elő termékeiket, ezáltal egészítik ki alacsony rokkantsági járulékukat. A szociális foglalkoztatók az ilyen tevékenységből származó „nyereséget” újabb bedolgozó állások megteremtésére fordítják. Az ÁFA miatt kiesett haszon következtében a foglalkoztatók kénytelenek ezeket a bedolgozói állásokat felmondani, ebben az esetben a rászorulók szűkös anyagi helyzetük miatt a tanácsokat terhelik, szociális segélyek igénylésével. Békési László válaszában egyebek közt kifejtette: a szociális foglalkoztatók helyzetének javítására már 1988. január 1-jétől megszüntették a nyereségadó-fizetési kötelezettséget. Ez évtől kezdődően pedig a bérköltség 45 százalékának megfelelő közvetlen állami dotációban részesülnek. Ezzel lényegében a szociális foglalkoztatók ugyanolyan feltételek mellett gazdálkodhatnak, mint a rendkívül rossz hatékonysággal működő, csökkent munkaképeségűeket foglalkoztató szervezetek. Balogh Károly egyetértett a válasszal, s azt az Országgyűlés is egyhangúlag elfogadta. Káldy Endre kérdése a Minisztertanács elnökéhez a szigetközi vízpótlórendszer és a kiemelt talajmeliorációs feladatok megvalósításával kapcsolatban. Az Országgyűlés 1988 októberében a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer beruházásának helyzetéről adott kormánytájékoztatót az Országgyűlés a szóbeli kiegészítéssel együtt tudomásul vette. A környezetvédelemmel, a Duna vízminőségével és a településfejlesztéssel kapcsolatban 8 pontos tervet határozott meg. Az ökológiai kockázat minimumra csökkentése érdekében a kormányprogram kiemelte a vizsgált létesítmények közül a szigetközi vízpótlórendszert és annak kiegészítését határozta el, az egész Szigetközre kiterjedő kiemelt talaj meliorizációs program megvalósításával. E munkálatokat a kormányhatározat szerint a bősi vízlépcső üzembe helyezésével azonos időben kell elvégezni. Jelenleg a Dunakiliti duzzasztómű és víztározó készültségi foka 96 százalékos. A vízpótlórendszer, szennytisztítórendszer készültségi foka az előzőtől messze elmaradt, a talajmeliorizációs program pedig csak tanulmányi, készítési szinten áll. Figyelembe véve a vízlépcső építése körül kialakult jelenlegi helyzetet, kérdezem a Minisztertanács elnökétől, hogy Parlamenti jegyzet Az ősi paraszti hagyomány Péter-Pál napjához kapcsolja az aratás kezdetét. Az idei Péter-Pál napja emlékezetes lesz a magyar parasztság számára. Az egyre romló gazdasági helyzetünk miatt országos demonstrációt szerveztek, amelynek nagy visszhangja volt a Parlamentben is. Megyénknek téeszelnök képviselői is vannak. Az ő véleményükre voltam kiváncsi. Oross Imre a győri Kossuth téesz vezetője azt mondta, hogy nem vettek részt az országos megmozdulásban. Ugyanis nemcsak a gabonaárakkal van baj. Vannak ennél sérelmesebb tények is, többi között az iparcikkek meg a növényvédőszerek állandóan emelkedő árai. Dr. Németh Kálmán a kapuvári Lenin termelőszövetkezet elnöke, Bóna János a rábapordányi termelőszövetkezet elnöke ellenben arról tájékoztatott, hogy a demonstrációban való részvétellel nyomatékot kívántak adni az egyre elviselhetetlenebb terheiknek. Régen volt négynapos ülésszak a Parlamentben. A mostani ülésszak legnagyobb eredményének azt tartom, amiről eddig nem esett szó: a konszenzust. Az MSZMP és az alternatívok közötti megállapodás alapján három törvényjavaslat vitáját elhalasztották. Az államháztartás, az adóreform, valamint a költségvetés vitájában felszólalók javaslataikból nem hiszem, hogy sok megvalósítható. Nem ez mondható a honvédelmi törvény módosításáról szóló nagyon érdekes, színvonalas vitáról. A többszöri szavazás, a honvédelmi bizottságnak az ülések közbeni összehívása, az egyre jobban fejlődő parlamenti demokratizmusról tanúskodik. A sajtópáholyból figyeltem, hogy Szigethy Dezső és Weiszböck Rezsőné nem adta voksát sem a 18 hónapi fegyveres, sem a 38 hónapos polgári szolgálatra. Kifelé tartva a Parlamentből kérdésemre elmondták, hogy az ülésszak előtt kikérték választóik véleményét, mind a sorkatonai, mind a polgári szolgálat időtartamáról. A választók kérésének megfelelően szavaztak: hozzájárultak ahhoz, hogy a sorkatonai szolgálat 18 plusz 10, a polgári szolgálat pedig összesen 28 hónap legyen. 1. B. 2 KIÍAIPOID Megkezdődtek a tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Robert Hawke, valamint a kíséretében lévő tanácsadók és üzletemberek kora délután kerekasztal-megbeszélésen vettek részt. A magyar tárgyalócsoportot Békesi László pénzügyminiszter vezette. Jelen volt Juhár Zoltán és Douglas Alan Townsend. Ezt követően kereste fel szállásán az ausztrál kormányfőt Pozsgay Imre államminiszter. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Országházban fogadta Robert Hawke-ot. A szívélyes légkörű megbeszéléseken jelen volt Bényi József, valamint a két nagykövet. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára délután a Központi Bizottság székházában találkozott az ausztrál miniszterelnökkel. A megbeszélésen mindkét fél üdvözölte a magyarausztrál kapcsolatok fejlődését. Egyetértettek akkor, hogy a gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében szükség van az ausztrál vállalkozók érdeklődésének felkeltésére. Nyers Rezső és Grósz Károly kiemelte, hogy az MSZMP széles körű kapcsolatépítésre törekszik az Ausztrál Munkáspárttal. A magyar vezetők tájékoztatást adtak a magyarországi helyzetről. Hangsúlyozták, hogy célunk a politikai intémények demokratizálása, a gazdaság gyökeres átalakítása. Az MSZMP üdvözli és támogatja a közmegegyezést, a nemzeti megbékélést szolgáló lépéseket. Robert Hawke elmondta, hogy Ausztrália érdeklődéssel és jóindulattal figyeli a magyar társadalomban végbemenő folyamatokat, üdvözli a magyar külpolitika kezdeményezéseit a széles körű nemzetközi együttműködés megteremtésére. Pozsgay Imre bejelentése A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló naggyűlését július elseje helyett várhatóan szeptemberben tartják — jelentette be Pozsgay Imre államminiszter, a mozgalom előkészítő bizottságának tagja. Hozzátette: a halasztás egyik oka, hogy a jelentkezők nagy száma miatt nem tudják néhány nap alatt megszervezni az alakuló ülést, s el kell készíteni az alapító nyilatkozatot és a működési szabályzatot is. A mozgalom célját a békés átmenet megteremtésében jelölte meg, s nem a reformerők megosztásában. A mozgalom nem pártdimenzióban gondolkodik, de számít a különböző pártok tagjaira, illetve a párton kívüliekre is. Kollektívák közösen is csatlakozhatnak a mozgalomhoz. Pozsgay Imre az MTI kérdéseire válaszolva elmondta: az alakuló ülés elhalasztása nincs összefüggésben azzal, hogy időközben beválasztották az MSZMP elnökségébe. Szólt arról is, hogy a mozgalom nem kíván a választásokon indulni, de őrködni kíván annak tisztaságán. Nyitás a tájékoztatásban A sikeres politizálás egyik alapfeltétele, hogy a politikusok és szervezeteik rendelkezzenek a tevékenységükhöz szükséges információkkal. Ezeknek egyik gazdag forrása és közvetítője a Magyar Távirati Iroda, amelynek mint nemzeti hírügynökségnek kötelessége, hogy — a sajtó, a rádió és a televízió hírellátása mellett — széles körű és gyors tájékoztatást nyújtson a közélet vezető személyiségeinek. Ennek érdekében az MTI megnyitja teljes információs tárházát valamennyi országos politikai szervezet előtt és új szolgáltatásokat indít a közélet vezető személyiségeinek tájékoztatására. Erről szólt pénteken 22 párt, szövetség, egyesület, társadalmi szervezet és mozgalom vezetői, képviselői előtt Pálos Tamás, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója. Aláhúzta: ez a tájékoztatási nyitás abból a tudatos törekvésből táplálkozik, hogy az MTI elégítse ki a többpártrendszerű politikai berendezkedés sokrétű információs igényét, vagyis a történésekről objektíven, részrehajlás nélkül, pontosan, hitelesen és gyorsan számoljon be. Emellett olyan információs kínálatot kell nyújtania, amelyből bőségesen válogathat a robbanásszerűen növekvő, sokszínűvé váló írott és elektronikus sajtó. A vezérigazgató részletesen ismertette az MTI által felajánlott szolgáltatásokat. A találkozón részt vett és felszólalt Pozsgay Imre államminiszter, aki hangsúlyozta, hogy az országos politikai szervezetek széles körrű informálására irányuló MTI-kezdeményezés hozzájárul a politikai egyeztető tárgyalások eredményességéhez. Kiemelte a hírközlési monopólium felszámolásának fontosságát. A megbeszélés azzal zárult, hogy a pártok, egyesületek tanulmányozzák az új információs szolgáltatások igénybevételének lehetőségét és a mostani közvetlen találkozás után fokozatosan kiépítik ilyen irányú kapcsolataikat is az MTI-vel. Jaruzelski visszalépett Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel Államtanács elnöke a KB pénteki ülésén visszalépett a köztársasági elnöki jelöltségtől, a párt vezető testülete előtt úgy nyilatkozva, hogy nem kíván a párt jelöltje lenni. Egyben kérte a Központi Bizottság tagjait, hogy javasolják köztársasági elnöknek Czeslaw Kiszczak belügyminisztert, a LEMP KB PB tagját. Jaruzelski visszalépése meglepetés, hiszen eddig mindenki arra számított, hogy a tábornok lesz a LEMP egyetlen jelöltje, és a koalíció az alsóházban garantált 65 százalékos többségével meg is választja. Lech Walesa, a Szolidaritás szakszervezet vezetője pénteken este váratlanul — a rendelkezésére bocsátott kormánygépen — Varsóba érkezett. 1989. július 1., szombat