Kisalföld, 1989. november (44. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-01 / 258. szám

POLITIKAI NAPILAP Nyers Rezső beszéde Sopronban Folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka Szocialista mozgalom nélkül nincs demokrácia A zászlóbontás jegyében nagygyűlést rendezett tegnap délután az MSZP soproni ideiglenes szervező bizottsá­ga, amelynek szónoka Nyers Rezső, a párt elnöke volt. A [Liszt Ferenc Művelődési Köz­pontban a Himnusz éneklése után, a megnyitó szavakat követően Boros László, az MSZP elnökségének tagja beszélt az egybegyűlteknek, megosztván gondolatait a párt helyzetéről, megítélésé­ről, teendőiről. Nyers Rezső felszólalását történelmi visszapillantással kezdte. Emlékeztette hallga­tóit, hogy 71 éve az ősziró­zsás forradalom rövid életű volt, ám máig iható érvény- nyél útmutatónak bizonyult. A nemzet progresszív erői 1945-ben az őszirózsás forra­dalomhoz nyúltak vissza, hozzá nyúlt vissza 1988/89- ben határozott fordulat után az MSZMP is. Nyers Rezső szavai szerint ,,a tör­ténelemi tanulságok és a tör­ténelmi lelkiismeret pártja vagyunk”. Beszédét így folytatta: három hete a Budapest Kongresszusi Köz­pontban valami véget ért és valami új kezdődött. Véget ért egy párt története. Azért kellett befejezni a történetét — mondta —, hogy a szocia­lista mozgalom, új erőre kap­hasson. Ezzel a céllal alakult az MSZP, kínok közepette, mégis a nép szolgálatában. Azt reméljük, — húzta alá a szónok —, hogy e pártból lesz valami. Ez rajtunk múlik, rajtunk, akik a baloldaliság- nak értelmet tulajdonítunk, jelentette ki a párt elnöke. Nyers Rezső kifejtette: az új párt szervesen kapcsoló­dik az új köztársaság létre­(Folytatás a 2. oldalon.) Remény a hatásosabb érdekvédelem Viharos tisztújítás Kilenckor kezdődött, délután négy órakor ért véget, elmaradt a hagyományos közös ebéd is, s aki még bír­ta erővel, leülhetett közös vacsorára. A termelőszövet­kezetek megyei szövetsége tartott tegnap délután Győ­rött küldöttközgyűlést, amelyen az elnökség beszámolt az V. kongresszus óta végzett munkáról (dr. Nagy Mi­hály), megvitatták az alapszabály-tervezetet (dr. Csa- naki András), majd választásra, teljes tisztújításra ke­rült sor. Mondhatnék első indula­tunkban, hogy nem felnőtt még igazán ez a szövetkezeti vezetés, legalábbis erre enge­dett következtetni néha az értetlenség, a dolgok zökke­nőkkel tarkított menete. Csakhogy, aki éli a mát, az elfogadja a hétköznapi zaj- lást is. érti a szenvedélyeket, az érdekek ütközését, a min­Makai József megbízott mosonmagyaróvári tanácsel­nök vezetésével városi kül­döttség utazott a hétvégén a Milánótól hat kilométerre fekvő olasz Arese városkába a testvérvárosi megállapodás aláírására. Megelőzte őt egy kiállítás, melyen a Lajta-par- ti város és környéke mutat­kozott be tablókon és fotó­kon, ezenkívül magyar film­hét hivatott volt „felkészíte­ni” az olaszokat a magyarok fogadására. Vajon milyen vá­rost kapott testvérül Moson­dent borító, mindent fölfa­kasztó zaklatottságot. A nyá­ri aratási demonstráció már előszele volt a parasztság tü­relmetlenségének, s a de­monstrációval együtt, azóta is, kevés eredményt hozó küzdelmekről számolhattak he a szövetkezetek. Hogy ki a sztálinista, s ki nem, s egy­általán a sztálini erőszak ér­magyaróvár, s akad-e hason­lóság a két település között? — A 18 és fél ezer lakosú kulturális- és sporthagy o- mányokkál, történelmi múlt­tal rendelkező iparvárosban egy napunk jutott az ismer­kedésire. — mondja Makai József a megérkezés utáni órákban, — Meglátogattunk egy hatalmas iskolát, ahol többnyelvű oktatás folyik, s ahol a tornaterem és az uszo­da jelenléte természetes. Ez­után a Szalézi szerzetesrend (Folytatás a 2. oldalon.) vényesült-e a szövetkezeti gazdálkodásban, föl-földo­bott téma lett ezen a kül­döttgyűlésen is, de szeren­csére nem ragozták sokáig. Sokkal inkább lekötötte a mondandót a sikeres vagy néha sikertelen áralku, a ter­melői érdekeltségű részvény- társaságok alakításának szükségessége, a vegyes vál­lalatok létrehozása, amik mind valahol eszközrend­szernek is számítanak a gaz­dálkodás minőségének javí­tásához. Többen elmondták a hozzászólók közül, hogy ha a TOT harcosabb lett volna, talán nem dobja a kormány a tönk szélére az agrárágaza­tot, vagyis a TOT mint ér­dekvédő nem töltötte be kül­detését. S tanulságként, a jö­vőre intelemként jesvezték meg, hogy a káderváltásokat nem akkor kell megtenni amikor már ..haldoklurtk”. Dr. Pádén Gyula, a TOT fő­titkárhelyettese is szót kórt hangsúlyozva néhány példa­beszéd után, ami rosszízű fenyegetésnek is tűnt hosv a parasztság kezében az élelmiszer stratégia, tehát élni kell vele (!?). Nem he­lyénvaló az egészséges re­formtörekvéseket az ellenség hangjaként megjeleníteni, legalább annyira káros ez, mint elvetni minden balol­dali ízű megmozdulást, ki­cserélni minden „használha­tót”. Főleg akkor nem he­lyénvaló ez, amikor nem az elvekért szállunk síkra, ha­nem a presztízsféltés irányít­ja cselekedeteinket... (Folytatás a 2. oldalon.) Mosonmagyaróvár és ürese kézfogása A vízlépcső nem épülhet az eredeti tervek szerint Népszavazás november 26-án és január 7-én A szeptemberi ülésszakon Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez interpelláltak a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecs­keméti laktanyák hasznosí­tása érdekében. Az interpel­lációkra az a válasz szüle­tett, hogy a laktanyák hasz­nosítására a kormány által felállított tárcaközi bizottság tesz konkrét javaslatot, ennek kialakítása a napokban várha­tó. Az interpellációkat tárgya­ló honvédelmi bizottság meg­ítélése szerint egyébként ez a kérdéskör nem parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézkedéseket igényel. Mindezekre tekintettel Horváth Lajos azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy értsen egyet a bizottság je­lentésével, illetve a plénum a kormány döntésétől függően határozzon arról: a további vizsgálattal melyik bizottsá­got bízza meg. Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.) a pénzügyminisz­terhez interpellált a fizető- vendéglátásról szóló minisz­tertanácsi, illetve pénzügy- miniszteri rendelet módosí­tása tárgyában. Elmondotta, hogy az üdülőkörzetekben, a Balaton környékén az állan­dó lakosságra méretezett költségvetésből nem tudják a vendéglátáshoz szükséges in­frastruktúrát kialakítani. Vé- .leménye szerint a Balatonnál termelődő jövedelmek jóval nagyobb részét kellene a tér­ség fejlesztésére fordítani. A jelenlegi jogszabály azonban ezt nem teszi tehetővé. Békési László pénzügymi­niszter elmondotta, hogy a kormány több területen ter­vez változtatást. így ennek eredményeként az idén a gyógy- és üdülőhelyi díjak­ból 400 millió forint bevétel­hez kívánják juttatni a ki­emelt üdülőkörzeteket. Jövő­re pedig minden egyes forint gyógy- és üdülőhelyi díjhoz két forint állami támogatást adnak, s az ebből származó fejlesztési forrás elérheti a másfél milliárd forintot. 1991-ben a pénzügyi kor­mányzat törvényjavaslatot terjeszt a Parlament elé a he­lyi adóztatás rendszeréről. Ennek megfelelően a helyi önkormányzatok fognak dön­teni a lakás, a telekadó, a Az előzetes várakozás­tól eltérően interpelláci­ók tárgyalásával folytat­ta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a ple­náris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költségve­tési, valamint a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bi­zottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszava­zás elrendeléséhez kap­csolódó módosító indít­ványok megvitatását. településfejlesztési hozzájá­rulás mértékéről és felhasz­nálásáról. A képviselő és az Ország- gyűlés a pénzügyminiszter válaszát elfogadta. Szigethy Dezső (Győr-Sop- ron m.. 14. vk.) a lakossági valutacsekk mielőbbi meg­szüntetését, egy igazságosabb lakossági valutaellótási rend­szer bevezetését szorgalmaz­ta a pénzügyminiszterhez in­tézett interpellációjában. Az interpellációra Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese — élve a Házszabály adta lehetőség­gel — harminc napon belül írásban válaszol. Dr. Király Ferenc (Szol­nok m., 5. vk.) katonai szer­vezési és katonai szervezési és személyi kérdések tárgyá­ban interpellált a honvédel­mi miniszterhez. Véleménye szerint Bokor Imre Kiskirá­lyok mundérban című köny­ve megdöbbentő képet fest azokról az anomáliákról, amelyek Czinege Lajos mi­nisztersége alatt a hadsereg felső vezetését jellemezték. A képviselő elmondta: a könyv szerzőjét Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvédel­mi miniszter parancsára 1989. november 1-jétől nyugállo­mányba helyezték. Király Ferenc véleménye szerint ez a minősíthetetlen eljárás joggal vonja kétségbe a tár­ca vezetőjének nem egyszer hangoztatott megújítási szándékát. Ezek után a kép­viselő egyértelmű választ kért a minisztertől: nem lát-e ellentmondást a Parla­mentben tapasztalt rokon­szenves reformista, liberális magatartása és Bokor Imre ellen alkalmazott „merev re­torzió” között; a feltárt té­nyek alapján milyen szerve­zési és személyi konzekven­ciákat kíván levonni? Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter válaszában utalt arra, hogy Németh Miklós miniszterel­nöktől hiteles, objektív vizs­gálat lefolytatását kérte. A miniszterelnök felkérte a honvédelmi bizottság elnökét s néhány tagját erre a mun­kára, amely megkezdődött. Kárpáti Ferenc kijelentette: Bokor Imre jószándékában nem kételkedik, mert meg­győződött róla, hogy a könyv kiadása előtt magas beosztá­sú, a hadseregen kívül álló politikai és állami vezetők­től kért véleményt. Sajnos, érdemi választ nem kapott. Kár — tette hozzá a minisz­ter. Majd Hd jelen tette: a könyv jórészt olyan kérdé­séket érint, amelyek döntő­en a múlt több évtizedére vonatkoznak. Véleménye szerint a bizott-' Ságnak módjában áll az in­terpelláló képviselőnek azt a ‘megállapítását Ss megvizs­gálni, hogy Bokor Imre nyug­díjaztatása „reflexszerű, be- idegződött retorzió-e”. A mi­niszter úgy ítélte meg, hogy törvényes, kellően körülte­kintő, mindent mérlegelő in­tézkedés volt. Beszámolt ar­ról is. hogy a könyv szerző­je néhány nap fa vette át tu­dományos tevékenységéért a honvédelmi miniszter által odaítélt Stromfeld Aurél-dí- jat. Mindezek után a minisz­ter — tekintettel a még fo­lyamatban lévő vizsgálatra — kérte a képviselőt és az Országgyűlést: a Házszabály értelmében tegye lehetővé, hogy az interpellációra har­minc napon ‘belül térjenek vissza. Remélhetőleg addig a vizsgálat is befejeződik. A Parlamentnek a prog­ram szerint még négy inter­pellációt kellett volna meg­tárgyalnia, de mivel az in­terpelláló képviselők még a szakbizottságok ülésein vet­tek részt áttértek a kérdé­(Folytatás a 3. oldalon.) XL1V. évfolyam 258. szám Ara: 4,30 Ft 1989. november 1., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents