Kisalföld, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
2 Litván népszavazás A kérdések kérdése A litván parlament szerdán jóváhagyta a Litvánia státusáról február 9-én tartandó népszavazáson megválaszolandó kérdés szövegét. A hivatalosan közvéleménykutatásként meghirdetett szavazáson a választóknak válaszolniuk kell a kérdésre. „Akarja-e, hogy Litvánia független demokratikus állammá váljon?”. A népszavazás ellenzői szerdán este a szovjet televízióban a szavazás bojkottjára szólítottak fel. A TASZSZ ugyanakkor ismertette 19 különböző szervezet, köztük a katolikus egyház felhívását, amely a népszavazáson való részvételre buzdított__________________ Ülésezik az Megfogyatkoztak a reformerek Válságos helyzetben ült össze csütörtökön Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Nem egészen egy évvel azután, hogy a szovjet alkotmányból törölték a párt mindenekfelettiségét jelentő cikkelyt az SZKP vezető szerepéről, a KB-nak egy szétesett, működésképtelen gazdaság talpra állításával és egy sok irányba széthúzó szövetségi állam egybetartásával összefüggő kérdéseket kell áttekintenie. A párt vezetői az alkotmány módosítása, valamint a párt belső megosztottságát egyértelműen feltáró tavaly nyári kongresszus óta is hangoztatják, hogy - alkotmányos úton - meg akarják őrizni a mindmáig legnagyobb létszámú és súlyú politikai erő vezető szerepét. Az SZKP, amelynek központi szerveiben, de mindenekelőtt tagszervezeteiben, a köztársasági pártokban a konzervatív erők túlsúlyba kerülése világossá vált, igyekszik minden eszközt megragadni befolyása megtartására. Számos jele van annak,hogy a legkonzervatívabb erők szeretnék akár diktatórikus eszközökkel is visszagyömöszölni a palackba azt a szellemet, amelyet a „Minden hatalomat a szovjeteknek!” jelszó újraélesztése szabadított ki. Több köztársaság parlamentje, nagyvárosok és alsóbb szintű tanácsi testületek kerültek demokratikus választások eredményeként a reformerők kezébe, s ez olyan új folyamatokat indított el, amelyek egyfelől a reakció felerősödését eredményezték, másfelől határozottan szétfeszítik a korábbi társadalmi és jogi kereteket. Mihail Gorbacsov államfő továbbra is betölti az SZKP főtitkári tisztét is, az utóbbi poszt feladását sürgető követeléseket határozottan visszautasítja. Éppen az ő személyes kezdeményezésére alakult azonban úgy át az ország tényleges hatalmi központja, hogy abban egyre kevesebb érdemi szerep jutott az egykor mindenható legfelsőbb párttestületeknek. Mindazonáltal az apparátus elhúzódó utóvédharcában a gorbacsovi reformcsapatból több főtiszt is áldozattá változott az elnök legközvetlenebb munkatársai, tanácsadói közül. Ki önként mondott le, ki kényszer hatására távozott. A kiépülő elnöki hatalmi rendszerben mindinkább konzultációs fórummá változott Központi Bizottság - talán éppen a korábbi évek hatalmának elvesztése felett sajnálkozó, ki tudja, mennyi testületi tag nyomására - olyan döntések felé tereli a főtitkár-államfőt, amely ismét háttérbe szorítja a demokráciát, s nagyobb teret ad az egy központból érkező direktíváknak. Tájékoztató a kormányülésről A kormány csütörtöki ülésén a többi között foglalkozott a tejtermelők tiltakozó akciójával, döntött az 50 millió márkás német szénsegély felhasználásáról, a bányászokat megillető társadalombiztosítási kedvezményekről, valamint a korábbi rendszerhez kötődő társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával kapcsolatos intézkedésről. László Balázs kormányszóvivő a televízió, a rádió és az MTI képviselőit tájékoztatva elmondta, hogy csütörtökön a Parlament előtt felvonuló tiltakozó tejtermelők képviselői három petíciót nyújtottak át dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszternek. A követelések lényegében már elavultak, hiszen a miniszter szerdán beszámolt az ez ügyben hozott kormányzati intézkedésekről. A tüntetők ezzel egyet is értettek, csupán azt igényelték, hogy rövid időn belül részletesebb egyeztetésre kerüljön sor. Ebben létrejött a megállapodás, az egyeztetést a következő napokban megtartják. A Tűzbiztonsági Tanács első éve Előtérben a megelőzés Évi közgyűlését tartotta meg tegnap a fennállása óta egy esztendőt betöltött Győr- Moson-Sopron Megyei Tűzbiztonsági Tanács. A tavalyi tevékenység értékelésén túl sok szó esett a jövőről, a tennivalókról is. A közgyűlési beszámolót az állami tűzoltóság munkájáról Prohászka Imre ezredes, megyei parancsnok tartotta. A tavalyi mérlegben a megye területén minden eddigi számot meghaladó, 1434 „kivonulás” szerepel. (Ehhez érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt öt év átlaga 891 kivonulás. Szerencsére „csupán” 997 volt a tűzesetek száma (a többi: téves jelzés 148, vaklárma 72, káreset 217). Ebből a három híján ezerből csak 406 volt a káros tűzeset, a többség, azaz 591, úgynevezett kár nélküli. A tavalyi tűzkár így is 26 millió forintra rúg, ami meghaladja a megyében az elmúlt ötéves átlag szintjét. A megye tűzoltói a hívások közötti időben sem ültek ölbe tett kézzel, a beruházásra rendelkezésre álló összeget saját munkájukkal igyekeztek növelni. A kiképzési szünetekben tizenegy szerállást építettek fel a megyében. Az átcsoportosításokkal növelt beruházási összegekből már futotta arra, hogy az összes gépjárműfecskendőt újakra cseréljék, s pályamentésre elkészítsék az első átalakított kiskocsit, amivel gyorsan (a mentőkkel egyszerre) ott lehetnek a közlekedési baleseteknél, és azonnal megkezdhetik az esetleg roncsok közé szorultak kiszabadítását. Sürgős feladatnak tekintik, hogy Sopront is ellássák hasonló gépkocsival. Jelentős az a tevékenység, amit a tűzoltóság az egyre gyarapodó önkéntes gárda kiképzésében, szakvizsgáztatásában végzett és végez továbbra is. A népszerűsítő és a megelőzést szolgáló tevékenységet szintén folytatni szándékoznak. A sárospusztai gyakorlópályán tavaly 400, tíz és tizennégy év közötti iskolás pihent és gazdagodott fontos tűzvédelmi tudnivalókkal, s ez évben újabb 400 fiatal vendége lesz ennek a tábornak. Értékes könyveket jelentettek és jelentetnek meg, Mosonmagyaróváron pedig állandó tűzoltástörténeti kiállítást rendeznek be. Májusban rendezik meg a tűzoltónapokat,s remélik, hogy ennek nem csupán országos, de nemzetközi visszhangja is lesz. I.F. laMLPÖLD 1991. február 1., péntek ----- HarCok HafdZSibad---Átfogó támadás? Szaúdi katonai források szerint csütörtök délutánra sikerült visszafoglalni Hafdzsi városát az iraki csapatoktól. Nem sokkal korábban Norman Schwarzkopf, a szövetséges erők parancsnoka azt közölte, helyi idő szerint még csütörtök délben is harcoltak a Haidzsi határvárost megszállva tartó iraki erőkkel s a települést akkor még csak egyharmad részben sikerült visszafoglalni. A szövetségesek attól tartanak, hogy hamarosan több tízezer iraki katona támadása várható Kuvait felöl. A szaúdi egységek közvetlen légi és tüzérségi támogatást kaptak az amerikai tengerészgyalogságtól s brit támadógépek is bekapcsolódtak a harcokba. A szövetséges haderők szóvivői szerint a csatában iraki katonák százai haltak meg. Az amerikai tengerészgyalogos egységek, amelyek kezdetben csak támogatták a szaúdi erők harcát, maguk is támadásba lendültek, hogy segítsék kiszorítani a városba betört iraki egységeket. A tengerészgyalogságnak azonban tudomása van arról, hogy a csata helyszínétől alig 55 kilométerre, kuvaiti területen öt-hat hadosztálynyi iraki alakulatot, vagyis mintegy 50 ezer katonát vontak össze s valószínű, hogy Szaddám Huszein most már komoly szárazföldi támadást tervez Szaúd-Arábia ellen. A városban eltűnt két amerikai katona véletlenül hajtott az irakiak által elfoglalt település belterületére, ahol fegyvertűz fogadta őket s gépkocsijuk egy ház falának rohant. Amerikai tengerészgyalogosok helikopterek fedezete alatt mentő akcióval próbálkoztak, de csak az elhagyott, üres autót találták meg. Egy tengerészgyalogos tiszt elmondta, hogy vérnyomokat nem találtak a kocsiban. A hivatalos iraki propaganda szenzációs győzelemként tálalta Haidzsi elfoglalását. A bagdadi rádióban a szövetségesek oldalán álló arab katonának szóló felhívást olvastak be. Ebben arra szólították fel az arabokat, hogy most, „amikor elkezdődött a muzulmán szent területek fellszabadítása” a katonák álljanak Irak oldalára. Lottó 19, 31, 49, 74, 81 A tárgynyereménysorsoláson a 3. játékhét szelvényei vesznek részt Telefon, vasúti közlekedés EMELKEDNEK A DÍJAK Mint ismeretes, február 1 - jétől megemelkednek a távközlési szolgáltatások, valamint a belföldi vasúti személyszállítás tarifái. A távközlés átlagosan 45 százalékkal, a vasúti közlekedés pedig átlagosan 80 százalékkal drágul. A Magyar Távközlési Vállalat csütörtöki tájékoztatása szerint, a február elsejével életbe lépő hatósági árváltozások a helyi és a távolsági beszélgetések mellett az előfizetői díjakat is érintik. Az előfizetési díjak összegét a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a következők szerint változtatja meg: magánelőfizetőknél, ha a távbeszélő-készüléket a szolgáltató adja, főállomás esetében az előfizetési díj 120 forintról 270 forintra, ikerállomás esetében pedig 100 forintról 240 forintra emelkedik. Ha a távbeszélő-készülék az előfizető tulajdona, főállomásnál 100 forintról 250 forintra, ikerállomásnál 80 forintról 220 forintra emelkedik az előfizetési díj. A közületi főállomásoknál a készülék tulajdonjogától függően 220, illetve 240 forintról 400 illetve 420 forintra változnak a díjak. Fontos tudnivaló azonban, hogy az alapdíjak emelésével egyidejűleg a gépi központba kapcsolt magánelőfizetők a felemelt alapdíj ellenében 100 forintig ingyen telefonálhatnak. A 3 perces helyi telefonbeszélgetés 2 forintos díja 5 forintra, a távhívó forgalom díja pedig átlagosan 40 százalékkal emelkedik. A kézi kapcsolású távolsági beszélgetések díja azonos lesz a távhívódíjakkal, viszont megszűnik a munkanapokon 8 és 14 óra között alkalmazott háromszoros díjú csúcsforgalmi tarifa. A nemzetközi díjak körében a forint leértékelése miatt emelkedik az európai államokba és a mediterrán térség országaiba irányuló beszélgetések díja. A szomszédos országokba percenként 3 forinttal, a többi országba pedig 10 forinttal emelkedik a tarifa. Nem változik viszont a tengerentúli országokba irányuló beszélgetések díja. A táviratdíjaknál a távirat első öt szavának minimális díja 30-ról 50 forintra, minden további ötszavas szócsoport díja pedig 10-ről 15 forintra növekszik. A Magyar Államvasutak február 1-jétől új egységes belföldi díjszabást léptet életbe. A tarifák átlagosan 80 százalékkal emelkednek. Az áremelkedés egyik oka az, hogy a MÁV-nak nyújtott állami támogatás a tavalyi 11 százalékról az idén tovább csökken, a vasút pedig nem tudja a növekvő terheket egyedül magára vállalni - tájékoztatták az MTI-t a MÁV illetékesei. A Keszthely Tourist Kft. utazási ajánlata AUTÓVÁSÁR SVÁJCBAN Most ott a legolcsóbb! Időpontok: 1991. február 6-8, 24-26-án, utána kéthetente. Indulás Keszthely Fő térről, a felszállási lehetőséget Sárváron és Sopronban is biztosítjuk. Utazás autóbusszal Zürichbe, visszaúton éjszaka szállás az Alpokban. Részvételi díj: 3900.- Ft + 350.- RTS. JELENTKEZÉS: Keszthely Tourist Kft. Keszthely, Fő tér 1. Telefon: 12-031 vagy (82) 15-413. *57426/1 H. KISALFÖLD, Nyugat-dunántúli napilap. Szerkesztőség: 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/13-042. Telex: 24-364. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. Titkársági telefon: 96/13-042. Esti szerkesztés telefonja: 96/12-475. Kiadja a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság, 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/12-142. Telex: 24-364. Felelős kiadó: KUKORELLI KÁROLY ügyvezető igazgató. Titkársági telefon: 96/12-142. Hirdetésfelvétel: 96/16-313. Terjeszti a Magyar Posta Vállalat. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél és a hírlapüzletekben. Készül a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság elektronikus kép- és szövegszerkesztő üzemében. Nyomás: Széchenyi Nyomda. 9024 Győr, Kálvária u. 1/3. Központi telefon: 96/27-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507. A soproni kiadás azonosító : ISSN 0866-4501