Kisalföld, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

1992. október 1., csütörtök TEGNAP TÖRTÉNT KISALFÖLD 3 Államosítás: miit módra Becsapják a kert­tulajdonosokat? Joggal panaszkodnak a győri Banai és Fehér­vári úti kerttulajdonosok az Országos Villamos-táv­vezeték Részvénytársa­ságra. A csaknem 120 zártkert fölött húzódó 400 kilovoltos Győr-or­­szághatár távvezeték épí­tésekor jelentős összegű értékcsökkenés történt a kertekben, ám az Ovit nevetséges összeggel kí­vánja kártalanítani az érintetteket. Például a részvénytársaság szakér­tője egy 1800 négyzet­­méteres Fehérvári úti zártkert (alulépít­­ménnyel, faházzal) ese­tében 300 ezer forintos forgalmi értéket állapí­tott meg, ám kártalaní­tásként csak 44 ezer fo­rintot kíván felszámol­ni. Az érintett ebbe nem nyugodott bele. Külső szakértőhöz fordult, aki az említett telket 850 ezer forintra értékelte, és az értékcsökkenést negyven százalékban állapította meg. Ebbe vi­szont az Ovit nem ment bele. Akkor a felek úgy döntöttek, hogy semle­ges, a bíróságon bejegy­zett ingatlanforgalmi szakértőhöz fordulnak, akinek a véleményét ma­gukra nézve kötelezőnek ismerik el. Hogy ezen szakértő véleményét az Ovit mégsem fogadta el, azt avval indokolta, hogy a szakvélemény oly mér­tékben eltér a részvény­­társaság eddigi megala­pozott fizetési gyakorla­tától, hogy azt nem te­kinthetik a kártalanítás alapjának... Az rt. „megalapozott fizetési gyakorlata" egy Banai úti zártkert eseté­ben a következő. Hely­színi megtekintés nél­kül, az érintett kerttu­lajdonost a lakásán ke­resték fel, ahol egy for­manyomtatványon kö­zölték vele a telek álta­luk megállapított forgal­mi értékét. Ez például egy 1038 négyzetméte­res kert esetében 475 ezer 600 forintot tett ki, bruttóban. A kár alapjá­nak már 237.800 forin­tot jelöltek meg, és kár­talanításként ezen összeg tizenöt százalékát (35 ezer 670 forintot) akar­ják fizetni. (Aki nem volt hajlandó aláírni elsőre, azt perekkel és perkölt­ségekkel riogatták...) Az érintettek (név és cím a szerkesztőségben) azt kérdezik, hogy mi­lyen törvény alapján cse­lekedhet így egy vállalat ma Magyarországon. A dolgot az még súlyos­bítja, hogy (a legújabb ve­zeték két másik között van) a magasfeszültségű vezetékek közelségének emberekre kifejtett élet­tani hatását a mai napig is vitatják. Nincs magyar szabvány, így csak a nem­zetközi normákra lehet hivatkozni. A vezetéket az Ovit Rt. ma feszültség alá helye­zi, ami ellen a kerttulaj­donosok jogi képviselő­jük útján tiltakoznak. ________________ZS. hu (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a különféle partnerek bevonásával kialakított, szö­vetségi politika megvalósítá­sával látja reálisnak a Rába jelenlegi két tulajdonosa, a Magyar Befektetési és Fejlesz­­tési Rt., valamint az Állami Vagyonügynökség. Az előbbi 51, az utóbbi 49 százalékban tulajdonosa a társaságnak. A közgyűlésen módosítot­ták a Rába alapszabályát. Csökkent az igazgatóság és a felügyelő bizottság létszáma, változott e testületek szemé­lyi összetétele. A Rába Rt. tíz­tagú igazgatóságából négyet visszahívtak, és egy új tagot választottak a megmaradt hat mellé. Az eddigi öttagú fel­ügyelőbizottság háromtagúra csökkent. A korábbi testület­ből egy maradt, egy helyet pedig a társaság dolgozói új választással töltenek be. Az igazgatóság új tagja dr. Süve­ges Károly, míg a felügyelőbi­zottság új tagja dr. Peterdi Ru­dolf. Az igazgatóság legsürgősebb feladatként kapta a közgyű­léstől egy rövid távú pénzügyi csomagterv kidolgozását, mely a most elfogadott stratégiára épülve megoldást kínál a rö­vid távú pénzügyi gondokra. Az újjáalakult igazgatóság a közgyűlés után megtartotta ülését, s ezen újjáválasztot­ták a Rába elnökévé dr. La­torcai Jánost. Az igazgatóság jogfolytonosnak tekinti Zalán Barnabás vezérigazgatói meg­bízatását. Újdonság, hogy be­töltötték az alelnöki tisztet, erre Petrilla Györgyöt, a Ma­gyar Befektetési és Fejleszté­si Rt. ügyvezető igazgatóját választotta az igazgatóság. Ami a részleteket illeti, a Rába Rt. stratégiáját egy több mint 50 oldalas tanulmány tartalmazza, számos mellék­lettel kiegészülve. A stratégia szűkebb, kétéves szakasza 1992-re a cég stabilizációját jelölte meg feladatként. Mint a társaság első félévi gazdál­kodásáról annak idején tudó­sítottunk, az év első felében a cég már nem volt vesztesé­ges. Legalább ennyire „fogós­nak” látszik a stratégiából, hogy a Rába pótolja a hajda­ni KGST-beli rendeléseit. Min­denekelőtt az orosz, ukrán és belorusz piacra számít és szá­míthat. A tengerentúlon az ed­digi vevőinek a megtartása le­het a cél, míg Nyugat-Euró­­pában a piacnyitás. A társa­ság európai személyautógyá­rak beszállítója kíván lenni. Amelyik piacon saját erejéből nem képes megjelenni, azo­kon partnerek bevonásával kíván teret nyerni. Példaként lehetne említeni a német BPW céggel mára kiépült kapcso­latait. A hajdani együttműkö­dés után a két fél vegyes vál­lalatot alapított, holnap kö­zösen jelenhetnek meg har­madik piacokon. Ami a többlépcsős, holding rendszerű részvénytársaság kialakítását illeti, ezalatt ön­állóan tevékenykedő, ám a tő­ke jelentkezésére nyitott egy­ségek közös munkáját kell ér­teni. A Rába nem kívánja azon­ban kiadni a kezéből az alap­­tevékenységet. A cég karcsú­sítása várhatóan tovább foly­tatódik majd, önállósulhat­nak például az egyes szolgál­tató jellegű egységek, üzem­részek szűnhetnek meg és munkahelyek szabadulhat­nak fel. A társaság már folya­matban lévő tárgyalásai azon­ban arra engednek következ­tetni, hogyha nem is a Rábá­ban, de Győrben és a cég mű­ködési területén több mun­kahely teremtődhet, mint ahány megszűnik. Ferenczi József Rába-strat­égi­a Többlépcsős, holding rendszerű rt. További karcsúsítás­­ új munkahelyek teremtésével Felhívás a nőkhöz A Ringa Húsipari Vállalat Szakszervezeti Tanácsa tegnapi ülésének döntése alapján ezennel tiltakozá­sunkat fejezzük ki a nők nyugdíjkorhatárának átme­net nélküli tervezett felemelése ellen! Ez a mai körül­mények között tovább feszíti az elégedetlenséget, to­vább növeli a - már úgy is nagyarányú - munkanél­küliek számát, tovább rontja a munkavállalók (pálya­kezdők) elhelyezkedési lehetőségét. Azon korosztály, amelyet ez az emelés hátrányosan érintene, még nem részesült a családdal járó olyan kedvezményekben, mint a mai fiatalok (gyes, gyed, gyermekekre járó pót­­szabadság, táppénz, stb.). Rájuk nehezedett az idős - nyugdíjban sem részesülő - szülők gondozása, ellátá­sa, majd később a fiatalok családalapításának segíté­se is. Most még a korhatár emelésével is őket sújta­ná a kormány? Igazságtalannak tartjuk mindezt azért is, mert a rendszerváltás után nagyon sokan 55 (fér­fiak) , 50 (nők) évesen mehettek korengedményes nyug­díjba. Ennek is ezen korosztály „igya meg a levét”? Ezúton is felhívjuk minden dolgozó nőtársunkat, hogy tiltakozzanak ezen törvényjavaslat ellen. Kérjük parlamenti képviselőinket (azok feleségeit): vegyék ko­molyan a nők ez irányú tiltakozását, és ne engedjék a korhatár ilyen drasztikus emelését (1993. január 1- jétől 58-ra, majd 62-re). Azt, úgy hisszük, mindenki tudja, hogy a magyar nők életét nem lehet összeha­sonlítani a nyugati országokban élők helyzetével. Felhívjuk nőtársainkat: csatlakozzanak felhívásunk­hoz! Adjanak hangot tiltakozásaiknak a különféle hír­forrásokban, petíciójukat juttassák el az Országgyű­lés elnökéhez még a döntés előtt (október 9-ig). A megyéből az ezzel kapcsolatos leveleket a szak­­szervezeti székházban, az MSZOSZ megyei képvisele­te titkárságán is le lehet adni (Győr, Csaba u. 16., 1. 14.), ahonnét összegyűjtés után továbbítják az Or­szággyűlés elnökéhez. Szeretnénk, ha szavunk meghallgatásra találna, mert a nehéz helyzetben élő, munkában, gyermekne­velésben elfáradt nők - ha tiltakozásuk nem elég - másképp is össze tudnak fogni, ha kell, és keményeb­ben is harcolni - legalább az eddig kivívott kedvezmé­nyek megtartásáért. Ringa Húsipari Vállalat nődolgozói. A Győ­r-Moson-Sopron Me­gyei Munkaügyi Központ győ­ri kirendeltsége (Győr, Bartók B. út 2., tel.: 96/11-180, 17- 423). MUNKAHELYET AJÁNL: mérlegképes könyvelő, kontí­rozó könyvelő, olasz nyelvű tolmács, szakképzett varró­nő, felsőfokú végzettségű bűn­ügyi technikus, középfokú vég­zettségű nyomozókutya-veze­tő, titkárnő, németnyelv­vizs­­gával, számítógépes ismeret­tel, gyors- és gépíró gyakor­lattal, matematika-fizika ta­nár, matematika-technikata­nár, magyar-rajz tanár, kül­ker ügyintéző, angol-né­­met-orosz nyelvtudással, né­met nyelvű levelező, számvi­teli főiskolai végzettségű, mű­­helygépkocsi-vezető, autósze­relő és oxigénhegesztő vizs­gával, tehergépkocsi-vezetői engedéllyel, gépkocsivezető németnyelv-tudással és TIR- vizsgával, kazánfűtő, autó­busz-vezető (csak győri lakos), rakodógép-kezelő, titkárnő: angol és/vagy németnyelv-tu­dással, érettségivel, fióküzlet­vezető: kereskedelmi végzett­séggel illetve számítógépes hardver végzettséggel, admi­nisztrátor: érettségivel, szö­vegszerkesztő-ismerettel, il­letve németnyelv-tudással, pék, gyógypedagógus vagy ta­nító, üzletkötő, női betanított munkás részére. MUNKAHE­LYET KERES: mezőgazdasági közép- és felsőfokú végzettsé­gű, építőipari közép- és felső­fokú végzettségű, karosszé­ria-lakatos, festő és mázoló, textil középfokú végzettségű­ek számára. A Győ­r-Moson-Sopron Me­gyei Munkaügyi Központ sop­roni kirendeltsége (Sopron, Fe­­renczy J. u. 2., tel.: 99/14- 177). MUNKAHELYET AJÁNL: asztalos, elektromérnök, kony­hai kisegítő, szakács, gondo­zónő részére. MUNKAHELYET KERES.Takatos, esztergályos, marós, gépírónő érettségi nél­kül, valamint tanár nyelvtu­dás nélkül, férfi segéd- és be­tanított munkás számára. A Győr-Moson-Sopron Me­gyei Munkaügyi Központ csor­nai kirendeltsége (Csorna, Szent I. tér 19., tel.: Csorna 158). MUNKAHELYET KERES: kereskedelmi, vendéglátó-ipa­ri szakmunkások, gépszere­lő, férfi betanított- és segéd­munkások, ügyviteli alkalma­zott, ügyintézők, asztalos, la­katos, esztergályos részére. A Győ­r-Moson-Sopron Me­gyei Munkaügyi Központ mo­sonmagyaróvári kirendeltsé­ge (Mosonmagyaróvár, Fő u. 11., tel.: 98/11-866). MUN­KAHELYET AJÁNL: kőműves, ács, gépi varró, biztosítási ügy­nök, hivatásos gyermekneve­lő, újságárus, rikkancs, cse­csemőgondozó, kazánfűtő (12 t/ó teljesítményű kazánra), vasbetonszerelő, mozdonyve­zető, gépésztechnikus, gya­korlattal rendelkező felsőfo­kú végzettségű pénzügyi szak­ember részére. MUNKAHE­LYET KERES: bolti eladó, pénz­táros, személygépkocsi-veze­tő, targoncavezető, lakatos, gépésztechnikus, agrármér­nök számára. A Győr-Moson-Sopron Me­gyei Munkaügyi Központ be­­ledi kirendeltsége (Beled, Rá­­kóczi u. 127., tel.: Beled 137). MUNKAHELYET KERES: fes­tő, villanyszerelő, esztergá­lyos, lakatos, mezőgazdasá­gigép-szerelő, segéd- illetve betanított munkás részére. A Győr-Moson-Sopron Me­gyei Munkaügyi Központ ka­puvári kirendeltsége (Kapu­vár, Szt. István kir. u. 2., tel.: 97/42-688). MUNKAHELYET AJÁNL: női-, férfiszabó és be­tanított varrónő részére. MUN­KAHELYET KERES: hivatásos gépkocsivezető, traktoros, gép­szerelő és általános lakatos, forgácsoló, víz-gáz szerelő, vil­lanyszerelő, festő-mázoló, ag­rármérnök, gépész üzemmér­nök, gyártmánytechnológus üzemmérnök, állattenyészté­si üzemmérnök, női-, férfi se­gédmunkás, szövő szakmun­kás számára. Győrtől Beledig Munkahelyet kínál, munkahelyet keres Édes anyaföld Megriadok. Veszélyben a föld! A mi földünk. Jártomban-keltemben azt hallom, hogy amiről eddig úgy véltük, idegen kéz nem tenyerelhet rá, határon túli el nem tulajdoníthatja, mert a törvény védi, az a törvény kikezdhető. Az a törvény kijátszható, s ha külföldi állam­polgár csak úgy zsebből fizetve nem is vehet földet, de hozzájuthat... S ha már hozzájuthat, akkor hozzá is jut! Úgy hiúsult meg a közeli múltban, egy megyénkbeli faluban a bomlófélben lévő szövetkezet gépárverése, hogy valaki résen volt, s észrevette, hogy köztük is élnek spio­­nok. Olyanok, akik nemcsak kémkednek, hanem lefizet­­hetők, s ezek arra készültek, hogy átjátsszák a gépeket a falun kívül élő vásárlóknak. Ugyanis csak a község­ben lakó juthatott volna hozzá a helyi gazdaság eszkö­zeihez. Pénzért sok minden megvásárolható, még a be­csület is, amit egyre többen nem vesznek komolyan, mert élni kell, mondják, s áruvá tesznek maguk körül min­dent, még a földet is, ha arra van kedvező ajánlat. Van, aki már tudni véli, hol milyen területek a kiszemeltek, csak a megfelelő alkalomra és a megfelelő emberre vár­nak. Várnak. Míg mi sokan, mezítlábasok, kiderül, hogy idegen földön taposunk, mire fölkel a nap, s a szó szo­ros értelmében kihúzták alólunk a talajt. A magyar ezt arra mondja, aki életképtelenné válik, akit lehetetlenné tesznek. A magyar azt is mondja, édes anyaföld, s esküszöm, a világnak nincs még egy ilyen szép nyelve, ami a szü­lőföldet így szólítaná. Mert létezhet-e drágább az ember életében, mint a teremtő anya, az őt tápláló, óvó anya?! Lelkem száz kezével kapaszkodnék, ha lenne, ha tud­nék, ehez a földhöz, amit elhagyni sose bírtam, amiért idegen országot járva máris sóhajtoztam, s elég volt né­hány nap, hogy fájjon a magyar föld, ami nincs a talpam alatt. Megriadok a lehetőségtől, hogy mindez bekövetkezhet. S egyfolytában félek attól, hogy a szóbeszéd igazzá vál­hat! G. Szabó Mária

Next