Kisalföld, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
1992. október 1., csütörtök TEGNAP TÖRTÉNT KISALFÖLD 3 Államosítás: miit módra Becsapják a kerttulajdonosokat? Joggal panaszkodnak a győri Banai és Fehérvári úti kerttulajdonosok az Országos Villamos-távvezeték Részvénytársaságra. A csaknem 120 zártkert fölött húzódó 400 kilovoltos Győr-országhatár távvezeték építésekor jelentős összegű értékcsökkenés történt a kertekben, ám az Ovit nevetséges összeggel kívánja kártalanítani az érintetteket. Például a részvénytársaság szakértője egy 1800 négyzetméteres Fehérvári úti zártkert (alulépítménnyel, faházzal) esetében 300 ezer forintos forgalmi értéket állapított meg, ám kártalanításként csak 44 ezer forintot kíván felszámolni. Az érintett ebbe nem nyugodott bele. Külső szakértőhöz fordult, aki az említett telket 850 ezer forintra értékelte, és az értékcsökkenést negyven százalékban állapította meg. Ebbe viszont az Ovit nem ment bele. Akkor a felek úgy döntöttek, hogy semleges, a bíróságon bejegyzett ingatlanforgalmi szakértőhöz fordulnak, akinek a véleményét magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Hogy ezen szakértő véleményét az Ovit mégsem fogadta el, azt avval indokolta, hogy a szakvélemény oly mértékben eltér a részvénytársaság eddigi megalapozott fizetési gyakorlatától, hogy azt nem tekinthetik a kártalanítás alapjának... Az rt. „megalapozott fizetési gyakorlata" egy Banai úti zártkert esetében a következő. Helyszíni megtekintés nélkül, az érintett kerttulajdonost a lakásán keresték fel, ahol egy formanyomtatványon közölték vele a telek általuk megállapított forgalmi értékét. Ez például egy 1038 négyzetméteres kert esetében 475 ezer 600 forintot tett ki, bruttóban. A kár alapjának már 237.800 forintot jelöltek meg, és kártalanításként ezen összeg tizenöt százalékát (35 ezer 670 forintot) akarják fizetni. (Aki nem volt hajlandó aláírni elsőre, azt perekkel és perköltségekkel riogatták...) Az érintettek (név és cím a szerkesztőségben) azt kérdezik, hogy milyen törvény alapján cselekedhet így egy vállalat ma Magyarországon. A dolgot az még súlyosbítja, hogy (a legújabb vezeték két másik között van) a magasfeszültségű vezetékek közelségének emberekre kifejtett élettani hatását a mai napig is vitatják. Nincs magyar szabvány, így csak a nemzetközi normákra lehet hivatkozni. A vezetéket az Ovit Rt. ma feszültség alá helyezi, ami ellen a kerttulajdonosok jogi képviselőjük útján tiltakoznak. ________________ZS. hu (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a különféle partnerek bevonásával kialakított, szövetségi politika megvalósításával látja reálisnak a Rába jelenlegi két tulajdonosa, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt., valamint az Állami Vagyonügynökség. Az előbbi 51, az utóbbi 49 százalékban tulajdonosa a társaságnak. A közgyűlésen módosították a Rába alapszabályát. Csökkent az igazgatóság és a felügyelő bizottság létszáma, változott e testületek személyi összetétele. A Rába Rt. tíztagú igazgatóságából négyet visszahívtak, és egy új tagot választottak a megmaradt hat mellé. Az eddigi öttagú felügyelőbizottság háromtagúra csökkent. A korábbi testületből egy maradt, egy helyet pedig a társaság dolgozói új választással töltenek be. Az igazgatóság új tagja dr. Süveges Károly, míg a felügyelőbizottság új tagja dr. Peterdi Rudolf. Az igazgatóság legsürgősebb feladatként kapta a közgyűléstől egy rövid távú pénzügyi csomagterv kidolgozását, mely a most elfogadott stratégiára épülve megoldást kínál a rövid távú pénzügyi gondokra. Az újjáalakult igazgatóság a közgyűlés után megtartotta ülését, s ezen újjáválasztották a Rába elnökévé dr. Latorcai Jánost. Az igazgatóság jogfolytonosnak tekinti Zalán Barnabás vezérigazgatói megbízatását. Újdonság, hogy betöltötték az alelnöki tisztet, erre Petrilla Györgyöt, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. ügyvezető igazgatóját választotta az igazgatóság. Ami a részleteket illeti, a Rába Rt. stratégiáját egy több mint 50 oldalas tanulmány tartalmazza, számos melléklettel kiegészülve. A stratégia szűkebb, kétéves szakasza 1992-re a cég stabilizációját jelölte meg feladatként. Mint a társaság első félévi gazdálkodásáról annak idején tudósítottunk, az év első felében a cég már nem volt veszteséges. Legalább ennyire „fogósnak” látszik a stratégiából, hogy a Rába pótolja a hajdani KGST-beli rendeléseit. Mindenekelőtt az orosz, ukrán és belorusz piacra számít és számíthat. A tengerentúlon az eddigi vevőinek a megtartása lehet a cél, míg Nyugat-Európában a piacnyitás. A társaság európai személyautógyárak beszállítója kíván lenni. Amelyik piacon saját erejéből nem képes megjelenni, azokon partnerek bevonásával kíván teret nyerni. Példaként lehetne említeni a német BPW céggel mára kiépült kapcsolatait. A hajdani együttműködés után a két fél vegyes vállalatot alapított, holnap közösen jelenhetnek meg harmadik piacokon. Ami a többlépcsős, holding rendszerű részvénytársaság kialakítását illeti, ezalatt önállóan tevékenykedő, ám a tőke jelentkezésére nyitott egységek közös munkáját kell érteni. A Rába nem kívánja azonban kiadni a kezéből az alaptevékenységet. A cég karcsúsítása várhatóan tovább folytatódik majd, önállósulhatnak például az egyes szolgáltató jellegű egységek, üzemrészek szűnhetnek meg és munkahelyek szabadulhatnak fel. A társaság már folyamatban lévő tárgyalásai azonban arra engednek következtetni, hogyha nem is a Rábában, de Győrben és a cég működési területén több munkahely teremtődhet, mint ahány megszűnik. Ferenczi József Rába-stratégia Többlépcsős, holding rendszerű rt. További karcsúsítás új munkahelyek teremtésével Felhívás a nőkhöz A Ringa Húsipari Vállalat Szakszervezeti Tanácsa tegnapi ülésének döntése alapján ezennel tiltakozásunkat fejezzük ki a nők nyugdíjkorhatárának átmenet nélküli tervezett felemelése ellen! Ez a mai körülmények között tovább feszíti az elégedetlenséget, tovább növeli a - már úgy is nagyarányú - munkanélküliek számát, tovább rontja a munkavállalók (pályakezdők) elhelyezkedési lehetőségét. Azon korosztály, amelyet ez az emelés hátrányosan érintene, még nem részesült a családdal járó olyan kedvezményekben, mint a mai fiatalok (gyes, gyed, gyermekekre járó pótszabadság, táppénz, stb.). Rájuk nehezedett az idős - nyugdíjban sem részesülő - szülők gondozása, ellátása, majd később a fiatalok családalapításának segítése is. Most még a korhatár emelésével is őket sújtaná a kormány? Igazságtalannak tartjuk mindezt azért is, mert a rendszerváltás után nagyon sokan 55 (férfiak) , 50 (nők) évesen mehettek korengedményes nyugdíjba. Ennek is ezen korosztály „igya meg a levét”? Ezúton is felhívjuk minden dolgozó nőtársunkat, hogy tiltakozzanak ezen törvényjavaslat ellen. Kérjük parlamenti képviselőinket (azok feleségeit): vegyék komolyan a nők ez irányú tiltakozását, és ne engedjék a korhatár ilyen drasztikus emelését (1993. január 1- jétől 58-ra, majd 62-re). Azt, úgy hisszük, mindenki tudja, hogy a magyar nők életét nem lehet összehasonlítani a nyugati országokban élők helyzetével. Felhívjuk nőtársainkat: csatlakozzanak felhívásunkhoz! Adjanak hangot tiltakozásaiknak a különféle hírforrásokban, petíciójukat juttassák el az Országgyűlés elnökéhez még a döntés előtt (október 9-ig). A megyéből az ezzel kapcsolatos leveleket a szakszervezeti székházban, az MSZOSZ megyei képviselete titkárságán is le lehet adni (Győr, Csaba u. 16., 1. 14.), ahonnét összegyűjtés után továbbítják az Országgyűlés elnökéhez. Szeretnénk, ha szavunk meghallgatásra találna, mert a nehéz helyzetben élő, munkában, gyermeknevelésben elfáradt nők - ha tiltakozásuk nem elég - másképp is össze tudnak fogni, ha kell, és keményebben is harcolni - legalább az eddig kivívott kedvezmények megtartásáért. Ringa Húsipari Vállalat nődolgozói. A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ győri kirendeltsége (Győr, Bartók B. út 2., tel.: 96/11-180, 17- 423). MUNKAHELYET AJÁNL: mérlegképes könyvelő, kontírozó könyvelő, olasz nyelvű tolmács, szakképzett varrónő, felsőfokú végzettségű bűnügyi technikus, középfokú végzettségű nyomozókutya-vezető, titkárnő, németnyelvvizsgával, számítógépes ismerettel, gyors- és gépíró gyakorlattal, matematika-fizika tanár, matematika-technikatanár, magyar-rajz tanár, külker ügyintéző, angol-német-orosz nyelvtudással, német nyelvű levelező, számviteli főiskolai végzettségű, műhelygépkocsi-vezető, autószerelő és oxigénhegesztő vizsgával, tehergépkocsi-vezetői engedéllyel, gépkocsivezető németnyelv-tudással és TIR- vizsgával, kazánfűtő, autóbusz-vezető (csak győri lakos), rakodógép-kezelő, titkárnő: angol és/vagy németnyelv-tudással, érettségivel, fióküzletvezető: kereskedelmi végzettséggel illetve számítógépes hardver végzettséggel, adminisztrátor: érettségivel, szövegszerkesztő-ismerettel, illetve németnyelv-tudással, pék, gyógypedagógus vagy tanító, üzletkötő, női betanított munkás részére. MUNKAHELYET KERES: mezőgazdasági közép- és felsőfokú végzettségű, építőipari közép- és felsőfokú végzettségű, karosszéria-lakatos, festő és mázoló, textil középfokú végzettségűek számára. A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ soproni kirendeltsége (Sopron, Ferenczy J. u. 2., tel.: 99/14- 177). MUNKAHELYET AJÁNL: asztalos, elektromérnök, konyhai kisegítő, szakács, gondozónő részére. MUNKAHELYET KERES.Takatos, esztergályos, marós, gépírónő érettségi nélkül, valamint tanár nyelvtudás nélkül, férfi segéd- és betanított munkás számára. A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ csornai kirendeltsége (Csorna, Szent I. tér 19., tel.: Csorna 158). MUNKAHELYET KERES: kereskedelmi, vendéglátó-ipari szakmunkások, gépszerelő, férfi betanított- és segédmunkások, ügyviteli alkalmazott, ügyintézők, asztalos, lakatos, esztergályos részére. A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ mosonmagyaróvári kirendeltsége (Mosonmagyaróvár, Fő u. 11., tel.: 98/11-866). MUNKAHELYET AJÁNL: kőműves, ács, gépi varró, biztosítási ügynök, hivatásos gyermeknevelő, újságárus, rikkancs, csecsemőgondozó, kazánfűtő (12 t/ó teljesítményű kazánra), vasbetonszerelő, mozdonyvezető, gépésztechnikus, gyakorlattal rendelkező felsőfokú végzettségű pénzügyi szakember részére. MUNKAHELYET KERES: bolti eladó, pénztáros, személygépkocsi-vezető, targoncavezető, lakatos, gépésztechnikus, agrármérnök számára. A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ beledi kirendeltsége (Beled, Rákóczi u. 127., tel.: Beled 137). MUNKAHELYET KERES: festő, villanyszerelő, esztergályos, lakatos, mezőgazdaságigép-szerelő, segéd- illetve betanított munkás részére. A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ kapuvári kirendeltsége (Kapuvár, Szt. István kir. u. 2., tel.: 97/42-688). MUNKAHELYET AJÁNL: női-, férfiszabó és betanított varrónő részére. MUNKAHELYET KERES: hivatásos gépkocsivezető, traktoros, gépszerelő és általános lakatos, forgácsoló, víz-gáz szerelő, villanyszerelő, festő-mázoló, agrármérnök, gépész üzemmérnök, gyártmánytechnológus üzemmérnök, állattenyésztési üzemmérnök, női-, férfi segédmunkás, szövő szakmunkás számára. Győrtől Beledig Munkahelyet kínál, munkahelyet keres Édes anyaföld Megriadok. Veszélyben a föld! A mi földünk. Jártomban-keltemben azt hallom, hogy amiről eddig úgy véltük, idegen kéz nem tenyerelhet rá, határon túli el nem tulajdoníthatja, mert a törvény védi, az a törvény kikezdhető. Az a törvény kijátszható, s ha külföldi állampolgár csak úgy zsebből fizetve nem is vehet földet, de hozzájuthat... S ha már hozzájuthat, akkor hozzá is jut! Úgy hiúsult meg a közeli múltban, egy megyénkbeli faluban a bomlófélben lévő szövetkezet gépárverése, hogy valaki résen volt, s észrevette, hogy köztük is élnek spionok. Olyanok, akik nemcsak kémkednek, hanem lefizethetők, s ezek arra készültek, hogy átjátsszák a gépeket a falun kívül élő vásárlóknak. Ugyanis csak a községben lakó juthatott volna hozzá a helyi gazdaság eszközeihez. Pénzért sok minden megvásárolható, még a becsület is, amit egyre többen nem vesznek komolyan, mert élni kell, mondják, s áruvá tesznek maguk körül mindent, még a földet is, ha arra van kedvező ajánlat. Van, aki már tudni véli, hol milyen területek a kiszemeltek, csak a megfelelő alkalomra és a megfelelő emberre várnak. Várnak. Míg mi sokan, mezítlábasok, kiderül, hogy idegen földön taposunk, mire fölkel a nap, s a szó szoros értelmében kihúzták alólunk a talajt. A magyar ezt arra mondja, aki életképtelenné válik, akit lehetetlenné tesznek. A magyar azt is mondja, édes anyaföld, s esküszöm, a világnak nincs még egy ilyen szép nyelve, ami a szülőföldet így szólítaná. Mert létezhet-e drágább az ember életében, mint a teremtő anya, az őt tápláló, óvó anya?! Lelkem száz kezével kapaszkodnék, ha lenne, ha tudnék, ehez a földhöz, amit elhagyni sose bírtam, amiért idegen országot járva máris sóhajtoztam, s elég volt néhány nap, hogy fájjon a magyar föld, ami nincs a talpam alatt. Megriadok a lehetőségtől, hogy mindez bekövetkezhet. S egyfolytában félek attól, hogy a szóbeszéd igazzá válhat! G. Szabó Mária