Kisalföld, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

2 KISALFÖLD A NAGYVILÁG HÍREI 1993. február 1., hétfő Hómunkásnak álcázva jutott be a kormányépületbe Merényletkísérlet Jelcin ellen Borisz Jelcin orosz elnök ellen akart pokolgépes me­rényletet elkövetni az orosz hadsereg egyik őrnagya - je­lentette szombaton az ITAR­­TASZSZ hírügynökség. A tisztet letartóztatták. Az orosz hírügynökség az őrnagy szombati vallomását idézve beszámolt arról, hogy a Habarovszkban szolgáló katonatiszt két pokolgépet készített saját kezűleg távol­keleti otthonában. Az acél­golyókkal töltött robbanó­szerkezetekkel január else­jén érkezett Moszkvába, hogy - mint vallomásában elis­merte - meggyilkolja Jelcin elnököt. Szándékait politi­kai indítékokkal, azzal ma­gyarázta, hogy csalásnak tartja az elnökválasztást, meghamisítottnak eredmé­nyeit, az elnök politikáját pe­dig népellenesnek. Gyilkos­sági szándékát az őrnagy „szolgálati és állampolgári kötelességnek” minősítette, továbbá „a szocializmusért vívott küzdelemhez való személyes hozzájárulásként" dicsérte tervét. Az őrnagy Moszkvában rá­talált Jelcin házára - vagy­is amit ő annak hitt -, meg­próbált bejutni az épületbe, de egy őr feltartóztatta. A ka­tonatiszt magyarázkodásra kényszerült, de sikerült ki­vágnia magát - írta az ITAR­­TASZSZ. Az orosz főváros­ban ezután napokig kószált a merénylő, a pályaudvaro­kon aludt, s egy havaseső a robbanószerkezeteket tar­talmazó csomagját is eláz­tatta. Ekkor úgy döntött, hogy késsel végez az el­nökkel. Sokáig tanulmá­nyozta a moszkvai kor­mányépületek elhelyezkedé­sét és biztonsági rendszerét, s megfigyelte, hogy az elnök autója hova hajt be. Az őr­nagy munkaruhában, hó­munkásnak öltözve akart bejutni a kormányépületek belső területére, hogy az au­tójából kilépő Jelcinre tá­madjon rá. Január 27-ikén hajnalban az őrnagy felmászott az egyik felállványozott kormányépü­let tetejére, s ennek padlá­sán rejtőzködött el. Itt buk­kant rá a biztonsági szolgá­lat egyik munkatársa reggel hét órakor, aki nem hitte el a mondvacsinált hómunkás magyarázkodását a padlás­térben, és hívta az őrséget. Az őrnagy ügyét a moszk­vai katonai ügyészség vizs­gálja, s a gyanúsítottat gyil­kosság és terrorcselekmény előkészítésével, továbbá egy hónapot meghaladó önké­nyes eltávozással vádolják. Az ügyészség szerint az ügy­ben a nyomozást hamaro­san átadják az oroszorszá­gi biztonsági minisztérium­nak. rr% TT* TT T7* V” JL Hí Ha JCj JV. Dietrich Fischer-Dieskau bejelentette visszavonulását A 67 éves világhírű német bariton, Dietrich Fischer-Di­eskau bejelentette visszavonulását. Fischer-Dieskau re­pertoárjában több mint háromezer dal szerepelt, legin­kább Schubert, Schumann és Mahler dalai. Utoljára de­cember 31-én lépett színpadra, Münchenben, s mint az énekes magyar származású felesége, Várady Júlia meg­erősítette: férjének döntésében elsősorban a kora ját­szott szerepet, de tanítással a jövőben is foglalkozni kí­ván. Fischer-Dieskau 1947-ben Brahms Német Rekvi­emjének szólistájaként debütált. „Windsori vírus” a Habsburg-házban Kárörvendőn dörzsölték a markukat vasárnap brit lap­­szerkesztők arra a hírre, hogy várhatóan beköltözik a Habsburg-házba a „windsori vírus" - a pletyka és a sze­relmi botrány. A mariazelli Karl Habsburg-Francesca Thyssen-Bornemisza esküvőről a The Sunday Times meg­írta, hogy a Habsburg-ház feje, Ottó jóváhagyta 32 éves fia esküvőjét a német acélbirodalom ugyancsak 32 éves örökösnőjével, akinek ,,múltja legalább olyan gazdag, mint az öröksége”. A The Sunday Telegraph azonban megemlítette, hogy a család 35 férfitagja, köztük Ottó másik négy fia, levélben ellenezték a házasságot és kö­vetelték a Metternich kancellár által 1839-ben lefekte­tett kékvérű házasodási szabályok betartását. Halál és új élet a Balti-tengeren A rettenetes, több mint két héten át tomboló, és ma­gyar életeket is követelő vihar, amelyhez hasonlót évti­zedek óta nem tapasztaltak a Balti-tengeren, valószínű­leg a pusztulástól mentette meg e tengert. A nyugatról érkező vihar hihetetlen tömegű, sóban és oxigénben gaz­dag óceáni vizet sodort a Balti-tengerbe, déli medencé­jének átlagos vízszintje több mint tíz centiméterrel meg­emelkedett. Óceáni vízutánpótlást általában évtizeden­ként csak egyszer kap a Balti-tenger, de most már több mint tíz éve nélkülözte azt. A friss víz a szakértők sze­rint valószínűleg a pusztulástól mentette meg a tenger oxigénhiánnyal és szennyezőanyagokkal küszködő élő­világát. Négyszáz belgát mentettek ki Zairéből A belga katonák mintegy 400 honfitársukat mentet­ték ki Kinshasából, a közép-afrikai Zaire fővárosából, amely az elmúlt napokban véres zavargások színhelye volt. Az evakuált személyeket a szomszédos Brazzaville­­be szállították. A hírt a dpa szerint Willy Claes belga kül­ügyminiszter közölte egy brüsszeli sajtóértekezleten, hoz­zátéve, hogy a művelet zavartalanul lezajlott. Mobutu el­nök elitegységei helyreállították a rendet a fővárosban, és a zendülő katonákat visszaszorították laktanyáikba. A Die Zeit az MDF-ről Elnapolt hatalomátvétel A mértékadó nyugati újságok egyre­­másra hangoztatják fenntartásaikat, kritikai megjegyzéseiket az utóbbi hó­napok magyarországi eseményeivel kap­csolatban. A Hamburgban megjelenő Die Zeit cí­mű politikai hetilap­­ kiadói között van Helmut Schmidt exkancellár­­ legutób­bi számában olvasható tudósításnak már a fel-, illetve focimé is sokatmon­dó. A magyar szélsőjobboldali mocsár kivirágzik, szent együgyűség. Hans Jakob Stehle, a lap budapesti tu­dósítója beszámol az MDF VI. országos gyűléséről és az azt megelőző politikai csatározásokról. Természetesen meg­említi Csurka Istvánnak a Magyar Fó­rumban megjelent dagályos hangvéte­lű programtanulmányát, sőt, viszony­lag bőven idéz belőle. A magyar lakos­ság többsége belefáradt a politikába - írja Stehle -, már csak azért is, mert nyomasztja a növekvő munkanélküli­ség és a létfeltételek rosszabbodása. Ami az író-politikus helyzetét illeti, az a tudósító következtetése, hogy az MDF VI. országos gyűlésén a Csurka-féle ha­talomátvételt csupán elnapolták. Engedélyezik a hazatérést? Kitoloncolt palesztinok Az izraeli kormány kész ar­ra, hogy engedélyezze a nemré­giben Libanonba kitoloncolt mintegy 400 palesztin egyhar­­madának hazatérését - állítot­ta vasárnap a jeruzsálemi rá­dió. A zsidó állam vezetése emel­lett megfontolja azt is, hogy le­rövidíti a többi elűzött arab kény­szerű száműzetésének az idő­tartamát is. A jeruzsálemi rádió szerint a kormány amerikai kérésre vizs­gálta felül a kitelepítettekkel kapcsolatos korábbi álláspont­ját. Washington azért sürgeti ezt a lépést, mert ez megkönnyí­tené helyzetét az ENSZ Bizton­­sági Tanácsban. Az Egyesült Ál­lamok ugyanis szeretné elke­rülni, hogy esetleges Izrael-el­­lenes büntetőintézkedések ügyé­ben szavazásra kerüljön sor a testületben. Megszűnt az ellenségkép A NATO-főparancsnok moszkvai tárgyalásai Szóban és tettben egyaránt új partneri kapcsolatokat ja­vasolt Oroszországnak John Shalikashvili amerikai tábor­nok. A NATO európai erőinek fő­­parancsnoka háromnapos moszkvai tárgyalásai befejez­tével tartott szombaton sajtó­­értekezletet az orosz főváros­ban, és hangsúlyozta: a NA­TO már nem tekinti ellensé­gének Oroszországot. A fen­tiekhez azért hozzáfűzte, hogy korai lenne egyelőre az észak­atlanti szövetség kibővítésé­ről beszélni. Shalikashvili ked­vezően értékelte moszkvai megbeszéléseit, Pavel Gracsov orosz védelmi miniszterrel szombaton folytatott eszme­cseréjét, s külön kiemelte e találkozók partneri légkörét. Gracsov a védelmi miniszté­riumban megtartott sajtóér­tekezleten hasonlóan véleke­dett a tárgyalásokról, hang­súlyozva: két-három évvel ez­előtt talán senki sem hitte vol­na közülünk, hogy a katonai együttműködésről folytatunk majd tárgyalásokat és közös sajtóértekezleten válaszolunk a kérdésekre. Shalikashvili tábornok lá­togatása is azt bizonyítja, hogy új kapcsolatok alakultak ki a NATO és Oroszország fegyve­res erői között - mondta Gra­csov, s beszámolt arról, hogy egy hónapon belül szakértői csoportok találkoznak az együttműködés konkrét kér­déseinek áttekintése érdeké­ben. Panic kalandja Milan Panic jugoszláv mi­niszterelnököt csak ötórás vá­rakozás után engedték át a jugoszláv-magyar határon. A jugoszláv határőrszervek Pa­nic gépkocsivezetőjének ira­tait nem találták rendben, s erre hivatkozva akadályozták a szövetségi miniszterelnök utazását. Panic eredetileg re­pülőgéppel szeretett volna Bu­­­dapestről Belgrádba utazni, de a jugoszláv szervek ehhez nem járultak hozzá. Milan Panictól a szövetsé­gi parlament megvonta a bi­zalmat, de még jelenleg is név­­leg ő Jugoszlávia kormányfő­je, mivel még nem jött létre az új kabinet. Helyette azonban Radoje Kontic miniszterelnök­helyettes vezeti a belgrádi ka­binet munkáját, s Panicot a Radikális Párt és egyes szerb szervezetek megfenyegették, hogy ne térjen vissza Jugo­szláviába, mert pert indíta­nak ellene. A hitleri hatalomátvétel évfordulóján Tüntetés a fasizmus ellen Több száz­ezer ember vonult ki az utcákra a hét végén Né­metországban Hitler hatalomra jutásának 60. évfordulóján, je­lezve, hogy elítélik a szélsőjobboldaliság bármely megnyilvánu­lását, az erőszakot, az idegenekkel szemben megnyilvánuló, tett­­legességig fajuló ellenszenvet. Tavaly Németországban tizenhe­ten haltak meg a szélsőjobboldali erőszak következtében. Bosznia Felerősödtek szombaton az összecsapások Bosznia-Her­cegovina számos harcterén a muzulmán és az elszakadá­sért küzdő szerb fegyveresek között, valamint a horvátor­szági Zára környékén Benko­­vac és Maslenica közelében a szerb és horvát egységek kö­zött. A horvátországi Krajina szerb vezetői visszautasítot­ták a tűzszünetről szóló tár­gyalásokat, miután a horvát hadsereg egységei több stra­tégiai pontot foglaltak el a tér­ségben -jelentette az AFP fran­cia hírügynökség. Muzulmán­horvát tűzszünet Az elvileg szövetséges bosz­niai muzulmán és horvát fegy­veres erők képviselői szomba­ton a közép-boszniai Vitéz vá­rosában tűzszüneti megálla­podást írtak alá a hetek óta folyó harcok befejezéséről. A megállapodás vasárnap reg­gel nyolc órakor lépett életbe. A hírt a Reuter szerint a zágrábi és a szarajevói rádió egyaránt bejelentette. A zág­rábi rádió szerint a tűzszüne­ti megállapodás aláírása után abbamaradtak a harcok Ki­­seljakban, Szarajevó közelé­ben. Dario Kordic, az egyolda­lúan kikiáltott bosznia-her­­cegovinai horvát állam, Her­­ceg-Bosznia alelnöke közölte, hogy a megállapodás szerint minden utat megnyitnak Kö­­zép-Boszniában és szavatol­ják az ENSZ-erők és a huma­nitárius segélyszállítmányok zavartalan áthaladását. A szarajevói rádió közölte, hogy a két fél megegyezett az erősítésként a harcok színhe­lyére vezényelt fegyveres ala­kulatok visszavonásában. A zágrábi rádió azt jelentette, hogy a muzulmánok szomba­ton a busovacai hegyekben az úgynevezett Horvát Védelmi Tanács (HVO) két katonáját megölték, öt másikat pedig megsebesítettek. Alija Izetbegovic boszniai el­nök szombaton levelet inté­zett Franijo Tudjman horvát el­nökhöz, azzal vádolva a bosz­niai horvátokat, hogy rá­teszik a kezüket a Boszniának szánt segély- és fegyverszállítmá­nyokra. „Ha ilyen akciók nem lennének, Szarajevó és más városok már felszabadultak volna" írta a boszniai elnök. A kokainbáró hadat üzent Pokolgép robbant Bogotában Szombat este gépkocsiba rejtett nagy erejű pokolgép robbant a kolumbiai főváros központjában. Legkevesebb heten életüket vesztették, köztük négy gyermek, és negyvenen megsebesültek, többen súlyosan. A Reuter a kolumbiai rendőrségre és szemtanúkra hi­vatkozva jelentette, hogy a merénylet a város fő közle­kedési útvonalán történt, Cesar Gaviria elnök hivatalá­nak közvetlen közelében. A robbanás több épületet is súlyosan megrongált. A merényletet feltehetőleg az il­legalitásban tartózkodó Pablo Escobar, a hírhedt koka­inbáró emberei követték el. Escobar két hete „hadat üzent” az államnak, és bejelentette egy terrorista szer­vezet megalakítását. KISALFÖLD, Nyugat-dunántúli napilap. Szerkesztőség: 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9022 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/13-042. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. Titkársági telefon: 96/13-042. Esti szerkesztés telefonja: 96/12-475. A mosonmagyaróvári szerkesztőség címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Engels út 14., telefon/fax: 98/15-866. A soproni szerkesztőség címe: 9400 Sopron, Előkapu 11., telefon: 99/40-320, telefon/fax: 99/12-266. Kiadja a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság, 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9022 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax 96/12-142. Telex: 24-364. Felelős kiadó: DR. CSÁTH ISTVÁN igazgató. Titkársági telefon: 96/12-142. Hirdetési ügyintézés: 96/16-313. Terjeszti a Magyar Posta Vállalat, Budapesten az EXTRA HÍR Lapterjesztő Kft. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 319, negyedévre 957 forint. Készül a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság elektronikus kép- és szövegszerkesztő üzemében. Nyomás: Széchenyi Nyomda, 9024 Győr, Kálvária u. 1/3. Központi telefon: 96/27-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507

Next