Kisalföld, 1993. augusztus (48. évfolyam, 179-203. szám)

1993-08-02 / 179. szám

Királyt gyászol Belgium Vasárnapra virradóan 63 éves korába szívroham követ­keztében elhunyt I. Baldvin, Belgium királya. Az uralko­dót a spanyolországi nyári re­zidenciájában, Motrilban ér­te a halál, ahol július 22-e óta nyári szabadságát töltötte. Jean-Luc Dehaene belga kor­mányfő vasárnap délelőtt rendkívüli ülésre hívta össze a minisztertanácsot, amely az alkotmány értelmében az új király trónra lépéséig testü­letileg látja el az uralkodói te­endőket, így például a törvé­nyek szentesítését. I. Baldvint 1951.június 17- én koronázták Belgium ötö­dik királyává, miután édes­apja, III. Lipót - akinek a má­sodik világháború során ta­núsított magatartását utóbb sokan hevesen bírálták - ja­vára lemondott a trónról. Egészségi állapotáról már évek óta tudni lehetett, hogy nagyon törékeny, tavaly egy komoly szívműtéten is átesett. Közéleti teendőit ennek elle­nére szinte halála napjáig kö­vetkezetesen ellátta, így leg­utóbb, július 21-én, Belgium függetlenségének évforduló­ján is még ünnepi beszédben méltatta a királyság alkotmá­nyának - néhány nappal ko­rábbi - föderációs alapokra helyezését. I. Baldvin 1960. decembe­rében vezette oltárhoz Donna Fabiola de Mora-t, egy nagy múltú spanyol arisztokrata család leányát, házasságuk­ból azonban nem született utód, így a trón, az alkotmány rendelkezése szerint öccsére, Albert hercegre, vagy ha ő nem óhajt élni uralkodói jogával, valamelyik gyermekére száll majd. Albertnak egy fia - Fü­­löp herceg - és egy lánya - Asztrid hercegnő - van. Bár két évvel ezelőtt olyan érte­lemben módosították az utód­lási rendet, hogy immár női leszármazott is uralkodóvá koronázható, az elmúlt két év­ben azonban félhivatalosan Fülöp herceget tekintették a tényleges trónörökösnek. Az alkotmány rendelkezé­se szerint a király halála után legkésőbb tíz napon belül össze kell ülnie a parlament két há­zának, hogy döntsön az új ki­rály - vagy királynő - szemé­lyéről. I. Baldvin holttestét a bel­ga légierő egy gépe még va­sárnap hazaszállítja Spa­nyolországból Belgiumba, ahol egyébként nemzeti gyászt ren­deltek el. Fizesse ki a helikopterek számláit Dieter Hoffmann Bécsben sem ismeretlen Az osztrák sajtóban első­ként a bécsi Kurier szomba­ton számolt be arról, hogy a szlovéniai Mariborban felfe­dezett fegyverszállítmányal kapcsolatban a fő gyanúsított az osztrák Dieter Hoffmann, aki Budapesten már egy ide­je vizsgálati fogságban van kü­lönféle gyanús ügyletek mi­att. A lap szerint a magyar ha­tóságok arra gyanakszanak, hogy Hoffmann mögött Bécs­ben is állnak valakik, s im­már az általa tőrbe csalt „je­les osztrákoknak” is van mi­től tartaniuk. A lap szerkesztőségének bir­tokában van egy Hoffmann­­hoz intézett levél, amelyben a levélpapír fejléce szerint egy ECO-TRENDS nevű, moszk­vai székhelyű, szovjet-ameri­kai vegyes vállalat felszólítja a címzettet, hogy sürgősen fi­zesse ki az általa igénybe vett MI-17 és MI-26 típusú heli­kopterek bérleti díját. A Ma­riborban talált fegyverek szál­lítására - mint arról a sajtó hírt adott - jogtalanul ENSZ- jelzéssel ellátott MI-26-os he­likoptert használtak. A Kurier arra is emlékez­tet, hogy Hoffmann „kémtör­ténetekkel és rejtélyes halál­esetekkel tarkított sötét kar­rierjéről” már 1990-ben be­számolt. Akkoriban Hoffmann egy orosz gyártmányú Anto­­nov-26-ossal tűnt fel a bécsi repülőtéren, s felajánlotta az osztrák kormánynak, hogy kész ingyen kihozni gyereke­ket Szarajevóból. A sajtó le­leplező cikkei után azonban Hoffmann eltűnt Bécsből. Végül a cikk beszámol ar­ról, hogy a budapesti ügyész­ség az állítólag Budapesten keresztül Szlovéniába jutott fegyverek ügyére is kiterjesz­tette a Hoffmann ellen folyó eljárást, amelyet azzal kap­csolatban kezdeményeztek, hogy Hoffmann Magyarorszá­gon csalárd módon a Ferihe­gyi repülőtér biztonsági meg­bízottjaként ténykedett, és a magyar Belügyminisztérium megbízottjaként lépett fel. Az üggyel kapcsolatban egy ma­gas beosztású minisztériumi tisztségviselőt is letartóztat­tak Budapesten - írta a Ku­rier. * * * A kémkedés alapos gyanú­jával március óta előzetes le­tartóztatásban lévő, a szlové­niai fegyverszállításban is érin­tett Dieter Hoffmann osztrák állampolgár ügyével kapcso­latban Magyarországon egyet­len belügyminisztériumi tiszt­ségviselőt sem tartóztattak le. Ennek közlését a Belügymi­nisztérium sajtófőnöke, Sza­bó Eszter kérte vasárnap az MTI-től. Szlovákiában ismét leveszik a magyar táblákat A szombaton megjelent Új Szó értesülése szerint Szlovákiában ismét köz­ponti utasítással rendelték el a magyar nyelvű hely­ségnévtáblák kötelező eltá­volítását. A lap szerint a járási út­karbantartó vállalatok a hé­ten a közlekedési tárca osz­tályvezetőjének leveléből ér­tesültek arról, hogy a köz­utak mentén álló magyar nyelvű táblák sértik a 99/1971-es rendeletet, ezért azokat az állami utak védő­sávjából eltávolítani kötelesek. Az Új Szó írásá­ból kiderül, hogy a komá­romi járásban máris elkezd­ték az utasítás gyakorlati végrehajtását. A járási út­karbantartó vállalat igaz­gatója körlevelet írt a köz­ségek polgármestereinek, melyben a felszólítás mel­lett arra is figyelmeztetik a polgármestereket, hogy ne is kísérletezzenek a táblák leszerelésének megakadá­lyozásával, mert ha ezt meg­teszik, akkor a komáromi járási karhatalom segítsé­gét fogják kérni. Ismeretes, hogy Szlová­kiában csak ott fordulnak elő magyar nyelvű helység­névtáblák, ahol a helyi ön­­kormányzatok döntése alapján, az önkormányza­tok pénzéből ezeket felállí­tották. A komáromi járás­ban megkezdődött akció so­rán az elöljáróságok tulaj­donát képező táblákat az útkarbantartók nem csak leszerelték, de el is távolí­tották. Az Új Szó úgy érte­sült, hogy a táblák vissza­szolgáltatásának kérdésé­ben később majd egy bi­zottság lesz hivatott dön­teni. A lap szerint például Csallóközaranyoson már kedden leszerelték a ma­gyar nyelvű helységnévtáb­lát. Ugyanazon a napon, amikor az írásos utasítást is kézhez vették. ) Libanon: Hivatalosan tűzszünet Az izraeli védelmi minisztérium szomba­ton délután tűzszünetet hirdetett meg Liba­nonban. Az erről nyilvánosságra hozott köz­lemény szerint a fenyvennyugvási határozat már közép-európai idő szerint délután 5 óra­kor életbe is lépett. A nap folyamán többször is jelezték, illetve cáfolták a küszöbönálló tűzszünet hírét, de a jelenlegi bejelentés hi­vatalos. A nyilatkozat azt is közölte, hogy az izraeli katonák parancsot kaptak a támadá­sok leállítására. Jeruzsálemben mindazonáltal bejelentet­ték azt is, hogy a hadsereg továbbra is ria­dókészültségben marad. A dél-libanoni célpontok elleni támadás egy hete kezdődött. Halálos áldozatainak a száma 122. Többségük polgári személy volt. Sarokba szorított bosnyákok” Haris Siljadzic bosnyák külügyminiszter vasárnap Genfben, a CNN tévétársaságnak adott nyilakozatában kijelentette: Genfben nem tárgyalások folynak, hanem Belgrád dik­tál a sarokba szorított bosnyákoknak, s a nemzetközi közvéleménynek be kell avat­koznia az igazságos rendezés érdekében. Siljadzic szerint Alija Izetbegovic bosnyák elnök nem készül otthagyni a tárgyalásokat, kompromisszumra törekszik, de elfogadha­tatlannak tartja a jelenlegi tervet, hogy fo­lyosókkal kössenek össze bosnyák gettókat. „A világ megakadályozta Boszniát az önvé­delemben, s most nem engedheti, hogy tör­vényesítsék a népirtást" - mondotta a kül­ügyminiszter. Karadzic a hírek szerint vasárnap eluta­sította a boszniai felosztási tervet és helyet­te autonómiát ajánlott a keleti bosnyák enk­­lávéknak saját „Szerb Köztársaságán" belül. Karadzic a bosnyák területek sorsát állítólag a Szarajevóval kapcsolatos korábbi megálla­podáshoz kötötte, eszerint a bosnyák fővá­ros egy muzulmán többségű központi köz­társaság része lenne külön szerb negyedek­kel. crfm nv­r 2 KISALFÖLD A NAGYVILÁG HÍREI 1993. augusztus 2., hétfő ­ Világtelen KIVONULNAK A HORVÁTOK A horvát csapatok megkezdik a kivonulást a stratégiai fon­tosságú maslenicai híd és a zárai repülőtér körzetéből - je­lentette a Tanjug hírügynökség vasárnap a krajinai szerb haderő egyik ezredesére hivatkozva. Kosta Novakovic szerint a térségben állomásozó horvát erők parancsnoka, Ante Go­tovina egyértelműen ilyen parancsot adott csapatainak. Zág­ráb a krajinai szerbekkel kötött megállapodás után új felté­telt támasztott, azt, hogy a szerbek nehézfegyverzetüket he­lyezzék a kéksisakosok ellenőrzése alá. UTCAI HARCOK JOHANNESBURGBAN Legalább tíz halottja van a Johannesburg egyik keleti elő­városában, Tembisában a fekete lakosok között szombat es­te kirobbant zavargásoknak. Rendőrségi források szerint a rendbontások során házakat és autókat is felgyújtottak - je­lentette a Reuter. A zavargások azt követően kezdődtek, hogy egy helyi szállás lakói - főként a szélsőséges Inkatha Sza­badság Párthoz tartozó zuluk - megtámadták a környező há­zakat. Ezt követően utcai harcok bontakoztak ki. TOVÁBBI TERRORAKCIÓK VÁRHATÓK Nicola Mancino olasz belügyminiszter arra figyelmeztette az ország rendőrfőnökeit, hogy a milánói és a római merény­letek után fennáll a veszélye újabb terrorcselekményeknek is. Mancino Rómában, az olasz rendőrség vezetőinek szom­batra összehívott tanácskozásán beszélt, s egyben bizonyos biztonsági intézkedések megtételére szólított fel a „felforga­tó cselekmények” megelőzése érdekében - jelentette az olasz tévé. Az olasz belügyminiszter szerint a rendőrségnek sza­vatolnia kell a demokratikus rend megőrzését. KÉMEK A NATO-BAN A NATO-n belül tevékenykedő kémhálózatot lepleztek le a hatóságok - közölték szombaton este német rádió- és tv-ál­­lomások. A szervezet, amely „Topáz" fedőnév alatt tevékeny­kedett, az eddigi legjelentősebb ügynöki csoport a NATO fennállása óta. Egy brüsszeli NATO-szóvivő szerint az üggyel kapcsolatban őrizetbe vettek egy személyt Németországban. A Bild am Sonntag viszont úgy tudja, hogy a német hatósá­gok szombat délig összesen hat személyt fogtak le a Saar-vi­­déken, illetve Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. A To­­paz-hálózat 1979-től 1990-ig több mint tízezer oldalnyi szu­pertitkos dokumentumot juttatott el a keletnémet állambiz­tonsági minisztériumhoz. Az akták elsősorban az atlanti szer­vezet katonai terveire vonatkozó információkat tartalmaz­tak. Egy német szakértő szerint a Topaz-ügy „a NATO törté­netének legnagyobb szabású árulási manővere". DOKUMENTUMOK A KOREAI HÁBORÚRÓL Az egykori Szovjetunió tudósainak beszámolóiból és a mos­tanáig zárt archívumokból előkerült bizonyítékokból az de­rül ki, hogy a Szovjetunió nem pusztán az észak-koreaiak külső támogatója, hanem egyik főszereplője volt az 1950-53 között vívott koreai háborúnak - állítja a U.S. News and World Report című amerikai hetilap. A hírmagazin az egyik legfontosabb bizonyítéknak azt a térképet tartja, amelyet az orosz hadsereg főhadiszállásának moszkvai központjában őriznek. A térképen szovjet katonai szakértők azokat az út­vonalakat jelölték ki, amelyeken át Észak-Korea lerohanta volna Dél-Koreát. A térképet személyesen Sztálin hagyta jó­vá. A Moszkva által eredetileg elfogadott haditerv szerint egy­hetes „vilámháború” zajlott volna a Koreai-félszigeten. Az észak-koreaiaknak három nap alatt kellett volna elfoglalni­uk Szöult és hét nap alatt egész Dél-Koreát. Sztálin terve volt, hogy bábállammá változtassa Észak-Koreát, személye­sen választotta ki Kim Ir Szent Észak-Korea vezetőjének. A HBQ sikere Sztálin és A Sztálin című televíziós filmet tíz Emmy­­díjra jelölte az Amerikai Televíziós Akadémia tagsága. A részben Magyarországon forgatott film a Home Box Office amerikai kábelteleví­ziós társaság saját produkciójában készült. A Sztálin versenyben van a legjobb film (Mark Carliner producer), a legjobb operatőr (Zsigmond Vilmos), a legjobb főszereplő (Ro­bert Duvall), a legjobb férfi (Maximilian Schell) és női karakteralakítás (Joan Plowright) Emmy­­díjáért, továbbá jelölést kapott a film forga­tókönyvírója, berendezője, maszkmestere, hangmérnöke és hangvágója is. A HBO-mozicsatorna a Sztálin című pro­dukción kívül több filmmel is versenybe ke­rült: összesen 55 Emmy-jelöléssel várja az idei tévés Oscar-díj kiosztást szeptember 19-én. Varsói megemlékezés Szombaton kezdetét vette a lengyel fővárosban az az ünnepségsorozat, amellyel a náci megszállók ellen ki­robbant varsói felkelés 49. évfordulójára emlékeznek. Krzysztof Lypacewicz helyettes varsói polgármester ün­nepi beszédében emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy Európa annak idején nem mozdult meg a varsóiak ér­dekében. Megemlékezett a 63 napig tartó felkelés áldo­zatairól: 16.000 felkelő és 200.000 polgári személy esett áldozatául a harci cselekményeknek, 25.000 felkelő se­besült meg és 18.000 esett fogságba. TFIíJfcAlf T?/%T A KISALFÖLD KIADÓ BETÉTI TÁRSASÁG NAPILAPJA. Felelős vezető: DR. STEPHEN CHATT igazgató. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. K­lfí/t I­­­I* V. Jliil­p Kiadó és szerkesztőség: 9022 Győr, Szt. István út 51. Telefon: 96/315-544. Titkárság: 96/311-953; 96/312-142. Fax: 96/312-142. Telex: 24-364. Szerkesztőség: 96/313-042. A CSALÁD NAPILAPJA 96/312-475. Fax: 96/313-042. Hirdetésfelvétel telefon/fax: 96/316-313. Telefonos hirdetésfelvétel: 96/315-943. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Soproni szerkesztőség: Móricz Zs. utca 1-3., telefon/fax: 99/340-320. Hirdetésfelvétel: Előkapu 11. Telefon/fax: 99/312-266. Mosonmagyaróvári szerkesztőség és hirdetésfelvétel: Engels u. 14. Telefon/fax: 98/315-866. Elektronikus szerkesztés: KISALFÖLD Kiadó Bt. Színes technika: KISALFÖLD Kiadó Grafikai Stúdiója. Terjeszti: a Magyar Posta Vállalat. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 319, negyedévre 957 forint. Nyomás: Széchenyi Nyomda 9024 Győr, Kálvária út 1/3. Központi telefon: 96/327-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507

Next