Kisalföld, 1994. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-01 / 178. szám
1994. augusztus 1., hétfő Autókaravánok a hőségben Tetőzik az idegenforgalmi csúcs Már péntek este hat órától szombat hajnali kettőig irányítottuk a forgalmat - tudtuk meg Akaró Ferenc és Szűcs Ferenc rendőr törzsőrmesterektől a szombat délutáni rekkenő hőségben, miközben kocsijukkal elkerülünk a Szigethy Attila út felé, ahol a Balatonról érkezők végeláthatatlan kocsisora araszol. Hegyeshalomból öt óra kell ahhoz, hogy valaki eljusson személygépkocsijával a megyeszékhelyre. Németország hét tartományából most jönnek, nyolc tartományba pedig most mennek vissza a külföldiek. Amíg mi is lépéseztünk, a bal oldali sávban mozgó német gépkocsi vezetője átszólt hozzánk, látva a rendőrségi jelzést. - Miért nem csinálnak rendet? - kérdezte kissé szemrehányóan. - Uram! Mindenütt ott vagyunk, ahol csak kell, mindent megteszünk a zavartalan közlekedésért. Próbáljon menni Szigetköznek -javasolta Akaró Ferenc a németnek. Aztán mi elindultunk, a külföldi pedig a fejét fogta... A Baross hídra rátérve a Szent István útra kanyarodtunk, irány Abda, Öttevény, a határ... A hídon sem ment minden rendben, egy Dácia és Opel ütközésének lehettünk szemtanúi. Ezt a szép Opel bánta jobban. Az intézkedő rendőrtől megtudtuk, a negyedik balesete volt aznap. A Kossuth utcát választottuk „kitörésre”, itt nincs akkora forgalom. A Gardénia előtti piros lámpa nem engedett tovább bennünket. Amikor az ott álló rendőrök megláttak bennünket, „Jó, kaptok egy zöldet!” kiáltották és már mehettünk is tovább. A kétoldali kocsisorban a megkülönböztetett jelzést használva tudtunk csak előrejutni. Holland, német, francia, lengyel, angol, osztrák rendszámú gépkocsik között mentünk szirénázva. Mellettünk hol álltak, hol elindultak. Egy Horvátországban élő magyar házaspár Lada Szamara gépkocsiját küszködte arrébb, a feleség gyermekével a karján tolta az autót. Mi is segítettünk nekik. Mire Akaró Ferenc autómentőt hívott volna, a Szamara beindult. A kocsik mellett álló emberek tanakodtak, türelmetlenkedtek. Valamit tenni kéne. A helyzeten mégis képtelenség valamit is javítani. Meg kell mindenkinek türelmesen várnia az előbbre haladást. Az abdai bazársor első fele most is kiszolgált, némi akadályt okozva a nagy forgalomnak. Később felszakadozott a kifelé tartó személygépkocsisor, ám Mosonmagyaróvárnál, Levélnél és Hegyeshalomnál így is erős volt a forgalom. A bejövő oldalon végeláthatatlan autósor várta az előrejutást. Félmeztelen emberek, alvó, kifeküdt utasok látványa fogadott bennünket. Vízzel még bírták, nagyobb problémát nem észleltünk. Az autók mellett állók közül mosolyogva jött oda Ismail Basac török állampolgár és kérdezte: csak nem baleset miatt kell várakozni? Miközben a fényképezőgép kattogott autónkból, a rendőrök telefonon informálták a központot a helyzetről. Mikor visszafordultunk, az utazók szinte vágyakozva néztek benünket a szebbnél szebb autócsodákból. Többeket a Szigetköz felé irányított a két törzsőrmester, ők egy-két órát nyerhettek az ötleten. Nekünk is könnyű volt, a megkülönböztető jelzés használata megkönnyítette a visszajutást a városba. A ki- és bejövő autókaravánok azonban rendületlenül tartották magukat. A rendőrségi ügyeletek jelentései szerint azonban szerencsére vasárnapra már alábbhagyott a hirtelen autóáradat. PASS ANDRÁSFotó: SZŰK ÖDÖN Hét tartományból jönnek, nyolcba mennek... -------■■ ,----------------, . . .-- (36289/4/10) FIZESSEN HÁRMAT, ÉS NÉGYET KAP A Veszprémtej Rt. CAMEMBERT sajtjaiból augusztus 2-14-ig a és a GLOBAL TH RT. üzleteiben. A kijelölt boltokban sajtkóstoló! AKTUÁLIS ? # 5 ' Ésillha Önmérséklet Botorság lett volna azt hinnünk, hogy a választások után nem történnek bizonyos személycserék a társadalmi élet különböző posztjain. Tisztában volt ezzel a leköszönt kormány is, különben nem mentett volna fel szám smos vezetőt kormányzásának utolsó napjaiban. A sze- i I mélyi váltások egyfajta természetességét nem vitatják I politológusok, szociológusok sem: más típusú kormány- I I koalíció hatalomra kerülésével ez elfogadott gyakorlat. I így volt ez az előző kormány esetében, és így lesz a kö Ivetkező választás után is, ha más párt kap megbízatást az ország vezetésére. Még mielőtt azt mondanánk erre, s ez Nyugaton nincs így, meg kell mondani, bizony így van | | ott is. Tekintsünk csak az amerikai elnökválasztásra, s ahol százával függnek egzisztenciák attól, hogy republi- I kánus vagy demokrata elnöke lesz az országnak. Csodát ebben itthon sem lehet igazán várni, a politi -ka mindenhol érvényre juttatja akaratát. A médiák körrül kialakult helyzetben óhatatlanul vetődik fel a kérdés mindannyiunkban: meddig indokoltak, természetesek a személycserék? A második szabad választás eredménye után várható volt, váltást eszközöl bizonyos posztokon a szociálliberális kormányzat. Útvesztőbe ez ügyben legfeljebb attól függően kerülhet a mindenkori hatalom, hogy mennyire tart önmérsékletet, mennyire tud józalnul ítélni a személycseréknél. A tárgyilagossághoz tartozik: amennyire e mostani koalíció hibázik, legalább annyira hibázott az előző is a közelmúltban. Csak az elfogott ember mondja, hogy egyik fehér volt, a másik fekete. Erre voltak kísérletek, amelynek lakossági reakcióját - tetszik, nem tetszik - megismertük a választásisok eredményében. Nos, tehát átgondolásra kell hogy késztessen intézkedéseiben minden felelős politikust most és a jövőben - hasonló lépések esetén - a mértékletesség követelménye. KISALFÖLD 3 MEGKÉRDEZTÜK Miért maradt el a búcsú? Szombaton délután a nagy meleg ellenére is sokan sétáltak a győr-szabadhegyi ÉPFU-pálya felé. Az újságban is meghirdetett Anna-napi búcsúra jöttek. Ám csalódniuk kellett. Búcsú ugyanis nem volt. Egy szem hosszú katonai sátor árválkodott némán a rekkenő hőségben, előtte egy német juhász lihegett lógó nyelvvel. Ugyancsak lógó nyelvű hangulata volt a búcsú két szervezőjének, Sági Péternek, az ÉPFU Junior FC elnökének és vállalkozó társának, Nagy Csabának is, akivel a pályát közösen bérlik. Az elkeseredésre meg is volt az okuk. Hagyományt szerettek volna teremteni az Anna-napi színes, vidám kavalkáddal. Ehelyett azonban üres placc, csalódott, visszafordult emberek jellemezték a helyszínt. - Miért? - kérdeztük. - Nem jöttek el a mutatványosok, búcsúskereskedők. Akikkel megbeszéltük, illetve akik idejöttek is, hamarosan visszafordultak, mondván, „úgy sem jön ide senki, inkább hazamegyünk aludni”. Biztos, ez jobban megérte nekik... - Kiket hívtak? - Bácsai és ácsi mutatványosokat, valamint egy ménfőcsanakit is. - Pedig megmondtam nekik - szól Nagy Csaba -, hogy nem kérünk helypénzt, ingyen adom az energiát, sőt a szállítási költségeiket is állom. Ha ezek után sem üzlet nekik, vessenek magukra. Sőt, az egyik körhinta tulajdonosa azt mondta, 35 ezer forintért inkább itthagyja a szerkezetet. Én belementem azzal, hogy jó, de enyém a bevétel, s ha ez 35 ezer forint alatt lesz (ami szinte biztos volt), a hiányt én károlom el. A tulajdonos azonban mégis meggondolta magát, nem hagyta itt a szerkezetet. Hát ezért maradt el a búcsú. Pedig azok a gyerekek, akik eljöttek és kipróbálták a mi tulajdonunkban lévő elektromos kismotort és autót, jól érezték magukat... - Az volt a baj, hogy nem egyeztettük a búcsúsnaptárt - mondja Sági Péter. - Inkább az előző hétvégén kellett volna tartanunk, mert most három-négy helyen is volt Anna-napi búcsú a megyében. Legközelebb okosabban csináljuk, jobban megszervezzük, és elnézést kérünk a most pátyára idelátogatóktól. H míg— goromba embernek ritkán van epéje.” Gotthold Ephraim Lessing (1729-1781) Jubileumi Mofém-nap Csornán Huszonöt éves a jelenleg 350 embernek munkát adó csornai Mofém. Immár negyed százada, hogy a település iparfejlesztési törekvéseinek keretében a mosonmagyaróvári fémszerelvénygyár gyáregységet alapított Csornán, a korábbi baromfikeltető-állomás helyén. Azóta sok víz kifolyt a cég által gyártott csaptelepeken, sőt néhányszor új fejezet kezdődött a közösség életében. Legutóbb éppen az idén, amikor a privatizáció befejeztével konkrét tulajdonosok jelenléte mellett folytatják a munkát. A két és fél évtized pedig - akár így, akár úgy-jelentős állomása az életnek. Ezt ünnepelték szombaton a helyi Vilmos parkban a csornai morémesek, vidám majálisra emlékeztető hangulatban. Délelőtt fél tíztől fúvószene szórakoztatta az érkezőket, majd pontban 10 órakor Puska Ferenc ügyvezető igazgató köszöntötte a szép számmal megjelenteket, köztük az első csornai igazgatót, Horváth Istvánt, az őt követő Dobóczki Istvánt, a régi mosonmagyaróvári vezért, Kócza Andrást, valamint a Mofém Rt. mostani vezérigazgatóját, Hegedűs Istvánt, aki pénzjutalmat adott át az alapítás éve óta a csornai gyárban dolgozó 11 munkatársnak. Az ünnepélyes megnyitó után kezdetét vette az egész napos rendezvény, melyben a sport vitte a prímet. Többek között volt kispályás foci, teke, asztalitenisz, lövészet és még családi akadályverseny is. Persze, azért közben arra is szakítottak időt a résztvevők, hogy elfogyasszák a helyszínen készült pörköltet és a rekordokat döntögető kánikulában hűsítőként sört kortyoljanak, vagy múltidéző beszélgetéseket folytassanak az árnyat adó sátor és a park fái alatt. A csornai Mofém-nap az esti órákban már nyílttá vált és szórakoztató programokkal ért véget. HASZONITS JÓZSEF