Kisalföld, 2000. szeptember (55. évfolyam, 205-217. szám)

2000-09-01 / 205. szám

2000. szeptember 1., péntek A kilencek hétszázmillióért A Rábcatorok Településeinek Regionális Fejlesztési Társu­lása, azaz az általuk képviselt kilenc község nem kevesebbért, mint hétszázmillió forintért száll ringbe. Ekkora összeget szerezhet meg a társulás a térség lakóinak - akik, ha hoz­záadják a maguk forintjait, ugyanannyit, esetleg valamivel kevesebbet -, a másfél milliárd hallatlan nagy lendületet adhat a Rábca mentieknek. Annak a bizonyos hétszázmilliós summának a megszerzése egyáltalán nem illúzió - vallják a kilencek. Meg kell ugyan érte dolgozni. Mostantól egy héten át ehhez várják a fejlesztési társulásnál a kilenc község lakóinak fejlesztési terveit, céljait, ötleteit, elképzeléseit. Hat éve alakult a Rábca­torok Településeinek Regio­nális Fejlesztési Társulása, központja Ikrényben van, el­nöke Gergő András, a község polgármestere. A kilencek - Ikrény, Rábapatona, Enese, Börcs, Abda, Öttevény, Kun­sziget, Mosonszentmiklós és Lébény - kezdettől fogva vallják, együtt messzebbre juthatnak, mint külön-külön. A maguk választotta mottó­juk - együtt, egymásért - az elnök szerint most kaphat igazán értelmet. Az Európai Unió előcsatlakozási prog­ramja, a SAPARD, most az úgynevezett operatív progra­mozási szakaszába lépett. Minden olyan fejlesztési cél megvalósításához támogatás­hoz lehet jutni az uniótól, mely a felkészítendő ország adott régióját, a régió tele­püléseit, agráriumát közelíti az unióéhoz. Minden olyan fejlesztéshez anyagi segítsé­get lehet kapni, mely az előb­biekben megfogalmazható cél irányába mutat. - A kilenc településen mintegy 22 ezren laknak - így Gergő András. - Tőlük várjuk a már kimunkált, de akár csak a gondolatban megfo­gant fejlesztési elképzelése­ket is. Úgy számoljuk, hogy az elkövetkező hat évben a tár­sulásunkhoz tartozó kilenc községben hétszázmillió fo­rint fejlesztéshez juthatunk. Van tehát miért dolgozni. A civil szervezeteknek éppen úgy mint a vállalkozóknak, magánszemélyeknek, a ven­déglátásban dolgozóknak, vagy akik ezután akarnak be­kapcsolódni bármilyen vál­lalkozásba. A jövedelemter­melő fejlesztésekhez ötven­százalékos támogatást lehet szerezni, míg a lakosságot ki­szolgáló közcélú fejlesztések­hez ennél is többet, hetven­­százalékot. Az elnök mind a két fejlesz­tési célcsoportra mond példát. Az önkormányzatok dolgoz­hatnak ki tervet például azért, hogy polgáraik jobban érez­zék magukat községükben. Ilyen fejlesztés lehet egy kis falumúzeum. Beleillik az el­képzelésekbe egy munkahely­teremtő beruházás, az, ame­lyik mások vagy éppen a vál­lalkozó számára teremt mun­kalehetőséget. Kikötőt mond­juk a Rábca partjára, lovasis­kolát, két ló beállításával sé­­takocsikáztatást. A társulás nem csak a már kimunkált terveket várja és fogadja szí­vesen. Bármilyen bejelentés esetén a munkacsoport felke­resi a bejelentőt, aztán segít kimunkálni, tervvé formálni az elképzeléseket. Lehetnek persze egymáshoz kapcsolódó vállalkozási ötletek is, össze­foghat két-három vagy akár­hány ötletes ember valami­lyen jó célért. Egy bő hét áll rendelkezésre az ötletek ösz­­szegyűjtésére. A társulás ké­sőbb a régiós fejlesztési elkép­zeléseket igyekszik majd il­leszteni más régiókéhoz, és persze az országos fejlesztési célokhoz. Az lenne a követen­dő, hogy a polgárok ne maguk szelektálják, rostálják elkép­zeléseiket, a közös ötletezéssel sokkal többre mennek. A ki­lencek, azaz a rábcatorokiak munkájukhoz segítséget kér­tek Roszik Pétertől, a megyei agrárkamara elnökétől, vala­mint munkatársaitól és nem­hiába. Nagyobb a rálátásuk, a kilencek elképzeléseit köny­­nyebben tudják igazítani má­sokéhoz. A cél nemes és gon­dolkodásra sarkalló: jobb életkörülményeket, gazdasági életfeltételeket teremteni Ik­­rénytől Lébényig. F. J. Rendhagyó irodalomórák A Magyar Versmondók Egyesülete megyei szer­vezete rendhagyó irodalomórák tartását ajánlja fel megyénkben működő általános iskoláknak, közép­iskoláknak. Az órák tematikájának összeállításakor arra törekedtek, hogy a kötelező irodalmi anyag más-más oldalról történő megközelítését, megérté­sét segítse elő, illetve a tanórákon - idő hiányában - mélységeiben be nem mutatható korszakok, irány­zatok, költők és írók munkásságát próbálja megje­leníteni. Elsősorban a XX. század magyar költészete és irodalma, s a mai magyar költők és írók munkás­ságának bemutatására törekszik az összeállítás. A rendhagyó órákon előadóművészek, díjnyertes vers­mondók működnek közre. Szívesen vállalkoznak az iskolák által összeállított rendhagyó órák megtartá­sára is. Az irodalomórák a következő címen igényel­hetők: Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Mo­­son-Sopron Megyei Szervezete, 9022 Győr, Czuczor G. a 17. Felvilágosítás személyesen vagy telefonon: Németh András titkár, Bartók Béla Megyei Művelő­dési Központ (Győr, Czuczor G. u. 17.), telefon: 96/326-522 vagy 323-037. 1. oldal •• Egyelőre csak pletykák terjengenek az iskolában és csupán valószínűsíte­ni lehet, hogy piromán diák gyújtott gyufát egymás után két napon. De ne avatkozzunk a rendőrség dolgába. Az biztos, hogy aki tette, több száz diák lelkébe gázolt. Különösen a szakmunkásképző lótenyésztő-ta­nulóit törte meg a tragédia. A teg­napelőtt este nyolc órakor felcsa­pott lángokat ők próbálták meg elő­ször, még a tűzoltók előtt eloltani az iskola poroltóival, ha nem teszik, lehet, hogy a tűz átcsap a gará­zsokba, a traktorok közé. A lán­gokat a kollégium ablakaiból vették észre, addigra viszont már a füst­érzékelő is részt kiáltott. A peda­gógusok rögtön riasztották Vigh At­tilát, a főlovászt, mire a férfi kiért, a tűzoltók elvégezték munkájukat. A kiégett istálló talán tavaszra már újra működhet. De Bolerón, a hét­éves angol-arab telivéren nem segít sem pénz, sem infúzió. - Az egyik legokosabb, legszelí­debb ló volt. Harmadik a sorban. Mi­kor átgázoltam a füstön és a kormon, ő már a földön feküdt. Az ő boksza volt közelebb az ablakhoz, amin az a vadállat behajította a gyufát. A má­sik bokszkban nyöszörgött Gavott, ő az én lovam. Nézzen rá... Felpuffadt, vörös foltokkal csúfí­tott, összeégett ló nyöszörög a szem­ben lévő istállóban, ahová átmentet­ték Gavottot a két férőhelyes füstten­gerből. Természetellenes köhögőro­hamnak tűnő prüszköléssel, de még katonásan állja a fájdalmat. Testét tegnap este óta folyamatosan hűtik, a diákok és a lovász. Vagy száz vödör vi­zet locsoltak már rá, fertőtlenítővel kenegették, az a két-három állatorvos - akik már aznap este egy emberként rohantak a helyszínre - napi négy in­fúziót, fájdalomcsillapítót adnak ne­ki. A bőre tizenöt-húsz százalékban megégett, az egyik szemét ki sem tud­ja nyitni a tüzes hólyagoktól. Iszonyú­an szenved, legszívesebben kitörne a bokszából, talán még a tegnapelőtti kétségbeesés hatása ez. Az állatorvos szerint csak vasárnap dől el, hogy túl­éli-e a szenvedést. Ha megéri.­­ Láttuk, ahogy égett a ló, nem hiszem, hogy valaha elfelejtem - motyogja a semmibe nézve Kaszás János, az egyik lovászdiák, aki maga is részt vett az oltásban és azóta is számos társával együtt a ló ápolásán fáradozik. - Azt az éjszakát senkinek nem kívánom. Hallani, ahogy a lovam a fogát csikorgatja - mondja a fő­lovász halkan. Amikor hangosab­ban beszél, elcsuklik a hangja. Nem is csoda, ez már a második ilyen tragédiája a huszonöt éve lovász­­kodó Vigh Attilának. Tavaly Pápán érte halálos baleset a szeme fényét, Cukrászfiút. - Ő is a legjobb volt. Most Gavott volt a vezérlő, de hogy megma­rad-e... ne is beszéljünk róla. Boleró is kitűnő állat volt, mondja, mi lesz a csapatunkkal? Három év munkájá­val, amíg a legjobb lovak a legjobb lovászokkal összeszoktak? Nem tudni, mi lesz velük. Hét „vereses” tanulót vettek már be a pápai huszárezredbe, az ő sorsukat is megbélyegezte volna az őrült gyújtogató, aki két nap alatt hét­millió forintos kárt okozott? - Szerencsénkre a város lóte­nyésztői, vállalkozói közül sokan rögtön összefogtak értünk - teszi hozzá a történethez Ladocsi Flórián igazgató. Úgy tűnik, a segítségükkel pótolni tudjuk az elpusztult állatot és pénzt, takarmányt is kapunk, ami most életmentő, hiszen kedden meg a teljes őszi, téli takarmányt égették el. Egyelőre fogalmunk sincs, hogy ki okozta a tüzet. De még ennél a kérdésnél is fontosabb, hogy az is­kola élete minél előbb a régi ke­rékvágásba zökkenjen. Az önzetle­nül segítő gyerekek pedig kihever­jék a fájdalmakat. Laczó Balázs A diákok zokogva vették körül az összeégett istállót Gyújtogatás, riadalom, bánat a győri Veres-iskolában A kiégett istállót tavaszra helyrehozz. .. De a régi lakó örökre elköltözött. Fotó: B. A. KISALFÖLD Orbán Viktor Ásványrárón A Szigetköz ügye nem tűr időveszteséget 1. oldal Másrészt december 31-ével véget ér a huszadik század, amelyben nekünk nem sok okunk volt az örömre - foly­tatta a miniszterelnök. * - A XXI. században viszont esélyt kapunk arra, hogy Ma­gyarország felzárkózzék az Európai Unió nemzeteihez, jólétben és tudásban függet­len, szabad és művelt állam­ként. A munkát azonban ma­gunknak kell elvégeznünk. Ugyanakkor csonka még Európa uniója, hiszen egyelő­re hiányoznak belőle azok a közép-európai népek, akik Szent István korában maguk is részt vettek annak kiala­kításában - hangoztatta kö­szöntőjében a miniszterelnök, majd a millenniumi zászló dí­szítéséről szólva elmondta: az egyik fele nem üres, csak hó­fehér, és arra várakozik, hogy ide hímezzék fel majd a jövő nemzedékei azokat az érté­keket, amelyeket igaz álmai­kat valóra váltva létrehoz­nak. Orbán Viktor az ünnepi percek után a sajtó kérdéseire válaszolva elmondta: bár a magyar államot jogi értelem­ben felelősség nem terheli, de valóban komoly károk kelet­keztek a Duna-ügy kapcsán az elmúlt években a sziget­közi falvakban, ezért méltá­nyos kárenyhítési igényük. Ebben a kormány a megyei közgyűlés álláspontját fogja követni, azaz az érintettség mértékében nyújt támogatást a településeknek. A Szigetköz jövőjéről szól­va elhangzott, hogy a leggyor­sabb megoldás az lenne, ha a szlovák fél elfogadná a ma­gyarok már megküldött ja­vaslatát. Ha ez nem így tör­ténne, a Duna ügye újra Hága elé kerül. Ez elhúzódó peres­kedést jelent. Ez az idővesz­teség nem megengedhető, ezért ebben az esetben az erő­mű dolgát és a per ügyét kü­lön kell választani a sziget­közi vízpótlás kérdésétől, s egy önálló, az egész Sziget­közt érintő vízpótlási prog­ramot kell kidolgozni és gyor­san meg is valósítani.­ ­ VIDA - Nemeskürty István kormánybiztos és Orbán Viktor kormányfő­ a Dunán. Fotó: Bertleff András Aktuális 3

Next