Kisalföld, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-01 / 229. szám

Kedd, 2002. október 1. KISALFÖLD Önkormányzati választás: Országos és megyei jelöltroham az utolsó pillanatokban Három faluban nincs polgármesterjelölt A megyei városokban kevesebb, a községekben több képviselőjelölt indul az önkormányzati választáson, mint négy évvel ezelőtt. Bár még a jelölési határidő lejárta előtt néhány órával is úgy tűnt, többtucatnyi helyen marad el a voksolás, végül polgármestert csak három, képviselő-testületet pedig négy helyen nem választanak. Dör, Fertőhomok és Táp - ebben a három köz­ségben a jelenlegi polgármester még a jövő év első félévéig biztosan tovább dolgozhat, ugyanis a ha­táridő szeptember 27-én délután négy órai lejár­táig egyetlen jelölt sem jelentkezett. Dörben és Fertőendréden a választópolgárok nem választhat­nak új képviselő-testületi tagokat, mert - ugyan­csak múlt péntekig - nem vettek nyilvántartásba elegendő aspiránst. Ezeken a településeken októ­ber 20. után időközi választást kell kiírni, amelyet legkorábban hat hónappal később tarthatnak meg. (Fontos hangsúlyozni: választás október 20-án még Dörben is lesz, hiszen a megyei köz­gyűlés tagjaira azért voksolhatnak a helybeliek.) A számok sokkal jobbak a vártnál Ezek a számok sokkal kedvezőbbek a vártnál: még szeptember 27-én reggel is úgy tűnt, a me­gye többtucatnyi helységében nem lesz elegendő polgármester- és képviselőjelölt. Az utolsó órák­ban - legalábbis papíron - hatalmas roham érte el a választási irodákat, így fordulhatott elő, hogy a megyében idén polgármesteri székre és kistele­pülési képviselői mandátumra is többen „pályáz­nak”, mint négy évvel ezelőtt: 423-an és 2389-en (az 1998-as adatok: 401 és 2005). Elemzők mindezt egyebek mellett azzal magyarázzák, hogy sokan kampányeszközként az utolsó pilla­natokig gyűjtötték az ajánlószelvényeket. Főleg a kisebb falvakban ugyanakkor az is előfordult, hogy a helyi választási bizottságot nem hívták össze minden jelölt bejelentkezése után, hanem csak egyszer, a legvégén. A szervezetek összefogtak Az öt tízezer lakosúnál nagyobb városban ugyanakkor „csupán” 457 egyéni választókerületi jelölt jelezte indulását, miközben a 33 települési kompenzációs listán „mindössze” 395 név szere­pel. Mindegyik szám mintegy tizenöt százalékkal kevesebb a négy esztendővel korábbinál. Ennek hátterében nyilvánvalóan az állhat, hogy a ma­gyar pártrendszer kétpólusúvá válása kevesebb te­ret enged a kis pártoknak, s a „blokkosodás” sok szervezetet az összefogás felé kényszerített. Ezt bizonyítja az is, hogy a megye tízezer lakos feletti városaiban nyolc, tízezer lakos alatti tele­pülésein tizenkét párt és civil szervezet állított lis­tát — miközben 1998-ban még tíz, illetve tizen­három. A kisebbségi önkormányzatokba ezúttal 322-en próbálnak meg bekerülni. Hancz Gábor Forgalmas zöldhatár A Győri Határőr Igazgatósághoz tartozó zöldhatáron 95 külföldi -10 gyermekkel - próbált a hétvégén Nyugat-Európába jutni. Jugoszláv polgárok legálisan érkeztek hazánkba, vízum hiá­nyában tiltott módon próbáltak átjutni a határon. Az irakiak és az afgánok többsége magyaror­szági befogadóállomásokról tá­vozott el. Kilenc iraki útját az embercsempészek Törökország­ban szervezték meg, s zárt kami­onban érkeztek. A viteldíjért családonként 5 ezer dollárt fizet­tek, míg a két szólóban utazó fel­nőtt fejenként 2 ezret. Vala­mennyiük menedékjogot kért, s az igazgatóság átadta őket a be­vándorlási hivatalnak. Közokirat-hamisítást huszon­egyen követtek el. A hegyeshalmi határátkelőhelyen egy lengyel férfi négy ukránt fényképcserés útle­véllel próbált Ausztriába juttatni. Ugyanitt két macedón házaspár 6 gyermekkel próbált hamis útle­­véllel külföldre távozni, belépésre jelentkezett egy román állampol­gár is, akinek útlevelében hamis bélyegzőlenyomat volt. A román 50 eurót kínált fel a határőrnek, hogy léptesse be őt a Magyar Köz­társaság területére. Az útlevélkeze­­lő a pénzt visszautasította s a vesz­tegetőt előállította. A hétvégén beutazási feltéte­lek hiánya miatt 80 utas belép­tetését tagadták meg az útlevél­kezelők, s valamennyiüket visz­­szairányították Ausztriába. T.Gy. Kisorsolták a pártok sorrendjét A megyeházán tegnap eldőlt, hogy a szavazócédulákon milyen sorrendben követik egymást a pártok jelöltjei. A megyei területi választási bi­zottság sorsolása értelmében a me­gye tízezer lakos feletti települései­nek választókerületi listája a követ­kező: 1. Magyar Kisgazda és Pol­gári Párt—Magyar Igazság és Élet Pártja, 2. Magyar Demokrata Fó­rum-Magyar Kereszténydemok­rata Szövetség, 3. Civil Fórum Mosonmagyaróvárért Egyesület, 4. Győr-Moson-Sopron Megyei (Pannon) Nyugdíjas Szövetség, 5. Szabad Demokraták Szövetsége, 6. Magyar Szocialista Párt, 7. Ipar­testületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége, 8. Fidesz-Ma­­gyar Polgári Párt—Független Kis­gazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. A tízezer lakos alatti települé­seken: 1. Magyar Demokrata Fó­rum, 2. Győr-Moson-Sopron Me­gyéért Egyesület, 3. Magyar Kis­gazda és Polgári Párt, 4. Fi­­desz-Magyar Polgári Párt-Függet­len Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, 5. Vidékért Egyesü­let, 6. Ipartestületek Győr-Mo­­son-Sopron Megyei Szövetsége, 7. Győr-Moson-Sopron Megyei Pol­gárőr Szövetség, 8. Magyar Szocia­lista Párt, 9. Magyar Keresztény­­demokrata Szövetség, 10. Magyar Igazság és Élet Pártja, 11. Győr-Moson-Sopron Megyei (Pannon) Nyugdíjas Szövetség 12. Szabad Demokraták Szövetsége. VÁLASZTÁSI LISTÁK: A pártok számára nem volt mellékes, hogy jelöltjeik hányadikként szerepelnek a listán. FOTÓ: BERTLEFF ANDRÁS Külügyiek látogatása: Szoros és jó együttműködés szükséges a szomszédokkal Fejlesztésre érdemes a hegyeshalmi határátkelő Egy határszéli látogatás keretében Mosonmagyaróvárra látogatott a parlament külügyi és integrációs bizottsága. A megbeszélések témája a Lajta-parti város helye és szerepe a nemzetközi és a határ menti együttműködésben volt. A Stipkovits Pál országgyűlési képviselő által vendégül látott bizottság tagjainak programjában a hegyeshalmi határátkelő s a nickelsdorfi együttműködési fórum iro­dájának szemléje szerepelt. Tabajdi Csaba, a külügyi és integrá­ciós csoport vezetője elmondta: több ha­tár menti települést kívánnak megvizs­gálni Magyarország külkapcsolatai, vala­mint a leendő integráció szempontjából. Véleménye szerint Mosonmagyaróvár pozitív példa lehet más határ menti te­lepülések számára. Szerencsés infra­struktúrájával élni tudott, s kihasználta a szomszédos országok közelségéből adó­dó lehetőségeket. Ennek ellenére a me­gyében is vannak tennivalók: ilyen pél­dául a lakosság uniós csatlakozásra való felkészítése. Tabajdi Csaba a nickelsdor­fi irodát fontosnak tartja az ismeret- és tapasztalatszerzés szempontjából. Úgy gondolja, mindhárom fél (magyar-szlo­­vák-osztrák) számára értékes ez az együttm­űködés. Hárs Gábor, a külügyi bizottság alel­­nöke szerint nemcsak az a fontos, hogy a két országban élő magyarság irányába megfelelő kapcsolatokat ápoljunk és ér­dekeiket képviseljük, hanem hogy a szomszéd országok kormányaival, politi­kai és társadalmi szervezeteivel, lakossá­gával szoros együttműködés épüljön ki. Tabajdi Csaba a hegyeshalmi határ­átkelő fejlesztésével kapcsolatban a Kisalföldnek elmondta: a schengeni rendszer nem fog az EU-csatlakozással egy időpontban érvénybe lépni. Ez egy külön rendszer, s nekünk 2006-2007 körül lesz esélyünk teljesíteni határain­kon az ott előírt követelményeket. A politikus szerint nem pénzkidobásról van szó, ésszerű határok között fejlesz­teni kell az átkelőt. Cs. A. Tabajdi Csaba www.kisalfold.hu Aktuális 3 Püspöki vélemény Tavaly több mint ötmillió forinttal támogatták a hívek adójuk 1 százalékából a katolikus püspökség által létrehozott Egyházi Iskolák és Templomok Fenntartásáért Alapítványt - hangzott el a Győri Egyházmegyei Hivatalban tartott sajtótájékoztatón. Először a közel-keleti és iraki kérdésben megfogalmazott egy­házi állásfoglalást, az amerikai és az olasz katolikus püspöki kar vé­leményét, illetve a bagdadi pátri­árka aggodalmait ismertette Pápai Lajos megyés püspök sajtótájé­koztatóján, majd beszámolt arról is, hogy a Magyar Katolikus Egy­ház mire fordítja az 1 százalékból befolyt bevételeket. A győri egy­házmegyében ebből tartják fenn - többek között - a papnevelő inté­zetet, a papi otthont, ebből támo­gatják például a templomok, plé­bániák építési, felújítási költségeit. Pápai Lajos megemlítette, hogy az 1 százalék elosztása a hatályos tör­vény szerint a népszámlálás ará­nyai alapján történik. A szocialista kormány változtatást javasol, hogy a felajánlók 1 százalékos adója szerint osszák szét a kiegé­szítést. Ezt a katolikus egyház - mivel kevesebb - igazságtalannak tartja és felszólalni kíván ellene. A közelgő önkormányzati választá­sokról szólva a megyés püspök is­mertette azt a rövid felhívást, amelyet október 13-án olvasnak fel a templomokban. Az Egyházi Iskolák és Templo­mok Fenntartásáért Alapítvány nevében Winkler Zsolt püspöki tit­kár köszönte meg azt az 5 millió 200 ezer forintos támogatást, ame­lyet a hívek adójuk 1 százalékával fizettek be. Hasonlóképpen hálá­val szólt a Szent Erzsébet Alapít­ványhoz érkezett összegről is. Megemlítette, hogy a jövőben - az Egyházmegyei Karitásszal együtt­működve — fontos feladatnak te­kintik a rászorulók segítését. A sajtótájékoztatón az alapításá­nak tízéves jubileumát ünneplő kapuvári Páli Szent Vince Katoli­kus Általános Iskola igazgatója a jubileumi programjaikról, a kato­likus oktatási intézményeket fel­ügyelő egyházi hatóság vezetője a győri egyházmegyében működő óvodák örömeiről és gondjairól, a győri Prohászka-iskola igazgatója sajátos fotó- és képzőművészeti tárlataikról számolt be. Végül be­mutatták az egyházmegye új kiad­ványait: a 2003-as Hitvallás kalen­dáriumot és a győri egyházmegye műemléki templomait „szemléző” reprezentatív falinaptárt. G. Cs.

Next