Kisalföld, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-01 / 50. szám
Kedd, 2005. március 1. Atyák a listán A nyolcvannégy éves dr. Szennay József András 1973 és 1991 között, tizennyolc éven át volt a pannonhalmi bencés rend főapátja. András atya azt mondja, nem hallott arról, hogy az ügynöklistára felkerült volna a neve, így ehhez nem is tud hozzászólni. Hozzátette: a mostani ügynöklistát egy nevét nem vállaló tette közzé, ő pedig névtelen levelekkel sosem foglalkozott. Dr. Takács Nándor nyugalmazott püspök 1973-tól ’78-ig segédlelkész volt a mosonmagyaróvári plébániahivatalban, jelenleg a székesfehérvári papi otthonban él. Tegnap őt is kerestük, de azt üzente, nem kíván ebben a kérdésben a nyilvánosság elé állni. „Hírérték” „Ez a lista nem nyílt támadás a katolikus egyház ellen, de kétségtelen tény, hogy a legmeglepőbbek a püspökök, egyházi vezetők nevei. A társadalom bizalma a politikai elitben olyannyira megrendült, hogy ez az újabb »akció« sokat már nem oszt, nem szoroz az ő esetükben. Az egyháznál azonban még más a helyzet, a hívő emberben bizalmatlanságot kelthet a lista, illetve az azon szereplő nevek” - mondta a Kisalföld által megkérdezett szociológus. Bugovics Zoltán, a győri Széchenyi István Egyetem adjunktusa hozzátette, a polibalkáni szinten kezelték az érintettek az ügynökkérdést, de fogalmazhatnék úgy is, elszúrták, de nagyon. Az is tény azonban, a megoldáshoz, az egyház együttműködése is szükséges.” Zsarolásra kellett? Mint várható volt, a politika sem hagyta szó nélkül a vasárnap nyilvánosságra hozott újabb listát. Göncz Árpád volt köztársasági elnöknek ugyan „nem volt hozzáfűzni valója a listákhoz”, ám a többieknek nagyon is. Demszky Gábor szerint-aki 1990-ben nemzetbiztonsági bizottság elnöke volt - a lista tizenöt évvel ezelőtt zsaroláshoz kellett. „Ez a lista ugyanis szelektív, nem teljes és egyetlen célja volt, hogy egy fontos döntéshozót egy fontos döntésében befolyásoljon, Antall Józsefet” - mondta. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a parlamentben gyalázatosnak és szégyenletesnek nevezte a politikai vádakat és azt, hogy emberek sorsával játszanak. ,A korábbi kormányok nem teljesítették azt a felelősségüket, hogy korrekten, átláthatóan, jogszerűen tárják fel a múltat, mert ha ezt megtették volna, ma nem itt tartanánk” — jelentette ki a kormányfő. Ezt követően arra kérte a parlamenti pártok képviselőit, támogassák az átvilágítási törvényjavaslatot. „Az új törvénnyel, az új törvényben biztos” A Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálatot kezdett az újabb ügynöklista hi telességének megállapítására - jelentette be tegnap a kormányszóvivő. Mikának végre abba kellene hagynia ezt a fajta játszadozást, a kiszivárogtatott ügynöklisták ugyanis legfeljebb pletykaszinten kezelik a rendszerváltás egyik legfontosabb kérdését, s nem a valós súlyánál. Merthogy az úgynevezett hatos kartonba - ahonnan a listán szereplők adatai nagy valószínűséggel származnak — azok neve is bekerült, akiket csak be akartak szervezni, de soha nem jelentettek. De visszatérve a politikai elitre: hiába van most ismét hajlandóság az ügynökkérdés rendezésére, ettől még tény, hogy egészen mostanáig nem sikerült dűlőre jutniuk a pártoknak,ez pedig az ő felelősségük. „Ez a mostani ügynöklista azt üzeni, nincs tovább, most már valóban tenni kell valamit. Ez idáig tett nyilvánossággal tegyünk egyszer s mindenkorra pontot erre az ügyre.”,_ . . _____ . _ Az első büntetőeljárás A katolikus egyház lapzártánkig nem reagált az ügynöklistára, bár a tegnap összehívott püspöki konferencián ez a kérdés nyilván terítékre került. Büntetőeljárás megindítását kérte azonban tegnap Kiss-Rigó László címzetes katolikus püspök amiatt, mert neve megjelent az ügynöklistán. Kijelentette, hogy soha semmilyen ügynöki tevékenységet nem folytatott, erre soha nem is kérte senki. Közölte: az elkövető személyének felfedése után rágalmazásért pert indít. (Továbbiak a 4. oldalon.) S. Á. - F. J. Nyereségvágyból gyilkolt a hajléktalan Folytatás az 1. oldalról. A nő elismerte, hogy a kérdéses napon Bandi néven ismert hajléktalantársával kétszer is megfordult korábbi főbérlője lakásán, ahonnét különböző tárgyakat loptak el. Azt azonban tagadta a nő, hogy bántalmazta volna L. Zoltánt. A rendőrség „Bandiban” O. András 26 éves hajléktalant azonosította. A férfit a Győri Rendőrkapitányság két szolgálaton kívüli rendőre ismerte fel s fogta el öt nappal a gyilkosság után. A gyanúsított sokáig tagadott, de miután előtárták a bizonyítékokat, elismerte tettét. Február 18-án délelőtt O. András társainak panaszkodott, hogy éhes, de nincs pénze. A velük lévő N. Erzsébettől ajánlotta, hogy volt főbérlőjétől szerezzenek pénzt, mert az ezekben a napokban kaphatta meg a nyugdíját, s ilyenkor sokat iszik és nagyokat alszik. A nő megvillantotta a nála maradt lakáskulcsot is. Délután egy órakor el is indultak L. Zoltánhoz, de a férfi akkor még nem aludt, így csak az óráját tudták elemelni. Este fél 8-kor visszatértek, akkor már nyugodtan kutathattak. Pénzt azonban sehol nem találtak, így kisebb értékeket, egy fényképezőgépet és élelmet vettek magukhoz. Közben azonban megébredt a főbérlő. O. András letakarta a férfi fejét a paplannal és ütlegelni kezdte. A keménykezű hajléktalant feldühítette, hogy nem találtak pénzt, csupán 500 forintot, ezért búcsúzóul berúgta a kisszoba ajtaját s az albérlőtől ellopta annak mobiltelefonját, s onnét is élelmiszert vittek el. A büntetett előéletű O. Andrást nyereségvágyból elkövetett emberülés bűntettének megalapozott gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezte a Győri Városi Bíróság. Cselekménye 10-től 15 évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. NI. Erzsébet ellen társtettesként elkövetett lopás vétségében indult eljárás. Tóth Gyula KISALFÖLD www.kisalfold.hu Aktuális 3 Szabó Gyula: Múltja miatt ne lehessen zsarolni egyházi vezetőt Kinek áll érdekében a hallgatás? Folytatás az 1. oldalról. - Egy-egy érintett pap története sokkal árnyaltabb annál mint abból a tényből következtetéseket levonni, hogy beszervezték őket— folytattuk a beszélgetést Szabó Gyulával. - Ez így van. Példaként Pataky Kornél győri püspököt említeném. Róla Adriányi Gábor egyháztörténész is írt a témában tavaly nyáron megjelent könyvében. A püspök valóban dokumentáltan beépített volt, ugyanakkor az iratokban észrevettük, a nyolcvanas évek második felében próbálta „szabotálni”, hogy állami nyomásra papokat függesszenek fel szolgálatukból. Az egyházi emberek közül rengetegen kerültek börtönbe, sokukat méltatlanul vidékre száműzték, elfelejtve élték le életüket, de mindvégig hűségesen a jézusi eszmékhez — vélekedett érdeklődésünkre a mezőörsi plébános. - Szerencsétlen mozzanata a jelenkori magyar történelemnek, hogy tizenöt évvel a rendszerváltozás után kerülnek elő a mostanihoz hasonló ügynöklisták. Volt olyan ügynökügyben érintett egyházi személy, aki elvárhatóan bűnbánatot gyakorolt? - Én pillanatnyilag nem tudok ilyenről. Talán ismét Pataky püspök úr példáját hozhatom fel, aki annak idején lemondott püspöki tisztjéről. Ez egyfajta gesztus volt, amivel egyedül maradt a magyar püspöki karban. Az is nagyon furcsa Magyarországon, hogy azokat, akik ezt a besúgórendszert a Rákosivagy a Kádár-korszakban fenntartották, nem nevezik meg. Pedig elsősorban őket kellene nyilvánosságra hozni. Nagyon furcsa az a mentalitás, hogy a „közkatonákat” felelősségre vonják, a rendszert irányítók pedig minden következmény nélkül meghúzódnak a hallgatás, a „jótékony” ismeretlenség fala mögött. A legkevesebb az lenne, hogy bűnbánatot gyakorolnak és kivonulnak a közéletből. - Kutatásaik alapján hogy látja, érhetik-e még meglepetések az egyházi közvéleményt? - Az Állami Egyházügyi Hivatal szinte teljes adattárát áttanulmányoztuk. Ez körülbelül harmincezer oldalnyi, rendszerezett anyagot jelent, amit kigyűjtöttünk. Ennek alapján egy nagyjából pontos képet tudunk alkotni arról, hogy Miklós Imréék (az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője. A szerk.) hogyan nyomorították meg az egyházakat. Ezt dokumentálni tudjuk, mint ahogy azt is, hogy a békepapság és a hierarchia köréből ki milyen szinten működött együtt a rendszerrel. Egyébként létezett egy szerződés a belügyminisztérium három per hármas csoportfőnöksége és az Állami Egyházügyi Hivatal között. Ennek lényege a kölcsönös adatszolgáltatás volt. Hogy várhatók-e még meglepetések? Igen, hiszen az adatok egy részét ismerjük csak, és azokat nem kívánjuk idejekorán nyilvánosságra hozni. Arra törekszünk, hogy történetileg pontos képet tudjunk magáról a rendszerről bemutatni. Persze vannak számunkra érthetetlen dolgok. Például az, hogy miért titkosak hetven évig a Mindszenty-per aktái? Miért nem nyilvánosak még teljességgel a magyar állam és a Vatikán közti tárgyalások dokumentumai? A kisközösségi mozgalmakkal kapcsolatos iratokhoz miért nem lehet még mindig hozzáférni? Egyszerűen érthetetlen, hogy ezek „rejtegetése” kinek áll érdekében. Az egyháznak feddhetetlennek kell lenni, a tiszta jövőt a tanúságtevőkre kell felépíteni, és akik pedig érintettek voltak, azoknak szívből meg kell bocsátanunk. Nagyot téved, aki azt gondolja, hogy bármiféle boszorkányüldözés kezdődött, de azt nem engedhetjük meg - ezért kellene őszinte bűnbánat -, hogy az egyházban múltja miatt bármelyik vezető is zsarolható legyen. Gulch Csaba Korábbi cikkeink a témáról (Az egyház alulnézetből — 2000. június 7.; Csak tiszta pappal - 2000. november 23.; A plébánost átvilágították — 2001. december 5.; A besúgás dokumentumai — 2002. november 8.; Tíz kötet a besúgás koráról - 2003. december 17.) ÍRJA MEG VELEMÉNYÉT! 0 PIX Gy°r szerkesztoseg@teafdld.hu Egynapi fa: Van, akinek csak húsz kiló akácra futja Nem volt elég a hideg Az enyhe télkezdet és a minap beköszöntött farkasordító hideg egyaránt keresztülhúzta mind a tüzelővel fűtő lakosság, mind a Tüzép-vezetők számítását. A nagyobb telepek átlagosan tízmillió forinttal kisebb havi forgalmat könyvelhetnek el, mint tavaly decemberben vagy januárban. A tüzelővásárlásnak rendesen két hulláma van egy évben: az első a felkészülés ideje augusztusban és szeptemberben, a másik pedig a téli újravásárlásé decemberben és januárban. Az utóbbi ebben a szezonban egyszerűen kimaradt, s ez körülbelül tízmillió forinttal kisebb havi forgalmat jelent egy nagyobb telep számára. Krajcsik Gábor, az egyik győri cég vezetője magánemberként várja ugyan a tavaszt, de gazdasági szempontból többet remélt a hideg évszaktól. Sovány vigasz számára, hogy februárban beköszöntöttek a kemény mínuszok, az emberek már csak hetekre, de inkább napokra tartalékolnak. Utánfutós kis kocsik érkeznek óránként, de akad, aki a Trabantja csomagtartóját tölti meg tűzifával. Négy-öt napra elegendő a rakomány, és ha hihetünk a meteorológiának, a jövő héten újra begurul a kétütemű „kistehergépkocsi”. A legtöbben hetente jönnek. Az időjárás függvényében egyik napról a másikra harmadával növekszik vagy csökken a forgalom. Meg persze számít a fizetés- és a nyugdíjnap is - magyarázza a Tüzép-vezető. - Nagyon sok a szegény. Higgyék el, én régen vagyok a szakmában: hajdani középosztálybeliek jönnek most egy-egy szatyor fáén. Van egy biciklis vásárlónk is, egyszer-egyszer jön és hazavisz húsz kiló fát. Egy estére elegendő, de ő beosztja kettőre. Harmadnap már fagyoskodik - érzékelteti a társadalmi különbségeket Krajcsik Gábor. Szerencsére nem csak szegényekből és a legszegényebbekből áll a vásárlókör: egy átlagos család harminc mázsa tüzelőt vesz egyszerre, így a fogyasztása normálisan évi százezer forint körül mozog. A legtöbben nem egy fűtési módot használnak - főleg az elmúlt évek gázprogramjának köszönhetően, s a modern fűtés mellett üzemeltetik a kandallót, a cserépkályhát, a szeneskályhát is. A legkeresettebb fa az akác, ennek fűrészelt és kuglizott mázsája 1550 forint, míg a cseré 1250. A diószén 1780, vagyis csaknem száz forinttal olcsóbb, mint tavaly. Krajcsik Gábor óva inti a vásárlókat a csalóktól, szerinte számítani kell arra, hogy a mai, időjárás hozta szükséghelyzettel visszaélnek a „tűzifakalózok”. Azokat hívják így, akik a Tüzépen vett fát olcsón értékesítik és tíz, sokszor húsz mázsával is becsapják a vevőt. Krajcsik Gábor azt tanácsolja a többi telep vezetőjének, hogy kövessék az ő példáját és azokat, akikről nyilvánvaló, hogy nem fuvarozók, mégis nagy mennyiségű tüzelőt vesznek, egyszerűen ne szolgálják ki. Utólag ugyanis már senki nem tud igazságot tenni, ha az egész télre vett tüzelő elfogy január elején. L. B. „Nagyon sok a szegény. Higgyék el, én régen vagyok a szakmában, hajdani középosztálybeliek jönnek most egy-egy szatyorfáért.” KRAFCSIK GÁBOR TELEPVEZETŐ Ma a diószén mázsájának ára 1780 forint, vagyis csaknem száz forinttal olcsóbb, mint tavaly. FOTÓ: H. B. E. Röviden Félpályás lezárások Tegnap döntöttek a megyénkbeli gazdák: március 3-án, csütörtökön délelőtt 9 órától délután 4 óráig félpályás útlezárást szerveznek több határátkelőhelynél, így Hegyeshalomnál, Rajkánál, Vámosszabadinál, Fertődnél és Kópházánál — közölte Oláh Ferenc, a Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megyei alelnöke. járható utak Tegnap reggel még hat járhatatlan út, útszakasz volt a régióban. Kora délutánra azonban a megyei közútkezelő kht. gépei valamennyi szél emelte hótorlaszt eltávolították. A megye mellékútjainak még számottevő részén volt tegnap jeges szakasz. Délután átlagosan 30 kilométeres szél fújt a Kisalföldön, ám előfordultak erősebb széllökések is. Ezek már nem emeltek újabb akadályokat az utakon. Legjobb rövidfilm Andrea Arnold angol filmrendező (képünkön) Wasp (Darázs) című kisjátékfilmje tegnap hajnalban elnyerte a legjobb rövidfilmnek járó Oscar-díjat. A film a 2004-es Mediawave Fesztiválon is hasonló díjazásban részesült (Legjobb rövidfilm). A film része a „15 év legjobb Mediawave-filmjei” válogatásnak, ezért ismét megtekinthető lesz az április végi fesztiválon — tudta meg a Kisalföld Hartyándi Jenő fesztiváligazgatótól.