Kisalföld, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-25 / 20. szám

10 Kalendárium SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY Legendák a farkasról Az elmúlt héten egy képzelet szülte csodalényről írtam, amelynek létezését sokáig elhitték. Gyermekkorunk meséiben sok élő állatról is születtek csodás történetek, amit - lévén meséről szó - nem vettek igazán komolyan még talán a gyerekek sem. Az már nagyobb hiba, hogy nem a gyerekeknek szánt mesékben, hanem szakmai munkákban is megjelent nagyon sok koholmány, ami azután századokon keresztül tartotta magát. MITOLÓGIA ALEXAY ZOLTÁN Egyik gyakori mesebeli alak a „falánk fekete farkas”, ő álta­lában a gonosz, kegyetlen sze­replő, amely azonban a törté­net végén mindig pórul jár, a mesékben hagyományos igaz­ságszolgáltatás áldozataként. Ez rendjén is volna, de komoly tudományos (vagy annak szánt) leírásokban is rengeteg rémtörténet olvasható a far­kasról. Az egyik legnagyobb ostobaság Raff György 1846-ban megjelent „Termé­szethistória gyerekek számá­ra” című könyvében található: „Mivel hús utáni vágya telhe­tetlen, embereket, állatokat megöldös, s még a holt­teste­ket is kikaparja, ha egyebet nem kap...” Ezzel szemben a farkast jól ismerők sehol sem írnak arról, hogy a tetemeket kiásnák, s embert is csak na­gyon ritkán támadtak meg, ál­talában, ha megszorították őket és védekeztek vagy a fiai­kat védték. Miskolczi Gáspár koráb­ban már említett „Egy jeles Vad Kert munkája” is bő­velkedik tévhitekben. Nem is tudom elképzelni, hon­nan vette a következőket a zsákmányolni induló farkas­ról: „Annak felette gyomrát földdel szokta megtölteni, hogy azzal is nehezebb legyen és könnyen a barmok magok­ról le ne rázhassák, hanem in­kább ő nyomja le azokat.” Az sem utolsó történet, hogy „mi­kor prébálni megyen, olyankor fekete Gyapár nevű fűvel foga­it meg szokta élesíteni”. Ugyancsak botorság, amikor azt állítja: „A farkasbőr ha egy­­yé tétetik a juhbőrrel, kevés idő alatt a juhbőrt meg szokta emészteni”, ez is bizonyítja a szerző szerint, hogy a farkasok és a juhok között a „természeti ellenkezés holtak után is melly igen megmarad”. Számomra ta­lány, mi indította az embereket, hogy ilyen bizarr, lehetetlen dolgo­kat állítsanak egy jól megismerhe­tő, egykor gyako­rinak mondott ragadozóról. Talány az is, miért adtak ezeknek a ko­holmányok­nak hitelt még a szakmai mun­kákban is. Igaz, könnyebb a leírt valótlanságokat el­hinni, mint utána­nézni, valóban tény­leg úgy van-e, ahogy ál­lítják. A félelmetes farkas legendája sok-sok képzőművészeti alkotást szült. Sőt, napjaink farkasemberei, akik filmekben is hódítanak, innen veszik „erejüket”. Véleményközelben megy bálba az idén? AVPm­TSSSSSSSST Írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-244- es telefonszámra! A hét kérdése: Szereti a havas teleket? 55% nem 45% igen Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? /\s pannon ff Dr. Alexay Zoltán, a rovat szakértője várja kérdéseiket: zoldrovat @lapcom.hu ff Nagykutasi Vik­tor kertész to­vábbra is várja kérdéseiket: kertész @lapcom.hu zöldrovat ff Sokan gondol­ják, hogy a kutyának mindegy, mit eszik. De a kutya nem macska. Bár az az igazság, a macskának sem mindegy, mit eszik! A jól gondozott, tisztán tartott növény szépen fejlődik, s jobban ellenáll a betegségeknek és a kártevőknek. 2010. JANUÁR 25., HÉTFŐ NEMCSAK A TALAJ, DE A LEVEGŐ NEDVESSÉGTARTALMA IS SZÁMÍT Szobanövényeink gondozása A növények részére a talajnedvességen kívül fontos a levegő nevessége is. Száraz, páraszegény levegőben a növények erősebben párologtatnak. Az emiatt elveszett vízmennyiséget a talaj nedvességéből kell pótolniuk. NÖVÉNYÁPOLÁS NAGYKUTASI VIKTOR A páraszegény levegő káros következ­ményei legtöbbször télen a zárt, fűtött szobákban jelentkeznek. Ellensúlyo­zásra helyezzünk párologtató edénye­ket a fűtőtestekre vagy a növények kö­zelébe. Ha permetezve párásítunk, ak­kor is csak állott vizet használjunk! Zárt virágablakoknál a nyári hőség idején is feltétlenül párásítani kell. A növények hőmérsékletigénye ugyancsak természetes előfordulási helyük függvénye. Ez az igény mester­séges körülmények között rendszerint többé-kevésbé módosul, de bizonyos határokon belül állandó marad. Általá­ban a legtöbb szobában tartott növény inkább elviseli a mérsékeltebb, 16-21 °C-os hőmérsékletet óvatos öntözés mellett, mint a 22-25 °C-ot párasze­gény körülmények között. Télen az alacsonyabb hőmérséklet és a mér­sékeltebb öntözés azért is helye­sebb, mert a legtöbb növénynek akkor van a pihenési időszaka. A túlságosan magas hőmérsékletet több permete­zéssel és szellőztetéssel ellensúlyoz­Tisztelt Nagykutasi úr! Tudomásom szerint a diófát nem szokás permetezni. Az utóbbi években egyre férgesebb a termés. Kérem tanácsát, hogyan lehet megóvni a diót a kártevőktől. Tisztelettel: Bánki Péter. Tisztelt Bánki Úr! Igen, sajnos az utóbbi években nincs olyan gyümölcsünk, amit ne kellene permetezni. A diónál is az alap az őszi és tavaszi lemosó permetezés (bordói lénken, Agrolplusz). Érdemes még a dia­gnomóniás betegsége (a levélen és a termésen foltok jelennek meg) ellen réztartalmú szerekkel védekeznünk. Érdemes még a papírhéjúság ellen is védekezni, a túlöntözéstől, a pangóvíztől, a túlzott nitrogéntől alakulhat ki. Az almamoly is károsíthatja (ettől lesz kukacos), védekezni ellene augusztusban lehet (Dimilin, Karate szerekkel). Főleg olyan helyen jellemző, ahol elhanyagolt gyümölcsös van a környéken. Hernyófogó öv is gyéríti és az őszi lemosó permetezés is akadályozza a kártevők következő évi felszaporodását. Nagykutasi Viktor hatjuk. A szellőztetéssel azonban csín­ján kell bánjunk, a huzatot egyetlen növény sem szereti, még nyáron sem. Télen pedig már egyetlen gyors lehűlés a növény pusztulását okozhatja. Nyár kivételével soha ne nyissunk közvetle­nül ablakot a növényeinkre. Egyéb­ ,­­­ként itt is tartsuk szem­nt Ismerjük meg növényeink környezete előtt a szabályt, hogy igényeit, hogy meghálálhassák helyiségünk hőmér­gondoskodásunkat. Óvatos kísérletekkel »kérdezgessük« őket, hogy válaszaik alapján úgy bánhassunk velük, ahogy kérik s kérésük teljesítését szépségükkel köszönik meg­­sékleti adottságainak megfelelően vá­logassuk össze díszítő növényeinket. A virágzó növényeket mindig alacso­nyabb hőmérsékleten tartsuk, mert így lényegesen hosszabb ideig tart a virág­zás, mint melegben. Ügyeljünk növé­nyeink tisztaságára. A jól gondozott, tisztán tartott növény szépen fejlődik, s jobban ellenáll a betegségnek, kárte­vőknek. A tiszta környezetben a kárte­vők kevésbé találják meg életfeltételei­ket. Növényeinket időnként tisztítsuk meg a portól s a permetezővízzel rá­került lerakódástól. Tiszta, langyos vízbe mártott puha ronggyal vagy szivaccsal mossuk le őket. Időnként, legalább a növények átültetése ide­jén a virágcserepeket is súroljuk meg kívül és belül egyaránt. Ha a nö­vényekkel valamilyen középületet díszítünk, ügyeljünk arra, hogy a közönség ne szórjon semmiféle hulladékot a növények földjére. A kölyökkutya etetése Egy kölyökkutya rengeteg odafigyelést igényel az etetés terén is. A kiskutyák gyorsan nőnek és magas energia-, valamint fehérjetartalmú étrendre van szükségük. Kölyökkutyánk, amikor elhozzuk az anyja és a testvérei mellől, optimális esetben már betöltötte a 12 hetes életkort. Ebben az időpontban az anyatej mellett már szilárd táplálé­kot is eszik. Erről mindenképpen in­formálódjunk a kutya tenyésztőjétől, illetve az eddig fogyasztott tápból is vegyünk vagy kérjünk valamennyit. Amennyiben nem ugyanazzal a táp­pal szeretnénk a továbbiakban etet­ni, amit eddig kapott, nagyon fontos szerepe van az új tápra való átszok­tatásnak. Ilyenkor a régi táphoz egy kis adag új tápot keverjünk, a követ­kező napon az új táp arányát növel­jük a régiéhez képest. Ezt a folyama­tot követve körülbelül egy hét alatt térhetünk rá teljes mértékben az új eledelre. Javasolt minden fajtájú kutya ese­tében legalább egyéves korig a „Ju­nior” táppal való etetés. A megfelelő táp nem tartalmaz mesterséges ízfo­­kozót, tartósítószert és színezéket. A kölyöktápok összetételében maga­sabb arányban szerepel a fehérje, mely támogatja az egészséges növe­kedést és az erős izomzat kialakulá­sát. Ezen túl tartalmaz ásványi anya­gokat, közöttük megnövelt mennyi­ségű kalciumot, mely biztosítja a nö­vekedés és fejlődés optimális egyen­súlyát, erősíti a fogak és csontok ki­alakítását, természetes rostokat, me­lyek elősegítik a szilárd állagú bélsáv­at Féléves korig kíméljük meg kiskutyánkat a csontok minden formájától. ürítését, DHA omega-3 zsírsavat, mely megnövelt mennyiségben a re­tina optimális fejlődésének elősegí­tésével javítja a látást, támogatja az agy fejlődését, ezáltal a kölyökku­tyák könnyebben taníthatóak lesz­nek. A magas esszenci­ális zsírsavak szintje segít egészségesen tartani a bőrt és a szőrzetet. A kiskutyáknak az első időszak­ban napi ötszöri etetésre van szüksé­gük, ezt a számot körül­belül egy hónap után csökkentsük négyre, újabb egy hónap múlva háromra és féléves korá­tól egyéves koráig napi kétszeri étkezést biztosítsunk. Mind­ezek mellett a kutya előtt folyamato­san legyen friss ivóvíz - ez nem csak a kölyökkutyákra érvényes. Féléves korig kíméljük meg kis­kutyánkat a csontok minden formá­jától, ha szeretnénk a tápon kívül mással is kedveskedni, akkor az le­gyen csont nélküli hús. A szénhid­ráttal nagyon vigyázzunk, mert bár a kiskutyákra nem jellemző a kövér­ség, mégis megalapozhatja a későb­bi elhízásukat és az egészségükre is rossz hatással lehet. Főleg a kenyér, pékáruk etetése nem ajánlott sem­milyen formában! A szakáruházak rengetegféle tápot árulnak minden fajtának, méretnek, komák, hasznosítás­nak és egészségi állapotnak megfe­lelően. Ugyanitt örömmel segítenek a tájékozatlanoknak a legmegfe­lelőbb táp kiválasztásá­ban. Ezeken túl állator­vosoktól, tenyésztők­től, esetleg interne­tes fórumokról sze­rezhetünk be tippe­ket a minden szem­pontból megfelelő, mi­nőségi kutyatápokról.

Next