Kisalföld, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-25 / 20. szám
10 Kalendárium SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY Legendák a farkasról Az elmúlt héten egy képzelet szülte csodalényről írtam, amelynek létezését sokáig elhitték. Gyermekkorunk meséiben sok élő állatról is születtek csodás történetek, amit - lévén meséről szó - nem vettek igazán komolyan még talán a gyerekek sem. Az már nagyobb hiba, hogy nem a gyerekeknek szánt mesékben, hanem szakmai munkákban is megjelent nagyon sok koholmány, ami azután századokon keresztül tartotta magát. MITOLÓGIA ALEXAY ZOLTÁN Egyik gyakori mesebeli alak a „falánk fekete farkas”, ő általában a gonosz, kegyetlen szereplő, amely azonban a történet végén mindig pórul jár, a mesékben hagyományos igazságszolgáltatás áldozataként. Ez rendjén is volna, de komoly tudományos (vagy annak szánt) leírásokban is rengeteg rémtörténet olvasható a farkasról. Az egyik legnagyobb ostobaság Raff György 1846-ban megjelent „Természethistória gyerekek számára” című könyvében található: „Mivel hús utáni vágya telhetetlen, embereket, állatokat megöldös, s még a holttesteket is kikaparja, ha egyebet nem kap...” Ezzel szemben a farkast jól ismerők sehol sem írnak arról, hogy a tetemeket kiásnák, s embert is csak nagyon ritkán támadtak meg, általában, ha megszorították őket és védekeztek vagy a fiaikat védték. Miskolczi Gáspár korábban már említett „Egy jeles Vad Kert munkája” is bővelkedik tévhitekben. Nem is tudom elképzelni, honnan vette a következőket a zsákmányolni induló farkasról: „Annak felette gyomrát földdel szokta megtölteni, hogy azzal is nehezebb legyen és könnyen a barmok magokról le ne rázhassák, hanem inkább ő nyomja le azokat.” Az sem utolsó történet, hogy „mikor prébálni megyen, olyankor fekete Gyapár nevű fűvel fogait meg szokta élesíteni”. Ugyancsak botorság, amikor azt állítja: „A farkasbőr ha egyyé tétetik a juhbőrrel, kevés idő alatt a juhbőrt meg szokta emészteni”, ez is bizonyítja a szerző szerint, hogy a farkasok és a juhok között a „természeti ellenkezés holtak után is melly igen megmarad”. Számomra talány, mi indította az embereket, hogy ilyen bizarr, lehetetlen dolgokat állítsanak egy jól megismerhető, egykor gyakorinak mondott ragadozóról. Talány az is, miért adtak ezeknek a koholmányoknak hitelt még a szakmai munkákban is. Igaz, könnyebb a leírt valótlanságokat elhinni, mint utánanézni, valóban tényleg úgy van-e, ahogy állítják. A félelmetes farkas legendája sok-sok képzőművészeti alkotást szült. Sőt, napjaink farkasemberei, akik filmekben is hódítanak, innen veszik „erejüket”. Véleményközelben megy bálba az idén? AVPmTSSSSSSSST Írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-244- es telefonszámra! A hét kérdése: Szereti a havas teleket? 55% nem 45% igen Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? /\s pannon ff Dr. Alexay Zoltán, a rovat szakértője várja kérdéseiket: zoldrovat @lapcom.hu ff Nagykutasi Viktor kertész továbbra is várja kérdéseiket: kertész @lapcom.hu zöldrovat ff Sokan gondolják, hogy a kutyának mindegy, mit eszik. De a kutya nem macska. Bár az az igazság, a macskának sem mindegy, mit eszik! A jól gondozott, tisztán tartott növény szépen fejlődik, s jobban ellenáll a betegségeknek és a kártevőknek. 2010. JANUÁR 25., HÉTFŐ NEMCSAK A TALAJ, DE A LEVEGŐ NEDVESSÉGTARTALMA IS SZÁMÍT Szobanövényeink gondozása A növények részére a talajnedvességen kívül fontos a levegő nevessége is. Száraz, páraszegény levegőben a növények erősebben párologtatnak. Az emiatt elveszett vízmennyiséget a talaj nedvességéből kell pótolniuk. NÖVÉNYÁPOLÁS NAGYKUTASI VIKTOR A páraszegény levegő káros következményei legtöbbször télen a zárt, fűtött szobákban jelentkeznek. Ellensúlyozásra helyezzünk párologtató edényeket a fűtőtestekre vagy a növények közelébe. Ha permetezve párásítunk, akkor is csak állott vizet használjunk! Zárt virágablakoknál a nyári hőség idején is feltétlenül párásítani kell. A növények hőmérsékletigénye ugyancsak természetes előfordulási helyük függvénye. Ez az igény mesterséges körülmények között rendszerint többé-kevésbé módosul, de bizonyos határokon belül állandó marad. Általában a legtöbb szobában tartott növény inkább elviseli a mérsékeltebb, 16-21 °C-os hőmérsékletet óvatos öntözés mellett, mint a 22-25 °C-ot páraszegény körülmények között. Télen az alacsonyabb hőmérséklet és a mérsékeltebb öntözés azért is helyesebb, mert a legtöbb növénynek akkor van a pihenési időszaka. A túlságosan magas hőmérsékletet több permetezéssel és szellőztetéssel ellensúlyozTisztelt Nagykutasi úr! Tudomásom szerint a diófát nem szokás permetezni. Az utóbbi években egyre férgesebb a termés. Kérem tanácsát, hogyan lehet megóvni a diót a kártevőktől. Tisztelettel: Bánki Péter. Tisztelt Bánki Úr! Igen, sajnos az utóbbi években nincs olyan gyümölcsünk, amit ne kellene permetezni. A diónál is az alap az őszi és tavaszi lemosó permetezés (bordói lénken, Agrolplusz). Érdemes még a diagnomóniás betegsége (a levélen és a termésen foltok jelennek meg) ellen réztartalmú szerekkel védekeznünk. Érdemes még a papírhéjúság ellen is védekezni, a túlöntözéstől, a pangóvíztől, a túlzott nitrogéntől alakulhat ki. Az almamoly is károsíthatja (ettől lesz kukacos), védekezni ellene augusztusban lehet (Dimilin, Karate szerekkel). Főleg olyan helyen jellemző, ahol elhanyagolt gyümölcsös van a környéken. Hernyófogó öv is gyéríti és az őszi lemosó permetezés is akadályozza a kártevők következő évi felszaporodását. Nagykutasi Viktor hatjuk. A szellőztetéssel azonban csínján kell bánjunk, a huzatot egyetlen növény sem szereti, még nyáron sem. Télen pedig már egyetlen gyors lehűlés a növény pusztulását okozhatja. Nyár kivételével soha ne nyissunk közvetlenül ablakot a növényeinkre. Egyéb ,ként itt is tartsuk szemnt Ismerjük meg növényeink környezete előtt a szabályt, hogy igényeit, hogy meghálálhassák helyiségünk hőmérgondoskodásunkat. Óvatos kísérletekkel »kérdezgessük« őket, hogy válaszaik alapján úgy bánhassunk velük, ahogy kérik s kérésük teljesítését szépségükkel köszönik megsékleti adottságainak megfelelően válogassuk össze díszítő növényeinket. A virágzó növényeket mindig alacsonyabb hőmérsékleten tartsuk, mert így lényegesen hosszabb ideig tart a virágzás, mint melegben. Ügyeljünk növényeink tisztaságára. A jól gondozott, tisztán tartott növény szépen fejlődik, s jobban ellenáll a betegségnek, kártevőknek. A tiszta környezetben a kártevők kevésbé találják meg életfeltételeiket. Növényeinket időnként tisztítsuk meg a portól s a permetezővízzel rákerült lerakódástól. Tiszta, langyos vízbe mártott puha ronggyal vagy szivaccsal mossuk le őket. Időnként, legalább a növények átültetése idején a virágcserepeket is súroljuk meg kívül és belül egyaránt. Ha a növényekkel valamilyen középületet díszítünk, ügyeljünk arra, hogy a közönség ne szórjon semmiféle hulladékot a növények földjére. A kölyökkutya etetése Egy kölyökkutya rengeteg odafigyelést igényel az etetés terén is. A kiskutyák gyorsan nőnek és magas energia-, valamint fehérjetartalmú étrendre van szükségük. Kölyökkutyánk, amikor elhozzuk az anyja és a testvérei mellől, optimális esetben már betöltötte a 12 hetes életkort. Ebben az időpontban az anyatej mellett már szilárd táplálékot is eszik. Erről mindenképpen informálódjunk a kutya tenyésztőjétől, illetve az eddig fogyasztott tápból is vegyünk vagy kérjünk valamennyit. Amennyiben nem ugyanazzal a táppal szeretnénk a továbbiakban etetni, amit eddig kapott, nagyon fontos szerepe van az új tápra való átszoktatásnak. Ilyenkor a régi táphoz egy kis adag új tápot keverjünk, a következő napon az új táp arányát növeljük a régiéhez képest. Ezt a folyamatot követve körülbelül egy hét alatt térhetünk rá teljes mértékben az új eledelre. Javasolt minden fajtájú kutya esetében legalább egyéves korig a „Junior” táppal való etetés. A megfelelő táp nem tartalmaz mesterséges ízfokozót, tartósítószert és színezéket. A kölyöktápok összetételében magasabb arányban szerepel a fehérje, mely támogatja az egészséges növekedést és az erős izomzat kialakulását. Ezen túl tartalmaz ásványi anyagokat, közöttük megnövelt mennyiségű kalciumot, mely biztosítja a növekedés és fejlődés optimális egyensúlyát, erősíti a fogak és csontok kialakítását, természetes rostokat, melyek elősegítik a szilárd állagú bélsávat Féléves korig kíméljük meg kiskutyánkat a csontok minden formájától. ürítését, DHA omega-3 zsírsavat, mely megnövelt mennyiségben a retina optimális fejlődésének elősegítésével javítja a látást, támogatja az agy fejlődését, ezáltal a kölyökkutyák könnyebben taníthatóak lesznek. A magas esszenciális zsírsavak szintje segít egészségesen tartani a bőrt és a szőrzetet. A kiskutyáknak az első időszakban napi ötszöri etetésre van szükségük, ezt a számot körülbelül egy hónap után csökkentsük négyre, újabb egy hónap múlva háromra és féléves korától egyéves koráig napi kétszeri étkezést biztosítsunk. Mindezek mellett a kutya előtt folyamatosan legyen friss ivóvíz - ez nem csak a kölyökkutyákra érvényes. Féléves korig kíméljük meg kiskutyánkat a csontok minden formájától, ha szeretnénk a tápon kívül mással is kedveskedni, akkor az legyen csont nélküli hús. A szénhidráttal nagyon vigyázzunk, mert bár a kiskutyákra nem jellemző a kövérség, mégis megalapozhatja a későbbi elhízásukat és az egészségükre is rossz hatással lehet. Főleg a kenyér, pékáruk etetése nem ajánlott semmilyen formában! A szakáruházak rengetegféle tápot árulnak minden fajtának, méretnek, komák, hasznosításnak és egészségi állapotnak megfelelően. Ugyanitt örömmel segítenek a tájékozatlanoknak a legmegfelelőbb táp kiválasztásában. Ezeken túl állatorvosoktól, tenyésztőktől, esetleg internetes fórumokról szerezhetünk be tippeket a minden szempontból megfelelő, minőségi kutyatápokról.