Kisalföld, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-03 / 101. szám
2010. MÁJUS 3., HÉTFŐ KISALFÖLD FÉLTIK AZ ÁLLÁSUKAT - NAPI SZÁZEZER FOGLALKOZTATOTT VAN OTTHON VAGY KÓRHÁZBAN Már kevesebb a táppénzes MAGYARORSZÁG FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Azzal párhuzamosan, hogy a kilencvenes években sokan csak végszükség esetén íratták ki magukat, a munkaadók leépítés esetén könnyebb szívvel váltak meg a betegeskedő alkalmazottaktól. Az egy biztosítottra jutó táppénzes napok száma a kétezres években is visszaesett, 12-ről 9-re. A szakember szerint ebben egyrészt az játszik szerepet, hogy rendkívül alacsony a foglalkoztatottság: kevesen dolgoznak, így a táppénzre jogosultak száma az 1990-es 4,5 millióról egymillióval apadt 2008-ra. Emellett sokan most is féltik munkahelyüket. Az alkalmazottak 2008-ban egy eset alkalmával átlagosan 26 napot töltöttek táppénzen, míg a vállalkozások tagjai - akik az összes foglalkoztatott nyolcadát teszik ki - ennél 60 százalékkal többet. Az utóbbi arány az ezredforduló táján ennél is magasabb, 90 százalék körüli volt. Nagy Anikó szerint mindez arra utal, hogy a vállalkozások tagjai csak hosszabb - és valószínűleg komolyabb - betegségek esetén, kényszerűségből vállalják, hogy kiessenek a munkából. Az országnak egyébként egyre kisebb erőfeszítést kell tennie, hogy kifizesse a táppénzeket és betegszabadságokat. Az összeg 2008-ban 152 milliárd forintot, a bruttó hazai össztermék (GDP) 0,6 százalékát tette ki. Az arány 1992-ben még 1,2 százalék volt. N Az egy biztosítottra jutó táppénzes napok száma a kétezres években is visszaesett, tizenkettőről kilencre. " | Forrás Központi Statisztikai Hivatal. ■ 1990 272 1 121 1260 1993 '200 ’ 19 " 482 1996 123 12 ‘ 730 1999 115 12 U 74 2002 122 13 L822 " •"2005 102 ’ 111 21594 | 2008 JO 9___ 3.123 SZÉCHENYI ISTVÁNRA, A FEJLESZTŐRE IS EMLÉKEZTEK A Cuha-vasút ünnepe A bakonyi, Cuha-völgyi vasútvonal megmaradását ünnepelték Zircen szombaton. A beszédeket követően a jelenlévők megkoszorúzták a Széchenyiemlékfát, majd a völgybe utaztak. ZIRC TÓTH GYULA A Cuha-völgyi vasútvonal harmadszori megmenekülését ünnepelték a zirci állomáson a vonal fennmaradásáért küzdők szombaton délelőtt. - Reméljük, hogy nemcsak jelene, de jövője is lesz ennek a vonalnak. A Cuha-völgyi szakasz ideiglenes műemlékvédelmet kapott, azt azonban el kell érni, hogy ez végleges legyen - mondta beszédében a város polgármestere, Ottó Péter. A megemlékezésen Navracsics Tibor, a Fidesz miniszterelnökhelyettes-jelöltje visszatekintett a Győr és Veszprém közötti vonal száztizennégy éves múltjára. Hangsúlyozta, 1896-ban is bíztak magukban és a jövőben az emberek. - A vasút több, mint vas, beton, vasúti kocsik és mozdonyok. Inkább olyasmi, ami a térség, a nemzet önazonosságához tartozik - mondta többek között. A számos hozzászólás után a jelenlévők megkoszorúzták a vasút megmaradása alkalmából, Széchenyi István emlékére ültetett emlékfát. Ezt követően vonatra szálltak, a Cuha-völgybe utaztak, és Vinye megállóhelyen is tartottak megemlékezést. Sokan vonattal érkeztek Győrből a vasútmegmentő ünnepségre. FOTÓ: H. B. E Marad a vasútvonal? A MÁV mindent megtett, hogy megőrizze a vasúti pálya és a műszaki berendezések állapotát azon a 29 szárnyvonalon, ahol tavaly óta szünetel a személyszállítás - mondta a társaság szóvivője tegnap Budapesten. Szerinte nincs technikai akadálya, hogy például a Győr-Veszprém vonalon ismét személyvonatok közlekedjenek. Ezek a szabályok. Annak, aki betegség miatt nem tudja munkahelyén feladatát ellátni, a kieső bér egy részének pótlására pénzbeli juttatás jár. Az első 15 munkanapon (egy évre számítva) betegszabadságra járó távolléti díjat fizet a dolgozó számára a munkaadó, ami távolléti díjának - tavaly augusztus 1. óta - maximum 70 százaléka. Az ezt követő keresőképtelenség esetén harmadában a munkaadó, kétharmadában a társadalombiztosítás által fizetett táppénz dukál. Kétévi folyamatos biztosítási idő esetén a napi kereset 60, ennél rövidebb biztosítási idő vagy kórházi ápolás esetén 50 százalékát kapja kézhez a biztosított, maximum egy évig. Az egyéni és társas vállalkozások tagjainak csak táppénz jár. Szemérem elleni erőszak történt az iskolában SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - A tizennégy éves elkövető ellen szemérem elleni erőszak bűntette miatt indult rendőrségi eljárás - mondta a Kisalföldnek Kocsis Tünde, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense. - A fiút a nevelő és a kirendelt védő jelenlétében már kihallgatták. Beismerte a tettét. Mind a három gyermek enyhe fokban pszichésen terhelt - tette hozzá a szóvivő. - Jelen pillanatban is folyik az eset körülményeinek tisztázása, és ezt követően tudunk bármi bizonyosat mondani - nyilatkozta Csizovszki Sándor, a Doborjáni-iskola igazgatója. A Doborjáni Ferenc Nevelési-oktatási Központba sajátos nevelési igényű (enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, mozgásfogyatékos, autista) és jelentős számban magatartás-zavaros diákok járnak. Az intézmény részegységei között óvoda, általános iskola, fejlesztőiskola, speciális szakiskola, különleges gyermekotthon, utógondozó otthon és egy hatvan férőhelyes kollégium található. A hét épületegyüttesből álló intézmény fenntartója a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés. A magatartászavarral küzdő gyermekek már korábban is okoztak galibát az intézményben. Legutoljára egy verekedés fajult rendőrségi üggyé, ezt követően a szenvedő felet szülei kérésére két napig a Magyar Gárda tagjai kísérték iskolába (Kisalföld, 2008. november 12., Gárdakísérettel az iskolába). Később a brennbergbányai körzeti megbízott tartott fokozott járőrözést a Doborjáni-iskola környékén. Ezt megelőzően, 2006-ban verekedés és „rendőri intézkedés” miatt került a figyelem középpontjába az iskola (Kisalföld, 2006. április 29., Doborjáni: Rendőri túlkapás?). A megyei közgyűlés akkori alelnöke megvédte az intézményt és úgy nyilatkozott: nehéz a magatartás-zavaros gyerekekkel dolgozni. Holttest a Mosoni-Dunában GYŐR. A vízparton sétálók találtak rá egy holttestre a Mosoni-Dunában a Vízivárosi Lakópark közelében szombaton délután. A halottat a víz félig partra vetette, kiemeléséhez a rendőrség a tűzoltók segítségét kérte. A megyei rendőr-főkapitányság szóvivője, Kocsis Tünde alezredes elmondta: a tetem egy negyvenöt év körüli, mintegy 180 centi magas férfié, aki legalább egy hónapja kerülhetett a vízbe. A helyszíni szemlén idegenkezűségre utaló jelet nem találtak. A halál okát orvos szakértői boncolás során állapítják meg. A titkos Győr LACZÓ BALÁZS ÚJSÁGÍRÓ 99 A Vaskakastól az egyházi kincstárig bejárható középkor is csak a beavatottaknak és néha az újságíróknak nyílik meg. Hálás társalgási témája Győrnek a Káptalandomb és a környéke alatt húzódó kazamatarendszer, mert ha valaki okosabb fajta bedobja ezt az estébe, többen is hozzászólnak olyasmiket, hogy „az öregek mesélik: oda le lehet menni és végig lehet sétálni a középkoron”. Ez azonban nem egy Tüskevár-legenda, amit Tutajosék expedíciójáig csak a szájhagyomány tart életben. Ez valóság, s csak egy baj van vele, hogy a kapu be van zárva. Persze az is igaz, ha boldog-boldogtalan lejuthatna a Győr alatti kazamatarendszerbe, akkor oda lenne a történet romantikája, és miről mesélhetnének az öregek? Körülbelül ennyi: ez az egy soványka érv, amit fel tudok hozni amellett, hogy a püspökség alatti pincerendszer egyetlen kulcsa továbbra is fiókban pihenjen, és hogy teológiát kelljen tanulnia annak, aki szívesen megismerné a város történelmének talán leglátványosabb, középkorból itt felejtett titokszobáit. Ez is egy érv: a dolog romantikája, hiszen az erre nyitott társaságokban a mai napig megélek abból, hogy kamaszként hallottam apámtól valamit a menekülőfolyosóról és már újságíró voltam, amikor a püspöki helynök - egy cikk illusztrációja kedvéért - lekísért oda. A Püspökvár legrégebbi részéről van szó, s érintetlennek hat a XIV. századi folyosó, amelyen keresztül ki lehetett jutni a várból a folyó felé, s szűk keresztmetszete miatt a török csak egyesével vehette fel a harcot a reá váró fegyveresekkel. Nem tudom, hányan hallottak erről, holott ez a folyosó már egészen biztosan itt volt, amikor a kedves olvasó született. Ahogy a Vaskakastól az egyházi kincstárig bejárható középkor is csak a beavatottaknak és néha az újságíróknak nyílik meg, arról nem beszélve, hogy arra még én is emlékszem, hogy Győr legfestőibb kertjébe, a Püspökvár udvarába a nyolcvanas években még be lehetett jutni. Rengeteg kiaknázatlan lehetősége van Győrnek ezen a környéken és azt, hogy kiaknázatlanok, nem lehet csak az anyagiakra fogni. Több okból sem, egyrészt az önkormányzat már évekkel ezelőtt jelezte támogatási szándékát, mivel a püspökségen kívül abban mindenki egyetért, hogy ezt a kazamatarendszert ideje lenne már megnyitni a lakók és turisták előtt. Másrészt, épphogy bevételi forrás lehetne, akárcsak az Apor-emlékmúzeum, ami mögül pedig az állandó propaganda hiányzik. Aki járt ezen a történelmi helyen, látta az eredeti golyónyomokat a falon, már a nyitás előtt is úgy gondolhatta, hogy ebből fontos zarándokhely lesz. Majd 2004 után a látogatók szólni sem tudtak az őszinte döbbenetről, s a legtöbbeknek a nagyszerű Terror Háza jut eszébe az interaktív múzeumról. Azóta hat év telt el és nem vettem észre, hogy Apor Vilmos mártírhalálának helyszíne országosan ismertté vált volna, holott ez megilletné. Jó lenne egyetérteni abban, hogy a város és az egyház történelmi gyökerei egy tőről fakadnak. S bár arról minden győri krónika beszámol, hogy a vár visszavétele után másfél évszázadon át nem költözhetett vissza a püspökség, azt már nemigen említik, hogy azóta, kétszázötven éve viszont jóformán senki más nem léphetett be ebbe a titkos városba. ÁLLÁSPONT KÖRKÉP 3 Bazard»