Állami tanítóképző intézet, Kiskunfélegyháza, 1937
Íf Pyílx*. - с. . ■*46- ^VCwv» 'tvcve^t [Hho.Mi .ц. Az iskola egy Kiskunfélegyházán а XVIII. században. А XVIII. század második felében új korszakot eredményező fejlődés következett be a magyar iskolaügy történetében. Előbb évszázadokon keresztül az egyházak irányították és végezték a nevelés, oktatás munkáját céljuknak megfelelően és belátásuk szerint, Mária Terézia uralkodása végén azonban a tanítás ügyét állami feladattá tették. Két fontos jegye van ettől kezdve az iskolapolitikának: az egyöntetű irányítás és a népnevelés, vagyis az iskolák munkájának kiszélesítése és a néptömegek bekapcsolása az iskola munkája révén az állami feladatok szolgálatába. 1777-től, a Ratio Educationis kiadásától kezdve az államhatalom az iskolaügy egész területén átveszi a vezetés szerepét, egységes irányelveket tűz ki és magasabb iskolafelügyeleti szerveivel azok megvalósítására törekedett. Ebben az igen fontos átmeneti korszakban tárul elénk Kiskunfélegyháza iskolaügye az alábbi tanulmányban. Maga Félegyháza község is még csak néhány évtizeddel az iskolareform előtt települt, de az egyház és a lakosság már az első évektől kezdve buzgólkodott iskola létesítésén és annak fejlesztésén. Jól látjuk így, milyen változás éri a régi hagyományokból kiinduló iskolaügyet az állami felügyelet korszakában, továbbá azt is, hogy az iskolareform egy adott községben milyen eredménnyel járt. Habár kiváló neveléstörténeti művek ismertetik a XIII. századi magyar iskolaügyet, a helyi viszonyok feltárásával még mindig fontos szolgálatot tehetünk, mert a falvak és városok régi oktatási és nevelési viszonyainak felkutatása általában még éppen olyan hiányos, mint a községtörténeti vizsgálódásoknak sok más ága. Ebben a gondolatban született meg ez a kis tanulmány. Elsősorban a helyi adottság kidomborítását tekintettem feladatomnak, de törekedtem arra is, hogy Félegyháza iskolaügyét beillesszem az országos viszonyok közé és a fejlődés menetébe, ezért és a hiányos adatok kiegészítésére hivatkozom helyenként a legfontosabb összefoglaló magyar neveléstörténeti munkákra. Forrásul Kiskunfélegyháza város levéltárának jegyzőkönyveit és az iskolaügyre vonatkozó okleveleit használtam fel, továbbá a nemzeti iskoláknak az ú plébánián őrzött és az 1779. évtől kezdődő jegyzőkönyvét. Az iskolák kialakulása és fejlődése. Az a mintegy 200 telepes család, amely Félegyháza pusztát s a környező lakatlan területeket 1743-ban megszállotta és boldogulásáért megkezdte az emberfeletti küzdelmet, első alkotásai között létesítette a jövő egyik legfontosabb alapjául az iskolát. A két évvel későbbi első népességi összeírásban már találkozunk az »Iskola Ház« említésével, mely ekkor már készen állott. Pontosan negyed századig ez az egyetlen iskola tanította a legfontosabb ismeretekre az írni-olvasni bizony még csak elvétve tudó apák gyermekeit. Tíz éven keresztül még külön tanítója sem volt az iskolának, /UA4,'i^ /V nJt ßt^e^ ;