Csonkamagyarország, 1921 (1. évfolyam, 1-134. szám)

1921-04-12 / 10. szám

Pártoktól független politikai újság Megjelenik Hetenként háromszor 1. évfolyam 10. szám 1921 április hó 12 ii i íiB iiiiHinniim ir T-’--.. Ura 2 korona Alkotmányos érzésű és törvénytisztelő ember csak fájdalommal szemlélheti a mostani kormányválságot. Nem azért, mintha a válságba jutott kormányt sajnálná. Hiszen az ilyen felemás kormány az országnak úgy sem lehet nagy hasznára. Mi csupán a kormányválság oka miatt kesergünk. Lássuk, miféle ok miatt bukott meg a kormány. Talán azért, mert IV. Károly volt király Budapesten járt ? Nem. Hát miért ? Egészen másért. Itt az ok. Az ország ügyeit egyforma politikai és büntetőjogi felelőség mellett intéző kormánynak egyes tagjai IV. Károly volt királynak kalandos vállalkozásával szemben nem olyan felfogást tanúsítottak, amely a mai alkotmányos rendünket mindenben fedné. Gratz Gusztáv külügyminiszter kiesett a magára eről­tetett szerepéből. A nagy és kis antanttal szemben — igen helyesen — egész diplomáciai apparátusával a békét szol­gálta. Némi sikerei is voltak ellenségeinknél. Meglátta IV. Károly volt királyt, sőt beszélt is vele. Rögtön meg­szédült. Mikor pedig a nemzetgyűlésen kérdőre vonták, majdnem zokogott. De nem azért, hogy IV. Károly volt király megjelenése az országot végromlásba dönthette volna. Nem. Hanem azért, mert fájdalmasan érintette, hogy ellenségeink egységes és fenyegető fellépése miatt IV. Károly volt királynak az országot haladéktalanul el kellett hagynia. Gróf Teleki Pál miniszterelnök diplomatikusabban vi­selkedett mint a külügyminiszter. Nem nyilvánította fájdal­mát. Ő sokkal ügyesebb volt. Mikor Szombathelyen vélet­lenül találkozott IV. Károly volt királlyal, levetkőzte magáról a miniszterelnöki állással járó felelősségteljes hivatalt s mint egyszerű szalonkavadász állott vele szemben. Amit nem tehetett meg gróf Teleki — a miniszterelnök, megtette gróf Teleki —, a szalonkavadász. Levelet köz­vetített. A volt királyunk irta hozzánk. Úgy találták, hogy külön adress nélkül mindannyian csak akkor kapjuk meg, ha a kézbesítést egy szalonkavadász végzi. A levelet csakugyan mindannyian megkaptuk. A szalonkavadász jól kézbesített. A kormány megbukására mindez nem elég ok — mondja egyik vagy másik olvasóm. Igaz. Azaz, hogy csak igaz lenne, ha a corpus jurisunkban az 1920. évi I. törvénycikk helyet nem foglalna. Ez a törvény egyrészt megállapította, hogy a királyi hata­lom gyakorlása 1918. évi november 13. napján megszűnt, másrészt, hogy mindaddig, amíg a nemzetgyűlés máskép nem intézkedik, az államfői teendőket ideiglenesen a megválasztott kormányzó , Horthy Miklós végzi. Úgy gró­f Teleki miniszterelnök, mint Gratz Gusztáv külügyminiszter ezen törvénynek meghozatalában résztvettek: miniszterelnöki, illetve külügyminiszteri hivataluk kizárólag ezen a törvénycikken alapszik; nagy közjogi méltóságuk elvállalása­kor annak megtartására esküt is tettek. Tehát kétségtelen, hogy mindketten ezt az alapvető törvényünket ismerik. Sőt tovább megyek. Miniszterségük ideje alatt az 1921. évi III. törvénycikkben országunk jelenlegi törvényes rendjének, alkotmányának hatá­lyosabb megvédésére még külön törvényt is hoztak. Ha mindez nem elég, az alkotmányos felfogásról példát adott nekik Horthy Miklós kormányzónk, aki IV. Károly volt királynak az államfői hatalom gyakorlásának átadását szemtől­­szembe nem azért tagadta meg, mert az ellenségeink fenyegetésé­től félt, hanem egyszerűen az 1920. évi I. törvénycikkre hivat­kozott. Teljesen a jelenlegi alkotmányunk szellemében járt el. * S mindezek dacára mit láttunk? Gróf Teleki miniszterelnök közzétette IV. Károly volt királynak azt a szózatát, amely az 1920. évi I. törvénycikk szellemének nem felel meg s igy alkalmas arra, hogy sokak lelkében a mai alkotmányos rendünkkel szemben bizalmatlanságot keltsen. Ilyen szózatot a miniszterelnök­nek még akkor sem szabad közzétenni, ha mindjárt szalonkavadászaton van is. Tehát gróf Teleki miniszterelnök ezen tényével olyan súlyos kormányzati hibát követett el, hogy a miniszterelnöki székben való megmaradhatása igen kérdésessé vált. Gratz Gusztáv felelős külügyminiszter pedig a volt királynak az országunkból való eltávolítását nem az 1920. évi 1. törvénycikkel indokolta meg, hanem azzal, hogy a győztes nagyhatalmak és a szomszédos kis államok köve­telték. Holott ezen ügyben alkotmányos miniszternek a külföldi államoktól való függetlenségünket úgy kellett volna kidomborí­tania, hogy el kellett hagynia a volt királynak­ az országot, mert az 1920. évi I. törvénycikk így intézkedik. Felelős miniszter más alapon, mint a kormányzó nem is állhat. Csupán másodsorban említhette volna, hogy a volt királynak azért is el kellett hagynia az országot, mert az ellenségeink is követelték. Végére értem. S most már kérdem az alkotmányos érzésű és törvény­­tisztelő honfitársaimat, hogy hazánk kritikus helyzetében nem szomorú és aggodalmas jelenség-e az, hogy azért kö­vetkezett be a kormányválság, mert egyes felelős miniszterek igen fontos kérdésben nem tanúsítottak szigorúan alkotmányos felfogást? Magyarország ezt a fényűzést nem bírja el. Ha valamikor, úgy most csakis olyan egyének kezébe lehet adni az ország gyeplőjét, akiknek jelenlegi alkotmányunk iránti helyes felfogása minden kétségen felüli. Dr. Horváth Zoltán: Belpolitikai hírek. Egyes hétfői lapokban olyan hírek jelentek meg, hogy nagyatádi Szabó István nem kapott volna megbízást a kor­mányzóhoz és hogy megbomlott volna a kisgazdapárt egy­sége, sőt a párt alakulásáról is beszéltek. A kisgazdapárt ve­zetőségétől nyert információk szerint ez nem felel meg a valóságnak, mert nagyatádi Szabó István ma is a válság középpontjában áll. Nagyatádi Szabó István bírja egyrészt pártja, mint más tényezők bizalmát is, amelytől a válság megoldása függ. Az év folyamán komoly megállapodások lesznek s a helyzet tisztázódni fog. Vagy Teleki marad meg miniszter­­elnöknek, vagy Tomcsányi lesz az új miniszterelnök. Ha Teleki marad, alig lesz változás a kabinetben, ha pedig Tomcsányi kerül a miniszterelnöki székbe, úgy Gál Goszton­­lenne a belügyminiszter, Huszár Károly Bénárdtól átvenné a népjóléti minisztériumot, Teleki lenne a külügyek minisz­tere, Bernolák az igazságügyi és Mayer János venné át a közélelmezési tárcát. A kormányzó egyébként Gaál Gasztont ma kihallgatáson fogadta. Teleki egész napját tárgyalásokkal töltötte. Délelőtt nagy­atádi Szabó Istvánnal tárgyalt hosszabban, majd Hegedűst kereste fel. A délután folyamán kereszténypárti politikusokkal tárgyalt, elsősorban Andrássy Gyula gróffal. Teleki miniszterelnök koalíciós alapon akarja megoldani a válságot. A kisgazdapárt agrárdemokrata képviselői elállnak ama szán­dékuktól, hogy Telekit megbuktassák. Nagyatádi Szabó István a miniszterelnökkel folytatott tárgya­lásról a következőképpen nyilatkozott tudósítónknak: Nem szabad és nem is engedhetjük meg, hogy a helyzetet bárki is felborítsa. E végből feltétlenül a koalíciós kormányzat mellett maradunk. Ilyen irányban tárgyal Teleki is a vezérekkel. Bethlen miniszterelnöksége ezidőszerint elkerülhetetlen akadá­lyokba ütközik és ez most nem jöhet szóba. Nekünk nem az a fontos, hogy ki legyen a miniszterelnök, hanem az, hogy minél előbb vége legyen a válságnak, mert a hosszú válság az ország gazdasági helyzetét veszélyezteti. Teleki szintén nyilatkozott és kijelentette, hogy a kor­mány az 1920. évi I. törvénycikk alapján áll és hogy a kor­mányzónál egyenlőre további kihallgatások nem lesznek. Filmgyárak a mozirendelet ellen. Előrelátható volt, hogy az egész magyar mozi­szakma szolidárisan jár el a jogfosztó mozirendelettel szemben. A filmgyárak beszüntették a munkát. Intézkedés történt aziránt, hogy az angol-magyar filmtársaságot, amelynek feltűnően nagy szerepe van a rendelet kibocsátása körül, bojkot­­tálják és ez a társaság mától fogva nem fog kapni filmet. Rassay a raozirendelet tárgyában a ház legközelebbi ülésén ismét fel fog szólalni. Balla Aladár beszámolóját vasárnap tartotta meg Békéscsabán, mely alkalommal választói törhetetlen bizalmukról és ragaszkodásukról biztosították. Meghalt a német császárné. A doorni kastélyból távirat érkezett, mely szerint a német császárné április hó 10-én reg­gel fél hétkor meghalt. Holttestét Németországba szállítják és a potsdami császári sírboltba he­lyezik örök nyugalomra. Nem biztos, hogy a né­met császár részt vehet-e a temetésen. IV. Károly tárgyalásokat folytat egy más államba való felvétele tárgyában. IV. Károly nyilatkozata: Luzern A Matin tudósítója meginterjúvolta Károly királyt, aki rész­letesen nyilatkozott a forradalmat közvetlenül megelőző eseményekről, majd így szólt: „Fontos érdeke Európának is, hogy Magyarország az orosz támadá­sokkal szemben felvértezve álljon. Franciaország részéről nem számítottam ugyan helyeslésre a felmerült kérdésben, de reméltem, hogy a magyar ki­rályság restaurációját megelégedéssel fogadja. Bizvást számítottam erre, mert ez nem ellenkezne Franciaország politikai érdekeivel.“ Az angol bányászsztrájk. London. A miniszterelnöki palotában hétfőn ültek össze a bánya­­tulajdonosok és a bányaszövetség képviselői. Addig nem fognak szét­menni, míg minden vitás kérdést meg nem beszélnek. Alapos remény van a megegyezésre. A kormány engedménye következtében elvileg hozzájárultak a bérek újabb szabályozásához. Nagy gondot okoz, hogy a víz alá borított bányákban hogyan lehetne a munkát minél hamarabb megkezdeni. A Tisza-per tárgyalása ma kezdődik meg a budapesti büntetőtörvény­széken. Az ügyészség vádirata szerint elsőrendű vádlottként Kéri Pál, másodrendű vádlottként Fridrich István szerepel, aki ellen gyilkosság bűntettére való felbujtás miatt emel vádat. Zürichben a magyar koronát­ 200-zal jegyezték. Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! Hiszek egy isteni örök igazságban! Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. Képek Félegyháza április 8.-i közgyűléséről. Egy ember diktatúrája a józan ész és a város érdekei ellen. 1. Parlamenti honatyák, az ország kormányrúdjánál szolgálatot tevő mi­niszterek, egy szerény, de nem megvetendő kérésünk volna hozzátok. Ké­rünk benneteket, pártkülönbség nélkül mindannyiotokat, hallgassátok meg kérésünket s ha már meghallgattátok, ne térjetek napirendre, hanem az abban foglaltakat vigyétek is át a gyakorlati életbe.­­ A közelmúltban, nagyon helyesen, holmi felforgatók és egyéb destruktívok ellen megalkot­tátok az állami és társadalmi rend fokozottabb védelméről szóló törvényt. Ennek a mintájára meg kellene alkotni az „ország gazdasági és egyéb érdekeinek fokozottabb védelméről szóló törvényt“ is, amely, legelső parag­rafusainak egyikében valahogy a következőképpen szólna: „ha egy városi, vagy községi képviselőtestületi tag a közgyűlésen, illetve képviselőtestületi ülésen valamelyes indítványt tesz s az elfogadtatik, az indítványt tevő va­­gyonilag teljesen felelős az indítványa elfogadásából a közre háruló min­den károsodásért. Amennyiben az indítványtevő vagyona nem fedezné tel­jes összegében az indítvány tevéséből és elfogadásából származó károk teljes összegét, akkor a még fedezetlen hiány erejéig vagyonilag felelős­ségre vonhatók mindazok a városatyák, illetve községi képviselőtestületi tagok, akik az indítványra igennel szavaztak.“ Ilyenfélét kívánnánk mi törvénybe iktattatni, s hogy nem beszélünk bolondokat, javaslatunk célszerűségének igazolásául a következő példát em­lítjük fel. Egy város, mondjuk Kiskunfélegyháza város képviselőtestülete köz­gyűlést tart s éppen a költségvetést tárgyalja. — Itt ahhoz a ponthoz ér­nek, amely a tűzoltószerek jókarbantartását intézi el. Hogy a példa még világosabb legyen és mert éppen Kiskunfélegyházáról van szó, megemlít­jük az alispán néhány héttel ezelőtt érkezett leiratának tartalmát, amely szigorúan meghagyja a város tanácsának, hogy a tűzoltószereket haladék­talanul hozassa kifogástalan jó állapotba. Indokolás nincs sok, de meg­említi a közeledő nyarat, mint a tüzek kitörésére legalkalmasabb időszakot, valamint az egész országban nagyon sűrűn ismétlődő tüzeseteket stb. Amint látjuk, a rendelet okos dolgokat mond s amellett, hogy az utóbb tényleg sok gyanús okokból származó tűzvész pusztított az ország­ban [mint pl. az albertfalvai repülőgépgyár, a budapesti Gizella-malom­ tűz­esete, a nagykőrösi erdő leégése, a szegedi kamaraerdő és erdészeti is­­kola porráégése, a legutóbbi kecskeméti tűzvész, stb.] nem is vehető rossz­néven az alispáni leirat befejezésében levő fenyegetés arra az esetre, ha felhívásának nem tesznek eleget.­­ Ha azután mindezekhez még ismerjük a félegyházi tűzoltószerek lerongyoltságát, valamint azt, hogy az oláh meg­szállás alatt az oláh katonaság egyik tűzoltófecskendőnket kivivén a cson­grádi hídhoz, ahonnan azt teljesen hasznavehetetlen állapotban hozta vissza s ha tudjuk, hogy a fecskendőcsövek likacsosak, rongyosak stb., akkor meg különösképen kötelessége a város vezetőségének teljesíteni az alispán ren­deletét még alispáni parancs nélkül is-A város tanácsa levelezésbe lép gyárakkal, kereskedőkkel, alkudo­zik, hogy a könyökb­ől majd lemegy a bőr és végül, hosszú számvetések után megállapítja: a tűzoltószerek talpraállításához, üzembehelyezhetéséhez pontosan 75.000 korona kell. De azonnal. Már most a város tanácsa a költségvetést tárgyaló­ bizottság javas­latot terjeszt a közgyűlés elé s a költségvetésbe 75.000 korona előirány­zását kéri a tűzoltószerek megjavítása, pótlása, jó karbahelyezése és üzem­képes állapotba való helyezése céljaira. A közgyűlésen azonban feláll egy ember, mondjuk dr. Szolnoky Lajos, városi képviselőtestületi tag, intelligens, doktorált ember, és csak azért, hogy a városi tanácsnak, meg a költségvetést tárgyaló bizottságnak ne legyen igaza és csak azért, hogy azoknak az indítványa — Isten ments — vala­hogy keresztül ne menjen, azt mondja, hohó, annyit nem adunk, csinál­tassák meg a hibákat, pótolják a hiányokat 3—4 év alatt részletekben, ő nem ajánl és nem enged megszavazni 25 ezer koronánál többet. No, és a közgyűlésen megjelent, az indítványt tevő által alaposan megszervezett képviselőtestületi tagok, akik megszokták azt, hogy helyettük mások gondol­kozzanak — nem is szavaztak meg többet 25.000 koronánál. A városi tanács reparáltat, foldozgattat a 25.000 korona erejéig úgy, ahogy tud és ahogy lehet. Egyszer csak félreverik a harangokat, kivonul a tűzoltóság s végig harsog a városon. Tűz van! A tűzoltók dolgoznak, minden erejüket meg­feszítve, de — mert rossz a fecskendőjük és minden szerszámuk, nem mennek semmire. Nádtetős, fazsindelyes házak egymásután veszik át egy­mástól a tüzet s leégnek egész utcasorok, egy szél esetén a fél város úgy, mint annak idején Gyöngyös. Ami annál könnyebben megeshetik, mert nagyon sok ház gazdája a nyári dologidő alatt egész házanépével a tanyán tartózkodik. Tönkre megy sok-sok hajlék, szegény és nem szegény embe­rek ringye-rongya, bútora, a gazda magtára. Szóval elég minden. Jön a tűzvizsgálat, amely kisüti, hogy habár a tűzoltóság idejében vonult ki a tűz­höz, de mert rossz volt a szerszámja, a tüzet nem bírta elfojtani s ezért égett oda annyi ház, annyi vagyon. Már most, a sok szerencsétlen tűzkárosult elégedjen meg azzal, hogy elégett mindene. Vagy elégedjen meg azzal, hogy rossz volt a fecskendő és lyukasak voltak a tömlők? Vagy a biztosítótársaságok fizessenek, mint a köles, ugyanezen okok miatt?! Nem. Ezzel nem elégedhetnek a meg. Sőt! Számon kell kérni a város tanácsától,hogy miért voltak rosszak a tűzoltószerek. Ha ez azután azt feleli, hogy ő meg akart minden­ lenni azok hiá­nyainak pótlása érdekében, de a város közgyűlése nem szavazott meg reá fedezetet, akkor bírói után vonassék felelősségre az, aki a kár előidézését tehetővé tette azon indítványával, hogy „a tűzoltószerek üzemképessé téte­lére és kiegészítésére kért 75.000 korona megszavazását nem engedem meg, elég lesz arra 25.000 korona és utasíttassék a tanács, hogy a javításokat és hiányok pótlását részletekben 3—4 év alatt beosztva esz­közölje". És ha ennek az embernek minden vagyona sem lenne elegendő a károk azonnali megtérítésére, úgy a még hiányzó összegek pótlására a bíróság statáriális úton használja fel mindazoknak a vagyonát, akik a kárt okozó indítvány mellett szavaztak. Ezt kérjük törvénybe iktatni, tisztelt honatyáink és minisztereink. Biztosíthatunk benne­eket, ha kívánságunkat teljesítik, akkor nem fordulhat elő az az abszurdum, hogy egyetlen ember szembe merjen helyezkedni egy egész város érdekeivel csak azért, mert ő meg akarja mutatni, hogy ki ő és a városi képviselőtestületi tagok is gondolkodni fognak majd akkor, hogy szavazatukat, melyik indítvány mellett vagy ellen adják le. Jövő számunkban folytatjuk. Félegyházán megszűnt az iskolák tisztogatása. Kétszáz koronáért nincs takarítás — Hétfőn délután már nem söpörtek. — A közgyűlési határozat első eredménye. Tegnap hétfőn délután megállt, az iskolák takarítása — Ma abba a porba, piszokba, szemétbe mennek vissza gyerekeink, amit tegnap ott hagytak. És igy lesz ez holnapután is, addig, mig az iskola szeméttelep neva lesz, így nő fel a város jövendő polgársága, így dobják oda a nem­zet jövőjét a tüdővésznek. Hát a hét végén lesz-e súrolás? Meszel­tek-e már ebben a hónapban? Ez közegészségügyi botrány és a hatósági orvosok sürgős beavatko­zását kérjük!

Next