Csonka Magyarország, 1924. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1924-04-27 / 17. szám
IV. évfolyam. — 17. szám. CSONKA Egyed szám ára 800 korona. MAGYARORSZÁG 1924. évi április hó 27. — A kiskunfélegyházi Függetlenségi párt hivatalos lapja. — Megjelenik minden vasárnap. Szomorú Az idei hűvös, csapadékos tavasz valóságos mutatója a közéleti bizonytalanságnak, gazdasági reménytelenségnek. Nem tud az idő jóra fordulni, s nem tudunk a közélet bizonytalanságából kiemelkedni. Hiába várjuk a jobb jövő hajnalpirkadását, sehol semmi biztató sugár. Még a sokat hirdetett, óriási terhekkel fenyegető szanálási tervek megalkotói sem merik megígérni, hogy a veszedelmes és drága kúra csakugyan segíteni fog, hogy a magyar közgazdaság végre kiépül halálos betegségéből. Pedig a betegség lázmérője már oly veszedelmes fokra emelkedett, amelyen túl már nincs élet. Egy közgazdasági lap számokat végzett, hogy vájjon menynyivel drágább az élet, mint az utolsó békeévben, 1914-ben volt. Kiszámították, hogy menynyibe került egy háromtagú család háztartása egy hétre 1914 ben, s menynyibe kerül most. Eredményül az jött ki, hogy ma ugyanazon háztartáshoz 18,937-szer nagyobb összeg kellene, mint 1914-ben, vagyis más szóval a drágulás átlaga 1914. óta 18,937-szeres. Vagy máskép: 18,937 papírkorona ér csak anynyit, mint békébe 1 aranykorona. Ennek alapján az is megállapítható, hogy a mostani 1000 koronás bankó értéke 5 egész és 2 tized békebeli fillér. Magyarul: amit békében 5 és fél fillérért meglehetett venni, az ma legalább is 1000 mind egyezer koronába kerül. Hogy tovább folytassuk az összehasonlítást: a mai egymillió koronás bankjegyünk összesen nem több, mint 53, szóval ötvenhárom békebeli koronát ér. Ezzel szemben váljon általánosságban indokolt-e az emberek jövedelme a drága számok lás aránya szerint? Áll-e drágasághoz mért elegendő pénz rendelkezésünkre? Hiszen eszerint a legkisebb embernek is, kisiparosnak, vagy kishivatalnoknak egypár milliót kellene hordani a mellényzsebében. A valóság pedig az, hogy a hivatalnok ember havi bevétele nagy általánosságban egy millió körül forog, a munkás ember keresete is alig több havi 1 millió koronánál. A hitelt kereső embernek ugyancsak le kell kötnie a testét-lelkét, hogy egy-két millió koronányi hitelhez jusson. Aminthogy szegény Magyarországnak is zálogba kell vennie mindenét, hogy hozzájusson a 250 milliós külföldi kölcsönhöz, ha ugyan kap belőle valamit. S ha tovább vizsgáljuk a drágaságot, számítások alapján megállapíthatjuk azt is, hogy az átlagos drágulás ez évi március elseje óta 275 százalék, más szóval amiért március elsején 1000 koronát kellett adni, annak ma 1275 korona az ára. Március 15 ike óta viszont 104 százalék a drágulás átlaga. Ha az utolsó két hét drágulását nézzük, azt tapasztaljuk, hogy a burgonya vezet 20 százalékkal, utánna jön a zsemlye 19 százalékkal. A mezőgazdasági termények átlagosan 9 százalékkal lettek drágábbak. Az állati termékek is átlag 10 százalékot mutatnak fel, de ezt az átlagot a vaj 10 százalékkal, a tej 6 százalékkal és a zsír 3 százalékkal meghaldja. Rövid kimutatásban így fest a drágulás. Sok számot fel lehetne még sorakoztatni, sok elszomorító adatra bukkanhatnánk, de inkább hagyjuk ezeket és reméljük, hogy a drágulás majd hamarosan meg fog állani. Jövedelem és vagyonadó kiszámítása. A pénzügyminiszter legújabb rendeletével a vagyon és jövedelmi adó vallomások határidejét május 15-ig meghosszabbította. Az adózók tájékoztatására közöljük a következőket a legérthetőbb és népszerű formában: Jövedelemadó vallomást mindenki tartozik adni, akinek 1923-ban legalább 800 aranykoronánál nagyobb jövedelme volt. A rendelet szerint 800 aranykorona megért 1923-ban 1 millió 300 ezer papírkoronát, vagyis egy aranykorona értékét az állam 1923. évre 3500 papírkoronában számolja el. Tehát akinek 1923-ban 2 millió 800 ezer koronánál nagyobb jövedelme volt, az a vallomást megtenni tartozik. A vallomásban azonban nem kell átszámítani aranykoronára az értéket, hanem a papírkorona jövedelemösszeggel kell beírni, aranykoronára ezt az összeget a pénzügy igazgatóságok, vagy adóhivatalok számítják át. A vagyonadóra az állam más kulcsot alkalmaz. A vagyonadónál már egy aranykoronát 6500 papírkoronára értékeli az állam, mégpedig azért, mert a vagyonadónál az 1923. évi december hó 31-iki értékét veszi alapul az aranykoronának míg a jövedelemnél, melyet az adózó az egész éven át keresett és költött el, az aranykorona átlagos évi értékét veszi alapul, mely a drágulás folytán 1923. januárjától decemberéig 900 papírkoronáról 6500 papírkoronáig emelkedett. Vagyonadó vallomást e szerint tehát minden polgár tartozik adni, akinek a vagyona 1923. december hó 31.-én legalább 4000 aranykoronát, illetve 4000-szer 6500, azaz 26 millió papírkoronát megér. E szerint tehát, ha valaki egy házat békéban megvett 3500 aranykoronáért, vagy az a ház békében megért 3500 koronát, annak az embernek, ha egyéb vagyona nincsen, nem kell vagyonadó vallomást tenni a 3500 aranykorona megszorozva a 6500 papírkorona alappal, összesen kitesz 22 millió 750 ezer koronát, tehát kevesebbet, mint 26 milliót, melyről vagy amelynél többről már vallomást adni kell. A földnél szintén így kell eljárni. Ha valaki vett földet, vagy földje békében megért mondjuk szintén 3500 koronát és egyéb vagyona nincsen, annak vagyona, mint előbb a ház is, csak 22 millió 7500 ezer koronát ér, tehát kevesebbet, mint 26 milliót, az vallomást adni nem tartozik. A gabonatermésre és egyéb jövedelemre a gazda a vallomásban azt az árat vallja be, amelyet pl. a búza akkor megért, amikor azt eladta, vagy elfogyasztotta és a jegyzetrovatra az idén rá is írja, hogy pl. a búzatermésből származott jövedelem azért szerepel mázsánként 35 ezer koronával, mert ezt a búzát ezen az áron 1923. július közepén így adta el a piacon, vagy a kereskedőnek. Persze a búza már nem mint vagyon, csak mint jövedelem szerepel. Egyébként pedig a vagyonadó minden tételénél a jegyzetrovatban vagy a vallomáshoz csatolandó külön ivén mindenki megokolhatja, hogy miért becsüli egyes vagyontárgyát az általa feltüntetett öszszegre, pl. egy hold földet azért becsül csak másfél millióra, mivel a szomszédben decemberben így kelt el holdja, vagy a föld szikes és V. osztályú, vagy a ház nagyon rossz és düledezik stb., a vallomási ívre rá kell írni, hogy külön ivén van a megokolás csatolva. Hálus ünneplésének betiltása. A kormány, tekintettel a mai helyzetre, április hó két utolsó és május hó két első napján mindenféle felvonulás rendezését betiltotta. #AI^ Afl* tA*eS*% a pályaudvaron a gyár saját tele-DOnn-rei@ CSCrCI# es legia pén,nasysfölöuti átjáró raktáránál mindenkor a legolcsóbb napi árban kapható. Értekezni lehet ugyanott a megbízottal II Szükséglet esetén saját érdekében áll, Bohn M. és Társai.II hogy telepünket azonnal felkeresse.