Csonka Magyarország, 1924. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1924-04-27 / 17. szám

IV. évfolyam. — 17. szám. CSONKA Egyed szám ára 800 korona. MAGYARORSZÁG 1924. évi április hó 27. — A kiskunfélegyházi Függetlenségi párt hivatalos lapja. — Megjelenik minden vasárnap. Szomorú Az idei hűvös, csapadékos tavasz valóságos mutatója a közéleti bizonytalanságnak, gazdasági reménytelenség­nek. Nem tud az idő jóra fordulni, s nem tudunk a közélet bizonytalanságából kiemelkedni. Hiába várjuk a jobb jövő hajnalpirkadását, sehol semmi biztató sugár. Még a sokat hirdetett, óriási terhekkel fenyegető szanálási tervek megalkotói sem merik megígérni, hogy a veszedel­mes és drága kúra csakugyan segíteni fog, hogy a magyar közgazdaság végre kiépül halálos betegségéből. Pedig a betegség lázmérője már oly veszedelmes fokra emel­kedett, amelyen túl már nincs élet. Egy közgazdasági lap szá­mokat végzett, hogy vájjon menynyivel drágább az élet, mint az utolsó békeévben, 1914-ben volt. Kiszámították, hogy menynyibe került egy háromtagú család háztartása egy hétre 1914 ben, s meny­nyibe kerül most. Eredményül az jött ki, hogy ma ugyan­azon háztartáshoz 18,937-szer nagyobb összeg kellene, mint 1914-ben, vagyis más szóval a drágulás átlaga 1914. óta 18,937-szeres. Vagy máskép: 18,937 papírkorona ér csak any­nyit, mint békébe 1 arany­korona. Ennek alapján az is megállapítható, hogy a mos­tani 1000 koronás bankó ér­téke 5 egész és 2 tized béke­beli fillér. Magyarul: amit békében 5 és fél fillérért meg­lehetett venni, az ma legalább is 1000 mind egyezer koronába kerül. Hogy tovább folytassuk az összehasonlítást: a mai egymillió koronás bankjegyünk összesen nem több, mint 53, szóval ötvenhárom békebeli ko­ronát ér. Ezzel szemben váljon ál­talánosságban indokolt-e az emberek jövedelme a drága­ számok­­ lás aránya szerint? Áll-e drágasághoz mért elegendő pénz rendelkezésünkre? Hi­szen eszerint a legkisebb embernek is, kisiparosnak, vagy kishivatalnoknak egy­­pár milliót kellene hordani a mellényzsebében. A való­ság pedig az, hogy a hiva­talnok ember havi bevétele nagy általánosságban egy millió körül forog, a mun­kás ember keresete is alig több havi 1 millió koronánál. A hitelt kereső embernek ugyancsak le kell kötnie a testét-lelkét, hogy egy-két millió koronányi hitelhez jus­son. Aminthogy szegény Magyarországnak is zálogba kell vennie mindenét, hogy hozzájusson a 250 milliós külföldi kölcsönhöz, ha ugyan kap belőle valamit. S ha tovább vizsgáljuk a drágaságot, számítások alap­ján megállapíthatjuk azt is, hogy az átlagos drágulás ez évi március elseje óta 27­5 százalék, más szóval amiért március elsején 1000 koronát kellett adni, annak ma 1275 korona az ára. Március 15 ike óta viszont 104 százalék a drágulás átlaga. Ha az utolsó két hét drá­gulását nézzük, azt tapasz­taljuk, hogy a burgonya vezet 20 százalékkal, utánna jön a zsemlye 19 százalékkal. A mezőgazdasági termények át­lagosan 9 százalékkal lettek drágábbak. Az állati termé­kek is átlag 10 százalékot mutatnak fel, de ezt az át­lagot a vaj 10 százalékkal, a tej 6 százalékkal és a zsír 3 százalékkal meghaldja. Rövid kimutatásban így fest a drágulás. Sok számot fel le­hetne még sorakoztatni, sok elszomorító adatra bukkan­hatnánk, de inkább hagyjuk ezeket és reméljük, hogy a drágulás majd hamarosan meg fog állani. Jövedelem és vagyonadó kiszámítása. A pénzügyminiszter legújabb ren­deletével a vagyon és jövedelmi adó vallomások határidejét május 15-ig meghosszabbította. Az adózók tájékoztatására közöl­jük a következőket a legérthetőbb és népszerű formában: Jövedelemadó vallomást mindenki tartozik adni, akinek 1923­-ban legalább 800 aranykoronánál nagyobb jövedelme volt. A rendelet szerint 800 aranykorona megért 1923-ban 1 millió 300 ezer papírkoronát, va­gyis egy aranykorona értékét az állam 1923. évre 3500 papír­koro­nában számolja el. Tehát akinek 1923-ban 2 millió 800 ezer koro­nánál nagyobb jövedelme volt, az a vallomást megtenni tartozik. A val­lomásban azonban nem kell átszá­mítani aranykoronára az értéket, hanem a papírkorona jövedelem­összeggel kell beírni, aranykoronára ezt az összeget a pénzügy igazgatósá­gok, vagy adóhivatalok számítják át. A vagyonadóra az állam más kulcsot alkalmaz. A vagyonadónál már egy aranykoronát 6500 papír­­koronára értékeli az állam, mégpe­dig azért, mert a vagyonadónál az 1923. évi december hó 31-iki érté­két veszi alapul az aranykoronának míg a jövedelemnél, melyet az adózó az egész éven át keresett és költött el, az aranykorona átlagos évi érté­két veszi alapul, mely a drágulás folytán 1923. januárjától decem­beréig 900 papírkoronáról 6500 papírkoronáig emelkedett. Vagyonadó vallomást e szerint tehát minden polgár tartozik adni, akinek a vagyona 1923. december hó 31.-én legalább 4000 arany­koronát, illetve 4000-szer 6500, azaz 26 millió papírkoronát megér. E szerint tehát, ha valaki egy há­zat békéban megvett 3500 arany­koronáért, vagy az a ház békében megért 3500 koronát, annak az em­bernek, ha egyéb vagyona nincsen, nem kell vagyonadó vallomást tenni a 3500 aranykorona megszorozva a 6500 papírkorona alappal, összesen kitesz 22 millió 750 ezer koronát, tehát kevesebbet, mint 26 milliót, melyről vagy amelynél többről már vallomást adni kell. A földnél szintén így kell eljárni. Ha valaki vett földet, vagy földje békében megért mondjuk szintén 3500 koronát és egyéb vagyona nincsen, annak vagyona, mint előbb a ház is, csak 22 millió 7500 ezer koronát ér, tehát kevesebbet, mint 26 milliót, az vallomást adni nem tartozik. A gabonatermésre és egyéb jöve­delemre a gazda a vallomásban azt az árat vallja be, amelyet pl. a búza akkor megért, amikor azt eladta, vagy elfogyasztotta és a jegyzet­rovatra az idén rá is írja, hogy pl. a búzatermésből származott jöve­delem azért szerepel mázsánként 35 ezer koronával, mert ezt a búzát ezen az áron 1923. július közepén így adta el a piacon, vagy a keres­kedőnek. Persze a búza már nem mint vagyon, csak mint jövedelem szerepel. Egyébként pedig a vagyonadó minden tételénél a jegyzetrovatban vagy a vallomáshoz csatolandó kü­lön ivén mindenki megokolhatja, hogy miért becsüli egyes vagyon­tárgyát az általa feltüntetett ösz­­szegre, pl. egy hold földet azért becsül csak másfél millióra, mivel a szomszédben decemberben így kelt el holdja, vagy a föld szikes és V. osztályú, vagy a ház nagyon rossz és düledezik stb., a vallomási ívre rá kell írni, hogy külön ivén van a megokolás csatolva. Hálus ünneplésének betiltása. A kormány, tekintettel a mai helyzetre, április hó két utolsó és május hó két első napján min­denféle felvonulás rendezését betiltotta. #AI^ Afl* tA*eS*% a pályaudvaron a gyár saját tele-DOnn-rei@ CSCrCI# es legia pén,nasysfölö­uti átjáró raktáránál mindenkor a legolcsóbb napi árban kapható. Értekezni lehet ugyanott a megbízottal II Szükséglet esetén saját érdekében áll, Bohn M. és Társai.II hogy telepünket azonnal felkeresse.

Next