Csonka Magyarország, 1925. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1925-07-05 / 27. szám

1925 Julius 5 Cwonkaamgyarorgg­ág Csépiéihez teljesen uj k­ölcsönzsáko­k minden mennyiségben legolcsóbban kapható Schweiger Mór fia f­űszerüzletében. ■ ■ ■ ■ Csirkepiac. [Gabonamázsa mellett.) A népies lótenyésztés tá­mogatására 12 mUUn koronát utalt ki a földmivelésügyi minisz­térium a városnak. A tanács javas­latot készít arra nézve, hogy mily módon használhatná fel az összeget legcélszerűbben a kimondott célra. Legegyszerűbb módnak látszik a ló­tenyésztők állat kiállítása s a leg­jobb és legszebb állatok tenyésztői­nek meg­jutalmazása. Megszűnt a kistermelők helypénze. A június 30 án,­a tisztújító szék után megtartott rend­kívüli közgyűlés Dr. Horváth Zoltán nemzetgyűlési képviselő indítványára egyhangúlag kimondta, hogy a városi fogyasztási hivatal által vezetett név­jegyzékbe felvett helybeli, termelési igazolvánnyal bíró termelők, akik legfeljebb 3 hóld területű ingatlannal rendelkeznek, a heti piacok alkalmá­val, ha 1­77 négyszögméter terület­nél többet nem foglalnak el, helypénzt nem fizetnek. A leendő labdarúgók javára folyt le a Péter-Pál napi serleg-mér­kőzés. A gondolat szerzője dr Táby József, a Stefánia anya és csecsemő­védelmi intézet igazgató orvosa, aki a mérkőzés végén azzal adta át az ezüst serleget a győztes csapatnak, hogy a nemes hevülettel felajánlott önzetlen fáradozást meg fogják hálálni a jövendő futballisták, az életnek és viruló egérségnek megmentett cse­csemők. Helyénvaló a gondolat, mert csak a helyesen és jól ápolt cse­csemőkből lehetnek életerős, edzett és ügyes ifjak, derék és munkás honpolgárok. A KTK ügyvezető el­nöke válaszában még kiegészítette a gondolatot azzal, hogy a magyar anyák és csecsemők gondozása az igazi tájvédelem, mely megérdemli minden jó magyar ember teljes támogatását. Levente ünnepély vá­rosunkban. Az egy évi kemény, kitartó, sok akadályt legyőző mun­kának az elmúlt vasárnap láttuk nagyszerű eredményét. Uj volt az eszme, itj a gondolat s a magyar ember lassan melegszik fel minden uj iránt. De szerencsére olyan lelki­­ismeretes és kötelességtudó férfiak kezébe került a vezetés és oktatás, hogy a siker elmaradhatatlan volt. A magyar haza hálával és könte­­nettel adózik mindazoknak, akik ennyivel is előbbre vitték Nagy­­Magyarország újjászületését. Büszkék vagyunk rá, hogy a derék magyar tanítóság ebből a munkából is orosz­lánrészt vállalt. Szépek, követésre­­méltók voltak az elmúlt vasárnap Félegyháza fiai, amikor délelőtt a­­vasútállomásnál katonás fővetéssel fogadták a pesti vendégeket. Még a legkérdesebb szív is megmozdult, amikor délután mintegy ezerötszáz darutollas, fehéringes leventét látott zeneszóra az ipariskolából a régi vásártérre vonulni. Fővetéssel vonul­nak el a díszes emelvény előtt a gimnázium fokosos leventéi, a városi iparos és kereskedő iskola leventéi, az ifjú gazdákból és a félegyházi tanyai ifjúságból szervezett leventék. Rövid idő múlva már nyitott szaka­szokban zenés szabadgyakorlatokat mutatnak be szépen, szabatosan. A szakasz­ok rendgyakorlatai fegyelme­zett, lelkes és örömmel dolgozó ifjú­ság munkája. Sok dicséretet érde­melnek s változatos gála-csoportok, tréfás partertárcák és a komoly atlétikai számok. Meghatott szavak­kal mond köszönetet Pest vármegye testnevelési főfelügyelője a vezetők­nek, oktatóknak, leventéknek s annak a kétezernyi tömegnek, akik lelkesen tapsoltak Félegyháza fiainak. Majd a helybeli testnevelési bizottság képvi­selői intéznek gyújtó és buzdító szavakat a leventékhez. Válaszul a reálgimnázium leventéi üdvözlik az összes leventék nevében a magas vendégeket s felvirágozott fokoso­kat nyújtanak át emlékül. A levente szakaszok legszorgalmasabbjai ezüst­érmet kaptak, a himnusz eléneklése után büszkén felemelt fejjel, a siker­től dagadó kebellel vonulnak el a­ nap hősei. Azzal a mély meggyőző­déssel és érzéssel távoztunk el a látottak után, hogy ha Csonkamagyar­­ország minden falujában és városá­ban ilyen vezetők kezében ilyen leventéket lehet találni, akkor már nem sokáig leszünk csonka ország. A borbély és fodrász­ipari és a rokonszakmai iparok vásár- és Szent István napi munkasza­bályozása. A kereskedelem­ügyi miniszter 68590. számú rende­lete szerint vidéken a fenti ipari mun­kák (borbély és fodrászipar, nőifod­­rász és manikűripar) vasárnapokon és Szent István napján reggel 7 órá­tól déli 12 óráig végezhetők mind­azon üzletekben, amelyek tulajdono­sai az ünnepet követő munkaidős napon déli 12 óráig munkaszünetet tartanak és ezen idő alatt semmi­nemű munkát nem folytatnak. Azon szakmai iparosok, akik vasárnapo­kon és Szent István napján nem végeztetnek semminemű munkát, azok a következő nap reggelén rendesen nyithatnak alkalmazottaik igénybe­vételével. Szóval a 24 órai pihenő­időt be kell tartani. A rendelet be­tartását az államrendőrség ellenőrzi és aki azt nem tartja be ipari kihá­gást követ el és 3 millió­­­ig ter­jedhető pénzbüntetéssel büntethető. Ez a rendelet, mely városunkra is kiható érvénnyel bír, június 27.-én lépett életbe s igy már a mai naptól kezdve minden vasárnap déli 12 órától hétfőn déli 12 óráig a borbély és fodrász iparosok, valamint a fent­­említett rokonszakmai iparosok üz­leteiket zárva kötelesek tartani. LATSZAM CSökkentÉS. A lét­számcsökkentési bizottság június hó 29.-én délután tanácskozott Agerasztó Tivadar alispán elnöklete alatt. A kormányrendeletek szerint ugyanis június végére a városi tisztviselők létszámát is bizonyos százalékban csökkenteni kellett. Ezt a fájdalmas operációt a bizottság úgyszólván fájdalom nélkül hajtotta végre, mert elhatározta, hogy az uj állások be­töltésénél megüresedett kisebb állá­sokat nem tölti be, azonfelül az év végéig olyan mérvű nyugdíjazással csökkenti a létszámot, amely exisz­­tenciákat nem érint s igy a kecske is jóllakik s a káposzta is megmarad. SPORT Stefánia serlegmérkőzések: KTK — KITE 3 : 1 (2:1) Biró, Pataki (KAC) Vasárnap a tartalékos KTK lagy­matag játékával csak kis gólarányban győzött lelkesen és szerencsével védekező ellenfele fölött. Maga a játék ennek megfelelően unalmas volt s csak a KITE lelkes játéka kölcsönzött némi érdekességet. A vezetést az I. félidő 6. percé­ben Kern szerzi meg. A 15. perc­ben Korner a KTK ellen, a nagy tumultusban Pavonics kezéről hálóba jut a labda. Sorozatos KTK támadá­sok után a 27. percben Terjék [KITE] Sahin I­et megelőzve saját kapujába fejeli a labdát. A 2. félidő elején hatalmas KTK offenzíva pozitiv ered­mény nélkül. A KITE csak kitöré­sekkel jut lélekzethez s a 21. perc­ben Semperger fölösleges faultja miatt 1 l­eshez jut, amit Görög kivéd. A 35. percben Sahin I. szabadrúgá­sét Kern gólba fejeli. KTK - KSC 8:1 (1:0) Biró: Baranyi (KACl. Péter Pál napján találkozott a két örök rivális. A KSC legénysége az első félidő­ben derekasan s főleg nagy szeren­csével védekezett, azonban ettől ki­fulladva a II. félidőben összeroppant. Az 1. gólt a 20. percben Blau lövi. További támadásokat Sahin II. vont el. A II. félidő 3. percében Pavonics nyitja meg a gólok sorozatát. A 9. percben Sahin II. fejeli a harmadi­kat, a 13. és 15. percben Kern egy­­egy gólt lő, utóbbit 11-esből. A 22. percben Dobák gyenge szabadrúgá­sát Pipacs érthetetlenül beengedi. [5 : lj. Rá egy percre Sahin II újabb gólt fejel, majd 26. percben Para, a 27 ik percben Kern óva növelik a gólok számát. Még több gólt is ér­hetne el a KTK, de már nem is veszi komolyan a játékot, sőt a bíró is a KSC által elkövetett szabálytalansá­gok felett jóakaratulag szemet huny. A KTK együttese tervszerű játéká­val korrigálta előző napi gyatra játé­­ k „F­ranck” Ezt a szócskát mindig hozzá kell fűznie akkor ,­­ amikor Ön a .. valódi FriRCk kávépótlékot kívánja ... --../ Miért? . . . H­ogy mást *' ne kapjon! Ügyeljen , bevásár­­lásainál gyári védjegyünkre a­­kávédarátóra. hát, míg a KSC az állóképesség hiányát még a csapatfelforgatással is növelte. Ily játék után nem sok re­mény lehet az őszi fordulóban.­ ­ SzeTE - KTK Holnap Szentesre megy a KTK, hogy a kiváló képességű SzTE csapatával mérkőzzön. A SzTE egy évig nem vett részt a bajnokságban, de csapata ezalatt sem pihent tétlenül, hanem szebbnél-szebb eredményeket ért el barátságos mérkőzéseken. Az erőviszonyokat tisztázza a holnapi találkozó s ha a KTK legjobb for­máját kijátssza, úgy legyőzheti a saját otthonában játszó szentesieket, ellen­kező esetben a SzTE-nek vannak nagyobb esélyei. A KTK csapata */* 12 órakor délben indul Szentesre s kéri híveit, hogy e fontos mérkőzésre minél nagyobb számban kísérjék át. SzVSE - BTSE A sors és a szerencse útjai úgy hozták magukkal, hogy Kiskunfélegy­háza sportszerető közönségének egy igen szép sportot és élvezetet nyújtó football mérkőzésben legyen része ismét a nagy válogatott meccs után. Ugyanis a KANSz állam vasúti cso­portja egy serleg-vándordíjat írt ki az összes vasutas sport­egyletek részére. Ezen mérkőzések egyikében lesz része városunk sportkedvelő közönségének, mikor vasárnap öt 6 órai kezdettel Geiszler Jenő (SzAK) bíráskodása mellett lejátszásra kerül a Szegedi Vasutas — Buda­pesti Testvériség S, E mérkőzése. Ugyanis a vándordíj szabályai értelmében minden mérkőzést semleges pályán kell lejátszani s igy Szeged mint pályaválasztó városunkat szemelte ki a mérkőzés lejátszója. A Szegedi Vasutasokat már nem kell bemutat­nunk városunk sportszerető közön­ségének, mivel már úgy is jól ismerik s elég csak arra rámutatunk, hogy a bajnokságban a SzAK után a 2. helyen végzett. A Testvériséget még nem ismeri közönségünk s eredmé­nyei felsorolása nélkül is elég anyira rámutatnunk, hogy a 2 alosztályból álló IV. osztály 2 helyezettje. Takia-

Next