Csonka Magyarország, 1927. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1927-01-02 / 1. szám

2 3] Tóth József volt városi írnok fegyelmi miatt visszatartott illetményét kiutalta. 4) Az 1924. évi zárszámadásokat jóváhagyta a közgyűlés. 5) A városrendezési alap számára függő kölcsönt engedélyez, míg a házhelyek árát befizetik. 6) Az egyházi és iskolai adóalap részére 200 millió korona kölcsönt engedélyez, míg az adó befolyik. 71 Hirsch Mihály követő cégtől az ittmaradt kocka és hasított nyers­követ a forgalmi árnál olcsóbban megveszi a közgyűlés. Valószínű, hogy a Kossuth utcát a tavasszal ebből átrakják. 81 Fövényi Sándor 1931. július 1-ig megkötött szerződését a Korona bér­letre vonatkozólag Horváth Ferencre ruházza át azzal, hogy Fövényi összes a várossal szemben a bérletből szár­mazó kötelezettségeknek eleget tesz az új bérlő. 9] Szeme­s Olga óvónő államsegé­lyét előlegezi az óvodapénztár terhére 10] A Kalmárné alap ösztöndíjait pengő értékre számítja át. 11] A tanyai iskolák és egyéb építkezések fokozottabb ellenőrzésére Mácsay László építészmérnökjelöltet szakdíjnokul a­z építkezések tartamára alkalmazza. 12] A virilis városi képviselők 1927 évi névjegyzékét megállapítja. 13] Lajstromos szavazással a köz­ponti választmány 12 tagját meg­választja. Leadtak két szavazatszedő­­küldöttség előtt 165 szavazatot. Ebből 4 érvénytelen volt. 161 érvényes szavazatból 133 a függetlenségi 48 as Kossuth párt listájára, 28 az egységes párt listájára esett, így tehát egy központi választmányi tagsághoz 13 érvényes szavazat szükséges. Meg­választottak 10 függetlenségi és 2 egységespárti tagot, a Függetlenségiek: dr Horváth Zoltán dr Szabó Árpád, dr Szintén György, Kiss Jenő, Farkas József, dr Sahin Tóth Rafael, Némedi Varga Jakab, Dobák István, Szente József, Szabó Flórián. Egységespártiak: dr Puskás Béla, dr Bíró László. Jellemző, hogy a szavazás titkos volt. Ilyen kisebb kérdésnél lehet titkos, miért nem lehet a képviselő­választásnál? Vagy a titkos kerületek választási eredménye erre is felel. 14] A jövő évben is minden hó második keddjén lesznek a közgyű­lések, mint eddig. 15] Dr Sallai János terjesztett elő indítványt a városi tisztviselők és alkalmazottak egy havi fizetésének karácsonyi segélyként való ajándé­kozása ügyében. Az indítvány nagyobb vitát okozott. Jellemző az indítvány komolytalansága, hogy Sallai egymaga szavazott indítványa mellett. Még az egységespárti társai is mind ellene voltak. 350—400 millió koronába került volna az indítvány elfogadása. Ha a város jobb anyagi viszonyok közé kerül, inkább fizetés­­javítást kell adni mindenkinek, mint ajándékot egyeseknek. 15] Nem fogadta el a közgyűlés a számvevőség és a városi adóhivatal túlmunkájának díjazását sem. A közgyűlés délután 4 órától este fél 10-ig tartott. Reggel van. Szent Karácsony reg­gele. Ezen a napon valami különös érzés tölti el az ember szívét. Gazda­gét, szegényét. Ragyogóan süt a nap. Fehér a táj, így vártuk a Megváltó eljövetelét. Ez a nap a Szeretet, a Békesség napja. Ezt hirdetik kicsinyek-nagyok, írástudók és írástudatlanok. Mindenütt. Az egész világon. Magyarországon is. Kiskunfélegyházán is. Valami írás­iszony fogja el az embereket és ír­nak. Mit? Amit tudnak és nem tud­nak, írásuknak még címet is adnak: „Karácsony varázsa“ Sokatmondó a cím, az ember ol­vasni kezd és vár. Mit vár? A Béke és Szeretet hirdetését. És mit kap az írásban? Rossz­akaratú gyűlöletet. És még valamit: azt, hogy embertársáról elmondhassa, hogy .gőgös“, .fennhéjázó“, .csö­könyös s miegyéb Ezt megelőzőleg „Treuge Dei“-t hirdet. Az olvasó kezd szédülni „Kará­csonyi varázs“, „Treuge Dei“ És kipécézünk egy embert és csipked­jük. Már látjuk: itt nem a Szeretet és Béke vezeti az írót. Leckéztet. Azután oktat. Ki oktat ? Az, akit az alsóbb osztályban a tanítója holtbizo­­nyosan elbuktatna a történelem tudá­sából. Amikor egy nálánál keresztényibb, mondhatnám nem mindennapi embert az író így kioktat, akkor előveszi tör­ténelmi fringiáját és oktatni kezd felnőtteket. Azt hiszi a tudós író úr, hogy ő író. Ő ezt elhiheti magáról, mert toll van a kezében és ír. De ez nem jelenti azt, hogy a munkás ezt neki el is higyje. Hogy is írja? „Kossuth Lajos demokráciája már ki van viva ! [így, felkiáltó jellel.] Hála, elismerés, köszönet ezért Kossuth Apánknak. „ Nagy baj az, hogy Kossuthnak a nevét mindenki a szájára veheti és csúfot fiz belőle! író úr! Hol van a Kossuth Lajos demokráciája? Nagyon kérem ne ne feleljen, mert Kossuth Lajos az ön feleletére megfordul a sírjában. .Kossuth Apánk" mondja ön cikk­író úr. Egyik keresztény imában az áll, hogy :Isten nevét hiába ne vedd", melyet én azzal toldok meg, hogy Kossuth nevét hiába ne vedd ! Tovább. „Kossuth Lajos programja megvalósult.“ Elismerem, de ennek nem örülhetek. Hogy miért? Csak azért nem, hogy az „Ö“ nagy Esz­méje és programja ha meg is való­sult, de nem Magyarországon, így van író úr? Szekunda önnek! .Bethlen István is ugyanazt akarja, mint Kossuth." No ezzel még tessék várni író úr, mert Bethlen tényleg tartogat valamit a tarsolyában — tessék még várni — de ehhez azután már nem holmi Horváth Zoltánokra van szükség, hanem — Rákosi Jenő szavait használva — fejbólongató jánosokra. Vagy író úr azt akarja mondani, hogy Kossuth is m. kir. köztársaságot akart? Ezt Kossuth Lajos nem akarta — elismerem ezt Bethlen sem akarja — de akarta a Magyar Köztársaságot, melléklépcső nélkül. Tovább: „Nincs jobbágyság, nincs robot, nincs földesúri intézmény, közös a teherviselés“ [a szedőfiú kacag] és a többi, mondja ön. Hát tisztelettel kérdem a „Karácsonyi varázs“ író­ját, kinek írta ezeket? Felnőtteknek? .Mondja kérem mik ezek?" Ezt ön maga kérdi? Megint tovább. „Meg van a sajtószabadság, gyü­lekezési-, egyesülési szabadság" és még nem tudom, hogy milyen sza­badság. Lám kedves író úr, ön Horváth Zoltánnak mondja hogy Rip Van Winkle módjára alszik 1849 óta. No, mondja csak kérem, ki alszik ? És ha már ön Horváth Zoltánt így le Rip Van Winklézi, hát halljuk Rip Van Winkle Andrássyt, aki talán ugyanabban az órában írta cikkét, amelyben ön: a sajtószabadságról s miegyebekről. Mit ír Rip Andrássy ? „A szükséges szabadságok“ gyűjtő­im alatt végigvonul Trockij és or­szágának, valamint Mussolini és más országok szerkezetének berendezé­sén és így párhuzamot vonva rátér szőkébb hazája ügyeire és azt mondja többek között, hogy: „A választási rendszert át kell reformálni. A nők szavazatát bővíteni kell. Az ajánlási rendszerrel és a nyílt szavazással szakítani kell. Provokálás az, hogy erre a most lezajlott választásra, mint erkölcsi győzelemre hivatkoz­zanak. A parlamentarizmus csak a titkosság által jut egészséges lét­alaphoz, ahhoz a meggyőződéshez, hogy az irányító gépezetnek ne a hatóság és karhatalom, hanem a nemzet szabad megnyilvánuló aka­­rata, és így tovább. Folytatja Winkle Andrássy tovább: „Emellett helyre kell állítani a sajtó­­szabadságot is. Míg a kormány min­den lapot elzár a közönségtől, ki­éheztethet, egy tollvonással tönkre­tehet, bíró eljárás nélkül, felebbezés nélkül, addig sajtószabadságról be­szélni rossz tréfa ! Szabadsajtó nél­kül pedig nincs komoly ellenzék és nem képzelhető el ellenzéki győze­lem. Független bírósági intézményün­ket meg kell erősíteni." És végül mintegy mementó így végzi Andrássy cikkét: „Ezen nélkülözhetetlen szabadsá­gokat meg kell adni az országyű­­lésnek minél hamarabb, ha nem akarja a nemzet lelkét megmérgezni és az újbóli összeomlást előkészíteni, ha nem akarjuk a történelmi Ma­gyarország sírját magunk megásni.“ Rip Van Winkle Apponyi is mond valamit­ .A mostani választások tapaszta­lása is sújtó ítéletet tartalmaz az egész fennálló választási rendszerről. Sürgősen helyre kell állítani a kor­látlan hatalom parlamenten kívüli el­lensúlyait, azt a sajtószabadságot, amely a régi időkben fennállott és az egyéb szabadságjogokat. Az ural­kodó pártnak, elsősorban Bethlennek, akinek személyes hatalma csúcsoso­dik ki az egész új alakulásból, össze kell szedni egész megfontoltságukat és felelősségérzetüket, hogy ekkora hatalomtól el ne szédüljenek.“ Mit akarnak ezek a fránya Rip Van Winkle Andrássy Apponyi és Horváth Zoltán? Aludtak ezek az emberek ? Vagy a mi írónk aludt ? Vagy hát mi van itt: ördög és po­kol? Esetleg említsem Rákosi Jenő napi cikkeit, akire talán nem lehet ráfogni, hogy destruktív? Ő is meg­írja, de erősebb szavakkal azt amit Andrássy és Apponyi. Miért nem ír ezekről is író úr? De hát mit akar­nak önök ? Azt hiszik, hogy amit ír­nak, azt mi elhisszük? Az író szerint „ordítani kellene“, de nem teszi,­­mert Karácsony van". Köszönjük neked szép Karácsony, hogy eljövöl és megmentetted a fü­leink dobhártyáját. „A karácsonyi ünnepek csendjében szálljon magába és gondolkozzék“ író úr, mert most az „ön bárkája zátonyra futott.“ Fogja még ön látni, hogy kell és lesz ellenzék, aki nem azért ellenzék, hogy forradalmat is csináljon­ .Ne érezze magát legyőződnek, mi sem úgy tekintjük önt. De arról mindenesetre mondjon le, hogy „Ka­rácsonyi varázst“ írjon! Némadi Varga Jakab A „Felegyházi Hírlap** és a „városi terror** A­­Félegyházi Hírlap" december 19-én és 26 án megjelent számai az ugyancsak december 9 én lezajlott úgynevezett képviselőválasztás egyik tényével foglalkozik, hogy „Kálmán barátunk özvegye megjelent és le­sütött, kisírt szemmel, elhaló hangon szavazott le dr Horváth Zoltánra.“ Erre az író megjegyzi, hogy az ott jelenlevő bizottsági tagoknak ökölbe szorult a keze. E sorok írója jelen volt az úrhölgy szavazásánál s ott a következőket tapasztalta: Délután egyenként érkeztek a sza­vazók. Az elnök úr éppen lekváros tésztát evett, amikor az ajtóban fel­tűnik dr Porst Kálmánná és az a megszokott mosolygós, derűs arcával mondja: .dr Porst Kálmánná, dr Horváth Zoltánra szavazok." Fordult s mint aki dolgát végezte, eltávozott. Én nem láttam sem­­jóérzésti", sem rossz érzésű bizottsági tag ökölbe szorított kezét. Aki látta, lelke rajta, de annak is, aki ezt a kérdést ebben az ízléstelen formában közölte. Nem kérdeznék meg kérem dr Porstné úrnőt, hogy ki kényszerítette váljon szavazni, és éppen így ? Azt hiszem visszafelé sülne el a toll­puska. De ott se, hogy­­kisírt szemmel és elhaló hangon szavazott" Beküldetett: Caonkamagyaromgstg 1927 január 2

Next