Csonka Magyarország, 1927. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1927-01-02 / 1. szám
2 3] Tóth József volt városi írnok fegyelmi miatt visszatartott illetményét kiutalta. 4) Az 1924. évi zárszámadásokat jóváhagyta a közgyűlés. 5) A városrendezési alap számára függő kölcsönt engedélyez, míg a házhelyek árát befizetik. 6) Az egyházi és iskolai adóalap részére 200 millió korona kölcsönt engedélyez, míg az adó befolyik. 71 Hirsch Mihály követő cégtől az ittmaradt kocka és hasított nyerskövet a forgalmi árnál olcsóbban megveszi a közgyűlés. Valószínű, hogy a Kossuth utcát a tavasszal ebből átrakják. 81 Fövényi Sándor 1931. július 1-ig megkötött szerződését a Korona bérletre vonatkozólag Horváth Ferencre ruházza át azzal, hogy Fövényi összes a várossal szemben a bérletből származó kötelezettségeknek eleget tesz az új bérlő. 9] Szemes Olga óvónő államsegélyét előlegezi az óvodapénztár terhére 10] A Kalmárné alap ösztöndíjait pengő értékre számítja át. 11] A tanyai iskolák és egyéb építkezések fokozottabb ellenőrzésére Mácsay László építészmérnökjelöltet szakdíjnokul az építkezések tartamára alkalmazza. 12] A virilis városi képviselők 1927 évi névjegyzékét megállapítja. 13] Lajstromos szavazással a központi választmány 12 tagját megválasztja. Leadtak két szavazatszedőküldöttség előtt 165 szavazatot. Ebből 4 érvénytelen volt. 161 érvényes szavazatból 133 a függetlenségi 48 as Kossuth párt listájára, 28 az egységes párt listájára esett, így tehát egy központi választmányi tagsághoz 13 érvényes szavazat szükséges. Megválasztottak 10 függetlenségi és 2 egységespárti tagot, a Függetlenségiek: dr Horváth Zoltán dr Szabó Árpád, dr Szintén György, Kiss Jenő, Farkas József, dr Sahin Tóth Rafael, Némedi Varga Jakab, Dobák István, Szente József, Szabó Flórián. Egységespártiak: dr Puskás Béla, dr Bíró László. Jellemző, hogy a szavazás titkos volt. Ilyen kisebb kérdésnél lehet titkos, miért nem lehet a képviselőválasztásnál? Vagy a titkos kerületek választási eredménye erre is felel. 14] A jövő évben is minden hó második keddjén lesznek a közgyűlések, mint eddig. 15] Dr Sallai János terjesztett elő indítványt a városi tisztviselők és alkalmazottak egy havi fizetésének karácsonyi segélyként való ajándékozása ügyében. Az indítvány nagyobb vitát okozott. Jellemző az indítvány komolytalansága, hogy Sallai egymaga szavazott indítványa mellett. Még az egységespárti társai is mind ellene voltak. 350—400 millió koronába került volna az indítvány elfogadása. Ha a város jobb anyagi viszonyok közé kerül, inkább fizetésjavítást kell adni mindenkinek, mint ajándékot egyeseknek. 15] Nem fogadta el a közgyűlés a számvevőség és a városi adóhivatal túlmunkájának díjazását sem. A közgyűlés délután 4 órától este fél 10-ig tartott. Reggel van. Szent Karácsony reggele. Ezen a napon valami különös érzés tölti el az ember szívét. Gazdagét, szegényét. Ragyogóan süt a nap. Fehér a táj, így vártuk a Megváltó eljövetelét. Ez a nap a Szeretet, a Békesség napja. Ezt hirdetik kicsinyek-nagyok, írástudók és írástudatlanok. Mindenütt. Az egész világon. Magyarországon is. Kiskunfélegyházán is. Valami írásiszony fogja el az embereket és írnak. Mit? Amit tudnak és nem tudnak, írásuknak még címet is adnak: „Karácsony varázsa“ Sokatmondó a cím, az ember olvasni kezd és vár. Mit vár? A Béke és Szeretet hirdetését. És mit kap az írásban? Rosszakaratú gyűlöletet. És még valamit: azt, hogy embertársáról elmondhassa, hogy .gőgös“, .fennhéjázó“, .csökönyös s miegyéb Ezt megelőzőleg „Treuge Dei“-t hirdet. Az olvasó kezd szédülni „Karácsonyi varázs“, „Treuge Dei“ És kipécézünk egy embert és csipkedjük. Már látjuk: itt nem a Szeretet és Béke vezeti az írót. Leckéztet. Azután oktat. Ki oktat ? Az, akit az alsóbb osztályban a tanítója holtbizonyosan elbuktatna a történelem tudásából. Amikor egy nálánál keresztényibb, mondhatnám nem mindennapi embert az író így kioktat, akkor előveszi történelmi fringiáját és oktatni kezd felnőtteket. Azt hiszi a tudós író úr, hogy ő író. Ő ezt elhiheti magáról, mert toll van a kezében és ír. De ez nem jelenti azt, hogy a munkás ezt neki el is higyje. Hogy is írja? „Kossuth Lajos demokráciája már ki van viva ! [így, felkiáltó jellel.] Hála, elismerés, köszönet ezért Kossuth Apánknak. „ Nagy baj az, hogy Kossuthnak a nevét mindenki a szájára veheti és csúfot fiz belőle! író úr! Hol van a Kossuth Lajos demokráciája? Nagyon kérem ne ne feleljen, mert Kossuth Lajos az ön feleletére megfordul a sírjában. .Kossuth Apánk" mondja ön cikkíró úr. Egyik keresztény imában az áll, hogy :Isten nevét hiába ne vedd", melyet én azzal toldok meg, hogy Kossuth nevét hiába ne vedd ! Tovább. „Kossuth Lajos programja megvalósult.“ Elismerem, de ennek nem örülhetek. Hogy miért? Csak azért nem, hogy az „Ö“ nagy Eszméje és programja ha meg is valósult, de nem Magyarországon, így van író úr? Szekunda önnek! .Bethlen István is ugyanazt akarja, mint Kossuth." No ezzel még tessék várni író úr, mert Bethlen tényleg tartogat valamit a tarsolyában — tessék még várni — de ehhez azután már nem holmi Horváth Zoltánokra van szükség, hanem — Rákosi Jenő szavait használva — fejbólongató jánosokra. Vagy író úr azt akarja mondani, hogy Kossuth is m. kir. köztársaságot akart? Ezt Kossuth Lajos nem akarta — elismerem ezt Bethlen sem akarja — de akarta a Magyar Köztársaságot, melléklépcső nélkül. Tovább: „Nincs jobbágyság, nincs robot, nincs földesúri intézmény, közös a teherviselés“ [a szedőfiú kacag] és a többi, mondja ön. Hát tisztelettel kérdem a „Karácsonyi varázs“ íróját, kinek írta ezeket? Felnőtteknek? .Mondja kérem mik ezek?" Ezt ön maga kérdi? Megint tovább. „Meg van a sajtószabadság, gyülekezési-, egyesülési szabadság" és még nem tudom, hogy milyen szabadság. Lám kedves író úr, ön Horváth Zoltánnak mondja hogy Rip Van Winkle módjára alszik 1849 óta. No, mondja csak kérem, ki alszik ? És ha már ön Horváth Zoltánt így le Rip Van Winklézi, hát halljuk Rip Van Winkle Andrássyt, aki talán ugyanabban az órában írta cikkét, amelyben ön: a sajtószabadságról s miegyebekről. Mit ír Rip Andrássy ? „A szükséges szabadságok“ gyűjtőim alatt végigvonul Trockij és országának, valamint Mussolini és más országok szerkezetének berendezésén és így párhuzamot vonva rátér szőkébb hazája ügyeire és azt mondja többek között, hogy: „A választási rendszert át kell reformálni. A nők szavazatát bővíteni kell. Az ajánlási rendszerrel és a nyílt szavazással szakítani kell. Provokálás az, hogy erre a most lezajlott választásra, mint erkölcsi győzelemre hivatkozzanak. A parlamentarizmus csak a titkosság által jut egészséges létalaphoz, ahhoz a meggyőződéshez, hogy az irányító gépezetnek ne a hatóság és karhatalom, hanem a nemzet szabad megnyilvánuló akarata, és így tovább. Folytatja Winkle Andrássy tovább: „Emellett helyre kell állítani a sajtószabadságot is. Míg a kormány minden lapot elzár a közönségtől, kiéheztethet, egy tollvonással tönkretehet, bíró eljárás nélkül, felebbezés nélkül, addig sajtószabadságról beszélni rossz tréfa ! Szabadsajtó nélkül pedig nincs komoly ellenzék és nem képzelhető el ellenzéki győzelem. Független bírósági intézményünket meg kell erősíteni." És végül mintegy mementó így végzi Andrássy cikkét: „Ezen nélkülözhetetlen szabadságokat meg kell adni az országyűlésnek minél hamarabb, ha nem akarja a nemzet lelkét megmérgezni és az újbóli összeomlást előkészíteni, ha nem akarjuk a történelmi Magyarország sírját magunk megásni.“ Rip Van Winkle Apponyi is mond valamit .A mostani választások tapasztalása is sújtó ítéletet tartalmaz az egész fennálló választási rendszerről. Sürgősen helyre kell állítani a korlátlan hatalom parlamenten kívüli ellensúlyait, azt a sajtószabadságot, amely a régi időkben fennállott és az egyéb szabadságjogokat. Az uralkodó pártnak, elsősorban Bethlennek, akinek személyes hatalma csúcsosodik ki az egész új alakulásból, össze kell szedni egész megfontoltságukat és felelősségérzetüket, hogy ekkora hatalomtól el ne szédüljenek.“ Mit akarnak ezek a fránya Rip Van Winkle Andrássy Apponyi és Horváth Zoltán? Aludtak ezek az emberek ? Vagy a mi írónk aludt ? Vagy hát mi van itt: ördög és pokol? Esetleg említsem Rákosi Jenő napi cikkeit, akire talán nem lehet ráfogni, hogy destruktív? Ő is megírja, de erősebb szavakkal azt amit Andrássy és Apponyi. Miért nem ír ezekről is író úr? De hát mit akarnak önök ? Azt hiszik, hogy amit írnak, azt mi elhisszük? Az író szerint „ordítani kellene“, de nem teszi,mert Karácsony van". Köszönjük neked szép Karácsony, hogy eljövöl és megmentetted a füleink dobhártyáját. „A karácsonyi ünnepek csendjében szálljon magába és gondolkozzék“ író úr, mert most az „ön bárkája zátonyra futott.“ Fogja még ön látni, hogy kell és lesz ellenzék, aki nem azért ellenzék, hogy forradalmat is csináljon .Ne érezze magát legyőződnek, mi sem úgy tekintjük önt. De arról mindenesetre mondjon le, hogy „Karácsonyi varázst“ írjon! Némadi Varga Jakab A „Felegyházi Hírlap** és a „városi terror** AFélegyházi Hírlap" december 19-én és 26 án megjelent számai az ugyancsak december 9 én lezajlott úgynevezett képviselőválasztás egyik tényével foglalkozik, hogy „Kálmán barátunk özvegye megjelent és lesütött, kisírt szemmel, elhaló hangon szavazott le dr Horváth Zoltánra.“ Erre az író megjegyzi, hogy az ott jelenlevő bizottsági tagoknak ökölbe szorult a keze. E sorok írója jelen volt az úrhölgy szavazásánál s ott a következőket tapasztalta: Délután egyenként érkeztek a szavazók. Az elnök úr éppen lekváros tésztát evett, amikor az ajtóban feltűnik dr Porst Kálmánná és az a megszokott mosolygós, derűs arcával mondja: .dr Porst Kálmánná, dr Horváth Zoltánra szavazok." Fordult s mint aki dolgát végezte, eltávozott. Én nem láttam semjóérzésti", sem rossz érzésű bizottsági tag ökölbe szorított kezét. Aki látta, lelke rajta, de annak is, aki ezt a kérdést ebben az ízléstelen formában közölte. Nem kérdeznék meg kérem dr Porstné úrnőt, hogy ki kényszerítette váljon szavazni, és éppen így ? Azt hiszem visszafelé sülne el a tollpuska. De ott se, hogykisírt szemmel és elhaló hangon szavazott" Beküldetett: Caonkamagyaromgstg 1927 január 2