Együttműködés, 1988 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
A pártcsoportok munkájának min tapasztalatai Örményesen A pártalapszervezetek munkájában fontos helyet foglalnak el a pártcsoportok. Ezek mint kommunista közösségek, a legalkalmasabbak a párthatározatokból adódó feladatok továbbítására, azok egységes értelmezésének biztosítására és a végrehajtás megszervezésére. A pártcsoportok egyben jelzőrendszerként is működnek, hírt adnak a párttagok és a pártonkívüli dolgozók pártpolitikájával és a munkahelyi gondokkal kapcsolatos véleményéről. A Hungarotherm Leányvállalat alapszervezeteinek többségében olyan pártcsoportok működnek, amelyek nagy segítséget adnak a munkahelyi feladatok elvégzéséhez. Napjainkban természetesen leginkább a kibontakozási programmal foglalkoznak. Gyárunkban jól bevált gyakorlat, hogy a pártcsoportokat rendszeresen tájékoztatják a vezetőségek. Az ilyen jellegű beszélgetések hozzájárulnak a munkahelyi légkört rontó, s az egyes csoportokat közvetlenül érintő gondok feltárásához. Pártcsoport üléseket egyébként nem ütemterv szerint, hanem a helyzetnek megfelelően tartanak. Ezeken igen aktív vita folyik. Tavaly kezdeményezték a bizalmi csoportoknál a taggyűlések napirendi pontjainak előzetes véleményezését. Ez azonban nem minden alapszervezetnél érte el a kívánt eredményt. A pártcsoportok életében többek között nagy körültekintést igénylő feladat volt az új tagdíjbesorolások előkészítése, amit gondosan és gyorsan végeztek el. A vitás kérdéseket elvtársi légkörben oldották meg. A fontosabb tennivalók közé tartozott még a Szervezeti Szabályzatnak fejezetenkénti egységes értelmezése, illetve az 1987/88. évi pártoktatás megszervezése. A pártoktatáson résztvevők a megadott témakörből maguk választhattak, ami reményeink szerint növekvő érdeklődés melletti oktatási eredményeket ígér. Tényként merült fel az, hogy megtorpant a taggá nevelési, tagfelvételi munka. A jövőben a pártcsoportoknak is nagyobb figyelmet kell tanúsítani a kiválasztásra, ez a feladat nem korlátozódhat csak a vezetőségekre. Az információk cseréjének fő helye a pártcsoport. Ezen a területen fontos javítani az információáramlás hatékonyságát. Ehhez azonban az szükséges, hogy főleg a gazdaságpolitikai információ gyorsabban eljusson a pártcsoportokhoz. Az ideiglenes és alkalmi pártmegbízatások száma az elmúlt időszakban növekedett ugyan, de a tennivalókhoz képest nem kellő mértékben. A gazdaságpolitikai jellegű megbízatások kialakítása például már gondot okoz. Az állandó pártmegbízatások zömét a választott párt-, vagy tömegszervezeti tagság végzi. A megbízatások elosztása javuló tendenciát mutat. Eredményes törekvések történtek az egyenletesebb terhelésre. Ám még mindig gond egyes párttagok túlterheltsége, míg mások csak kevés részt vállalnak a közös politikai munkából. A pártcsoportok irányításában szerepe van a taggyűlésnek, az alapszervezetek vezetőségeinek és a pártcsoport bizalmiknak. Az irányítás hasznos módszere lehet a bizalmiak egyenkénti beszámoltatása a taggyűlésen, vagy vezetőségi ülésen. Ehhez azonban elmaradhatatlanul szükség van a taggyűlésen hozott határozatok pártcsoportokra történő lebontására. Polgár Sándor Kiállítás a Központi Gyárban A Kiskunfélegyházán működő Holló László Képzőművészkar egyik alkotójának, Rádi András kirakatrendezőnek a kiállítását tekinthették meg dolgozóink november 9-től 13-ig a vállalati ebédlőben, amit Terescsényi Endre tanár, a képzőművészkar vezetője nyitott meg. Képünkön: a kiállítás egy részlete „Biotechnológiai gépgyártás" Ultraszűrő berendezés az élelmiszergazdaságnak Egy évvel ezelőtt tájékoztatást adtunk a lap hasábjain a vállalat biotechnológiai gépgyártásfejlesztési célkitűzéseiről. Közben számos olyan dolog történt a biotechnológiai berendezések fejlesztése területén, amely kellő alapot adhat arra, hogy ismét áttekintsük ezirányú munkánkat. Különös jelentősége van a jövőt illetően — elsősorban a mezőgazdaság területén — az energiatakarékos technológiák alkalmazásának és annak, hogy fokozatosan igénybe vegyük a terület belső energetikai forrásait. Az agrártermelés hatékonyságának javításánál számba kell venni a biomassza teljesebb körű hasznosítását. A biomassza ipari hátterének fejlődési körét az energiaracionalizálás és a szélesedő energiafelhasználás határozza meg. A gépgyártásban ezért fontos, hogy a munkatermelékenység növelése mellett az energiatakarékosság és a melléktermékfeldolgozás követelményei is megfeleljenek az igényeknek, amelyek sürgetővé teszik az ipari gyártmányfejlesztés irányainak felülvizsgálását és az új igények megfelelő újrafogalmazását. Többek között e célkitűzést segíti elő a hetedik ötéves tervidőszakra szóló országos középtávú kutatási-fejlesztési terv, amely prioritást biztosít e célkitűzések megvalósításának. TÁRCAROGRAM A Tudománypolitikai Bizottság előterjesztése alapján a Minisztertanács jóváhagyta a hetedik ötéves tervidőszakra szóló műszaki-fejlesztési terv célkitűzéseket. Ennek részét képezik a G—3 jelű „Biotechnológiai eljárások kutatásfejlesztése, alkalmazása a mezőgazdaságban és az iparban” tárgyú Országos Középtávú Kutatási Fejlesztési Terv célkitűzései . A program a középtávú tervidőszakra csaknem 2 milliárd Ft értékű pénzeszközt irányoz elő a célkitűzések megvalósításához. Vállalatunk az Április 4. Gépipari Művek az alapvető energetikai , elsősorban atomerőművi speciális vízkezelő és víztisztító berendezések gyártása mellett, azok technológiai bázisán megteremtette a biotechnológia hasznosítását elősegítő gépipari háttér gyártási feltételeit. Vállalatunk korábban is részt vállalt az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok felhasználásának elősegítését megvalósító gépipari tárcaprogram végrehajtásában. Ennek részeként a hús-, vér- és tollfeldolgozó technológiák és berendezések komplett rendszerét fejlesztette ki. A tárcaprogram folytatásaként a hetedik ötéves tervidőszakban alapvető célkitűzése vállalatunknak az élelmiszerek minőségét, javító új eljárások, technológiák (biotechnológia, membránszeparáció, aszeptikus tárolás, sterilezés stb.) eszközök fejlesztése, e technológiai rendszerek széleskörű elterjesztése. Biotechnológiai fejlesztési célkitűzéseinket alapvetően : — saját szellemi és gyártó erőforrásainkkal, — hazai tudományos és kutató intézetek bevonásával, — bel- és külföldi szabadalmak vásárlásával oldottuk meg. TERMELÉSBE ÁLLÍTVA A teljesség igénye nélkül megemlítjük, hogy biotechnológiai fejlesztési célkitűzéseinket alapozta meg a közelmúltban termelésbe állított néhány üzem. Az Izsáki Állami Gazdaságban a napokban helyeztük üzembe a százhuszonötezer hektoliteres bortároló üzemet, amely rozsdamentes tartályokból, az azokat összekötő technológiai csővezetékekből, valamint a föléjük emelt, hőszigetelt acélszerkezetes épületből áll. A létesítmény tervezésénél tervezőink figyelembe vették a táj jellegnek megfelelő szőlőfajtákból feldolgozásra kerülő borok mennyiségét és azok elkészítésének technológiáját. A borgazdaságok igényét felismerve, vállalatunk kifejlesztette energiatakarékos, hőszabályozott erjesztési rendszerét. Ennek első üzemi berendezését a Kiskőrösi Állami Gazdaság Borászati Üzemében építettük meg. A Az ultraszűrő berendezés ARCOK KÖZELRŐL Nyugdíjas délután a Hidroplasztiknál Az évek múlásával gyarapszik nyugdíjasaink száma, rövidesen nyolcvanan lesznek. Ahogy közeleg az év utolsó hónapja, a városban járva sokszor nem is egy, hanem több nyugdíjasunkkal is találkozom. Régi ismerősként köszöntöm őket, s máris kérdik: Az idén mikor lesz a nyugdíjas-találkozó? Én pedig megnyugtatom őket, hogy hamarosan találkozunk. Valóban, gyorsan elrepült az 1987-es esztendő és december 11-én nyugdíjasaink ismét összegyűltek a gyár ebédlőjében. Ismerős arcok, volt munkatársak, barátok köszöntik egymást. Beszélgetnek. Sokan elcsukló hangon panaszolják, milyen bánat, gyász érte őket. Mások lelkesen újságolják, milyen szépen nőnek az unokák és még az egészség sem hagyta őket cserben. Közben helyet foglalnak a terített asztaloknál, s kezdetét veszi a nyugdíjas délután. Hafner János VSZB titkár köszönti az egybegyűlteket, akik között ott látni azokat, akik itt 25—30 éven át dolgoztak. Karácsonyi ajándékként valamennyien kis fehér borítékot kaptak, melyben ott lapult a kommunista műszakokból és egyéb anyagi forrásokból befolyt összeg rájuk eső része. A leányvállalat gazdasági munkájáról, a jövő elképzeléseiről Kristóf József igazgató tájékoztatta a jelenlévőket. Ezután kötetlen beszélgetés következett, s észre sem vették, máris eljött a hazaindulás ideje. Míg tartott a tere-fere, két egymás mellett ülő, régi ismerős mellé telepedtem. Petek Józsefné, közismert nevén „Mami” és Aczél Károlyné, Marika nem véletlenül keresik egymás társaságát. — A Mamival 13 évet dolgoztam együtt a Bakelit Üzemben három műszakban — kezdi a fiatalabb nyugdíjas. — Bizony én már 4 éve nyugdíjas vagyok — mondja Mami, azután így folytatja. — 1962-ben kerültem a Bakelit Üzembe, a nyugdíjazásomig három műszakban dolgoztam hidraulikus gépen, normában. Nem volt könnyű munka, de kellett a pénz a családnak. Igaz is két fiam van. Mindkettő itt kezdte a munkáséveket, a kisebbik ma is itt dolgozik a TMK műhelyben, lakatos, tudja mi nem vagyunk „vándormadarak”. Erre büszke lehetek, nem? Aczél Károlyné így kezdi: Sajnos az én egészségem idő előtt megromlott, kényszerből kellett búcsút venni a munkatársaktól. Ám jóleső érzés ide minden évben visszajönni. Könnyebb munkát választhattam volna, de a gyerekeket, egy fiú, egy leány, csaknem végig — szárnyrabocsátásukig — egyedül neveltem. Minden fillérre szükség volt, a Bakelitben három műszakban meg jól kerestünk. Azután egymás szavába vágva mesélik, hogy telnek nyugdíjas napjaik. Én például most is úgy kelek, mintha dolgozni indulnék. Házkörüli munka mindig akad, meg van egy kis szőlőnk, meg az unokák is adnak munkát és a családi gondok megoldásából sem maradhatok ki — tájékoztat nyugdíjas teendőiről Mami. Marika legtöbb idejét is az unokák foglalják le. Emellett a kötögetés, horgolás, pihenés és egy kis egyéb munka sem hiányzik a napi elfoglaltságból. Közben tervezetnek is. Annak ellenére, hogy sokat dolgoztunk, egyikünk nyugdíja sem éri el a 4000 forintot — mondja a Mami. — Mégis elégedettek vagyunk, szeretünk ide viszszajönni még ha ez évente egyszer-kétszer történik is. Tájékozódunk rendszeresen a gyár életéről, az itt dolgozó emberek munkájáról. Ezt az „Együttműködés” üzemi lap biztosítja, amit ezúton is megköszönünk. A ma kapott ajándékot is köszönjük a többi nyugdíjas nevében is, hiszen ezáltal ismét sokunknak szebb lesz a karácsony — fűzi a szót tovább Marika. — S mit szeretnénk még? Sok-sok évig találkozni, békében élni és kevesebb gondról hallani, mint ami most van. S annak reményében, hogy jövőre ismét találkozunk — köszöntem el tőlük. Horváth József Középen jobbról balra Aczél Károlyné és Petek Józsefné a riporter beszélgető partnerei. A Mami mellett Cser Imréné, Marika mellett Penczur Lászlóné ül a nyugdíjastalálkozón.