Félegyházi Közlöny, 2002 (11. évfolyam, 1-26. szám)
2002-10-18 / 21. szám
4. oldal Programajánló Zenészbált tartanak október 26-án 18 órától a zeneiskolában. A jótékonysági vacsorabál bevételét a borsihalmi Művésztelep felújítására kívánja fordítani a Kiskunfélegyházi Fúvószenekari Egyesület. A belépő ára 1500 Ft, a támogatói hozzájárulás tetszőleges. Érdeklődni az iskolában és a 06 20/344-1114-es telefonszámon lehet. Köztársaság napi megemlékezést tartanak október 22-én reggel, 7.50 órakor a Constantinum intézményben, melynek keretében jutalmazzák meg a jó tanulmányi- és sporteredményt elért tanulókat. Vendég, Nemes-Nagy Tibor a Bács-Kiskun Megyei Testnevelési és Sport Hivatal igazgatója. Dobó Irma nyugalmazott rajztanár alkotásaiból nyílt kiállítás október 16-án a TEMI Szakmaközi Művelődési Ház Galériájában. A tárlat október 25-ig látogatható, naponta 8-18 óráig. Firenze a reneszánsz művészet bölcsője címmel tart előadást Bella Rózsa grafikusművész, tanár október 28-án 18 órától a városi könyvtárban. A rendezvény az intézmény művészettörténeti előadássorozatának következő programja. Illyés Gyula költőre emlékezik - születésének 100. évfordulója alkalmából Juhász István a Móra Ferenc Gimnázium tanára. A rendezvényre október 31-én 18 órakor kerül sor a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Pályázatfigyelő IX. BETLEHEMI JÁSZOL KIÁLLÍTÁS. Pályázati felhívás A Magyar Kézművességért Alapítvány és a Magyar Országos Művészi Kézműves Egyesület - a BKIK Kézműipari Tagozattal együttműködve - “Betlehemi jászol’ ’ címmel 9. alkalommal hirdet nyilvános pályázatot hazai és határon túli magyar hivatásos kézművesek, népművészek, iparművészek valamint műkedvelő alkotók (egyéni és csoportos jelentkezők) részére. Cél: az 1940-es években dr. Schwartz Elemér szerzetes által kezdeményezett betlehemkészítő mozgalom hagyományainak felelevenítése. Pályázni bármilyen természetes anyag felhasználásával e témában készült, hagyományos és modern stílusú alkotással egyaránt lehet. Jelentkezési határidő: november 6. Cím: 1392. Bp. 62. Pf. 289. CULTURA NOSTRA címmel hirdeti meg a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Rákóczi Szövetség történelmi versenyét. Témája: a vesztfáliai békétől a Rákóczi szabadságharcig. Magyarország története 1648-1703. között. Részt vehetnek magyarországi és határainkon túl élő magyar középiskolások 3 fős csapatokban képviselve iskolájukat. Az első forduló írásbeli feladatsorát a Kárpát-medence különböző városaiban készítik el a résztvevők 2003. január 21-én. A döntő a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban 2003. április 11-én kerül megrendezésre, amelyre a legjobb teljesítményt elért 10 csapatot hívjuk meg. Jelentkezni november 5-ig lehet Pannonhalma, Vár u. 1.9090. címen. DIÁKOK AZ OKTATÁSI ÚJSÁGÍRÁSÉRT A Felvételi Információs Szolgálat pályázatot hirdet Diák az oktatási újságírásért címmel, amelyen részt vehet minden újságírás iránt érdeklődő középiskolás diák. Célja, hogy a tehetséges, jó íráskészséggel rendelkező középiskolások számára szakmai érvényesülést szerezzen a magyar médiában. A pályaművek tartalmi megkötése, hogy a cikkeknek kapcsolódniuk kell a magyar közvagy felsőoktatáshoz. Terjedelem: legkevesebb 1500, legtöbb 4500 leütés lehet. A legjobb pályázóknak a Felvételi Információs Szolgálat rendszeres publikálási lehetőséget biztosít az Egyenes út az Egyetemre felvételi hírújságban, valamint esetenként más országos terjesztésű sajtótermékben is. Leadási határidő: november 12. Cím: FISZ Egyesület 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 17/a. A Petőfi Sándor Városi Könyvtárban a pályázatokról részletesen tájékozódhat a SANSZ c. pályázati lapban vagy az Interneten. Félegyházi Közlöny Diákszínjátszók Félegyházán Folytatás az 1. oldalról. Huszonhárom határon túl és hazai város (Arad, Aszód, Bonyhád, Debrecen, Doroszló, Fehérgyarmat, Fehéregyháza, Kaposvár, Kiskőrös, Magyarcsenge, Kiskunfélegyháza, Nagybánya, Kiskunhalas, Segesvár, Nagykanizsa, Székelyhíd, Sárbogárd, Székelykeresztúr, Székelyudvar, Óbecse, Marosvásárhely, Felsőőr, Kismarton) diákszínjátszói részvételével rendezték meg városunkban az elmúlt hétvégén a III. Nemzeti Diákszínjátszó Találkozót. A III. Nemzeti Diákszínjátszó Találkozó ez alkalommal is a Petőfi-szobornál megtartott ünnepséggel kezdődött. A köszöntők után a megnyitó résztvevői nemzeti színű gyertyákkal vonultak végig a főutcán a Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskoláig, ahol a Budapest Táncegyüttes műsorát élvezhették. Másnap a Móra Ferenc Művelődési Központban ....színjátszók előadásával kezdődött el a háromnapos fesztivál. A diákszínjátszó csoportok a magyar és a világirodalom klasszikus darabjaiból válogattak. A fesztiválprogramok mellett esténként az ifjú színészek különböző szórakoztató műsorokon vehettek részt. Egyebek között megtekinthették a Bohém Ragtime Jazz Band koncertjét, Maksa Zoltán humorista műsorát, a Komáromi Jókai Színház előadásában Edward Albee: Nem félünk a farkastól című darabját, Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész kiállítását. A diákszínjátszó találkozó keretében avattak Petőfi-szobrot a gépészeti szakközépiskola udvarán, illetve tartottak megemlékezést az első országos Petőfi-ünnepség 135. évfordulóján, a Petőfi-háznál. Az ünnepélyes eredményhirdetésre október 13-án, vasárnap került sor. A találkozón a legkiválóbb színjátszókat, rendezőket, legjobb irodalmi adaptációkat díjazták, illetve külön elismeréseket oszottak ki a Petőfi-kultusz ápolásáért, és a teljes színpadi eszközhasználatért. A rendező iskola idén is több díjat hódított el. 2002. október 18. Emlékezünk... A Petőfi-emléktábla felavatásának históriája Az 1867. október 13-i táblaavatási ünnepségnek szerencsére két hiteles, kellő alapossággal megfogalmazott forrása is van. Balogh Ödön tanító, helytörténeti kutató, a százéves évforduló közeledtével a Petőfi Népe egyik számában tudatja velünk, hogy a Petőfiházon lévő emléktábla Reményi Ede érdeme, valamint az avató ünnepségnek 1967. október 13-án lesz a 100 éves évfordulója. A Honismereti Kör akkori elnöke Fekete János helytörténész fel is kéri a cikk íróját a megemlékező előadás megtartására, jelezve azt is, ha komolyabb tanulmányban összegezné a nagy esemény történetét, annak megjelentetéséről is szó lehet. Balogh Ödön tollából október 8-án egy emlékező cikk jelenik meg “Beszélnek az elsárgult papírok” címmel, a megyei lapban. Rövid áttekintése volt ez a 100 évvel ezelőtti eseményeknek. Később alapos kutatómunka eredményeképpen a tanulmány is elkészült “A Félegyházi Petőfi Emléktábla története” címmel. Az országos hírű eseményről egy másik forrás is számot ad. Ugyanis a rendezvény szervezésére alakult Bizottmány felkérte és meghatalmazta Pásztor Ferencet - aki az előkészítésben, lebonyolításban elismerésre méltó érdemeket szerzett - hogy “Emlékiratban” foglalja össze a neves nap eseményeit. Az emlékfüzet Szegeden 1868 augusztusában, a Berger-féle nyomda jóvoltából napvilágot is látott. Az esemény előzeteséhez még idekívánkozik a Magyar Újság 1867. augusztus 8-i számában megjelent Félegyházához intézett üzenet, miszerint Kiskőrös levél útján protestál az ellen, hogy a Félegyházi Kaszinó “márványlappal” kívánja jelölni azt a házat, melyben Petőfi Sándor született, holott ők már a “szülőházat megjelölték márványlappal.” Mint tudjuk, az emléktábla Gerenday pesti szobrász műhelyében 1861 elején elkészült és Szabó Sándor házában várta az avatás eljöttét. A várakozás több éves, mert az akkori politikai viszonyok nem tették még lehetővé Petőfit ünneplő rendezvény megtartását. A lehetőséget a kiegyezés hozta meg végre. Reményi 1867 augusztusában levelet küld a Társalgó Egylethez, melyben írja: “Elérkezettnek látom az időt, hogy a már hét év óta készen lévő emléktábla rendeltetési helyére illesztessék. Kérem az Egyletet, hogy ez ügyben határozzon, s az ünnepély napját tűzze ki.” A kaszinó, képviselő-testülettel egyetértve az ünnepség napjául október 13- át (vasárnap) jelölte meg. A tanács és a kaszinó 10-10 tagból álló Bizottmányt szervezett az ünnepély lebonyolítására. Megmozdult az egész város, céhek, egyházak, iskolák és sok más szervezet sorra ajánlották fel anyagi és személyes segítségüket. Igen széleskörű meghívás történt az avató-ünnepségre. Meghívták gróf Ráday Gedeont a Hármas Kerület főkapitányát, a szomszédos településeket, városokat, a Magyar Tudományos Akadémiát, a Kisfaludi Társaságot, majd az Országos Honvéd Egylet elnökét. Arany János az akadémia ttnoka levélben köszönte meg a meghívást és mint levelében írja “a közszellem nemes megnyilatkozását örvendve látja a szabad Kun Félegyháza tettében, mely által azon hajlékot, hol Petőfi Sándor zsenge évei lefolytak, az utókor számára maradandó emlékkel kívánja megjelölni.” A költő kortársak közül itt volt Jókai Mór, Szász Károly, Tompa Mihály, Gyulai Pál s jelen volt Petőfi István, és a költő fia Petőfi Zoltán is. A pesti vendégek dél körül érkeztek. Hangos éljenzés és kitörő öröm fogadta Percei Mór tábornokot, aki még csak a nyár folyamán térhetett haza 18 évi keserves bujdosásából. Őt Szabó József üdvözölte. Ünnepélyes fogadtatásban részesült Reményi Ede, Plotényi és a nagy énekes Füredi Mihály is. A Szózat elhangzása után Fazekas Lajos ügyvéd, Petőfi gyermekkori játszótársa lépett az emelvényre, s meleg szavakkal emlékezett a költőre. “Most midőn ez ünnepélyes alkalommal, a nemzet dicső dalnokáról, Petőfi Sándorról vagyok szerencsés néhány igénytelen szót mondani, sokkal csekélyebbnek érzem magam, sem hogy érdemeiről szóljak, mert ahhoz méltóbb alak illik, mint az enyém. Egyetlen oka van melynek alapján jogosítva hiszem magam ezen helyet néhány pillanatra elfoglalni, s ez az, hogy “játszótársa” voltam. Mindkettőnket az 1923. év hozott létre, e kor gyermekei azok, kikről a költő e városban énekelte 1848-ban: Hol vagytok ti régi játszótársak Közületek csak egyet is lássak . Méltatását befejezve következett hangos éljenzés közepette a leleplezés. Majd 14 fehérruhás lányka koszorúzta meg a mellszobrot. Ezután Szász Károly költő szavalta el a “Petőfi gyermekkori lakhelye” című, ez alkalomra írt igen megható ódáját. Reményi Ede lelkes felszólalásából idézzük ide a következőket: “Ha elgondoljuk, hogy magában véve egy kis emléktábla leleplezése országos eseménynek nem tekinthető, mégis a haza több részéről szép számmal jelentek meg, az Akadémia, a Kisfaludi Társaság képviselőket küldtek, nem válik, ezáltal mindenikünk szemében ez az ünnep rendkívüli fontossá. Igenis uraim itt nem pusztán egy tábla megszemlélése, hanem az elv diadala jön számításba.” Éljen közöttünk Petőfi emlékezete, ezzel zárta nagy éljenzés közepette elmondott beszédét. Ezt követte a dalárda, előadta “Itt születtem én ezen a tájon” c. dalt, melyet Pintér Ádám félegyházi karnagy komponált meg a költemény szövege alapján. A Himnusz elhangzása után a tömeg a tanácsházához vonult, folyamatosan éltetve Perceit, a Pákozdi csata hősét. Délután három óra tájt ágyúdurranás jelezte, hogy elkezdődött a díszebéd a városháza nagytermében. Érdekessége a napnak, hogy a szegedi születésű Joó János, a reformkor jellegzetes alakja Egerből, ahol ez időben élt, egy akó vörös bort küldött a lakomához, az ünneplőknek. A pohárköszöntők sora között felszólalt a hős tábornok is, hangsúlyozva, hogy “most a hazának olyanok életére van szükség, akik a népet és a hazát hűségesen szívükbe zárják.” Gyulai Pál az Akadémia küldötte lelkes szavak közepette emelte poharát Félegyháza derék polgáraira. Már eléggé későre járt az idő, amikor hét órai kezdettel az akkori Duttyán vendéglő nagytermében megkezdődött a műsoros est. Bemutatták a félegyházi Keserű-Bérczy Ilona “Petőfi emlékezete” című három felvonásos színművét, melyben maga a szerző is szerepelt. Reményi Ede, Plotényi zongorakíséretével “Petőfi emlékezete” c. saját szerzeményét mutatta be. Őt követte a népszerű Füredi Mihály népdalénekes. Olykor vele énekelt a lelkes közönség is. A nevezetes, ünnepi díszekben pompázó bál este 10 órakor vette kezdetét a városházán, melynek bevételét a pesti Petőfi-szobor létrehozásához ajánlották fel. Hajnalig tartó mulatsággal zárult a nap, Félegyháza történetének felejthetetlen napja, 1867. október 13-ának napja. Később számtalan köszönőlevél, újsághír, beszámoló tudatta szerte az országban élőkkel, a jeles és bátor kezdeményezést, a táblaavatás, a Petőfit ünneplő rendezvény tényét. Reményi Ede még néhány napot a városban töltött és kérte a tekintetes Tanácsot, hogy az “emléktáblával ékesített Petőfi-ház” környékét Petőfi-térnek nevezzék el. Szász Károly költő röviddel a rendezvény után így értékeli a nap eseményeit: “Szép volt nekünk, kik jelen voltunk, akik nem jöttek el bánhatják, mert elmulasztottak egy szép napot, sőt részben röstellhetik is, mert elmulasztottak ■egy kötelességet.” Gyulai Pál “A Petőfi-ünnepély” c. jelentésében többek között a következőket írja: “egyszerű és benső volt, méltó ama költőhöz, kinek jellemző tulajdonságai, az őszinteség, egyszerűség és bensőség.” Kedves Olvasó! A 135 évvel ezelőtti nap eseményeit bemutató írásom kissé szűkszavú és hézagos ugyan, de talán így is kiolvasható belőle az a határtalan lelkesedés, összefogás, segítőkészség, ami akkor megnyilvánult a város népe és vezetői részéről. Ez lehet talán a legfőbb tanulsága a visszaemlékezésnek. b.gy.