Félegyházi Közlöny, 2003 (12. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-10 / 1. szám

2003. január 10. ■ Félegyházi Közlöny — Hírek röviden Január elseje óta új igazgatója van a városi kórháznak. Dr. Tóth Sándor helyébe dr. Nyúzó Bálint kar­diológus főorvos lépett. Az új intéz­ményvezető személyéről zárt ülésen döntött a képviselő-testület. Dr. Tóth Sándor továbbra is az intézmény belgyógyászati osztályának vezető főorvosa maradt. A Magyar Kultúra Lovagja cí­met adományozták a közelmúltban elhunyt Simon Sándor altáborn­agy­­nak, haditudósítónak, a Kiskunok a Don-kanyarban című könyv szer­zőjének. A posztumusz kitüntetést január 22-én adják majd át a felejthe­­tetlen emlékű hadfi özvegyének. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egye­tem első professzor emeritusává nyil­vánította Simon Sándort. Leváltották a Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési Szervezet igazgatóját. Információnk szerint Hetényi Zsoltot azért mentették fel tisztségéből, mert vétett a közbeszer­zési eljárás szabályai ellen. Az igaz­gató - a tisztánlátás végett - fegyelmi eljárást indítványozott önmaga ellen. A képviselő-testület azonban sem­misnek tekintette kérését, s felmen­tette tisztségéből a gyanúba kevere­dett közalkalmazottat. A VSZKSZ irányításával ideiglenesen Barczykai Gábornét bízták meg. Az ügyre ké­sőbb visszatérünk. A városi kórház is részt vesz a kormány által meghirdetett „kórház­­mentő” szakpályázaton. Erről leg­utóbbi ülésükön határoztak a város­atyák. Az intézménynek jelenleg 49,6 millió forint harminc napon túli adóssága van. A pályázat értelmé­ben az önkormányzatnak 9,6 millió forint önrészt kellett vállalnia az álla­mi hitel elnyeréséhez. A pénzt két év alatt kell visszatörlesztenie a város­nak. Emléklappal tüntette ki a Constantinum intézmény két diák­ját, Könyves Pétert és Nagy Dávid Gábort, a Magyar Szabadságharcos Világszövetség a Szent László Rend javaslatára. A rangos elismerést az 1956-os forradalom és szabadság­­harc méltó megünneplésében vég­zett kiemelkedő szervező munkájuk­kal érdemelték ki a diákok. „Móra Ferenc félegyházi dísz­polgár emlékére’ ’ címmel tartott elő­adást december 27-én Fekete János helytörténész a Petőfi Sándor Váro­si Könyvtárban. A rendezvényt a Móra Ferenc Közművelődési Egye­sület szervezte. A hősökre emlékeznek Kiskunfélegyháza Város Ön­­kormányzata, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület és a Petőfi Sándor Helyőrségi Nyugállományúak Klubja meghívja Önt és Családját a doni hősök tiszteletére január 12-én rendezendő ünnepsé­gekre. A nap programja: 10.00 órakor az Öreglaktanyánál - rövid műsor és koszorúzás. 17.00 órakor a Felsőtemetőben a II. világháborús emlékműnél - Hajagos Gyula atya emléke­zik az elesett hősökre - tábor­tűz, gyertyagyújtás, koszorú­zás. A résztvevőket 16.45 órá­tól a Városháza elől autóbusz­ok szállítják a Felsőtemetőbe. Az ünnepség végén a jelenlé­vőket az autóbuszok a város központjáig visszaszállítják. “Itt születtem én ezen a tájon...” Színvonalas ünnepséggel emlé­kezett meg december 31-én a köl­tőóriás, Petőfi Sándor születésé­nek 180. évfordulójáról a Kis­kunfélegyházi Önkormányzat és a Petőfi Sándor Városi Könyv­tár. A rendezvény délelőtt 9 óra­kor kezdődött a Petőfi-emlékház­­nál Fasór József polgármester köszöntője után a Lyra együttes ünnepi műsorát hallgathatták meg az egybegyűltek. A koszorú­zást követően a városi könyvtár­ban folytatódott a program. Dr. Ratzky Rita irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigaz­gatója: “ Én magam akarok bé­kében élni, nem a világgal” cím­mel tartott előadást Deli József leköszönt tisztéről A Petőfi Sándor Helyőrségi Nyugállományú Klub de­cember hónapban zárta 30. évét A beszámoló és a tag­ság hozzászólása alapján igen tartalmas és rendezvé­nyekben gazdag évet értékelhettek. Különösen kiemelt volt 2002, hiszen most volt 30 éve, hogy a klub megala­kult, s azóta egyre gyarapodó, most már közel kétszázöt­ven taggal fogja össze azokat, akik a honvédség állomá­nyából kerültek obsitba A nyugállományba vonult had­fiak őrzik a katonai hagyományokat, érdeklődnek a várospolitika iránt, ha kell, adományokat gyűjtenek a rászorulóknak, de rendszeresen járnak színházba, s kirándulni, kertbarát kört működtetnek, horgász kört szerveztek. Néha meg a fehér asztal mellett idézik fel a régi szép napokat, a katonaemlékeket A 30 évből 12 éve Deli József nyugállományú ezredes a klub elnöke. Elnöksége alatt megduplázódott a klubtag­ok száma, felkarolták a helyőrség katonai hagyományai­nak őrzését, kopjafát állítottak az L és II. világháborús hősöknek, emléktáblával jelölték meg az Öreglaktanyát, ahonnan annyi kiskun legény ment a frontra, ment a halál­ba. Megmentették a városnak Bem József szobrát, össze­gyűjtötték a katonai relikviákat, egy kis múzeumot hoztak össze, sajnos helyiség hiányában ládákba csomagolva, most éppen a ládáknak sincs hely. Összeállították a hely­őrség katonai történetét Sokat tettek azért, hogy dr. Simon Sándor altábornagy hézagpótló munkája “Kiskunok a Don-kanyarban” megjelenjen. Agilis a tagság, mondhat­nák. Igen agilis, ha van olyan közmegbecsülésnek örven­dő vezetője, mint Deli József. Vezetői és szervezői képes­ségét felismerte a Bajtársi Egyesületek Országos Szövet­sége is, hiszen a Délalföldi régió elnökének választották, ahol nemcsak a saját klub 250 tagjának baja, hanem három megye, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád 36 klubjának gond­­ja is övé lett. így eshetett meg, hogy a decemberi beszámoló, egyben Deli József leköszönése is volt. Kérte a klubtagok belátá­sát, korát is figyelembe véve, meg aztán a megnövekedett feladatokat is, felmentését kérte. A tagság, ha nehezen is, elfogadta volt elnöke kérését, azzal a kikötéssel, hogy mint tiszteletbeli elnök továbbra is részt vesz a klub munkájában. Utódjának Szikora István ny. századost választotta meg. Mátyus Imre ínyenceknek ajánlják! “Gasztronómiai kalandozások az M5-öS autópálya mentén ’ ’ címmel jelent meg Karácsonyra egy külön­leges könyv az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. kiadásában. Az elmúlt esztendőben kiadott “Kíváncsi túrák az Alföldön” úti­könyv után most a szerző nem ép­pen diétásnak mondható, népi kuli­náris élményeket gyűjtött az M5-ös autópálya vonzáskörzetében. A kirándulások során megismert emberek a helyi hagyományoknak és népszokásoknak megfelelő étel­különlegességeiket főzik meg a könyv lapjain, részletes leírással és valódi étvágyat csináló fotókkal il­lusztrálva. Csak néhány étel a sok közül: Mamóka sütijei közül a herekét és a kapusznyikot kóstoltat­ja meg, de nem hiányzik a gyomor­bélelő vendéglősleves, a csuszán har­csa, a kemencében sült libamáj, vagy a matutkás göngyölt hús sem. És akinek még most sem jött volna meg az étvágya, válogathat a sült ökör, a kakaspörkölt tépett csipetkével, a hagymás csülök, a pusztapörkölt, a tanyasi nyúlpörkölt kapros túrógom­bóccal, a békés pacal, vagy akár a böjti babos tészta, a tejespite és a kap­ros túróslepény között. Kedvcsiná­lónak pedig jó nagyot húzhat a fü­tyülős barackpálinkából! A magyar és német nyelven meg­jelent gasztronómiai csemege csak korlátozott számban hozzáférhető. A szerző, László János ígérete szerint a kirándulás és az evés után jövőre majd iszunk! OBJEKTÍV Hírügynökség Nyílt tér... Antilop? Amikor még Lázár György volt Magyarország miniszterelnöke, egy “Nagy testvér” béli látogatás alkalmával Koszigin a szovjet főminiszter fogadta a Vnukovói repülőtéren. Az ilyenkor szokásos “druzsba” puszi után végignézve vendégén Koszigin, s hangosan megjegyezte, hogy na­gyon jó a cipőd tovaris Lázár. Dá. - felelte m­iniszterelnökünk - antitop!­Felsóhajtott a főminiszter, hogy - de jó nektek, nálatok csak Anti­lop, de nálunk mindenki. Ez a szakállas vicc jár mostanában a fejemben, ha kinyitom a rádiót bekapcsolom a televíziót fellapozom az újságot ugyanis mindig van vala­mi hír, hogy itt, meg ott törvénytelen körülmények között tűnt el párszáz millió forint Hol a kis hajón úszott el, más esetekben a Millenáris halaival etették meg, vagy éppen egy leköszönt miniszter vitte el az iroda berende­zését mert azt hitte az, neki jár, a kocsival együtt netán megfilmesítették, esetlegesen az Országjáró vitte magával. Minden másnap legalább megje­lenik egy híradás ilyen eseményről, s vagy az ügyészség nyomoz, vagy éppen a feljelentés van folyamatban. Ezen egy-két napig csemegéznek, de a bírósági vádemelés még mindig várat magára, pár esetet kivéve. Igaz itt is ítélet után derül ki, hogy törvénytelenül nyomoztak a rendőrök. Aztán ott a Parlamentben is tolvajbandát emlegetnek, mások meg azt nyilatkozzák a Tv-nek és fűnek, fának, hogy miniszterek hazugságokat terjesztenek, ami magyarul nekem, az egyszerű és tanulatlan állampolgárnak azt jelenti, hogy hazudnak. Csak ilyen kijelentések után a felelősségre vonás, becsü­letsértésért, rágalmazásért elmarad. A kora nyarat is úgy kezdtük, hogy kiderítették a kormányfőről, hogy éppen az elhárításnak is dolgozott. Hát azt a szitok és mocsokáradatot, amit ez elindított, csak tátottam a számat. Különösen egy emberke tetszett, aki, mint amikor mi kis iskolások voltunk, úgy reagálta le az egészet, hogy - Na, most nyilatkozz, ha mersz, most mond meg, ha férfi vagy! Aztán pár nap alatt kiderült, hogy ő sem sukorói, hanem Pákozdra való, s akkor behúzta a farkát. Szóval vannak ilyenek, meg aztán azt is magyarázzák nekem, hogy akik jelenleg kormányon vannak, azok a mi elveszejtésünkre törekednek, mert azt akarják, hogy gyerekeink drogozzanak, úgy tárgyaltak Koppenhágá­ban, hogy abból csak nekünk származott kárunk, kevesebb lesz a tej, a vaj, meg aztán minden. Bezzeg az északi barátaink! Azok megragadták a tehén tőgyét, majd azok tejbe - vajba fürödnek, mi meg csak nyalogathatjuk a szánkat. Én az egyszerű állampolgár rögtön összerosálom magam, hogy mi lesz velem, mi lesz velünk, ha az EU-ban mi húzzuk a rövidebbet megint. Már látom magamat, hogy egy régi képkeretbe foglalt tejeszacskót mutogatok dédunokáimnak, hogy látjátok, valamikor ebbe volt a tej. Köz­ben ijesztgetnek a környezetvédelemmel is, meg az útépítéssel, de ugyan­akkor megint valakik az én zsebemből, a mi zsebünkből kivett egy-két milliárdocskát. Tisztára meg vagyok rémülve. Hova jutottunk? Hova jutunk, mert ez így megy lassan egy éve. S most az Újév küszöbén is csak azt hallom, hogy mennyivel lesz nekem rosszabb, mennyivel leszek szegényebb. Igaz nekem pénzem nincs kábítószerre, de nem is kell. Elkábítanak rendesen, naponta különböző körökben. Mint egyszerű állampolgár megrettentem. Megrettentem, mert a politi­ka, a hatalom úgy látom rossz kezekbe került Tényleg igaza lett egy kilencvenes évek elején nyilatkozó politikusnak, akit aztán meg is öltek volna, mert azt merte mondani, hogy a maffiabűnözés már bekerült a politikába. Akkor én is hümmögtem, de ma már tapasztalom. Hová lettek az igaz emberek, akiknek szavára lehetett adni. Itt van éppen az elmúlt napi eset egy képviselő, velük is megesik néha közlekedési balesetet okozott. Kérem, ez mindenkivel megesik, igaz az egyik szomszédom is múltkor összetörte az autóját meg véletlenül egy másikat nem került be a TV híradóba nem cikkeztek róla igaz ő nem is politikus, csak egy csóringer. A politikus - ez a nagyság átka - bekerült a médiába, éppen aznap elmaradt az esedékes OTP rablás. Én már siklottam is el, napi eset Kiderült, hogy ez bizony nem mindennapi eset Ugy­anis a honatya szóvivője, mert neki ilyen is van, nyilatkozott hogy ő hívta ki a mentőt sőt kérte, hogy vegyenek tőle vért hogy tisztázza magát az esetlegesen rávetülő ittas vezetés gyanúja alól. Ez igen, csettintettem magamban. Igen ám, de nyilatkozott a BRF szóvivő­je is, hogy az inkriminált személy, nem volt hajlandó megfújni a szondát sőt, még a kiérkező ügyészt sem volt hajlandó megvárni. Kezdtem vakami a fejem, s Áder János honatyával együtt én is elkezd­tem azon morfondírozni, hogy itt valaki “hazugságokat terjeszt”, állampol­gári nyelven, hazudik. Ki? Miért? Minek? Talán lehet, hogy azért tették velünk ezt, hogy a Big Brother megszűnése után, a lakosság döntse el kinek van igaza, s aki a honatyára tippel, az hívja 06-90-123400 számot aki esetleg a közegnek ad igazat az pedig a 07-el végződőt Küldhetnek SMS-t esetleg lehet küldeni e-mailt 180 - Ft-os percdíjért Azt mondta megboldogult nagyapám, amikor egyszer eltörtem egy tyúktojást s utána azt állítottam, hogy a tyúk már eleve így tojta (az ötvenes években voltunk, s úgy fogalmaztam meg, hogy selejtet termelt). - Tudod kis unokám, aki a kicsi dolgokban is hazudik, nagyobb gazemberségre is képes. Aki hazudik, az lop is. Az igaz ember, egyenes. És most itt állok tanácstalanul. Tessék mondani, hát már a Parlamentben is, hát már a kormányban is? Úgy látszik nálunk már lassan kihalnak az igaz emberek. Legalább is a politikában. Már a cipő sem a régi antilop, hanem csak nábuk. Akkor úgy látszik a politikusi becsület is devalváló­dott. Mátyus Imre 3. oldal

Next