Félegyházi Hírlap, 2000 (6. évfolyam, 1-50. szám)

2000-01-13 / 1. szám

Habra magyar! Újabban minden haladó és emelkedő dolog Nyugat felől érkezik, hogy a begyepesedett magyarok­nak példát, irányt mutasson (volt idő, amikor mindez Keletről jött). Egy győri székhelyű mitikus hang­zású műsorszervező iroda épületes prog­ramot kínál a korral haladni akaró közép­iskoláknak, így szalagozó bálok idején. Fergeteges sikert ígérnek a HAB PARTY és HÓVIHAR PARTY nevű ren­dezvényeikkel. Rövid, tanulságos leírások­kal érzékletesen szemléltetik a kevés vizu­ális képzelőerővel megáldott keletmagyaroknak kínálatuk miben­létét. Idézet belőle: “ ... a helyszínen borotvahabhoz hasonló nedves habot ontunk folyamatosan a tánctérre... a közönség ezt a habot keni magára, másra, csúszkál benne, belefekszik és minden egyebet csinál, ami csak elképzelhető. (!) A táncosok közül, akire hab kerül, nedves lesz ... a tapasztalat szerint nagy örömmel és élvezettel törté­nik a hab széthordása, kenése...” És mindez, mindössze 90.000 - 250.000 forintig terjedő költségvonzattal! Az igazat megvallva, van ennek a habos valaminek valamiféle hagyománya ott, a nyugati végeken. Néhány éve­­ okozott némi zajos felhangot - egy akkori szombathelyi középiskola szalagozójá­­nak fő attrakciójaként a fiatal férfi tanerők habot nyaltak sudár gimnazista leánykák testéről. (!) De hol van már a múlt? Amint az a mély érzésű szervezők kiadványából kitűnik, mindez fokozható. Elsősorban az idők szavát meghalló, középfokú oktatási intézmé­nyek ellaposodott rendezvényeit, esetleg klubfoglalkozásait lehet feldobni az alábbiakkal. Idézet a kiadványból: “ Bangkok erotikus show (39.000), Hófehérke és a két manó (sic!) 49.000, Leszbi show (35-45.000), Transzvesztita show (39-69.000), Vibration show (35- 43.000). A számok árak, melyek az áfá-t nem tartalmazzák. A káros hatásokról kérjük kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét... stb. íme a remek kínálat, hadd lássuk errefelé is, mi most a menő. Mert hogy menő afelől senkinek ne legyen kétsége, hiszen az RTL Klub nevű kereskedelmi tévéadó felvállalta, nevét adta e nagy formátumú ötlethez. S hogy igazán legyen az egészben valami extra, valami dögös, megadják azon időpontokat is, amikor mind­ezek az entellektüel partyk a leginkább ajánlatosak. (Természetesen a mindennapok szürkeségének oldása mellett.). A stupid magyar el se gondolná, hogy mikor a legjobb a habban hemperegni, visítozni. Hát Húsvét nagypéntekén és Pünkösd hétfőjén. Lám, az új évezred hajnalának első, fantasztikus tudatformálása. Új értelmet, tartalmat adni a betokosodott, ókonzervatív Húsvétnak és Pünkösdnek. Él­vezd a hab-partyt, élvezd a hóvihar partyt! Ehhez csak gratulálni lehet a szervezőiroda mély empátiájú vezetőjének, és a nehezen alul múlható fent említett televíziónak. Még egy kis idő, és haladó habo­zás boríthatja be kis hazánk Európába integrálódó oktatási intézmé­nyeit- 17)­­­r-T. |­|SKIN TO Arts MÁSODIK OLDAL 2000. január 13. Ifjú tehetségek nyomában.. Kiss Balázs Bár városunkban született 1981 -ben tősgyökeres jászszent­­lászlói család sarja. Ő is egyike azoknak, akik e sok tehetséget adó kis településről érkeztek. Általános iskoláit az ottani okta­tási intézményben végezte, ahol hamar kitűnt jó rajzkészségével. Szabó Éva rajztanárnő azonban nemigen tudta szakkörébe csá­bítani a már akkor is különc vi­selkedést mutató diákot. Az általános iskolás évek után jelentkezett a kecskeméti Kandó Kálmán Szakmunkás­­képző Intézet villanyszerelő ta­gozatára. Az iskola zártabb, me­revebb világát nem sokáig bírta, s két év után már a félegyházi Kossuth Lajos Szakmunkáskép­ző és Szakközépiskola tanuló­ja. Nyughatatlan, bohém termé­szete, kereső egyénisége, mely­ben azonban mindig ott volt a tanulni vágyás és fő célként az érettségi, végül a szakközépis­kola tanulójává tette. Ezekben az években érdek­lődése több irányú volt, főként a szerepjáték foglalkoztatta, de a zenével is kapcsolatba került. Régi kedvteléséhez, a rajzolás­hoz, csak egy jó fél éve tért vissza. Alkalmanként iskolája rajzszakkörébe is ellátogatott, de stabilan ott sem akart megma­radni. Mostanában - talán mert egyre komolyabban veszi jó adottságát - intenzív rajzolásba kezdett. Megismerkedett a gim­náziumi rajzszakkör életével, az ott folyó következetes, kemény munkával. Rendszeres látogató­ja a városi kiállításoknak, tárla­toknak. Kedvelt témája a fantaszti­kum területe, elsősorban a szür­realisták világában érzi otthon magát, és szereti a kozmikus ví­ziókat festők alkotásait. A színek világát eddig elkerülte, grafitce­ruzával, fekete-fehérben készíti gondosan kimunkált képeit. Azon tehetséges fiatalok közé tartozik, akiknek “ifjúkori kalandozásaik” miatt még hiá­nyoznak a rajzi alapok. A kiha­gyott munkát azonban el kell végezni ahhoz, hogy a jó adott­ságokból kibontakozhasson a tehetség. Úgy tűnik, Balázs las­san ráébred arra, hogy bármilyen szorgalom szükségeltetik. Képeivel, alkotásaival - amennyiben a következetes az érdeklődők a Korona kávézó galériájában. RF Ratkai János fotóki­állítása nyílik január 17-én a Móra Ferenc Művelődési Központ­ban. A Sri Lanka című tárlat egy csodálatos szi­getországot mutat be színes képeken. A kiállí­tást az alkotó ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Gondolatok az “Idősek Világévéről” Az 1999-es év események­ben bővelkedő volt a Kiskun­félegyházi Nyugdíjas Klubok Egyesülete részére is. Az egye­sület tizenhárom klub önkéntes szerződése, mely a klubok önál­lóságának biztosítása mellett vállalja az egységes érdekkép­viseletet és a közös tevékenysé­gek összehangolását. Az 1999-es év az “Idősek Világéve”, ezért minden jelentős programunk ennek szellemében szerveződött. Ilyen volt a Béke Nap, amelyet az országos Béke­szövetséggel és az önkormány­zattal, valamint a Béke Klubbal közösen szerveztünk. Kiemelke­dő esemény volt a Helyőrségi Nyugállomány Klubjának em­lékülése, melyet Petőfi Sándor halálának 150. évfordulója alkal­mából rendezett, ahol tiszteletük jeléül felvették a nagy költő ne­vét. Egyesületünk és klubjaink képviseltették magukat a Deb­recenben rendezett országos nyugdíjas találkozón. Váro­sunkban két alkalommal került sor az “Idősek Napja” alkalmá­ból a nyugdíjasok köszöntésére a városháza dísztermében. Elő­ször az egyesületi, majd az “Éle­tet az Éveknek” Nyugdíjas Szö­vetség Bács-Kiskun megyei szervezete vonatkozásában. Mindkét alkalommal Ficsór Jó­zsef polgármester úr köszöntöt­te a résztvevőket, kifejezve tisz­teletét és segítő együttműködé­sét. Klubjaink is tisztességgel kivették részüket a megemléke­zésből, ennek egyik jelentős ese­ménye volt a Szakmaközi Mű­velődési Házban megrendezett kiállítás, amely “Ezt készítettem szabadidőmben” címmel, művé­szi szinten mutatta be a szebbnél szebb alkotásokat. Ugyancsak itt került megrendezésre a nyugdí­jas klubok Ki mit tud?-ja, ahol igen változatos programmal, nagy lelkesedéssel szórakoztat­ták a közönséget és egymást a résztvevők. Nagyon eredményes volt a Béke Klub, Vöröskeresz­tes Klub, Cipőgyári Klub és a Megbecsülés Klub szereplése. Köszönet illeti a klubveze­tőket, szereplőket és a felkészí­tőket, valamint a ház igazgató asszonyát, a feltételek biztosítá­sáért. Végül az eseménysorozat egy regionális, három megyére kiterjedő Ki mit tud?-dal fejező­dött be, az “Életet az Éveknek” Nyugdíjas Szövetség és egye­sületünk közös rendezésében, melynek a (HMO) adott helyet, hiszen több mint háromszáz résztvevő elhelyezéséről kellett gondoskodni. Ez a lehetőség is a klubok közti jó együttműkö­dést és a helyőrségi parancsnok segítőkész, együttműködését bi­zonyítja. Az évet értékelve, megálla­píthatjuk, hogy klubjaink mél­tóképpen vették ki részüket a megemlékezésekből, javultak az egymás közti kapcsolatok, szi­lárdult az egyesület egysége. Örömmel vettük a klubvezetők együttműködési készségét, az egyesület létjogosultságának el­ismerését és a közösségi mun­kában való aktív részvételét. A köszönet hangján szeret­nék szólni a Polgármester Úr és az önkormányzat segítőkészsé­géről, melyből ha szerény kere­tek közt is , de minden klub ré­szesült. Ugyancsak köszönet a Karácsonyi Fény Alapítványnak és Kuratóriumának az ajándék­­utalványokért és a bensőséges, családias baráti vacsoráért me­lyet az ünnepi hangulatban, ma­gányos, idős klubtársainkkal együtt fogyasztottunk el. A tö­rődés és a gondoskodás bizo­nyítéka, hogy a polgármester úr részt vesz a klubok éves beszá­molóin, közvetlen kapcsolatot alakítva ki a gondok megisme­résében. Elgondolásunk szerint a 2000. év is bővelkedni fog ese­ményekben, és ezekre időben reagálva, gazdagíthatjuk prog­ramjainkat. Erősíteni szeretnénk kapcsolatainkat a város klubok­ba nem tartozó nyugdíjasaival­­akik képviseletét továbbra is vál­laljuk­­ és szeretettel várjuk őket sorainkba. Tisztelt Nyugdíjas Baráta­im! Hogy együttműködésünk és kapcsolataink szélesedjenek és minél harmonikusabbak le­gyenek, kívánok nagyon bol­dog új évet, jó erőt és egészsé­get, sok boldogságot a családi és közösségi életben egyaránt. Tisztelettel: Eperjesi József Nyugdíjas Klubok Egyesületének elnök Egy emlékház-avatás margójára... A tavalyi év vége legjelentő­sebb kulturális eseménye kétség kívül a budapesti Szántó Piroska emlékház és állandó kiállítás fel­avatása volt. A Göncz Árpád köz­­társasági elnök és Hámori József volt kulturális miniszter avatóbe­szédeivel színesített megnyitón ott volt Kiskunfélegyháza küldöttsé­ge is. A méltóságteljesen höm­pölygő Duna budai oldalán, a Várkert rakpart 17. szám alatti házban élték fővárosi életüket Szántó Piroska és hűséges férje, Vas István. Ezt a nagypolgári la­kást Piroska néni egy régi pilla­natában Szombathely városának adományozta, művei nagy részé­vel egyetemben. Ebből az alka­lomból alakította ki a Vas megyei város ezt az emlékmúzeumot, melynek fényes avatója zajlott a borongós decemberi délutánon. Miközben a gyönyörűen rendbe hozott szobákban a szé­pen és szakszerűen elrendezett képanyag közt sétálgattunk, bi­zony elöntöttek bennünket a kö­zelmúlt idekapcsolódó emlékei. Az első szobában helyezték el a kereszteket és a halál témáját körüljáró alkotásokat. Annak ide­jén itt látta vendégül szülővárosa küldöttségét egy kedves ebéden Piroska néni és testvére, Pannika nénijeléül annak, hogy elmúlt már a régi sérelem hatása. A második szobában a szerelem témáját öle­lik fel a falon függő alkotások, s itt van kialakítva a Vas István emlék­sarok is. Innen üdvözölt kedves mosolyával bennünket mindig Pannika néni. A következő helyi­ség - talán a legjelentősebb - a természet témakörét felvállaló ké­pek válogatását adja. Ez a szoba nőtt legjobban a szívünkhöz. Itt találkoztunk először Piroska néni­vel, itt üldögélt kedvenc karosszék­ében, miközben eleinte kicsit szú­rósan, majd egyre kedvesebben méregetett első találkozásunkkor. Itt mesélt életéről, és hallgatta a friss hazai híreket. Itt alkotott, és itt volt a félegyházi házból megmaradt kertkapu-kilincs, melyre féltő gond­dal vigyázott. Itt fejezte be előt­tünk leheletfinom ecsetvonásokkal néhány képét. S ide kellett raknunk a hazulról hozott kukoricaszára­kat, melyről az elkészült rajz most a festőállványon található. A negyedik ,­ emlékeket, valamint egyéb csalá­­­­di vonatkozású műveket helyez­tek el. Miközben a szobákon át sé­tálgattunk, s elismertük a rende­zők kitűnő munkáját, valamiféle hiányérzet sejlett fel bennünk. Egy ilyen érzés hosszabb idő eltelté­vel vagy elmúlik, vagy megerő­södik és alakot ölt. Mára az utób­bi eset áll elő. íme: a gyönyörűen kialakított lépcsőház két oldalán Vas István és Szántó Piroska fény­képei, életükről, műveikről. Jobb oldalon Piroska néni tablósora, balról a költőóriás dokumentu­mai. De minden ilyen válogatás önkényes, ezúttal “véletlenül” csak az maradt ki, amire Piroska néni az utóbbi években talán a legbüszkébb volt. Mégpedig a szülővárosában rendezett, és az általa nagyon várt átfogó tárlat, amelynek megnyitóját sajnos már nem élhette meg. Egyetlen szó, kép, megjegyzés sem említi a Kis­kun Múzeum eme igen jelentős eseményeit. Higgyük azt, hogy véletlen volt, és majd ezt a hibát - mert ez nem kis hiba - rövidesen pótolja az, aki erre illetékes! A szépen és hozzáértően elrendezett kiállításra bármilyen sokat is köl­tött Vas megye, illetve Szombat­hely városa, igazából hiányoznak a gyökerek, a folytonosság, a sze­mélyesség. Mert mi köze volt Szántó Piroskának Szombathely­hez? Milyen szálak fűzték az egyébként kedves dunántúli vá­roshoz Piroska nénit? Milyen el­­téphetetlen kötelék alakult ki Savaria és a festőművésznő között? Úgy vélem, semmi­lyen, vagy nem sok. De azt tudom, hogy élete végéig számon tartotta a félegyházi­­ lovakat, a nyüzsgő piacot, a főutcát, az alma mater-beli fiúkat, a Kálváriát, a félegyházi családokat. Mert ezeket emlegette találkozá­sainkkor, meg a sok-sok­éves neheztelést, mely után oly gyönyörű volt számára a Kálvária naplementéje. Nos, ezeket nem lehet érez­ni abban a fényes házban, de le­het majd - bár a képanyag meg sem fogja közelíteni az emlékhá­zét - igazából átérezni mindeze­ket a Kiskun Múzeum nyáron megnyíló állandó Szántó Piroska kiállításán. Mert Ő itthon lesz, és itthon is marad! Rosta Ferenc szobában - melyen át mindig érkez-­­­tünk és távoz­­­­tunk­­ a bajóii ! FÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE HETILAPJA A szerkesztőség címe: 6100 Kiskunfélegyháza, Blaha L. tér 1. Telefon/fax: (76)463-284 Felelős kiadó: Félegyházi Hírlap Kft. Szerkesztők: Bakos Aranka, Gajdics Ottó, Hájas Sándor Hirdetésszervezők: Jéga-Szabó Edit (20) 9525-168 Faragó Éva (30) 9038-605 M. Szabóné Horváth Beáta (20) 9816-513 Készítette: Kópia Kft. Kiskunhalas Felelős vezető: Lichtenberger Tibor ISSN 1219-6258

Next