Félegyházi Hírlap, 1889 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-06 / 1. szám

VII. évfolyam.­ i­ natkozó adatokat a hivatalos kimutatás alap­ ,­ján a következőkben közöljük: Közigazga-­­­tási ügyekben elintézendő volt összesen­­ 8,827 ügydarab, ebből a f. évre maradt­­ mint feldolgozatlan hátralék 177 drb. Rendi­őrségnél elintézendő volt 2,160, ebből a f évre hátralék maradt 15. A közigazgatás darabokból a polgármester által elintézendő volt 1,346 drb, adóügyi tanácsnok által 1,352, főjegyző által 404, tb főjegyző által 2,253, katonanyilvántartó jegyző által 2,024 illeték­pénztárnok által 482, kiadó által 104, tanács által 830, közgyűlés által 146 drb. A rendőri ügydarabokból főkapitány által elintézendő volt 1,000 drb, alkapitány által 183, rendőr-fogalmazó által 822, rendőr­­biztos által 88, csendbiztos által 67 ügy­­­darab. Az árvaszéknél elintézendő volt 1,873 db, elintézetlen maradt 5 drb. — A lefolyt évben a rendőri kimuta­tás szerint kisebb-nagyobb lopási eset volt 29, ezek közül 15 esetet sikerült kideríteni. Öngyilkosság, felakasztással és gyufaoldat­­tali mérgezéssel előfordult 12 eset. Vélet­len szerencsétlenségből eredt haláleset szá­ma 6. Rablási kísérlet volt 2, melyért rend­őri nyomozás folytán a felmerült gyanú okok alapján többen elfogattak. Szándékos emberölés volt revolverrel 1 eset, melyért a tettes fogva és elítélve van. Tűzeset volt 20, melyek közül biztosítva volt 14.­­- A kaszinó alapszabályai a belü­gy­ministeriumtól pótlás végett visszaküldettek, és pedig, mint a ministeri leiratban foglalta­tik, azért, hogy az alapszabály- tervezetbe felveendő az 1875. évi május hóban 4568. sz. a. kelt ministeri rendelet mellékletének IX-ik pontjában foglalt szószerinti­­szöveg, továbbá azért is, hogy­­az alapszabályban foglaltassák benne azon kitétel is, miszerint külföldi egyének csakis a tsei ügy­miniszer előleges beleegyezése mellett, választhatók az egylet tagjaivá.­­ Az építendő honvéd-laktanya terv­rajzának a honvédelmi Ministerium k­ivona­­ta szerinti átalakítását Gregersen G. és fia ezég vállalta el, oly feltétellel, hogy a ter­vet 1889. február hó közepéig elkészíteni tartozik. A czég a tervvázlatért 0'4 — a tervezetért 0'8 — a költségvetésért 64 — az építési leírásért 0 (i5°/0 kap, de csak ak­kor, ha a tervet a honvédelmi minister han megfelelőnek, a kivitelre alkalmasnak ta­­l­ítja mí­szaki szemp­­ntbó! az e104 ]lénye­ges ki*. be(y ().olvasattam!) v•:'s fogásnem emetelik es h­a IV/ épít;› nem a t óhivatal tt‡1, ott orvsl G. és fiaira, h­anem más válalkozóra biza­a 100 as csomagot p. tik. A tervért a tó lijak,­­más válasko* fordu­lni az adó hi­vat?\h ' ~ A11 lozásu* an8 napabitt, I a pedig: jelejöttsítek,hogy aza a kaszárnya nem építtetnét­f. évi junius anapi záratkor epek elsején. fizetendő — A szent missiót, mely mindkét templomban mult szombaton kezdődött, a következő jezsuita­ atyák végzik: Bladung József, Mladoniczky Ferencz és Tamás Já­nos, kik ebbeli magasztos teendőikben a legnagyobb buzgósággal és igazi apostoli hévvel járnak el. A szent missió czélja : a keresztény hitélet s a vallásos öntudat éb­resztése, s e czélt nálunk szép sikerrel ér­ték el m­ár eddig is a tisztelendő atyák, kik különösen vonzó szép prédikáczióikkal tudnak hatni, s van is e szent beszédeknek tömérdek hallgatója mindkét templomban, nem mulaszthatja el a társadalom egyik osztálya sem, hogy a jeles szent beszéde­ket meghallgassa. A gyóntatások reggeli 4 órától déli 12 óráig tartatnak naponként s délutáni 2-től 5 óráig ; szt. beszéd naponta 2-szer van, reggel 7, és délután 5 órakor. A szép áhitatosság jövő péntekig tart. — Per a város ellen. Szentpály Jó­zsef műépítő Jenovay Dezső ügyvéd kép­viseletében a új vendéglő felépítésével tel­jesített munkatöbbletért a várost 1446 frt 14 kr. munkadij s ennek a per megindítá­sától folyó 6% kamatai erejéig beperelte. A követelés jogosságát arra alapítván, hogy az eredeti építési tervtől eltérőleg több, illetve nagyobb területet épített s ehhez képest a részletter­veket újra készítette, továbbá, hogy oly időben léteztek módosí­tások, midőn már az elfogadott pályaterv alapján készült részletek készen voltak, teh­át vele két munkát végeztettek, s mert szerinte­m vele oly munkákat végeztettek, melyek a vele kötött szerződés keretén kí­vül esnek, s így az eszközlendő szakszerű megállapítás után többletmunkaként je­lentkeznek­. Népesedési statisztika az elmúlt évről : Az ó-plébánián született összesen 577, meghalt összesen 411 Az új­ plébánián szü­letett összesen 1,037, ebből fia 553, leány leány 484, törvénytelen 53; házasságra lé­pett 165 pár; meghalt 679, teh­át több szü­letett 358 al. Az izr. hitközségben összesen született 25, meghalt 10, tehát több szüle­tett 15-el. Összesítés a város összterületén született 1639 gyermek, meghalt 1100, tehát több született 539-en. Legidősebb halott: az új­ plébánián Lajos Erzsébet 96 éves. — Országos képviselőnk itthon időzé­sét félbeszakította,­­csütörtökön távozott el körünkből, hogy Szolnokon s Szentesen az ottani községi pénztárkezelések felett az hiány­zó összeg megkerült.— Ne volna az meg az elődpénztáros Likov­ismét kiküldött hatósági személyek által teendő tanulmányozásoknál résztvevőleg mű­ködjék. Van már jég megint, lehet korcso­lyázni ad libitum. Az új év kemény hideg­gel köszöntött be a második napon, csak ha kellene még hozzá, ez is volt ugyan csütörtökön, de csak kevés, pedig a veté­seknek nagyon elkelne már a hólepedő. — A kun félegyházi m. kir. posta és távírda-hivatal 1888. évi forgalma. Jöve­déki bevétel 15,156 frt 89 kr., ebből 4,290 drb feladott táviratra 2,119 frt 25 kr. esik. A beérkezett távirat darab­száma 4,891, a közvetített távirat darab­száma 34, 17,997 drb utalvány fizettetett be 742,476 frt 46 krral, 6,618 drb utalvány fizettetett ki 269,991 frt 46 krral, 198 postatakarékpénz­­tári befizetés 1,546 frt 55 krral, 70 posta­takarékpénztári kifizetés 1,095 frt 79 krral fordult elő. Posta megbízással beérkezett 420 drb okmány (váltó kereskedelmi utal­vány, számla, nyugta stb.) 14,185 frt 76 krral. Postával továbbuttatott 4,212 drb hirlap. — A helybeli kereskedő ifjak Feuer Béla bálrendező elnöklete mellett t. hó 26-án egy tánczmul­­tságot rendez­nek. A mulatság iránt felkeltett érdeklő­dés és a bizottság buzgó működése arra mutat, hogy a kereskedő ifjak bálja, az idei farsangon egyike lesz a sikerültebb mulatságoknak. — Mu­it és jelen. Van különbség min­denben s mindenütt, van különbség az adó­­pénz­tár régi és mostani kezelősége között is. Erre egy eclatáns példa a tanúbizony­ság, mely újév napján következőleg tör­tént. Az iskolaszolga szokás szerint beviszi a tanítók és tanárok nyugtáit a közpénz­tárba s onnét kihozza havi fizetéseiket. így tett most is, kihozott kilencz darab 100 frtos csomagot, s midőn kézbesítette az illetőknek a gázsit, a kihozott pénzből 15 írttal nem birt beszámolni. Vagy elvesztette, vagy nem volt is pénz jól kipaklizva, vagy elcsúszott valami mellék­útra. Elég az hozzá a kár megvolt, megvolt a sokféle találgatás, meg­volt a gyanúsítás is. Végre a szolgát a de­­fiezit visszaüldözte a közpénztárba, ott elő­adva panaszát kereken kijelenté, hogy va­lamelyik 100 fitos pakli nem volt jól meg­olvasva, mert 15 fit hiányzik belőle. A közpénztárnok is kijelenté, hogy az megle­zi át a paklikat az shátták ki hiányosan szolga jónak látta be­­hol panaszára ki frt megvan, men. 5 frt többlet-kész­pénzt találtak, mely nekik is fejtörést ok­zott. Így nem­ kerü idejében soha. — Váltó hamisitó végrehajtó szky József városi végrehajtó Nagy F. László rendőrfogalmazó nevét, — a félegy­­h­ázi iparhitelintézet és népbanknál két, 150­ frt,­­ a félegyh­ázi takarékpénztárn­ál szintén két 90 frt értékű váltón, mint ke­zesét meghamisította. Az eset úgy tült ki, hogy Nagy F. László Likovszkinak a fé­­legyh­ázi ipar hitelintézetnél 100 frtért már előbb kezességet válalt, de rövid időre neki a kezességet felmondta. Most, hogy az említett 100 fotos váltó lejárt, Likovszky az óvato­­lást ki akarván kerülni, s mert jótállót nem kapott, Nagy F. nevét mint kibocsátóét aláírta. Azonban a váltót úgy töltötte ki, mintha Nagy F. Lászlót forgatónak írta volna, így aztán minthogy a váltó szövegé­ben Nagy F. mint forgató, az aláírásnál pedig mint kibocsátó szerepelt, a bank a váltót nem fogadta el, hanem a banki szol­gától elküldték a váltót Nagy F. Lászlónak, hogy annak hátára mint forgató is írja alá. A­mint a szolga a váltót felmutatta Nagy F.-nek, Nagy rögtön felismerte, hogy neve a váltón hamisítva van, ha, megtudandó az esetet­elment a bank­ Miután a banki tisztikar látta, hogy hamisítóval dolgi elhívták Likovszkit, ki miután látta, hogy nincs menekülés, bevallotta, hogy Nagy­ nevét ő írta alá. Mentségére csak annyit hozott fel, hogy Nagyot nem találta a váltó lejár­­­­takor a hivatal­ban, hogy vele aláíratott vol­na. Ezek után Nagy és Likovszky együtt távoztak a bank helyiségéből. Útközben Likovszky kérte Nagyot, hogy ne tegyen ellene semmit, ígérte, hogy három hó alatt az ügyet rendbe hozza. Nagy látszólag azt ígérte, ha több hamisítás nincs, nem­ tesz semmi lépést, de előbb magát megnyugtatni óhajtja, meg­ fogja hát tekinteni a Takarékot is. Erre Likovszky bűnbánólag beismerte, Nagy előtt, hogy ott is két hamisítást kö­vetett. Melyről Nagy személyesen is­­ meg­győződött. A hamisítás itt 90. frt erejéig történt. Úgy látszik azonban, hogy nem csak Nagy, hanem Kristóf János és Bensé­­né nevére is követett hamisítást, mit a további vizsgálat fog kideríteni. Az eset után hivatalától azonnal felfüggesztett s a kezelése alatti ügyiratok lepecsételtettek. — Nyilvános köszönet. Felkérettünk a következő sorok közlésére : „Azon igen csekély tisztelt szülőknek, kik az újévre személyemnek oly kedves és váratlan meg­lepetést szereztek forró, köszönetet mon­dok, legyenek meggyőződve a tisztelt szü­lők arról, hogy ezen elismerés és kedvezés nem fog elbizakodottá tenni, hanem kétsze­res erőt nyújt nekem kisdedeik lelkiismere­tes és szeretetteljes neveléséhez, óvásához. Ez alkalommal nem mulaszthatom el, hogy Kinczay Mariska kisasszonynak is ne fe­jezzem ki hálás köszönetemet abbeli szíves­ségéért, hogy a kisdedek karácsonyi mun­kájához a színes papírokat ajándékozd. — Kun-Félegyházán, 1889. Január 3-án. Szka­­liczky Cornélia, aki, kisdednevelőnő.“ — Az asszonyi tízparancsolat. Egy amerikai lap a következőleg állítja össze az asszonyi tiz parancsolatot: 1. Óvakodjál az első czivakodástól, de ha nem kerülhető el, erélyesen küzdjed végig, nagyon fontos, hogy te maradj a győző. 2. Ne feledd, hogy férfihez mentél nőül s nem istenhez, nehogy az ő tökéletlenségei téged meglepjenek. 3. Ne gyötörd mindég pénzért, hanem igye­kezzél a­ rendes hetipénzzel beérni. 4. Ha férjednek nem volna szive, kétség nélkü­l van gyomra, okosan teszed, ha jól elkészí­tett ételekkel igyekszel megnyerni kegyét. 5. Hébe korba nem nagyon gyakran, en­gedd át neki az utolsó szót; ez neki örömet szerez, rád nézve pedig nem veszteség. 6. A születési, eljegyzési és halálhíreken kí­vül olvasd a lapokon egyéb tartalmát is, s ő alkalmilag csodálkozni fog a fölött, hogy a­ politikáról és napi eseményekről otthon is elbeszélgethet s nem kell e miatt kávé­­házba mennie. 7. Légy mindég — czivódás közben is — udvarias iránta. Emlékezzél vissza, hogy szemeidet fölemelted hozzá, mikor vőlegényed van,s most hát é­e nézd le. 8. Alkalmas időkben engedd, hogy néha többet tudjon, mint te, ez fenn fogja tartani önérzetét, s neked előnyödre lesz, ha egy­­szer-kétszer megengeded, hogy nem vagy egészen csalhatatlan. 9. Légy férjednek barátnője, hogy ha okos ember, ha nem az, igyekezzél őt barátoddá emelni. Emeld őt fel, de ne bocsátkozzál le hozzál. 10. Tisz­teld férjed rokonait, különösen anyját: ez okkal előbb szerette őt, mint te. — Malacz, kecske, tehén. E három titulus azon esetből kerül ide, hogy egy polgártársunk 2 malacza a napokban ki­szabadult az útszára s azután végképen el­­évedt, és csak úgy került meg, hogy egy óvndilla­tú ember befogadta őket s bezárta az ólba, mely eddig egy kecskének volt akhelye, a kecskét tehát a jöve­vény mala­­c­zok iránti becsületből kiakolbólitotta s be­­­tte az istállóba a tehén mellé. A kecs­ee nyakán kis csengety­ü volt, melynek est­­ingelése nagyon megtetszett a tehénnek s­­­ okból ,folyton nyalogatta a csengetyűt s ki-c­­két, e nyalakodás közben a teh­én szarva beleakadt a csengetyüszijjba, mely­nél fogva a kecske a tehén szarván fel­akasztva megfúlt s rajta dögölve függve látta meg a gazdája. E tragikomikus eset aztán a nyilvánosság terére üldözte a gaz­dát, utczáról-utczára járt hirdetni, hogy kiéi a malaczok, hogy ő azokat nem tűri a ház­nál, mert miattuk döglött meg a kecske ! így a malaczokat megkapta a gazdája. De hát a kecskevesztesnek ki ad kárpótlást? — A jövő évi ujonczozás. Az 1889. évi ujonczjutalék megszavazására vonatkozó törvényjavaslatokat — mint a lapok írják — a honvédelmi miniszter, nem mint kü­lönben szokás volt, január elején, hanem csak az új védtörvény létrejötte u­tán fogja a képviselőház elé terjeszteni. A javaslat átmeneti határozatainak értelmében ugyan­is 1889-ben ugyanaz a négy évfolyam hí­vandó be sorozásra, a­melyből m­ár 1888-ban ujonczoztak. Ennek következtében a jövő évi sorozás mindenesetre később fog vég­bemenni, mint más években. — A ló. Nem akarunk róla természet­­rajzi értekezést írni, csak annyit jegyzünk meg róla, hogy biz az rúg- Hogy mikor rúg, azt kiszámítani nem lehet, de tenni róla nem lehetetlen. Csak akkor lehetetlen ha esetleg gondatlanságból neki az erre való hajlandósága gyakorlására alkalom adatik, vagy épen gyalogjárók mellett saraglyához kötve a járó­kelők biztonsága ellenére meg­­alaztatik. Pedig de sokszor láthatunk ilyen esetet, így állította Katona Imre is lovait a két gőzmalom közti járda mellé. Hogy pas­sióból, feledékenységből-e, azt nem keres­sük,elég az hozzá, hogy a szerencsétlenséget konstatáljuk. Ugyanis Rózner Gyulának,­­aki a két gőzmalom közti gyalog járdán át kart menni, Katona egyik lova jobbkéz fejét, az egyszeri doktor szavaival élve, jól elrúgta. Hogy a ló, vagy gazdája lesz-e fe­lelős a rúgásért, nem a mi dolgunk for­­d­rozni. — Mikszáth Kálmán összes művei füzetekben. Mikszáth Kálmán nevét, akárcsak Jókaiét, széles e hazában mindenki ismeri, mindenki tudja, hogy a humornak­­ nem akadt még nálunk hivatottabb tol­­mácsolója, mint e gyorsan hírnévre emelkedett b­e, kit mindenütt szívesen, lelkesedéssel fogadtak be, még ott is, hol a legszigorúbb kritika szokott tör­vényszéket ülni. Előttünk egy remek kiállítású füzet fekszik, a legfinomabb verin papíron nyomva, kitűnő illusztrácziókkal díszítve és az egésznek ára csak 35 kr. Valóban nem tudjuk, e csekél árral mi van megfizetve, mert ha a szellemi élvezetet nem is szá­mítjuk, és ezt jóformán nem is számíthatjuk, mert Mikszáth műveinek olvasása megbecsülhetetlen gyö­nyör, — maga a könyv olyan kiállítású, milyennel ilyen ár mellett semmiféle külföldi könyvpiacz nem dicsekedhetik. — Amit Mikszáth eldigeló megirt, az­­ő gyönyörű beszélykéi, regényei, rajzai, miket néhány sorban csak ő tud megírni, — karczolatai, melyeknek tárgyai az életből vannak ellesve, mind­ezek most egyforma kiállításban, sűrű egymásutánban, 35 krás füzetekben fognak megjelenni. Ismételt alka­lommal megemlékeztünk már, hogy jeles műveknek füzetes kiadása által az anyagi előnyöket messzire túlhaladó erkölcsi érték az, mit kiemelnünk, hang­súlyoznunk és méltányolnunk kell. És a­midőn olyan k­ő művei jellennek meg füzetekben, mint Mikszáth Kálmán, kit a szegényebb emberek, de a kik ép oly lelkes tisztelői, eddigelé csak azért nem szerezhettek meg, mert a kötetes kiadás túlságosan drága,­­ nem lesz könyvkedvelő, ki e vállalatot megszerezni nem sietne. Nemes és szép olvasmányok egészen tárháza gyűlik össze e füzetekből, egész könyvtára a humor és derült kedély nyilvánulásának sorakozik egymás mellé,­­ néhány hónap alatt befejezett kötetek gyűlnek sorra és alig számbavehető áldozatok árán Mikszáth Kálmán művei a nemzet k­özkincsévé lesz­nek. Magát a vállalatot méltányolva, Kávai testvé­rekről is csak dicsérőleg emlékezhetünk meg, hiszen ők azok, kik a legújabb időkben és a könyvek ol­­csósítása által több hívet és tisztelőt szereztek a magyar irodalomnak, mint a­mennyi ezelőtt évtizedek alatt támadt, Mikszáth műveinek füzetes kiadása állításunk mellett bizonyit. Előfizetés iránt legczél­­szerübb egyenesen Révai-testvérekhez fordulni (IV. Váczi-utcza 15. Elő lehet fizetni 10 füzetre 3 frt 50 krral, — 20 füzetre 7 írttal. — Pályázat. A városunkban s megyénkben is elterjedt s közkedveltségnek örvendő „Képes Családi Lapok“ betöltvén pályafutásának első­ évtizedét a má­sodik évtizedet, vagyis a tizenegyedik évfolyamot (1889. január 1-én) egy irodalmi pályázattal véli a legméltóbban megkezdeni. Kívántatik először egy hu­moresik (beszélyke, rajz vagy tárczaczikk). Tárgya az életből legyen meritve. Díj : 50 frank aranyban. Má­sodszor egy költemény, válfaja szabadon választható. Dij: egy darab 20 frankos arany. Beküldési határidő : 1889. évi február hó 17. A pályázat eredménye a „Ké­pes Családi Lapok“-ban s az ország összes magyar hírlapjaiban közzé fog tétetni s ugyanakkor szolgáltat­nak ki a pályadijak is. A pályaművek jeligés levélke kíséretében a „Képes Családi Lapok“ szerkesztőségé­hez Budapesten, nagy korona-utcza 20. szám külden­dők. Reméljük, hogy az irodalomnak városunkban és megyénkben lakó munkásai közül is sokan vesznek részt a némes versenyben. Apróságok. — Gyöngéd férj. A délutáni órákban távozik hazulról a férj. Természetesen a kaszinóba megy. Az utczáról az ablakon keresztül visszaszól: — Kedves mnezuskám, ha holnap reggelig nem tudnék haza jönni, akkor ne várj rám tovább a vacsorával, hanem vacsorálj magad. — Estélyen. — Nem értem, hogyan tapsolhatnak az urak annyira ennek a kisasszonynak, hiszen bor­zasztóan énekel. — Kedves barátom, az a kisasszony X. bankárnak egyetlen leánya és félmillió forint hozományt kap. Az ilyen hölgy pedig mindig szé­pen énekel. — Miért beszédesebbek a nők? — Mulatságosan magyarázza meg egy angol iró. A nők tudvalevőleg, a férfiak oldalbordájából teremtődnek, a férfiak­­pedig földből. Ne csodálkozzanak hát — úgymond — azon, hogy a nők többet beszélnek. Tessék egy zsákba cson­tokat tenni s megrázni, hogy zörög az, mig a földdel­­teli zsákot rázhatják akármeddig, alig halatszik a zörgés — A haj és szakál. — Hogy lehet az druszám, hogy a hajad tiszta ősz, a szakálad közt pedig egy fehér szál sincs? — Nagyon könnyen, pajtás! A ha­jam már egy éves koromban megvolt, a szakálam pe­dig 20—21 éves koromban nőtt ki s igy a szakálam 20 évvel fiatalabb, mint a hajam. — A legújabb. Hallotta-e már, hogy Pali barátunk vőlegény? — Igen, hallottam. — Kitől? — Épen most, öntől. — Csitos. — Kedves Kálmánom! — kéri vejét az anyósa, mond meg nekem őszintén, mivel szerez­hetnék névnapod alkalmából örömet?— Vegyen egy pipát számomra s festesse rá az arczképet, le akarok szokni a dohányzásról! — Méltó bosszankodás. — Ugyan X. ur, miért haragszik annyira a szegény B. urra? — Már hogyne haragudnám, mikor ezelőtt nyolcz évvel jegyben járt a feleségemmel s azután — — visszalépett ! — Helyes megokolás. X. városi hivatalnok 48 órai szabadságidőt kért főnökétől. Ez minden kifogás nél­kül megadja a kért szabadságot; de az illető hivatal­nok csak 8 nap múlva jött vissza. Az irodafőnök hara­gosan förmed rá: — Ön két napi szabadságot kért, miként merészelte ezt az időt hat nappal túllépni? — Nos hát nem mindegy az ? — Nem, kérem,­­ pán 6 óráig tartozom naponkint a hivatalban , hatszor nyolcz pedig 48. A nap és és többi év enyémek, ezekért nincs szükségem szabadságot kérni. 119^ „Félegyázi Hirlap.“ 1-ső szám.

Next