Félegyházi Hirlap, 1901 (19. évfolyam, 1-103. szám)
1901-01-03 / 1. szám
Előfirtatési ár : HELYBEN: VIDÉKRE: Egész évre . . 8 korona. Egész évre 10 kor. — fill. Félévre .... 4 korona. Félévre . . 5 kor.. — fill. Negyedévre • ■ 2 korona. Negyedévre 2 kor. 50 fill.' _ Egyes sirám ára: 8 fillér. 1 Felelős szerkesztő s , tulajdonos: 13 oldárdír '11035. Megjelenik hetenkint kétszer vasárnap és csütörtökön. Hirdetéseit díjszabály szerint. —....-■— Kéziratok nem adattak vissza. ===== A t. Olvasóhoz! A „Félegyházi Hírlap“, mint olvasóink látják, ezentúl kj alakban jelenik meg. Az uj alakkal egyet emlétt némi változás is állot be a „Félegyházi Hírlap11-nál, amennyiben a a Félegyházi Hírlap“ mai számával Dohák Ferenci .szerkeszti p úr tulajdonába ment át. A ,,Félegyházi Hírlap“ azonban ezentúl is nyomdámban nyomatik. Azok, akik a lapba bárminemű közleményeket kivéve a hirdetéseket — óhajtanak közétenni, kérem, hogy egyenesen Dobák Ferencz úrhoz szíveskedjenek azokat küldeni. Tisztelettel Vesszősi József. Rendkivüli közgyűlés. V : OBUI mu w ” -»*•. ! -t 9 er- —i- .'Pb., Szereleuhegyi Kárai, p lunccstri’ ~o nordok mellett rocdkivüli közgyűlést tartott. A rendkivüli közgyűlés összehivását azállatorvosiig tette szükségessé. Az állategészségügy államosításával ugyanis a miniszter városunk mindkét állatorvosát állami állatorvossá nevezte ki, kiknek állásukat 1901. január elsején el kellet foglalniuk. A helyi teendők ellátására a főispántól csak rövidebb szabadságot vehetnek igénybe. Nehogy tehát a város, melynek eddig két állatorvosa volt, állatorvos nélkül maradjon, a sürgős intézkedés szükségessége forgott 1811. Miután az állam Félegyháza város területére egy állami orvost már kinevezett, ugyancsak kinevezett egyet a félegyházi járás területére is, melynek székhelye szintén itt lesz és alkalomszerűen, egyes esetekben igénybe vehető lesz. a képviselőtestület — a városi tanács javaslatára — az egyik vá ross uiiü.-ji-. jä-'Jsi.i» . kezdve a városnak állatorvosi lakása van. Minthogy a ennek a* egy városi állatorvosnak a .i az eddigi állapotoa mérve, meg rodtak : a köz* gyítés — szintén a t. i ■ javaslatára — az egyik város* állatorvos beszüntetéséből megmaradó . 600 bó! 200 irtot a városi állatorvos Javad áhol csatol. Ez az intézkedés a az adielet utódodásáig ideiglenes jellegű. A képviselőtestület ebbe az intézkedésébe iagadh sttámnyi motivumok is belejátszottak és pd. -röcséreg az ügy javára. Fél utra a , sokszor hirdetett már pályázatot orvosi állásra és a pályázat vajjy meddő vagy úgy választott a közgyűlés, legyen az orvos, akinek magyaroste van; az orvosgyakorlati ügyesség égé, munkaszeretete, a közönséggérismódja stb. ismeretlen volt, így az imeretienség homályából előharczni és néha bizony hagyott fenti adást. . Ha ez igy volt az államosítás előtt, inkább igy lesz az államosítás teán, aikor a legjobb ezeket az állam lekó.i ím .s fizetéssel. Így történt' azután, hogy úgy 'Cs javasla lápok, mint a közgy'l. a ii - Urnakulétre- i •)...... •••' ' ' * - * 'r' városi állatorvossal agy -. és, luint a gazdaközönség neg van elégedve. Mikor őt, kit az állam már szintén kinevezett magasabb fizetéssel máshová, a gazdaközönség óhajára a közgyűlés megtartott, nem ismeri den nevet, hanem egy ismert állatorvost biztosított bizalmáról. A gyors intézkedést még az is indokolta, hogy az állami állatorvosok tisztán egy vizitért 75 krajczárt jogosítottak szedni s ha városi orvost nem kapunk, a közönség a magas taksának lesz kizolgáltatva. A városi állatorvos pedig 20 krt szed egy látogatásért. Ez pedig egy kis zsebbeli küslömbséget jelent. Másik tárgya volt a közérdésnek : tudomásul vétele annak, hogy a vármegye törvényhatósága dr. Fazekas Kálman tanácsnok és k. tiszti ügyésznek a város 1901-ik évi költségvetése ellen beadott felebbezését Izertura-n. csupán az alapítványi pénzeknek li’sza azért közgyülésileg megállapított 5°/0 kamatot emelte föl 6°/0-ra. Azon kivül felhívta a közgyűlést a vármegye, hogy régi magyar szokás szerint a vármegye sorozó liszteket és bizottságot vendégelje meg. Bajos dolog és nehézkes logika az, más zsebére banketteztetni. Dehát — hogy ujjhúzás ne legyen a fölöttes hatósággal — a sorozás a vendégség rendezését a tanácsra bízták. Magyar ember és a ló, Szelindek környékén táborozott Bem apó serege, a mely éppen egy vesztett csata fáradalmait pihente. Vele szemben Puchner győztes hada szinte pihent, hogy aztán friss erővel rácsapjon honvédőinkre és — mint ő mondá — a vén pólyákat ke lépcsébe szorítsa. Az őrszemek mindkét részről farkasszemet nézhettek egymással. A portyázó honvédhuszárok lépten-nyomon találkoztak a vasúsnémetekkel. Egy csapat Kossuth-huszár biztonságban érezve magát, egy kis pihenőt akart tartani. Leszálltak a lóról s szabadjára eresztve őket, maguk kissé letelepedtek, hogy kissé falatozzanak is. Természetesen Óvatosságból Őrszemet állítottak. Szakasztott igy lett velük szemben az ellenséges lovascsapat is. A magyar őrszem leszáll a lováról s vesszőjével rásuhint egyet, maga pedig gyalog visszahúzódik, aztán mikor jó köze érzi magát a pihenő csapathoz, egy AaMár Ammr^pipái a'-gyttjal várj a továbbiakat Arra nyargal Bethlen Gergely. A huszár föláll és kivéve a szájából a pipát tiszteleg, egyszersmind jelenti, hogy őrszem... — Hát a lovad hol van ? — kérdé az ezredes. — Ott poroszkál már közel a nisnethez. Majd ott fogják . . . — Nem lehet a’ jelentem alásan, nem úgy van nevelve . . . És egy negyedóra múlva a huszár lova egy füttyentésre vágtatva tért vissza gazdájához, nyergében egy svanzsérrel. A kit természetesen lefüleltek. E« az ilyen fogások gyakoriak voltak annak idejében a székelyhuszároknál. « De nem is kell olyan messzire visszaül-'»ni Boldogult Henneberg, még ezredes korában, éppen akkor lépett be a lovagló iskolába, mikor egy tüzes remonda ugyancsaka földhöz teremtette a rajta ült huszártisztet. — Katonadolog ! — vigasztalta a fiatal lovast az ezredre. — Csak kelj fel fiam. A fiatal tisztet két huszár állította talpra, orrán száján bugyogott a vér, mig arcza halotthalványra vált. Alig birta elrebegni, hogy : — Nemcsak ledobott az a dög, de harapott és össze-vissza rugdosott . . . — Ez már huszárdologi — jegyezte meg komoly hangon Henneberg. Aztán elfordult a huszárokhoz : — Fiuk ! — melyiketek akarja kosztba venni azt a bestiát? Városi közgyűlés. — Hivatalos jegyzőkönyv. — 1900. évi deczember hó 16-án, 205. szám Előterjesztetett, hogy a városi róm. kath. iskolaszék megbízatása f. évi deczember hó 12 én lejárt. Felhivatott a képviselőtestület az 1876. évi XXVIII. t. sz. 9. § a alapján uj iskolaszék választására. Elrendeltetvén a névszerinti titkos szavazás, szavazatszedő küldöttségi elnökül Szabó S. József, küldöttségi tagokat pedig Bádndy Kálmán, Dobák Ferencz, Ring Pál és Tóth Imre küldettek, ki. B'adatott összesen 141 szavazat, melyből nyert: Csepreghy Ende?, dr. Faze'as rr » i ■*t 1 t • *.-r yy Tf isutXUTrzRt«) ww . r* . _ Vi- , -.-^y - .. . Kauiztiai Hagy Imre, Milytroviu Alá,»*, Ring Pál, Szés István, dr. Szerelemhegyi Károly, Szabó Sándor József, Tóth Imre 141 ifj. Molnár Imre 140, Kocsis Ferencz és Ulrich Antal 139, Dvák Ferencz 136, Magyar István 134 Huazka Dezső és Dekák István 95, Holló László 93, Molnár Béla, Keserű Antal, dr. Sor Ferenc* 91, Kocsis Sándor 90, dr. Relikos Imre, Szarvas András, Zuubelmre, Katona Imre, K. Sabó Ivan Colma István, Csák Kálmán, if . Dobos Mátyás, Bánt Károly, Barta Pál, Tarjányi Antal 89 Varra Máté 88, Bakos Nándor 85, Sabó László 53, Almási Sándor, Barta János, Bánhidy Kálmán, Endre Antal, Sabó M János Lengyel Gábor, Sabó János, Tábi László 52, Tarjányi Mihály, dr. Tabjányi Gyula, Szabó József János, Ficzkó Juhász Sándor, K. Szabó J. János, Piár György, Kalmár János 51.