Félegyházi Hirlap, 1902 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1902-01-02 / 1. szám
XX. évfolyam G renday György ny. honv. századost küldi le a főkapitányi hivatalhoz. Gerenday — mint halljuk — magas qualificatióval bíró egyén és rendészet terén nagy gyakorlati jártassága is van. A leendő főkapitány helyettes hétfőn és kedden már itt járt s ideiglenes hivatalát a kinevezés után azonnal átveszi. A Kettős Ünnep Tóth Mihály szentkuti tanító kettős ünnepet ült Szilveszter estéjén: tanítói működésének és házasságának 25 éves jubileumát. A kettős évforduló alkalmából családjával együtt kortársai baráti körében ünnepelt, kik sok szép dikczióban emlékeztek meg rögös tanítói pályáján szerzett érdemeiről. Az ősz tanítót mi is üdvözöljük! — Házasság Weideneki Jáger József hosszujáratu hajóskapitány 1901. évi deczember hó 30-án kötött házasságot Kocsis Fannykával, Kocsis Sándor városi és vármegyei képviselő leányával. A házasságkötést Ulrich István m. kír. állami anyakönyvvezető végezte. A tanuk tisztét dr. Prém. József budapesti reáliskolai tanár és Holló László főgymnasiumi igazgató töltötték be. Boldogság kisérte frigyüket. — Kinevezés. Juhász Balázs orosházi áll. leányiskolai segédtanár földinket a kultuszminiszter ugyanazon intézethez rendes tanárrá nevezte ki. Gratulálunk a gyors előlépéshez. . — Szilveszterkor. Kronosz, az idők istene, leszállt olymposzi magas lakából, hol a régi görögök istenei trónoltak s magával vitte leányát, az 1901 ik esztendőt, kinek az volt a feladata, hogy az uj századot a földön megnyissa s átsegítsen bennünket a uj 20 ik századba Ezt a kötelességét meg is tette, egyebet azonban hiában vártunk tőle. Nyomorúságban talált bennünket s még nagyobb nyomorúságot hagy bugára, az 1902 ik esztendőre, mely szűzi fehér mez helyett ijesztő feketeségben köszöntött be hozzánk, komor felhők között, hogy az idő kormánykerekének egyhangú forgása mellett hajózzék tova a végtelenség tengerén. Az emberiség nyomott hangulatban ülte meg a Szilveszterestét s ha felhangzott isa pohárcsengés, inkább bufelejtő számba ángyén s nem az újév örömteljes üdvözlése Elmúltak, fájdalom, az idők, mikor kitörőömmel üdvözöltük az ujesztendőt, mikor tele magtár, tele pincze mellett nem töltött s aggodalommal bennünket egy esetleget rossz esztendő. — Hál’adásárosunk buzgó katholikus hivei Szilveszter estéjén zsúfolásig megtöltötték a tempumokat és hálát adtak az élet és haláltinak gondoskodásáért. Az esti istentisztelete mindkét templomban alkalmi szent beszéd nyitotta meg és ünnepélyes vecsernyeje«£»"be, melynek végén felhangzott a lál’adó ének: Annyi áldás száljon rájta mennyi fejünk hajszála ! — Hányan haltak, hányan születtek? Kiskunfélegyháza város lakossága esztendőről-esztendőre szaporodik. A lefolyt 1901-ik évben a helybeli magyar királyi állami anyakönyvi hivatalban bejegyeztek 1470 születést, 983 halálozást. E szerint a szaporodás egy év alatt 487 Házasságkötő volt az 1901-ik esztendőben 312. Érdekes, hogy az utóbbi hat év alatt a születés mindig több volt, mint a lefolyt évben, házasságkötés azonban az 1901-ik évben a hat év közül a legnagyobb Az állami anyakönyv utolsó hat évéről az adatokatt közöljük : Szülések: \ ' : % 1896—1586 | f | 1897— 1500 1898— 1495 1899 — 1515 1900-1555 1901 — 1470 Halálozások : 1896- 1089 1897— 890 S azt nézitek ugye, mégis, Kinek milyen a temploma? A keresztért, a kakasért Egymást hány magyar csúfolja? Politikán, választáson Mindannyiszor összeveszünk, Bevezetjük az elvekért Darut »Has kopasz fejünk . . . Nyögünk aztán s borongatjuk Flastrommal az állapotot: — S szent Dávid elhegedülte Aközben a jussot, jogot . . . Széles utczán keskeny árok, Részeg ember dülöng partján; Zsindelyes ház, föld, becsület Lekotyogott a garatján . . . Pálinkaszag dűl a száján, Ha a száját szóra nyitja, — Az úristent, meg a zsidót Egy bokorba szedve szidja. Asszonyitok a piarczon Szavon-szellőn összekapnak; Egymásnak a becsületjén Tisztát irmagul se hagynak , Letépázzák egymás kontyát, — Már akár baj, ha csak kócz is, — A kit aztán kifésülni — Kevés leszen száz bikó is . . . Isten után bájunk körül Csakúgy pozsog a sok gyerek, Irigyük is meddőn maradt Hiresneves más nemzetek, — Jaj, mi haszna az áldásnak, Ha bimbóján lehull fele, — Gondviselet híján a kit Leszaggat a halál szele . . . Ujjam ezért emetem föl Fájó szivvel édes népem, Ki vér vagyok a véredből, Ki szeretlek testvérképpen, Jaj, békülj ki önmagaddal, Önmagadnak ellensége S az Isten is másképp tekint Rád atyai örömébe. Akkor aztán azt se bánom, Ha meghalok, Isten látja, — Ha a magyar a magyarnak Mind testvére, mind barátja. Gyermekimnek, kik párnámat Könnyeikkel harmatoznák, Azt susognám mosolyogva : Magyarország , tündérország! FÉLEGYHÁZI HÍRLAP, 1. szám. 1898— 1056 1899— 956 1900 — 1042 1901— 383 Házasságkötések: 1896—246 1897 -263 1898 — 277 1899— 306 1900— 281 1901— 312 — Orvosi kerületek. A városi tanács megállapította, hogy a szegényekre és halottakra nézve dr. Sor Ferencz városi orvos kerülete az I., IV., V. kerület, közelszőlő, bikahegy és a vasúttól keletre eső tanyák, a dr Rettkes Imre városi orvos kerülete a II. III. kerület és a vasúttól nyugatra eső tanyák. A városi tisztiorvosokat szegényügyben és halottkémlés iránt felkereső közönség figyelme tehát ezen körülményre felhivatik. — Farsang. Az idős farsang előre veti tartalmát. Január hó 5-én (vasárnap) a borbélyok jól előkészített bálja lesz. Január hó 11-én (szombaton) az állami tanítóképző intézet gazdag műsorral hangversenyt tart, melyet tánczmulatság követ. Február hóban a főgymnasium ifjúsága rendez tánczcal egybekötött hangversenyt. Ezeken kívül még több mulatság is ígérkezik a farsangra, melyek, hogy a mai pénz-szük világban milyen eredménynyel vegződnek, azt előre tudni bajos. — A dohánybeváltás. Az 1901. évi dohánytermés beváltása a félegv■hazi beváltóhivatalnál a termelési körzetből 1902-ik évi január hó 2-án kezdődik. — A félegyházi termelőkre január 14-én kerül a sor. — Gyermekjátékok. A Magyar Ipar legújabb száma arról közöl adatokat, hogy mennyi magyar pénz ment ki külföldre gyermekjátékokért. Az érdekes adatok összegezéséből kitűnik, hogy négy millió koronán felüli összegért hoztak be magyar gyermekeknek való játékszert külföldről. Elszomorító gondolat, hogy az a kis puska, dob és trombita, melylyel gyermekeink háborúsdit játszanak, valahol külföldön készült , hogy amikor a kisfiaink kezében megvillan a játékkard, hogy törököt öljön, vagy hogy megkergesse a németet, akkor Svájczban vagy Németországban készült karddal támad a magyar gyernek. Milyen nagy csalás van abban, hogy a fából készült huszár, akit diadalmasan veszetnek a gyermekszoba vitézei az ellenség ellen, nem is magyar huszár. Fája nem magyar erdőn termett, a festék, melylyel ki van czifrázva, nem a magyar hegyek ásványaiból lett. A játékhuszár minden porczikája külföldi. A kis gyermekeink ipara gadag tanulságot rejt magában a felnőttek számára. Ha már olyan tétlenül nézik az emberek a nagyok számára való iparczikkek behurczolását, legalább a gyermekjátékok körül legyenek egy kissé gondosabbak. Miért nem követelik erélyesen, hogy kereskedőink csak magyar gyártmányú játékszert áruljanak s miért nem koppintanak azoknak a körmére, akik már nem elégesznek meg avval, hogy Jánost becsapják, hanem már Jancsin kezdik a dolgot? Valóban igazat mond a Magyar Ipar, mikor a gyermekjátékok behozataláról szóló közleményét így végzi: Az ember lelke mélyéig megrendül, ha arra gondol, hogy ilyen példátlan tékozlás, a tulajdon vagyonnak ily nembánomsággal az idegenbe való hordása mellett, az országnak gazdaságilag el kell pusztulnia.