Félegyházi Hirlap, 1902 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1902-01-02 / 1. szám
XX. évfolyam. — Ipartestületi megbízottak választása volt deczember hó 31-én délután Az iparosok most sem érdeklődtek a választás iránt. Alig néhányan szavaztak le. A választás eredménye a következő : Kiskunfélegyháza város részére megválasztottak : Műhely vizsgálathoz: Szlávik Károly, Kádár János, Mailár József, Stanca József, Elek István. 2. Gyárvizsgáthoz: BalogVilmos, Bauer Ador, Vesszösi József, Tóth Károly, Voelker Károly. 3., Iskolalátogatáshoz : Csernák Sándor, Móczár József, Ferencsik Károly, Tompas Károly, Manczel Lajos. 4. Lajstromvizsgálathoz: Borbényi Gyul, Göröcs Farkas, Parányi Sándor, Czirner Lajos, Csányi Fülöp. Kiskunfélegyházi járás részére megválasztottak: Vargha István, Kovács Ferencz, Kristóf József, Kaposi Ferencz, Risner Móricz, Baranyi Imre, Pentl Antal, Kiss András, Vakulya Károly, Almásai István, Kenderesi János, Fekete György, Pór János, Farkas Károly Pál Gápár, Molnár Imra, Burta Gergely Feuer Adolf, Urbán Sándor, Tapodi Gyula — Csillag utcza 10. szám alatti két ház, mely két utczára nyílik, eladó vagy bérbe kiadó. — Levélpapír remek kivitelű dobozokban, ajándéktárgynak újévre felette alkalmas, kapható VesSZÖSZ József könyvkereskedésében. — A kecskeméti utcza 6 szám alatt levő ház egészen kiadó. Értekezhetni a tulajdonossal. — 10 drb Mezőgazdasági bank részvény osztalékkal együtt egyenként is eladó. Cíim a kiadóhivatalban. — Kiadó bútorozott szoba. Batta hiány-meza elején egy szépen bútorozott szoba azonnal kiadó. Czim a kiadóhivatalban. — Eladó szölövesszö. Kitűnő sárga lugas, olasz rizling, rajnai rizling, minkatrünel, kadarka, Izabella , még néhány más fajú szölövessző eladó Mogyoró János tanárnál. — Eladó zongora. Egy jókarban levő Erbar-féle konczert zongora eladó Cim a kiadóhivatalban. Korszakos irodalmi vállalat. Régen várt és régóta óhajtott irodalmi vállalkozásról adunk hírt az olvasónak. A legszükségesebbről, amely egy nemzeti vágyat vált valóra. Ezer éves küzdelmes múltjában három hatalmas fegyvere volt a magyarnak. Aczél mind a három : az eke, a kard, a toll. Az egyik adta az életet, a másik a dicsőséget, a harmadik a halhatatlanságot. Az eke akárhányszor pihent s nyomor jött az országra; a kardot akárhányszor kicsavarták a kézből vagy rozsdásodott a tokjában s akkor hervadt a dicsőség babérága. A toll nem pihent soha. Az eke mellett sem, a harczok zajában sem. S ebből a folytonos munkából megépült a magyar szellem monumentuma. Ezer éves múltúnk legdicsőbb emléke, amit a nemzeti szellem teremtett a kulturális haladásnak. Ezer éves irodalmunk minden nagy és örökbecsű költői műve együtt ez lesz a „Magyar Remekírók“ „a magyar irodalom főművei“ czímen meginduló vállalkozás tartalma. Ahogy a czime is mondja, benne lesz a könyvtárban minden író, a ki magyar és minden munkája, a mely remek. Teljes gyűjteménye a magyar klasszikus irodalomnak, ötvenöt testes kötetben, közel tizennyolczezer lapon: ez lesz a „Magyar Remekírók“ könyvtára, amelynek tervrajzával a kiadó társaság, a Franklin irodalmi intézet most a magyar olvasó közönség elé lép. A tervezetből, amely valóban a legnagyobb szabású, legszükségesebb és legkiválóbb irodalmi vállalkozásról szól, kiemeljük a következőket: A könyvtár minden elhunyt nagy magyar író minden nagy alkotását magában foglalja, s az egész munka valóban a magyar szellem kincsesháza lesz. A legnagyobbak : Petőfi, Arany, Tompa teljes — lehetőleg tökéletes és a leggondosabb — kiadásban jelennek meg; többi remekíróink megválogatva, mindegyikből mindaz, ami örökbecsű, aminek olvasása ma is művészi gyönyörűséggel és lelki haszonnal jár, mint a megalkotás idejében. Szerencsés gondola volt, hogy a gyűjteményes kiadás csak a valóban maradandót adja együtt az olvasónak. A századokon keresztül megszűrt ízlés, a fejlett esztétika összeválogatta minden írótól mindazt, ami valóban nagy, s mindezt együtt találja a magyar közönség a Magyar Remekírókban. De többet is talál. Ugyancsak, akik az összeválogatás munkáját végezték, — első rangú szakemberek és írók, — művészi méltatást és irodalmi becsű életrajzot is írtak a művekhez s igy a munka nemcsak a magyar irodalom remekeinek teljes gyűjteménye lesz, de egyszersmind a magyar irodalom legjobban megszerkesztett története. A gyűjtemény teljes lesz és hiánytalan : Balassától Aranyig minden elhunyt magyar író műveit összefoglalja. A kiadó minden magyar remekíró kiadási jogát megszerezte, sőt a legtöbbjének egyedüli kiadási jogát, így AranyJános, Arany László, Vörösmarty Mihály, Tompa Mihály, Garay János, Bajzs József, Czuczor Gergely, Kemény Zsigmond, Szigligeti Ede, Vajda János, csakis ebben a gyűjteményben jelenhetnek meg, s más kiadónak munkáik kinyomatására joga nincsen. A Magyar Remekírók köteteit minden egyes író pompás alfakápe fogja díszíteni. Egyéb képek nem lesznek a gyűjteményes könyvtárban. Ez is szerencsés elhatározásnak mondható. Egyfelől kiadónak írót illusztráltatnia szinte lehetetlen. Nem a megrendelés, hanem az ihlet szüli a művészi alkotásokat. Évtizedeken, néha századokon keresztül a képzőművészet maga magától megteremti az irodalom művészi megtestesítését. Egy elhatározás erre azonban nem elegendő, a gyűjteménnyes kiadás pedig nem alkalmas forma. Olvasásra szánt, apró, kézben tartható könyvekben elvész a művészi illusztráczió akkor is, ha azt már megteremtette a művészi alkotás . . . Hátha még nincs is meg? . . . Még két névsort teszünk ide végezetül. A gyűjteményben együtt van irodalmunk minden kimagasló alakja: Arany János, Arany László, Bajza, Balassa, Berzsenyi, Csiky Gergely, Csokonai, Czuczor, Deák Ferencz, Eötvös, Fazekas, Garay, Gvadányi, Gyöngyössy, Kármán, Katona, Kazinczy, Kemény Zsigmond, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kossuth, Kölcsey, Madách, Mikes, Pázmány, Petőfi, Reviczky Gyula, Széchenyi, Szigligeti, Teleki László, Tompa, Vajda, Vörösmarty, Zrinyi stb. Ez az egyik névsor. A másik névsor azoké az élő kitűnőségeké, akik a volt költők műveit kibocsátják, bevezetéssel, életrajzzal, méltatással, jegyzetekkel ellátják. Ezek : Alexander Bernát, Radics Ferencz, Bánóczy József, Bayer József, Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Endrődi Sándor, Erdélyi Pál, Erődi Béla, Ferenczy Zoltán, Fraknói Vilmos, Gyulai Pál, Heinrich Gusztáv, Koroda Pál, Kossuth Ferencz, Kozma Andor, Lévay József, Négyessy László, Rákosi Jenő, Riedl Frigyes, Széchy Károly, Széll Kálmán, Váczi János, Vadnai Károly, Voinovich Géza, Zoltvány Irén. Mindegyikük azzal az íróval foglalkozik, akit mielőbb is tüzetes tanulmány tárgyává tett. Irodalom. Ihász Aladár verses könyve. Ihász Aladár, a Félegyházi Hólap volt felelős szerkesztője, karácsonyra egy kötet verset bocsátott a nyilvánosság elé. A verskötetről a Hazánk czímű lapban a következőket olvassuk: Ihász Aladár nem fiatal ember már, de ez a leleplezés nem árt neki már annál inkább sem, mert fejét még dúsan borítják a fekete hajszálak s mert most adta ki a legelső verses könyvét, mely minden ritmusában szól a szerelemről. Ha egy az élet felén áthaladt férfiú még az ideális szerelemről tud éneket mondani — már az is költészet. — Ihász Aladár azonban a költeményei nagy részét — legalább az elejét — azt hisszük még ifjú korább irta, mikor ott szülőföldjén az égboltozatot csókoló nagy pusztában, ahol déliutkák, vadrózsák hintik illatukat, magával ragadta lelkét a szabad természet poézise. Mert szóljon Ihász Aladár verses könyvében szerelemről, szép leányról, asszonyról vagy borról, virágról, bimbóról, a magyar dalnak az az akkordja hangzik el kobzán, melyet a puszták fugalma, az alkonyi szellő visszhangoz az ideálisan gondolkodó lélekbe. Nem mondjuk, hogy Ihász Aladár ezzel a könyvével a nagy költők sorába emelkedett, de mégis jól esik a mai sok selejtes — úgynevezett költői termelés közt — meghallani a természetesség igaz szavát, melylyel Ihász Aladár kifejezi magát, mintha mindjárt a muzsikus czigány vonója alá irná verseit. Ép azért igazat adunk Bartha Miklósnak, mikor azt írja a szerzőhöz intézett levelében: „Fúrásnak, faragásnak nyoma nincs verseidben. A mit résten, mezőn találtál és a mi szivedből fakadt , azzal építetted fel dalaidat. Miként a fúrj a fészkét ! Fűszálból, virágkehelyből, falevélből s lihegő keblének meleg pelyheiből !“ De hát nem az az igaz költő, a ki azt cselekszi ? Nem az-e, a ki a mindenség hangulatát össze tudja olvasztani a saját lelkének hangulatával? A ki a természetszeretetet olvasztja fel szivében s adja vissza érzelmektől gazdag ritmusokban, mint Ihász Aladár a következő soraiban is Csalogány danája, csillagok hullása Elűzte az álmot. Felébredt az erdő s szinte mámoros lett Attó , a mit látott. S a míg imádattal ruhája szegélyét Csókolta az ajkam, „Angyal jár a földön, üdvöt hoz ez óra“ Sóhajtottam halkan. Ez a hang vonul át Iliász Aladár egész költemény kötetén s ha néha nem is csendül a rime az iskolai poézis szabályai szerint, de mégis mindig rokophurokat pendít meg lelkünkben. Szóval, a ki Ihász Aladár költeményeit elolvassa, a nemes érzelmeknek örömeiben részesül s igy könyvét ajánljuk az igazi magyar poézis barátainak figyelmébe. írja. A rendőrség egy szerkesztőségben Meglepő, szenzácziós esetről értesülünk, amely a fővárosi hírlapíró köröket nagy izgatottságban tartja. Arról van szó, hogy a budapesti államrendőrség egy fővárosi lap szerkesztőségében megjelent s a szerkesztőt arra szólította fel, hogy a lap czímszalagjait előadássá. A szerkesztő a sajtószabadság e megsértése ellen hevesen tiltakozott és pedig annál inkább is, mert az egyik rendőrtiszt elárulta, hogy a czim* FÉLEGYHÁZI HÍRLAP. 1. szám. Az eleven irodalom így nyújtja az elhunytak halhatatlan műveit a magyar olvasónak. Az olvasó pedig —hisszük — két kézzel kap azok után a méltó és valóban nemzeti szellemi kincsek után, amiket olyan régen áhít.