Kiskunsági Közlöny, 1942 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1942-08-01 / 1. szám

Szombat, 1942. augusztus 1. KISKUNSÁGI KÖZLÖNY Ki kell irtani a „fekete­piacot“ Erélyes intézkedést a zsidó árdrágítók ellen! A háborús helyzet egyre nehezebbé teszi a mindennapi életet, ennek a helyzetnek egyre többben vannak lelkiismeretlen vámszedői és haszonlesői. Ezek a vámszedők és haszonlesők nem ismerik a hivatalos és rög­zített árakat s iparszerűen és állandóan hivatalos áron felül kínál­ják eladásra szánt portékájukat. Piacon, üzletben, udvarokban, ismeretlen raktárakban vígan folyik az árdrágítás. Mindent lehet kapni ezeknél a telhetetlen feke­te­árusoknál, csak pénze legyen a vevőnek. A rossz példa pedig ragadós. Az árdrágítóktól egyre több és több termelő vesz — sajnos — példát s az a helyzet, hogy heti­piacokon senki sem akar hivatalos áron eladni. A városi és a rendőrhatóságok eddig meglehetős egyen­lőtlen harcot folytattak az árdrágítókkal szemben, bár dicséretes buzgalommal igyekeztek a vevőközönség érdekeit megvédeni a lelkiismeretlen spekulánsokkal szemben. A legutóbbi hetekben egy ízben hét mázsa tojást, két ízben közel két és fél má­zsa sajtot, nagyobb mennyiségű túrót, lisztet, szalonnát, zsírt és kukoricát, tehát csupa elsőrendű élelmezési cikket koboztak el jo­gosulatlan, iparengedéllyel nem rendelkező spekulánsoktól, részint a piacon, részint a vasúton, amely elkobzott élelmiszereket hivatalos áron elárvereztek. Szerdán 18 libát és 11 kacsát koboztak el, mint levágott kóser­árut, amelyet az egyik félegyházi cég teherautón akart a budapesti zsidó vevőknek eljuttatni. Úgy tudjuk, eljárás indult nevezett cég ellen azért is, mert idei libát és kacsát levágni és eladni nem szabad. Az eddigi tapasztalatokból meg­állapítható, hogy a fekete­piac kialakulásában igen nagy szerepe van a fél­egyházi zsidóságnak, amely­nek ismert okokból semmi sem drága, a zsidótörvény által emelt korlá­tozások ellenére jövedelme még mindig van olyan nagy, hogy a neki szükséges élelmiszereket messze a hivatalos áron felül megvegye. Nap-nap után mennek ki kerékpáron a zsidó kereskedők a város szélére, vagy a tanyákba, hogy az élelmiszereket már a vá-­­­roson kívül átvegyék a velük ösz­­szeköttetésben álló tanyaiaktól, bizonyára, sőt egész biztosan hi­vatalos áron messze felül. Nagyobb erélyt és utánjárást kérünk a fekete­piac meg­szüntetése érdekében az ösz­­szes illetékes hatóságoktól. Elsőrendű közérdek a hivatalos árak tartása, a hivatalos árak be nem tartóinak megbüntetése, szükség esetén internálása. Ötven vagy száz pengő büntetés nem riasztja vissza az árdrágítókat, éppen ezért leghatásosabb eszköznek az internálás mutatkozik. Plakátok, újságok hirdetik, hogy az árdrágítás hazaárulás. Az ár­drágító az ellenséggel cimborál, mert gyengíti a hazai, belső fron­tot. Ha pedig ez csakugyan így van, akkor ezekkel úgy kell el­bánni, mint a hazaárulókkal é len. Július 24-én a déli vonatnál 42 kg. kukoricát, 53 kg. lisztet, 137 kg. sajtot, másfél kg. mákot, 43 kg. túrót, 6 mázsa 60 kg. to­jást, ugyanezen a napon az éjsza­kai vonatnál 104 kg tojást, 28 kg. vágott baromfit, július 28-án­ az éjszakai vonatnál 2 sonkát és füstölt szalonnát koboztak el a zugkereskedőktől, akiknek ipar­igazolványuk nem volt s így nem voltak jogosítva élelmiszereket vásárolni és szállítani. A 28-iki razzián tettenért zsidó siker az igazoltatás elől megszö­kött. Mokány József újpesti hentes egy levágott borjút és 2 láda tojást (80 kg súlyban) akart en­gedély nélkül Kiskunfélegyházá­ról kicsempészni. A most felsorolt árukat a ható­ság elkobozta s a jogosulatlan zugárusok ellen a feljelentést megtette. A város fogyasztóközönsége nagy megelégedéssel veszi tudo­másul a város erélyes intézkedé­sét s a magunk részéről csak azt kérjük, hogy a zugkereskedők és spekulánsok elleni küzdelmet a jövőben is hasonló szigorral foly­tassák, amíg ezt a siserahadat la­kat alá nem teszik. Ezt kívánja a város közellátásának zavarta­lansága s az itthoni front békéje. Berkovics úr esete a félegyházi libával. A város szemfüles közegei a napokban lefüleltek egy 18 libá­ból és 11 kacsából álló budapesti baromfiszállítmányt. A 18 liba és 11 kacsa felerészben idei kelteté­­sű volt, ezért a szállítmányt el kellett kobozni, mert miniszteri rendelet látja az idei keltezésű liba és kacsa levágását. A szállítmányt a MATEOSz út­ján akarta Budapestre eljuttat­ni Hódsági László vágott­barom­­fi-exportőr, mint kóser vágott­­baromfit. A libákat a hitközségi metsző rituálisan sakterolta le. Elkobzás után a hatósági kö­zegek megállapították, hogy a szállítási jegyen feladóként Son­nenfeld Márné szerepel, aki a címzett Berkovicshoz a követke­ző költői szövegű sorokat intéz­te: „Berkovics úr, megmutatom, hogy gondoltam magára.“ A liba és a kacsaszállítmány a városhá­zán kivizsgálás alatt van s annak elkobzása mellett iparügyi eljá­rás is indul a tényállás felderíté­sére, nevezetesen annak megálla­pítására, hogy hogyan kapcsoló­dik bele az üzletbe Sonnenfeld Mórné. Egy azonban bizonyos, szegény budapesti Berkovics a szombati ünnepen félegyházi liba nélkül maradt... Elszaladt a zsidó árus ... Lapzártakor értesülünk, hogy­­ több razziát tartottak a már tur­­a város közegei az elmúlt héten­hetetlenné vált fekete árusok el- Italmérők szíves figyelmébe! TISZTELETTEL közlöm, hogy a Kőbányai Polgári Serfőzde sörei most is éppen olyan jók, mint a múltban. Szíves meg­kereséseket tisztelettel kér. P. SZABÓ FERENC kerü­leti főraktáros. __________ ... 4 3. oldal Járási hírek Gátér. .......­A községben Ulrich Antal volt ó templomi főkántornak 153 holdas birtokáról, ahol Somogyi István zsidóbérlő gazdálkodik, 30 darab juhsajtot elloptak. A csendőrség a nyomozást megindította. Kiskunmajsa, Tóth Benjámin pénzügyőri fővi­­gyázat szemlészi tanfolyamra ren­delték be. Kiskunmajsán a Schwartz-féle zsidó nyomda megszűnt. Jászszentlászló, Györök Lászlóné Hombár bizomá­nyos a gabona ügyleteket férje vendéglőjében kötötte meg. Ezért a Hombár bizományosságot Tóth Bé­la gabonakereskedőnek ítélték oda. Jászszentlászlón statisztikai ki­mutatások szerint 200 sokgyerme­kes család van, akiknek minden igényjogosultságuk megvan az ú. n. ONCIA házakra. A sokgyermekes családok családi házhoz juttatását az a körülmény gátolja, hogy a vas­úti sínpár mentén levő tel­keket annak idején az Országos Földbirtokrendező Bíróság kiosztot­ta házhely céljára. Az így megka­pott telkeket a tulajdonosok azon­ban nem házépítésre használták fel, hanem a jó minőségű földeken sző­lőt és gyümölcsösöket létesítettek. Úgy hírlik, ezeket a telektulajdono­sokat most hivatalosan felszólítják a házak felépítésére s ha ezen fel­szólításnak záros határidőn belül nem tesznek eleget, úgy a telkeket az említett célra igénybeveszik. Szankmóriczgát: A Jászszentlászlóról Móriczgáton keresztül Bugacmonostor felé veze­tő törvényhatósági útvonalat az eredeti tervek szerint nyílegyenesen a lakatlan puszta felé akarják ve­zetni. Az érdekelt tanyavilág lakos­ságának viszont az az érthető kí­vánsága, hogy ez a kövesút ne a vakvilágba vezessen, hanem a lakot­­tabb tanyaközpont felé vegye útját. A tanyaközpontban ugyanis temp­lom, iskola, postahivatal van s a lakosság is jóval sűrűbb és így minden indok megvan arra, hogy az út vonalvezetésénél a lakosság érdekeit is figyelembe vegyék s az új út a tanyaközponthoz való elté­réssel vezessen tovább a bugaci ál­lomáshoz. Ez ügyben a közelmúlt­ban dr Tóth József országgyűlési képviselőnél küldöttség járt, aki a helyszínen való meggyőződés után kilátásba helyezte a küldöttség tag­jainak, hogy sérelmük orvoslása ér­­­­dekében mindent megtesz az illeté­kes hatóságnál. Az alsómóriczi állami elemi isko­lát a tanulólétszám nagymérvű emelkedése miatt három tanerős is­kolává bővítik. Pálmonostora. Pálmonostor községnek elsőrangú érdeke lenne a Kiskunfélegyházáról kivezető ú. n. Csanyi út további ki­kövezése egészen Pálmonostorig. Il­letékes helyről nyert közlés szerint a Csanyi út kikövezésének tovább­folytatása Pest vármegye nagysza­bású útépítési programja miatt a közeljövőben nem várható, mint­hogy ennél sokkal fontosabb utak megépítése ezt megelőzi. A Csányi út továbbkövezése helyett 1943-ban a Csólyosi útból köveznek ki 6 ki­lométeres útszakaszt. Bujáki Antal pálmonostori lakos italm­érési engedélyért folyamodott. Majsajakabszállás, Csontos Imre Majsajakab bírája és Ágoston László igazgató-tanító, a majsajakabszállási tanya­világ két vezető egyénisége küldöttségileg jártak a Futuránál, hogy a jelen­legi fuvarozási nehézségek miatt újból jelöljenek ki Hombár bizomá­nyost. A Hombár bizományosságot Szikszai Mátyás majsajakabi lakos kapta meg. . .­­ Szánk. Dr Somogyi István földink, Szánk község agilis főjegyzője, látva a Szánkon uralkodó nagy téglaínsé­get, amelynek következtében a köz­ség lakóházai egymás után omlot­tak össze, téglagyárat alapított. A szanki téglagyár elismerten kiváló téglát produkál s a község tégla­szükségletét a mai nagy téglahiány idején a lehetőség szerint biztosítja. E kérdésre még visszatérünk. , Az új termésrendelet Mit kell tudni a hatóságnak, a gazdának, a mezőgazdasági mun­kásnak, a cséplést és őrlést vég­zőnek, az ellenőrző közegnek, a bizományosnak az 3 évi termésrendeletről ? ÁRA 1 pengő 20 fillér, kapható V A M G A 3 lapbizományosnál.­­.......n r- mim, — Tanyatűz Pusztapákán. Menyhárt Testvéreknek Puszta­pákán lévő bérelt birtokukon július 10-én kéménytűztől leégett a tanyaépületük. Biztosítás révén káruk megtérült.

Next