Kiskunsági Közlöny, 1944 (3. évfolyam, 39. szám)
1944-05-13 / 39. szám
Szombat, 1944 május 13. KISKUNSÁGI KÖZLÖNY Vitéz Mérey László főispánunk ünnepélyes beiktatása Hagyományos külsőségek között, nagy ünnepélyességgel iktatták be az ősi Pest vármegye székházában vitéz Mérey László ny. altábornagy, főispánunkat. Az installáción megjelent vitéz Jaross Andor belügyminiszter, dr. Antal István igazságügyminiszter, vitéz dr. Bonczos Miklós igazságügyi, vitéz dr. Endre László belügyi államtitkárok és a magyar politikai és közélet számos előkelősége. A beiktatási ünnepségen a város képviseletében dr. Pálos Károly polgármester és dr. Tóth József országgyűlési képviselő vettek részt. Vitéz Mérey László főispánakit a törvényhatósági bizottság tagjai szűnni nem akaró lelkes éljenzéssel és tapssal köszöntöttek — székfoglaló beszédében többek között ezeket mondotta: — Ragaszkodó szeretettel és mélységesen átérzett kötelességtudással állok a vármegye élére, amikor erre az őrhelyre állít aGondviselés akarata és feletteseim bizalma. Katonai múltamhoz híven, törhetetlen hűséggel állok az államfő Kormányzó Urunk fenkölt személye mögött, Isten áldását kérve életére és bölcs kormányzására. Becsületes engedelmességgel akarom végrehajtani a magyar királyi kormány utasításait, mert tudom, hogy a tanakodások, ingadozások, halasztgatások ideje elmúlt és ez a kormány erélyes kézzel, tettek sorozatával pótolja a mulasztottakat. Felhívom a vármegye közönségét, hogy nemzetmentő munkájában támogassa a kormányt. Ezekben a vérzivataros időkben, amikor a nemzet élet-halál harcát vívja, vezetőinkhez és szövetséges barátainkhoz való megbízhatóságunk, hűségünk valamint az európai sorsközösség mélyen átérzett tudata éppúgy alapfeltételei a győzelemnek, mint a vitézség és a rendületlen kitartás. — A törvényeket megtartom — folytatta a főispán — és minden alám rendelt hatósággal és személlyel megtartatom. Nagyra becsülöm az alkotmányt és a vármegye autonómiáját, hiszen a múltban az elnyomó idegen hatalom ellen gyakran ez volt azegyetlen eredményes fegyverünk. Hirdetem és hirdetni fogom minden magyarok összefogását, mert meggyőződésem, hogy nincs turáni átok. Idegen átok az, amely éket akar verni a magyar testvérek közé, hogy felettünk ő uralkodhasson. Nem kívánok pártpolitikát, sem „oldalakat“, sem szélsőségeket ismerni, vagy méltányolni- A harctéren sincsenek oldalak és pártok. A belső fronton is csak becsületes, hazafias magyarokat, vagy haszontalan embereket kívánok érdemük szerint megkülönböztetni egymástól. Ma, amikor a lét, vagy pusztulás kérdése dől el- nem lehetünk fölényesen tárgylagosak, vagy túlzottan humánusak, de elfogultan áldozatkészen kell szeretnünk hazánkat és fajunkat. — Szent István birodalmában egyforma jogot élvez minden nemezetiségű magyar állampolgár. A hazához, államhoz, nemzethez való hűséget azonban meg kell követelni tőlük is — ha élni akarunk — nem tűrhetünk soraink között árulókat, akik másfelé kifelé húznak. Békességet, szeretetet hirdetek minden köztünk élő jószándékú idegenajkú barátunknak, elsősorban németajkú honfitársainknak, de az évezredes foglalás, véráldozat és államalkotás jogán minket illet itt az elsőség.— Különös gondot fogok fordítani arra, hogy a közélet tisztaságának elve a vármegye életében a legmesszebbmenően érvényesüljön. Minden iyen irányú vétséget könyörtelenül meg fogok torolni. Kívánom és erőmmel előmozdítani szándékozom a vármegyei közélettől eddig távol álló, tetterős, lelkes és munkabíró fiatalságnak a közügyekbe való minél hathatósabb bekapcsolását, mert ifjúi erőktől duzzadó lendületére az átalakuló új viágrendnek szüksége van. Működésemben számítok vármegyei tisztviselőtársaimnak, munkatársaimnak a vármegye közönségének, a vitézeknek, a hazafias egyleteknek és intézményeknek támogatására és ígérem, hogy magam is segíteni, támogatni fogok, módom szerint, minden becsületes hazafias törekvést. A közönségtől kérem, hogy lényegtelen, apró-cseprő ügyekkel ne terheljék az amúgy is túlterhelt tisztviselőket, akiktől viszont kérem, hogy az ügydarabokban ne lássanak aktát, hanem a való életet, amely segítséget kér. — Minden történelmi fokozat tagját, minden társadalmi osztályt, főnemességtől zsellérig magyar testvéremnek tartok és munkáját megbecsülöm, de ezt a becsületes munkát meg is kell követelnünk, mert háború vanhenyélőket, munkakerülőket nem tűrhetünk magunk között, amikor fokozott munkára van szükség. A szociális magyar állam minden szűkölködőnek juttat tejet, földet, házhelyet, segélyt, de ez nem jelenti azt, hogy most mindenki az államból ingyen akarjon megélni. A harcoló férfiak helyett az otthonmaradt asszonyok, nagyobb gyermekek fogják meg a békés m munka fegyvereit, mert munka nélkül nem lehet termelni. Elvárom, hogy a vármegyében megszűnjék a munkaerkölcs hanyatlása- Ellátás, tűzifa terén igyekezni fogok mindent elkövetni, ami hatáskörömbe esik, de csodákat tenni nem lehet. Fokozza le mindenki igényeit és szokjunk le arról, hogy mindent a hatóság adjon. — Gondoljunk rajongó szeretettel a harctéren küzdő honvédeinkre — fejezte be beszédét a főispán —, kérjük a Magyarok Istenét, szentelje meg fegyvereiket, erősítse, karjukat és lelküket, hogy nagy szövetségesünkkel együtt vívják ki mielőbb a végső győzelmet. Mi, a belső front katonái, vegyünk példát az ő dicső küzdelmükből. Magyarok! Renddel, fegyelemmel, erős hittel és bizalommal győzelemhez segít minket az Úristen. Úgy legyen! A közgyűlés meleg ünnepléssel fogadta az új főispán székfoglaló beszédét. A taps és éljenzés elültével vitéz Jaross Andor belügyminiszter szólalt fel. Az új főispán életrajza Vitéz nagyselmeci Mérey László nyugalmazott altábornagy 1887-ben született Pozsonyban, 1906-ban avatták hadnaggyá, majd a pécsi hadiiskola elvégzése után, mint vezérkari tiszt több fegyvernem kötelékében küzdötte végig a régi világháborút a galíciai, a wolhiniai, romániai, olaszországi és albániai frontokon. Értesítem az igen tisztelt gazdaközösséget, hogy MARHAÁTVÉTELT minden szerdán, SERTÉS- és BORJÚÁTVÉTELT PÉNTEKEN TARTOK. Az átadni szándékolt állatokat ajánlatos előbb bejelenteni Petőfi utca 3. szám alatti irodámban. Tisztelettel: FAZEKAS NÁNDOR kijelölt körzeti kereskedő. 3. oldás. ÁLOM de I VALÓ hogy egyetlen szerencsés állami sorsjeggyel megnyerheti az 50.101 pengős főnyereményt Egész sorsjegy 4, fél 2 P. Ezekben többször megsebesült. Kétszer kapta meg a dicsérő elismerést, a katonai Érdemkeresztet, a HI. osztályú Vaskoronarendet a kardokkal és a német Vaskeresztet. A háború után a Ludovika Akadémia és a Hadiakadémia tanára lett és szolgált a honvédelmi minisztériumban és a főparancsnokságnál is. 1926- ban ezredesi ranggal Debrecenbe helyezték, utána három évig Sopronban a Rákóczi-intézet parancsnoka volt majd mint vezérőrnagy Kecskeméten szolgált, később mint altábornagy a szegedi hadtest parancsnokságát vette át. Harmadszor is megkapta a dicsérő elismerést, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, középkeresztjét a csillaggal,az olasz Koronarend parancsnoki keresztjét stb. 1940-ben mint a legfelsőbb honvédtörvényszék elnöke vonult nyugalomba és azóta farmosi birtokán gazdálkodik. Élénk részt vesz a községi és vármegyei életben, számos mezőgazdasági, társadalmi és sportegyesület elnöke. Vitéz Endre László: új nemesi rend van kialakulóban Vitéz Endre László államtitkár hangoztatta: bármennyire szerette is vol■a elkerülni az ősi vármegyétől és az alispáni széktől való távozását, a kormány parancsára elfogadta az államtitkári tisztséget. — Büszkén vallom — mondotta —, hogy éppen a vármegyei intézmény volt az, amely ezer éven át létünket biztosította. A legeredetibb és sajátosabb intézmény volt, amely a magyar életberendezést és alkotmányos életet minden más államberendezkedéstől megkülönböztette. Szent István a vármegyében sajátosan magyar intézményt hívott életre, ha a kereszténység felvételéhez és a királyság intézményeiben nyugati példákat követett is. A vármegyék úgy általános nemzeti érdekből, mint saját ügyeik leghatályosabb képviseltetése végett legkiválóbb embereiket küldték az országgyűlésbe, így az országgyűlés a megyegyűlések vetülete, a legválogatottabbak képviselete volt. Hogy az országgyűlésnek rendi alapokon való nyugvása nem jelentett reakciót, bizonyítja az, hogy például a múlt század elején ülésező pozsonyi országgyűlések néhány évtized alatt a fejlődésnek, a reformeszmék egészséges térhódításának olyan lendületét mutatták, amilyennel az úgynevezett népképviseleti parlamentek sehol sem dicsekedhettek. A megyék követeiben összegyűlt rendi országgyűlés mondott le a rendi előjogokról, tehát saját előjogairól és kiváltságairól, amivel fényes bizonyságát adta annak, hogy saját érdekeit az egyetemes magyar érdekeknek alá tudta rendelni. A vármegye közgyűlési termei sok bátor kezdeményezésnek, nemes harcnak és küzdelemnek voltak színhelyei. Ez a terem is tanúja volt Széchenyi és Kossuth harcainak és büszkén hivatkozhatunk arra, hogy a nemes tradíciókat ma is megőriztük. Míg az 1848-as nagy napok vív Értesítés Felelőtlen, vagy rosszindulat: híresztelésekkel szemben a: Egészségvédelmi Fiókszövetség vezetősége hivatalosan értesíti a terhes anyákat, hogy a Szülőotthon még a legnagyobb beteglétszám mellett is elsősorban helybeli szülőnőket vesz fel ápolás végett. Elnökség.