Református Polgári Leányiskola, Kiskunhalas, 1945
I. Az iskolai év rövid története. Az 1945—46. iskolai év nyugodtabb és menetében rendesebb volt az előzőnél, bár munkában, küzdelemben nehezebb terhet jelentett tanárok, növendékek és szülők számára minden eddigi iskolaévnél. A közelmúltban lefolyt évek nagy erkölcsi, anyagi és szellemi vesztességeit most éreztük meg igazán. A veszteségek fokozatos jóvátétele lelkes tanári munkánk célkitűzése lett. Nagy változást jelentett nemcsak az iskolánk életében, hanem az egész magyar oktatásügy történetében is az új iskolatípus , az általános iskola megszervezése. Az új iskolafajta megteremtésével az osztálykülönbség és a lakóhely adta nevelési lehetőség előnyeit akarja kiküszöbölni, illetve, amennyire lehet, csökkenteni a kultuszpolitika. A nivellálás eszméjét szolgálja ez a terv, amelyik progresszíve megszünteti a nép- és polgári iskolákat, valamint a gimnázium négy alsó osztályát, hogy a különféle iskolák helyett egyedül az általános iskola álljon a szülők és tanulók rendelkezésére. A most befejezett iskolai évben a fokozatos fejlesztési terv értelmében egyenlőre csak az I. osztály alakult át általános iskolai V. osztállyá, hogy ezt a programm szerint a következő évben a második, majd fokozatosan a többi osztályok átalakulása is kövesse, így két év múlva megszűnik régi polgári iskolai szervezetünk, és helyet ad teljes egészében az általános iskolának. Az iskolai évet szeptember 1-én kezdtük el a tantestület alakuló értekezletével. A tanári kar minden tagja jelentkezett munkára. Szept. 5-ig javító , felvételi- és magánvizsgálatokat tartottunk, 6-án és 7-én beiratkozások voltak, 8-án pedig az internátusi tanulók jelentkeztek felvételre. A tanítás a 9-én tartott évnyitó istentisztelet után szept. 10-én kezdődött. Teljes óraszámmal, változatlan rendben tanítottunk november 25-ig, amikor a váratlanul beálló erős hideg arra kényszerített bennünket, hogy a tulajdonunkban levő, igen csekély mennyiségű fűtőanyagot takarékosabban használjuk föl. Ezért nov. 27-től kezdve csak két tantermet fűtöttünk négy helyett s a tanítás e két teremben, 2-2 osztálynak egymásután, 8—11-ig és 11-től 2 óráig folyt, így tanítottunk február 4.ig. Akkor a késői hideghullám a tanítási órák további csökkentését tette szükségessé, úgyhogy március 16-ig az egyes osztályok tanulói 2 naponként jöttek iskolába. Március 18-án állítottuk vissza az év eleji, illetve a normális tanítási rendet. Közben azonban mindent elkövettünk, hogy a tanulóifjúság ne érezze nagyon ezeket az óracsökkentéseket. A tanulni való leckét és a feladatokat úgy szabtuk ki, és úgy kértük számon, hogy tanulmányaikban ne maradjanak el a tanulók. Azt azonban, hogy nem kellett az iskolát teljesen — esetleg hónapokra — szüneteltetni, csakis a szülők önfeláldozó segítségének köszönhettük, akik közül a jobbmódúak, sőt sok esetben a szegényebbek is, fát és szenet ajánlottak föl, amivel hozzájárultak az osztályok fűtéséhez. A tantestület ezzel a kérdéssel már a kora ősz folyamán foglalkozott. Két szülői értekezletet tartott .