Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1952. november (7. évfolyam, 90-98. szám)

1952-11-01 / 90. szám

KOMÁROMMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLETEK! Dolgozók Lapja jI &jk VII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁm. ík­a 50 fillér A bányászpártszervezetek felelőssége Megyénk bányászai azt ígérték Rákosi elvtársnak, hogy negyedik negyedéves tervüket 13.632 tonna szénnel túlteljesítik és ezzel biz­tosítják, hogy becsülettel, adós­ság nélkül lépik át az újév kü­szöbét. Megyénk bányászai becsületet szereztek a bányász névnek Horthy-reakció, a tőkés elnyomás­a elleni harcban, kemény helytál­lásukról tettek tanúságot pár­tunk, Rákosi elvtárs mellett a fel­­szabadulás utáni első széncsa­tában és azóta­ is a termelés sza­kadatlan növelésével. Ebben az évben azonban a második és har­madik negyedben lemaradtak a bányászok a tervteljesítéssel. Nem tudtak annyi szenet bizto­sítani, mint amennyire egyre gyorsabb ütemben fejlődő nép­gazdaságunknak szüksége van. Az a felajánlás, amelyet a me­gye bányászai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom­ tisztele­tére Rákosi elvtárshoz küldött le­velü­kben tettek, ezt a­ — bányá­szok becsületén esett — csorbát van hivatva kiküszöbölni. Hogy ezt a kemény munkát, akaratot, alapos szervezést követelő fel­ajánlást végrehajtják-e bányá­szaink, elsősorban attól függ, hogy a bányászpártszervezetek hogyan segítik őket. Milyen poli­tikai segítséget nyújtanak a mű­­­szaki vezetőknek, milyen felvilá­­go>­­ó, nevelő munka folyik­­ az­ aknákban. Milyen alapvető feladatokat kell megoldaniuk ezzel kapcso­latban a bányászpártszerveze­teknek? A bányászpártszervezeteknek segíteniük kell a műszaki vezető­séget. Szükség esetén időközön­ként be kell számoltatni a veze­tőket a tervteljesítésről, érdek­­­­lődni kell a műszaki vezetés ne­hézségei iránt. Tanácsokkal, bí­rálattal de állandóan és folya­matosan a dolgozók, a bányá­szok között végzett alapos felvi­lágosító munkával alá kell tá­masztani a műszakiak munkáját. Sem Dorogon, sem Tatabányán egyetlen egy aknában sem bon­tották fel a tervet. A bányászok csak a normájukat ismerik, de azt egyetlen egy m­ező, egyetlen egy csapat sem tudja, mennyit kell még termelnie ahhoz, hogy ne csak a normáját, hanem a terv ráeső részét is teljesítse. Mégis egyetlen sem bírálta egy pártszervezetünk meg ezért aknája kommunista vezetőit. De az is ritkán fordul elő, hogy egy párt­­szervezet taggyűlésen, vagy egyéb módon dicséretben része­sítse az olyan vezetőket, akik be­csülettel megállják helyüket, akik bátran kezdeményeznek, új mun­kamódszereket vezetnek be, akik jól szervezik és irányítják a mun­kát. A bányászok megtették fel­ajánlásaikat, ezeket feljegyezték és a legtöbb aknában bekerültek ezek a feljegyzések a versenyfe­­lelős fiókjába. Nem ismeri a fel­ajánlásokat a pártszervezet, sem a szakszervezet, még kevésbbé a pártcsoportbizalmiak és a nép­nevelők. Pedig enélkül, a felaján­lások ismerete nélkül jó népne­velő munkát végezni a hanták­ban szinte lehetetlen — és ebből adódik bányászpártszervezeteink egyik alapvető feladata: gondos­kodjanak róla, hogy a pártcso­portvezetők és a népnevelők is­merjék meg, hogy mit ajánlottak fel a pártcsoportok tagjai és a pártcsoport területén dolgozó pártonkívüli dolgozók. Tartsák élandóan nyilván, hogy ki men­­nyit teljesített felajánlásából, vonják felelősségre a pártcso­­portbizalmiak azokat a párttago­kat, akik lemaradtak a terv tel­jesítésével, hiszen ők­ ismerik legjobban a csoportjukhoz tarto­zó bányászok körülményeit. A síkvölgyi aknán Minich elv­társ, a párttitkár, rendszeresen beszámoltatja a pártcsoport bi­­zalmiakat és tanácsokkal é!­őket. Ez azonban m­ég látja nem általános, még kevésbbé, hogy a pártcsoporton belül a népneve­lők között felosztják a pártcso­port területén dolgozó összes bányászokat, tehát a pártonkívü­­lieket is. Ha a népnevelők állan­dóan ugyanazokkal a bányászok­kal foglalkoznak, ismerik azok teljesítményeit, eredményeit, megismerik azok körülményeit, még a családi viszonyaikat is, akkor sokkal eredményesebben segítik őket. El kell érniük bányász párt­­szer­vezet­einknek, hogy az aknák­ban folyó népnevelőmunka ne legyen általános, elvont. A nép­nevelők számítsák ki, hogy an­nak a bányásznak a felajánlása, akivel éppen beszélni akarnak, mit jelent az ötéves terv teljesí­tése szempontjából. Hogy abból a széntöbbletből, amit ő kiter­mel, mennyi áramot állít elő az Erőmű, vagy azzal, a szénnel, amivel esetleg elmaradt a terv­­teljesítésben, hány téglát tudna kiszárítani valamelyik téglagyá­runk. És nem utolsó sorban szá­mítják ki azt is, hogy a felaján­lás végrehajtása mennyi többlet­keresetet biztosít. Ehhez nyújt­sanak segítséget a nők pártszervezeteink,népnevelők­Ne tűrjék meg bányászpárt­szervezeteink üzemeikben a lógó­sokkal, kimaradozókkal szembeni megalkuvást. Karolják fel a ta­tabányai XI-es­ és XH-es aknák kezdeményezéseit, ahol a társa­dalmi bíróságok kemény ítéletet hoztak a notórius kim­radozók ellen. Az üzem vezetőségétől kö­veteljék meg, hogy keményen jár­janak el a fegyelem-, a rendbon­tókkal szemben, a népnevelők fi­gyelmét pedig hívják fel azokra is, akik csak egyszer-kétszer ma­radtak ki, hogy megelőzzék azt, hogy az egyszer-kétszer kimara­dókból is notórius kimaradozók váljanak. Használják ki bányászpárt­szervezeteink azt a lehetőséget, amelyet a szakszervezet nyújt­hat a verseny nyilvánosságának biztosításával. Segítsék és ellen­őrizzék a szakszervezetek ver­­senyszervező és nyilvántartó munkáját. Ne engedjék, hogy a verseny nyilvánossága a norma­tel­jesítés nyilvánosságra hozata­­lában merüljön ki. N­apról-napra hozzák nyilvánosságra a felaján­lások teljesítéséről szóló adato­kat és ezek ismertetésével bízzák meg a népnevelőkön kívül a tö­megszervezetek aktíváit is Adjanak pártmegbízást a DISZ szervezetnek és segítsék őket, hogy ezeket a­ megbízatásokat végrehajthassák. Legyen a DISZ szervezetek pártmegbizatása a termelésben való élenjárás. A tatabányai XIV-es akna párt­­szervezete felismerte legfonto­sabb feladatát, azt, hogy minde­nek előtt a párttagok példamuta­­tását, élenjárását is biztosítani. Ezért határozott úgy, hogy ha­vonta megtárgyalják a kommu­nisták példamutatásának ügyét, hogy felelősségre vonják a ter­vüket rosszul teljesítő párttago­kat. E feladatok végrehajtása elő­feltétele annak, hogy megyénk bányászai eleget tegyenek a párt­tal és az állammal szemben vál­lalt kötelességüknek, hogy telje­sítik-e vagy sem, nagymérték­ben bányászpártszervezeteinktől függ. Ebben van most a bányász­­pártszervezetek nagy felelőssége. NOVEMBER 7 TISZTELETÉRE -AZ ÉVI TERV TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT :Változatlanul a A Vill­as akna halad a verseny élén A tatabányai XIV-es akna ver­senyre hívta megyénk bányaüze­meit és a verseny nyomán a tatabányai szénbányák egymás után érik el a 100 százalékot és teljesítik túl tervüket. A ver­senyben az oroszlányi XVIII-as akna dolgozói járnak az élen, akik október 29-ére befejezték egészhavi tervüket. 29-én reggel hat órakor még 441,9 tonna hiányzott az egész­havi terv teljesítéséből, két órá­ra azonban a délelőttös szak­dol­gozóinak munkája nyomán befe­jezték tervüket. Majsai András vájár csapata havi tervét 179 százalékra teljesítette, 24 csille előirányzata helyett 42 csille szenet termelt. Nekermusz Ist­ván vájár csapata, amely 157 százalékra teljesítette havi ter­vét, 18 csillés előirányzata he­lyett 97 e=ö­e sz­net terme­t. A XVIII-as akna eredménye­­ A tatabányai XV-ös akna ok­tóberben súlyosan lemaradt ter­ve teljesítésével. Mindössze 82,7 százalékot ért el 29-ig. Mi okoz­ta ezt a súlyos lemaradást? Ugyanazok a becsületes dolgo­zók dolgoznak ma is a bányá­ban, akik az első negyedévben termelési eredményükkel az el­sők közé emelték a XV-ös ak­nát. A műszaki szervezés elma­radt a fokozódó követelmények mögött. A bánya fenntartó mun­kája erősen elmaradt, rosszak a szcdb­evágatok. A nyár folya­mán a bánya dolgozói a kért monivasiveket megkapták a biz­tosításhoz, még­sem­ jutottak előre a vágatok rend­behozá­sával­. .A gyakori láncszakadás­a lelkesíti további harcra Tatabá­nya bányaüzemeit. A XIV-es akna dogozói 28-ig 107.1 százalékra tesítették havi tervüket, tel­az oroszlányi XVII-es akna dol­gozói pedig 102.7 százalékot ér­tek el havi tervük teljesítésében. A síkvölgyi akna dolgozói is lé­pést tartanak az élenjárókkal; 28-ig havi tervük teljesítésében elérték a 103,1 százalékot. A tervüktől lemaradó bánya­üzemek dolgozói is keményen küzdenek, hogy behozzák elma­radásukat. A VI-os akna dolgo­­zói, akik havi tervüket mind­össze 87,2 százalékra teljesítet­ték, a verseny kiszélesítésével igyekeznek eredményüket fo­kozni. Gosztensz­k István csapata 152 százalékra vájár tel­jesítette 28-ig tervét, Vigh Miklós vájár csapata pedig 134 százalékot ért el, csapatok egész napi munkáját visszaveti. Az akna déli részén több a fenntartó csapat, mint a sze­neid, mégis az alapközis mell­­va­ssal ácsolt része tönkrement és az utóbbi időben emiatt kény­telenek voltak áttérni az egy vágányú szállításra. A XV-ös akna bányászai no­vember 7-e tiszteletére vállal­ták, hogy terven felül a negyed­év végéig négyezer tonna sze­net adnak népgazdaságunknak. Ezt a felajánlást a dolgozók tel­­jesíteni akarják. Az üzem veze­tőségének változtatni kell mun­kamódszerein és komolyan hoz­zá kell látni a­­ műszaki előké­szítéshez, hogy a bánya erős nyomása ne akadályozza a dol­gozók munkáját, tervének teljesítésével. Különö­sen a minőségi termelésben esett vissza a gyárnak e két részlege. a Az élüzem cím megtartását ez két részleg veszélyezteti. Ezért a szakszervezet és a párt­­szervezet segítse a verseny nyil­vánosságával is az eddigieknél jobban a verseny kibontakozá­sát, hogy minden üzemrész vállalt határidő előtt túlteljesít­­­se tervét. A kommunisták 94 százaléka versenyben áll a Tatai Szőnyeggyárban A Tatai Szőnyeggyárban párttagoknak több mint 94 szá­­­zaléka áll versenyben harmadik negyedévi tervük teljesítéséért. Példamutatásuk nyomán vala­mennyi üzemrész teljesítménye emelkedett és a gyár második tíz napos tervét már 108,1 százalékra teljesítette. A cémázóban Lipót Mihályné sztahanovista 124 százalékos át­lagot ér el, Kutenics Ferenc pe­dig 108 százalékot. A felvetők közül Takács Ferenc és Herte­­lersch Ferenc párttagok pedig 128 százalékos normaállagot érnek el. A párttagok közül nincs száz százalékon alul teljesítő. A gyengén teljesítő dolgo­zók segítésére megszervez­ték a munkamódszerátadást. Baranyai Imréné 3 dolgozó tár­sát segíti. Bárányos Nándor pe­dig Koda Gyulát segíti, aki 98 százalékot ér el, és Antal Imrét, aki 95 százalékra teljesítette ter­vét A lelkes munka nyomán a pártonkívüliek is egyre jobb eredményeket érnek­ el. Az elő­készítőben Baka Julia csévélő, a cémázóban Karkó Gyuláné 131 százalékot teljesítenek. Pásztor József sztahanovista pedig 128 száza­lékra t ° f­eszti tervét. A ver­seny eredményeként a 18 száza­lékos gépállás 9,7 százalékra csökkent. A hiányzások megszünteté­sére társadalmi alakítottak,bíróságot amely minden esetben összeül a fegyelmezetlen dolgozók ü­gyé­­bert. A hiányzások csökkentek, emellett a későnjövők száma fel­szaporodott. Ezért állították tár­sadalmi bíróság elé Deák Fe­­rencnét is, aki 40­ percet késett munkájából. Jobb előkészítést a XV-ös aknában! A devax és a parafin-üzemrész veszélyeztetik az Almásfüzitői Ásványolajipar élüzem­ jelvényét Az Almásfüzitői Ásványolaj­­ipari Vállalat dolgozói többmil­lió forint értékű készülnek november felajánlással 7-re. Az üzem minden részlege verseny­ben áll a felajánlás teljesíté­séért. Eddig a raffináló üzemrész dol­goz­ói érték el a legszebb eredm­ényt. Tervükön felül 500 tonna motorolajat gyártottak. Ezzel a mennyiséggel régebbi­­ maradásukat is behozták. Az üzemrészek felajánlásainak teljesítését segítik a csőszerelő munkahely dolgozói is. Az üzem dolgozói tíz napos tervüket 115,9 százalékra teljesítették. Nagy József és Mike Ferenc csőszerelők 119 százalékot értek­el. Kelemen József és Kovács József lakatosok 119, illetve 120 százalékra teljesítették eddig tervüket. A devax-üzem és a parafin­­üzemrész a hó elején lemaradt Ismét Dunaszentmiklós került az első helyre, Réde pedig a 87. helyről a 18. helyre küzdötte fel magát a begyűjtési versenyben Egyre élénkülő verseny jel­lemzi megyénk begyűjtési mun­káját. A járások eredményei közt lévő különbséget sem a ko­máromi, sem a dorogi járásnak nem sikerült behozn­a és így a versenyben a járások sorrendje nem változott, bár a komáromi járás múnt heti 38 pontos lema­radását, a tatai járással szem­ben 22 pontra csökkentette. A dorogi járás azonban ugyanak­kor növelte a komáromitól való lemaradását 13 pontról ,50-re. 1. Tatai járás 887 pont 2. Komáromi járás 865 , 3. Dorogi járás 815 „ A községek között folyó élénk verseny bizonyítéka és eredmé­nye, hogy amíg az elmúlt héten csak egy község volt a megyé­ben, mely elérte az 100­0 pontos eredményt, ezen a héten már nyolc olyan községünk van, me­lyek összeredménye meghaladja az 1000 pontot. A versenyben az élenjáró községek közül is­mét Du­naszen­tmiklós került az élre. Csép, Oroszlány és Vár­gesztes községek már nem tud­ták­­ tartani múlti­emi jó helyezé­seiket, míg Vértestolna, Tardos és Bakonyszor­bathely községek javítottak helyezéseiken. Dömös község kimaradt a­ legjobb tíz község közül, Mogyorósbánya viszont a 18. helyről egy hét alatt a 9. helyre küzdötte fel magát. Különösen sokat változott a leggyengébb községek sorrendje az elmúlt hét folyamán, Dorog és Kesztölc nem változtat­ták helyezésükön, míg Vérteskethe­­lyen és Agostyánban romlott a munka és ezzel a helyezés is. A múlt heti utolsók közül különö­sen Réde végzett jó munkát. Egy hét alatt a 67. helyről a 18. helyre küzdötte fel magát. Kike­rült a sereghajtók sorából Szák község, Kerékteleki és Nagysáp is. Kerékteleki az elmúlt héten még a 68. helyen volt, most pe­dig a 44. helyen áll. A begyűjtés munkáját megja­vító községek helyett Csév, Má­­riahalom, Sárisáp és Neszmély községek kerültek a leggyen­gébb eredményt elért községek sorába. A megye legjobb tíz községe: 1. Dunaszentmiklós 1119 pont 2. Vértessomló 1112 3. Tardos 1093 »* 4. Várgesztes 1089 5. Aka 1064 »» 6. Bakony­szom­bathely 1017 7. Vértestolna 1010 t* 8. Csép 1000 »» 9. Mogyorósbánya 987 T» 10. Oroszlány 9S2f _ V 1952 NOVEMBER 1. A KÉPI DEMOKRÁCIÁK ÉLETÉBŐL A Szovjetunió segítségével épül a,,Warszawa“ koh­ászati kombinát A lengyel nép megkezdte a Wisla partján Lengyelország leg­nagyobb kohója, a Warszawa kombinát építését. Ez a mű Len­gyelország hatalmas lendülettel fejlődő iparának biztosít majd nagymennyiségű és kitűnő minő­ségű nyersvasat és acélt. A ho­mokot és a murvát a helyszínen termelik. A meszet, cementet és téglát azonban a közeli gyárak­ból kell szállítani. Éppen ezért az építkezés dolgozói nagy lelke­sedéssel dolgoznak az új út és a vasútvonal építésén. Ez év végé­re mindkettő el is készül s ezzel az építkezést bekapcsolják az or­szág vérkeringésébe. Az új ko­­hóm­ű berendezéseit jelentős rész­ben a Szovjetunió szállítja s szovjet szakemberek a szerelési munkákban is részt vesznek majd. Kína népe 1953-ban megkezdi első népgazdasági tervének teljesítését Három évvel ezelőtt még a ko­hászati üzemek 90 százaléka, az erőművek több mint 50 százalé­ka és más iparvállalatok jelentős része romokban hevert. Kínában három év alatt Kína dolgozó népe nemcsak újjáépítette ezeket az üzemeket, hanem korszerűsí­tette és megnövelte kapacitásu­kat is. 1952 július 1-én megnyi­tották az 505 kilométer hosszú Csengtu-Csunhing vasútvonalat, melyet a kínai nép a „Jólét és Boldogság Útjának’“ nevez. 1953- ban, a már elért eredmények alapján Kína népe megkezdheti első nagyszabású népgazdasági tervének teljesítését. Az Októberi forradalom évfordulóján új cellulóze-gyár kezdi meg működését Bulgáriában A végeláthatatlan kricsinszki síkságon nagy lendülettel épü­l Bulgária szocialista építkezései­nek újabb büszkesége, a hatal­mas cellulóze-gyár. Amikor más­fél évvel ezelőtt az építőmunká­sok az építkezés színhelyére ér­tek, néhányan kételkedtek ab­ban, hogy a gyár ennek az év­nek a végén már működni fog. Nem a kételkedőknek lett igazuk. A dolgozók többsége bízott ere­jében s az építőkollektíva vállal­ta, hogy november 7-én a gyárat átadják rendeltetésének. A leg­kiválóbb munkát Nikola Ivanov kőműves és brigádja végzi. Ezévi tervüket már májusban teljesí­tették, ezenkívül értékes újítást vezettek be. Üzeibe helyezték Romániában a metángáz melléktermékeit feldolgozó vegyészeti gyárat A Sztálin-tartományi „B. H. Berea”-gyár építőinek lendületes munkája eredményeként október 5-én új gyárat adtak át rendel­tetésének. A gyár felépítése és üzembehelyezése igen fontos ese­mény a román népgazdaság szá­mára. A gyár a m­etángáz feldol­gozásánál nyert mellékterméke­ket dolgozza fel és ezzel jelentő­sen hozzájárul a gyors ütemben fejlődő román vegyipar termelé­sének további emelkedéséhez. Az új gyárban a munkafolyamato­­kat száz százalékban gépesítet­ték.

Next