Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. február (8. évfolyam, 10-17. szám)
1953-02-04 / 10. szám
tI KOMÁROMMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] Dolgozók Lapja VIk. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. A KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA Ára 50 fillér Széntermelésünk növelésének egyik feltétele a bányászpártoktatás megjavítása Vasárnap délelőtt Megyénk bányászpropagandistáinak értekezlete Tatabányán, a megyei pártbizottság székházában megyénk bányaüzemeinek párttitkárai és propagandistái értekezletet tartottak, amelyen értékelték a bányászpártoktatás eddigi eredményeit, s meghatározták azokat a feladatokat, melyeknek végrehajtásával a bányászpártoktatás megjavíthatják. Az értekezleten megjelent Práti Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Beer János elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára. A beszámolót Havasi Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője tartotta. — A komárommegyei szénbányák népgazdaságunk szénszükségletének úgy mennyiségileg, mint minőségűéig jelentős részét adják — kezdte beszédét Havasi elvtárs. — Az 1952-es év termelési eredményei azt bizonyították, hogy Komárom megye bányászai hősiesen küzdöttek a terv maradéktalan teljesítéséért. Ha azonban az 1953-as év beindulását értékeljük, meg kell állapítani, hogy úgy a tatabányai mint a dorogi szénbányászati tröszt súlyos hiányosságokkal és komoly lemaradással kezdte el ötéves tervünk negyedik évét. A kétségkívül fennálló műszaki hiányosságok mellett komolyan fel kell vetni politikai bányászpártszervezeteink munkájának hiányosságait, amelyek ugyancsak gátolják felemelt tervünk sikeres teljesítését. Ma, amikor mindkét bányatröszt súlyos lemaradásokkal küzd, legidőszerűbb napirendre tűzni a nevelésnek nem egyetlen, de legfontosabb eszközének: a bányászpárttagság oktatásának kérdését. A Politikai Bizottság 1952 június 5 i határozata kimondja, hogy az 1952—53-as tanévben a párttagság 50—55 százalékát kell bevonni szervezett pártoktatásba. Pártszervezeteink a PB határozatának megfelelően a párttagság 60 százalékát osztották be szervezett oktatásba. Az előkészítésnél azonban azt tapasztaltuk, hogy az oktatásba való szervezési munkák nélkülöztek minden politikai tartalmat. Nem indítottunk széles agitációs munkát az oktatás népszerűsítésére. Nem érvényesült a kommunisták példamutatása amit bizonyít az, hogy az első foglalkozásokon a hallgatóknak 30—35 százaléka jelent meg. A bányászpárttagságnak pedig mindössze 18 százaléka vett részt pártoktatásban. — Minden törekvésünk az volt, hogy az oktatásban résztvevő bányászpárttagság arányát növeljük. Különös jelentőséget nyert ez a célkitűzésünk akkor, amikor a Központi Vezetőség október 2- i ülése határozatba hozta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyagát a pártoktatás valamennyi formájában fel kell dolgozni. Havasi elvtárs beszámolt arról, hogy a XIX. kongresszus anyagának sikeres feldolgozása érdekében mozgósították a bányász pártszervezeteket. Ezt a célt szolgálta a megyei pártbizottság határozata is, hogy a kongresszus jelentőségének kimutatásával pártszervezeteink rendkívüli taggyűléseken értékeljék az oktatás eddigi tapasztalatait és hívják fel minden kommunista figyelmét a kongresszusi anyag tanulmányozására. Az előkészítő munka eredménye volt, hogy a kongresszusi anyag tanulmányozásakor, a hallgatóknak 70 százaléka jelent meg a foglalkozásokon. Az oroszlányi XVIII-as albán párttagságnak 82 százaléka jelent meg. Egész megyénk területén a kongresszusi anyag tanulmányozásakor a műszaki vezetőknek mintegy 68,4 százaléka kapcsolódott be szervezett pártoktatásba. Oktatásunk fejlődését mutatja az is, hogy a kongresszusi anyagnál a bányászpárttagságnak Tatabányán 35, Dorogon 33, Orosz lányon pedig 55 százaléka vett részt szervezett pártoktatásban. A bányászpártoktatás szervezeti fejlődéséhez hasonlóan javult a bányász DISZ-fiatalok oktatása is. Míg az elmúlt év hasonló időszakában a fiataloknak 14 százaléka vett részt DISZ-oktatásban, a legutóbbi értékelés alapján a bányász DISZ fiataloknak 24 százaléka tanul. Mindez arról tanúskodik, hogy a bányászfiatalok nevelésének jelentősége egyre inkább helyet kap pártvezetőségeink és pártbizottságaink munkájában. Havasi elvtárs megállapította hogy mutatkozik eredmény vidéki bányászok oktatása területén is. Amíg az elmúlt évben a vidéki bányászoktatást Dorogon egy-két helyen sikerült megszervezni, a Tatabányára bejáró vidéki bányászok oktatása nem nyert megoldást. Ez évben Tatabányán hat heyen szervezték meg a vidéki bányászok oktatását, ugyanúgy Dorogon is. A dorogi Viltas akna szervezett párt oktatást indított még Kesztölcön, ahol rendszeresen vasárnap tartják meg a foglalkozásokat. Nagy segítséget nyújtott a kongresszusi anyag színvonalasabb tanulmányozásához az is, ahogy közel 7000 fő hallgatta meg kongresszusi előadássorozatokat, amelyeket a Központi Előadó Iroda és Megyei Előadó Iroda tagjai tartottak. — Megállapíthatjuk azonban azt — mondta Havasi elvtárs —, hogy a kongresszusi anyag tanulmányozásának kezdetétől megindult fejlődés a legutóbbi hetekben tagest szenvedett. A visszaesés nemcsak egyes aknákra jellemző, hanem általában bányász pártszervezeteink propagamida munkájára. Ezt bizonyítják azok a számok amelyeket a legutóbbi statisztika kimutat. Dorogon 35 százalékról 29 százalékra, Tatabányán ugyancsak 35 százalékról 261 százalékra esett vissza a pártoktatásban résztvevők száma. A bányászpártoktatással kapcsolatban Havasi elvtárs hangsúlyozta, hogy gyenge az ellenség elleni harc. A számtalan munkaidő kiesés, a sok géphiba, rendszertelen anyagellátás, a nemtörődömség, a párt és a szakvezetőség liberalizmusa, a bérdemagógia nem objektív nehézségekben gyökereznek, hanem abban, hogy pártszervezeteink nem ismerik fel az ellenség ideológiai, vagy tettleges beavatkozásának módját, nem keresik a lazaságok mögött az ellenség kezét. .,Nem lehet elég éber az, akinek nincs meg a kellő szocialista felkészültsége" — hívta fel figyelmünket nem egy esetben Rákosi elvtár. _ Meg kell javítani az oktatási munka, a tanulás népszerűsítése érdekében a felvilágosító munkát. A népnevelőknek egyik legfontosabb feladatukká kell tenni, hogy harcol jártak a párttagság maximális bevonásáért a pártoktatásba. A színvonal további emelése érdekében javítani kell a propagandistákkal való foglalkozást. Minden egyes foglalkozásra kerülő téma előtt elméleti vitákat, előkészítő megbeszéléseket kell tartani, biztosítani kell, hogy a bányászpropagandisták között rendszeressé váljék a tapasztalatcsere értekezlet. A bányász párbizottságok egyik legfontosabb feladata a vidéki bányászok oktatásának megszervezése és a meglévő szemináriumok számbeli növelése és tartalmi színvonaluk emelése. Havasi elvtárs beszámolóját felszólalások követték. Beányi István elvtárs, a dorogi Vldas akna propagandistája beszámolt a kesztölci bányászoktatás tapasztalatairól. Elmondta hogy a vidéki bányászok oktatását először Kesztölcön szervezték meg. Kemény harcot folytatnak a lemorzsolódás ellen. A hallgatókat az aknaüzemben diszpécseren keresztül is figyelmeztetik a szeminárium időpontjára. Az eláfásba be akarták kapcsolni a csolnoki I-es és a II-es akna dolgozóit is, azonban a pártszervezetek vezetői nem segítették munkájukat, így a csolnoki bányaüzemek Kesztölcön lakó dolgozói nem vesznek részt pártoktatásban. Korom Ilona elvtársnő a tatabányai XV-öS akna DISZ-szervezetének propagandistája beszámolt a DÍSZ-oktatásról. Az oktatási év kezdetén — mondta — a DISZ-fiatalok 62 százalékát vonták be szervezett oktatásba. Ma azonban ez az arány 38 százalékra morzsolódott le. Súlyos hiba az, hogy az üzem fiatal a sztahanovistái nem vesznek részt tanulásban, nem mutatnak példát, így azok az új dolgozók, akik a munkaterületen a sztahanovistákban keresik példaképüket, az oktatás területén nem igazodhatnak hozzájuk. , Tóth Antal elvtárs, a dorogi járási pártbizottság ágit. "prop. titkára beszámolt a járási pártbizottság oktatás területén végzett hiányos munkájáról. A hiányos munkát azonban úgy javítják ki, hogy minden aknaüzemet a járási pártbizottság egy-egy munkatársa fog patronálni, aki felelős az ottani munkáért. Tolmácsi Ferencné elvtársnő, a háromhónapos pártiskola előadója a propagandisták felelősségéről beszélt az oktatás területén. A propagandisták nem nevezik a hallgatókat kommunista helytállásra, — mondotta — és ezt alapos felkészüléssel ki lehet javítani. A tatabányai XI-es akna propagandistája, Eiger elvtárs hozzászólásában ö1 pártszervezet felelősségét vetette fel, hogy az üzemi párttitkár nem számoltatta be a szaktitkárokat munkájukról, nem ellenőrzi a munkát, ez megmutatkozik az oktatásban és visszahat a termelésre. Ezért nem teljesíti tervét a XI-es akna. Gál József elvtárs, az oroszlányi XVIII-as akna párttitkára arról beszélt, hogy a párttagságnak 82 százalékát vonták be oktatásba és ezt a színvonalat az oktatási szntéció munkájának eredményeként ma is tartják. Práth Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára értékelte az elhangzott felszólalásokat. Megállapította, hogy az elmúlt évben a termelés és a begyűjtés terén elért eredményeinkhez propagandistáink jó munkája is hozzájárult Az elmúlt hetekben azonban gyengült propagandistáink ébersége. Az ellenség az alapanyagiparra összpontosítja erejét. A propagandisták feladata, hogy az ellenség erőfeszítéseit szétzúzza. Aki pedig nem tanul, az nem tud eredményes harcot folytatni az ellenség ellen. Számos felszólalás után az értekezlet határozatot fogadott el a bányásztártogatás megjavítása, a széntermelés növelése érdekében. 1953 FEBRUAR 4. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkáik előkészítéséről és végrehajtásáról. A határozat fontosabb részeit az alábbiakban ismertetjük. I. A határozat első része megállapítja, hogy a szántóföldek teljes műveléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért az állami gazdaságokban az igazgató, a tez-ekben az elnök, az egyéni művelés alat álló területeken a tulajdonos, illetve a ténylegesen gazdálkodó személy, az állami tartalékingatlanokont a helyi földművesszövetkezet ügyvezetője a felelős. Az ellenőrzés az állami gazdaságok irányító szervének, illetve a megyei, járási és a községi tanácsoknak a kötelessége. A határozat elrendeli, hogy a községek egész szántóterületére meg kell áillapítani a művelésre kötelezett gazdaságot vagy személyt. Ezért az illetékes minisztériumok február 20-ig értesítik a községi tanácsokat, hogy a községben hány katasztrális held a minisztériumokhoz tartozó szántóterület. Február 20-ig a járási tanácsok is közlik a községi tanácsokkal a község termel ősszövetkezetei szántóterületének nagyságát A községi tanács február 6-ig kötetes mind az egyénileg dolgozó parasztok, mind a tartalékföldeket kezelő földművesszövetkezetek figyelmét felhívni, hogy gondoskodjanak szántóterületük megműveléséről. A határozat II. második része előírja, hogy az állami gazdaságok, a tsz-ek és a különböző szántóföldi termelést folytató állami vállalatok jóváhagyott termelési tervük alapján kötelesek a növénytermelés tervét teljesíteni. Az egyénileg gazdálkodó, ha őszi kenyérgabonavetési tervét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A minisztertanács határozatai szerint a vetéseket úgy kell végezni, hogy az őszi és tavaszi gabona vetésterülete együttesen az ország szántóterületének 45 százaléka legyen. A burgonya vetésterületét az egyes termelők földjének nagysága arányában kell meghatározni. Minden termelő szántóföldjének legalább hét százalékán köteles napraforgót melni. A községi tanácsok tólaz egyénileg gazdálkodók előzetes meghallgatása után, február 28-ig szabják meg, hogy azok mennyi burgonyát és napraforgót kötelesek termelni. A határozat kimondja, hogy a mezőgazdasági igaerőtulajdonosok a tavaszi munka során i igaerejüikkel kötelesek állandó és folyamatos munkáit végezni. Ezért a községi tanács minden igaerőtulajdonost, aki már saját földjén elvégezte az esedékes munkát, kötelezhet arra, hogy igaerejével ott segítsen, ahol erre szükség van. A munkáért a hivatalosan végzett állapított munkadíjat fizetik megA határozat III. harmadik része részletesen foglalkozik a tavasz munka e «Sőkészületeivel és felhívja a figyelmet arra, hogy a téi hónapokat mindenütt jól használják fel a munkai megszervezésére. A tsz-ek és az egyéni termelők saját maguk gondoskodjanak tejes tavaszi vetőmagszükségletükről. A tisz-ekben február 28-ig gondoskodjanak a vetésterülethez szükséges vetőmagról és azt gondosan őrizzék meg. Az I. és II. típusú tszcs-főben a tagok részesedésük arányában adják át és a vetés kezdetéig központilag tárolják a vetőmagot. A hiányt miind a tsz-ek, mind az egyénileg gazdálkodók csere vagy vásárlás útján pótolják. Tavasszal csak gondosan válogatott, tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot szószabad elvetni. Ezért az állami gazdaságok, a tisz-ek és az egyéni termelők február 28-ig végezzék el a magtisztítást és a csávázást. A határozat pontosan megszabja, mekkora területen tell farovizált magot vetni, s felhívja a figyelmet arra, hogy minél több vetőmagot melegítsenek a napon vetés előtt. IV. A határozat negyedik része hangsúlyozza, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkát a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell elvégezni. Ezért még a télen be kell fejezni az őszről elmaradt mélyiszlám társit. A tavaszi talajelőkészitést a lehető kezdeni legkorábban meg kell és a legrövidebb idő alatt végre kell hajtani. Ott, ahol a mély-szénitásít nem végezték el, a talaj tavaszi szántásait — amint a talaj állapota megengedi — azonnal kezdjék meg, legkésőbb 8 napon belül fejezzék be. Alszántással egyidőben fogasolni kell. A felszántott földeken, amint rá lehet mérni a talajra, a simítózást (fogasolást) rögtön meg kell kezdeni és három napon belül be kell fejezni. Az összes szántóterületeik felszámításának és simítózásának (fogasolásának) végső határideje: március 31. A frissen szántott és simítózott területen a vetésig fogasolással, illetve kultivátorozásssal készítsenek jó vetőágyat. A határozat kimondja: a termésátlag fokozása érdekében fel kell használni minden rendelkezésre álló istálló- és egyéb szervestrágyót Az ősszel nem alaptrágyázott gyapotterületekre a tavaszi talajelőkészítés előtt 50— 150 kkiló szemcsézett szuperfoszfátot kell kiszórni. A kihordott trágyát jól be kell munkálni talajba. Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek az őszi mélyszántást elvégezték, február 28-ig a táblák szélére szarvasokba hordják és földeljék le az istállótrágyát. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben általánosan be kell vezetni a trágyakezelés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere február 15-ig adja ki az erre vonatkozó Ennek intézkednie kell utasítást arról, hogy valamennyi állami gazdaságból, s legalább a termelőszövetkezetek 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, a tanácsok mezőgazdasági osztályainak főagronómusai és a gépállomások agronómusai a helyszínen mutassák be a trágyakezelés fejlett módszereit , és állandóan ellenőrizzék ezek alkalmazását. A márk, a tavaszbúza, a borsó, az olajlen, a rostlén, a lencse, a bükköny, a hagyma, a füves herék vetését, amint a talajra rá lehet menni, meg kell kezdeni és legkésőbb március 15-ig el kell végezni. A tavaszi árpa, a zab, a lucerna, a vöröshere, a baltacím, a napraforgó, a csillagkürt, a cukorrépa és a takarmányrépa: vetését akkor kell elkezdeni, ha a talaj hőmérséklete elérte az 5—8 Celsius-fokot, s április 10-ig be kell fejezni. A burgonya, a szója, a csicsóka, a cirok, a csumsz, a köles, a marhakáposzta vetését 8—12 Celsius fokos talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30-ig be kell fejezni. Az északi és a dunántúli megyékben a kender, a bab és a kukorica vetését május 5-ig kell elvégezni. A ricinus, és a késői napraforgó vteszését, a dohány palántázását május 20.-ig, a fűszerpaprika palántázását május 31-ig kell befejezni. E munkákat 12— 16 Celsius fokos talajhőmérsékletnél kell megkezdeni. A különböző növények vetését gyorsan el kell végezni. A tavaszi búzát, a tavaszi árpát ás a a zabot az állami gazdaságok 3, termelőszövetkezeteik ’ ősi az egyéni termelők 6 munkanapon beül*, a burgonyáit, a kukoricát, a napraforgót és a cukorrépát az állami gazdaságok 5, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők 8 munkanapon belül; a gyapotot az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők egyaránt 5 napon belül kötelesek elvetni. A földművelésügyi mmiminiizter és az állami gazdaságok és erdők minisztere az országos határidőn belül megyénként és trösztönként állapítja meg az egyes növények vetésének végső határidejét. A határozat intézkedik a vetés fejtési módszereinek alkallmazásáróll is. A tavaszi gabonát az állam gazdaságok legalább 40.200 holdon, a termelőszövetkezetek legalább 60.000 holdon, a rossi-kot pedig az állami gazdaságok is, a t SiZ-ek is egész vetésterületükön vessiák kiereszt - sorosam. Az állami gazdaságok legalább 43.000 holdon, a termelőőszövetkezetek pediig legalább 175.000 helden négyzetesen véssék a kukoricát és a nap a naforgót. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezeteik és az egyéni termelők a kapásnövényeket elsősorban a trágyázott földbe vessék, frissen Ahol erre nincs mód, ott a kukorica és a burgonya terméshozamát részféktrágyázással növeljék. Amint a talajra rá lehet menni,z állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a felfagyott őszi vetéseket azonnal hengerezzék meg. A zagyveszély elmúltavat azonnal, de legkésőbb április 15-ig meg kell fogásaim a jól átfedett őszi vetéseket. A gyengén telelt és a késő őszi vetéseket félítrágyázni kell. Az állami gazdaságok legalább 100.000 a termelőszövetkezettek legalább 150.000 holdon p Bíisó, illetve fempoiszt-, vagy szemcsézett trágya felhasználásával végezzék el ezt a munkát. Emellett fel kell hasznélni a különböző hulladéktrágyáikat, így például a hamut a baromfitrágyáit, stb. V. A határozat ötödik része hangsúlyozza, hogy a tavaszi mezőgazdasági munka végrehajtását gyors és megbízható jelentésekhelyszíni vizsgáltatokkal kell ellenőrizni, a kötelezettségüket nemteljesítőket felelősségre toll vonul. A barnás jelentést adókat bűnvádi úton vonják felelősségre. A helyi itanácsoknak április 10 és 20 között valamennyi községben határszemlét kell tartaniok, s meg kell állapítanioik a szántóterület megművelésének mértékét. Azokat a termelőket, akik az időszerű mezőgazdasági munkálatokat nem végezték el határidőre, kötelezzék a mulasztás pótlására. Azok ellen pedig, akik a felszólítás után sem műveik meg földjükert, a községi tanács köteles eljárást indítani. Azokat a községi tanácselnököket, akik nem gondoskodnak a minisztertanács határozatában előírt mezőgazdasági munkáik végrehajtásáról, a belügyminiszter felelősségre vonja.