Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. március (8. évfolyam, 18-25. szám)
1953-03-04 / 18. szám
KOMÁROMMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DOlgozók Lapja VHL ÉVFOLYAM, 18. SZÁM^ A KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA Ára 50 fillér HARCBAN A BŐ TERMÉSÉRT Jól dolgozik Nyergesújfalun a mezőgazdasági állandó bizottság szerr volt Nyergesújfalun február 26-án mint egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, aki hozzá ne kezdett volna a tavaszi munkáikhoz. A munkák beindulása előtt sok szó esett a községben arról, hogy a Búzakalász tszcs tagjai vagy az egyénileg doldozók kezdik-e el a vetést. Speier Márton 11 holdas VB-tag megelőzte a búzakalásziiaikat. Huszonötödikén elsőnek indultali és vetett el másfél hold árpát. Speier Márton munkája szinte lázba hozta az egész községet. Másnap nem maradt már otthon senki. Megindult a zab és árpa vetése a Búzás és Magyar hegyen és hozzákezdtek a az ősszel elmaradt 15 hold mélyszántásához is. Csütörtökön este már a tszcs tagjai kerültek az egyéniekkel folyó versenyben az élre, befejezték tíz hoM zab és két hold borsó vetését. Pénteken a zab alá készítették e I a talajt és szombatot, hozzákezdtek a zab vetéséhez is. Nyergest fiain dolgozó parasztjai azzal az elhatározással kezdtek munkához, hogy elsőnek jelentik megyénkből a koratavaszi vetemények és a mélyszántás pótlásának befejezését.A munkák jó előkészítése, a vetés és szántás gyors üteme elsősorban a mezőgazdasági állandó bizottság jó munkájának az eredménye. A minisztertanács február 1-i határozatának megjelenése után mindjárt tervet készített az állandó bizottság. Tervük alapja az volt, hogy ne legyen a községben egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, akit úgy az előkészítés, mint a végrehajtás idején meg ne látogatnának az állandó bizottság tagjai. A község területét és lakosait is felosztották maguk közt és így napról napra figyelemmel kísérték a vetőmag beszerzésének, tisztításának és az eszközök előkészítésének ütemét. Mire az idő és a tataj alkalmassá vált a munkák megkezdésére, tisztított vetőmag és kijavított eszközök álltak minden dolgozó paraszt rendelkezésére. Az elmúlt őszön három hold búzavetéssel maradtak el a tervtől a nyergesés faluiak. A mezőgazdasági állandó bizottság a látogatások során összeírta, hogy ki rendelkezik csere-vetőmaggal és így semmi akadálya nem volt annak, hogy öt holdra tavaszi búzát cseréljenek a termelők. A többi vetőmagot saját erejükből szerezték be. It A gondos előkészítés után a végrehajtásra került a sor. Helyesen látták az állandó bizottaság tagjai, hogy ezen a téren példamutatás legeredményesebb módja a gyors, jó munkára való mozgósításnak. Schmid Pál, Kanyiczka József és a Búzakalász tszcs-ben dolgozó mezőgazdasági állandó bizottsági tagok az elsők között kezdtek munkához és példájuk magával ragadta a község minden dolgozó parasztját. A tavaszi munkák megindulása óta is látogatják az állandó bizottság tagjai a termelőket, most már kint a földeken. Ott adnak tanácsokat, ellenőrzik munka minőségét és serkentik a a dolgozó parasztokat gyorsabb és jobb minőségű munkára. Az állandó bizottság ilyen körültekintő munkájának ez eredménye, hogy a tanács napról napra tiszta képet kap az egyes munkák állásáról, látja, hol van szükség segítségre. Ezért biztosak a nyergesújfaluiak abban, hogy március 4-ig befejezik a mélyszántást, árpa, zab, búza, borsó és mák vetését Alszik a Nagyigmándi tanács - nem halad a tavaszi munka Nagyigmánd község határában 1294 hold föld maradt mélyszántatlan az elmúlt ősz folyamán, önkénytelenül azt reméli az ember, hogy a nagyigmándiak mindent megtesznek a mélyszántás gyors befejezésére, saját érdekükben, annál is inkább, mivel a minisztertanács határozata is előírja ezt. Az elmúlt hét során alig 50 kat .hold földet szántottak fel, holott a minisztertanács határozatában előírt határidőt csak úgy tudták volna betartani, ha naponta 400 kat. holdat szántanak fel. A községi tanács azonban semmit sem tett az előírt határidő betartása érdekében. A mezőgazdasági állandó bizottság alszik, a tanács pedig azt várja, hogy mozgósítás, szervezés nélkül is majd, csak szánt mindenki. Nem osztották be az igaerőt, nem szabták meg az egyes termelők feladatait. Ahol nem mozgósít a tanács a szántásra, nem megy a vetés sem. Búzát még egyáltalán nem vetettek, vetőmagot nem cseréltek Nagyigmándon. A múlt hét során elvetett í hóld árpa sokkal kisebb községben sem könyvelhető el jó eredményként. A helyi tanács nem látja feladatait. A pártszervezet vezetőségének kötelessége, hogy minél előbb felhívja figyelmét azokra Hamis jelentések nehezítik a tavaszi munka irányítását A minisztertanács február 1-i határozata hangsúlyozza, hogy minden, helytelen adatokat tartalmazó jelentés népünk zavartalan ellátását veszélyezteti, zavart okoz a tervszerű munkában, félrevezeti államhatalmunk szerveit. Olvasták a határozatot nyilván az ácsi, ajkai és redei tanácselnökök is. De csak olvasták. Ács község tanácsa kijelentette előbb, hogy 4120 kat. holdat szántottak mélyen az elmúlt őszön a községben. Az ellenőrzés során azonban kiderült, hogy még több, mint 1100 kat. hold vár szántásra, holott az összes felszántandó terület alig haladta meg a 4300 holdat. Aka község tanácsa legutóbbi jelentésében egyáltalán nem tüntet fel mélyszántatlan földterületet. A járási tanácsnál és a járási pártbizottságnál azonban nagyon jól tudják, hogy az akai tszcs-ben több, mint 300 holdat nem szántottak mélyen tavaly ősszel. A Rédéről beérkezett jelentések még többet árulnak el a tanács munkájáról, mint az előbbi két község példája. Február 24- én jelentette a rédei tanács, hogy az elmúlt őszről csupán 20 hold maradt mélyszántót tart. Két nappal később, 26-án arról számolt be a rédei tanács jelentése, hogy a tavaszi munkák megindulása óta 50 holdon elvégezték a mélyszántást Hogyan? Talán átmentek a szomszéd községbe? AMIRŐL HALLGATNAK ! Alig egy-két órai különbséggel futott be a járási pártbizottsághoz a két szomszéd termelőszövetkezeti csoport jelentése. A pulapusztai Dózsa elnöke jelentette, hogy 15 kat. hold földön befejezték az árpa vetését. Utána nem sokkal a battyánpusztai Virágzó tszcs-ből érkezett a jelentés: 28 kat. hold földön tervünk szerint befejeztük az árpa vetését A két rövid, szűkszavú jelentés azonban sok mindent takar, amiről az egyik csoportban nem szívesen, a másikban pedig büszkén beszélnék. A pulapusztai Dózsa tsz vezetősége és tagjai nem tartották be a minisztertanács határozatát a vetőmag tisztítására vonatkozólag. Szemetes, idegen magvakkal, gyommagvakkal kevert árpát vetettek. Nemcsak a minisztertanács határozatát tévesztették azonban szem elől, hanem nem gondoltak saját hasznukra sem. Mind a 15 holdat egysorosan vetették. Ez az, amiről hallgatnak jelentésükben a pulapusztaiak. A battyánpusztai Virágzó vezetősége sem beszél jelentésében arról, hogy mind a 28 hold árpát keresztsorosan vetették és azt sem tették hozzá, hogy tisztított vetőmagot vetettek. Ez érthető is, hiszen kötelességük volt. Erről azonban a hattyún - pusztaiak terméseredménye fog legjobban beszélni. Beszélt már a múlt évben is, hisz keresztsorosan vetett árpájuk messze túlszárnyalta terméseredményben az egysorosan vetett árpa termését. Tudják ezt a megye legtöbb tszcs-jében, csak úgy látszik, hogy a közvetlen szomszéd, Pulapuszta feledkezett el róla. 1 1953 MÁRCIUS 4. A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa Pénteken délelőtt az EFEDOSZ-székház nagytermében megkezdődött a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa. A kongresszus első napján, megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, akit a küldöttek szűnni nem akaró forró ünnepléssel fogadtak. A megnyitón jelen voltak a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai valamint az MDP Központi Vezetősége, a miniszteri tanács és az elnöki tanács több tagja, a szovjet szakszervezetek és a többi külföldi szakszervezetek hazánkba érkezett küldöttei. A kongresszus díszelnökévé Rákosi Mátyás elvtársat, népünk szeretett vezérét és bölcs tanítóját választották. Harustyák József elvtárs megnyitóbeszéde után Kristóf István elvtárs, főtitkár tartotta meg beszámolóját. Kristóf István elvtárs főtitkári beszámolója Kristóf elvtárs beszéde elején elemezte a nemzetközi helyzetet, majd rámutatott azokra az eredményekre, amelyeket az ötéves terv megvalósításáért folytatott harcban elértünk. — A szakszervezeti munka eredményeinek legfőbb forrása az a segítség, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja nyújt a szakszervezetek feladatainak megjelölésével, a szakszervezeti munka helyes irányának megmutatásával. — A magyar szakszervezetek a XVII. kongresszus óta jelentős fejlődésen mentek keresztül. A XVII. kongresszus határozatainak megvalósításában — mind az ipari szervezkedés, az önkéntes tagság, mind a társadalombiztosítási hálózat egységesítése,szakszervezeti kézbe adása terén, mind pedig a szakszervezetec üzemi és területi hálózatának kiépítésében értünk el eredményeket. — Minden fejlődés ellenére meg kell azonban állapítanunk, hogy szakszervezeti mozgalmunk elmaradt népi demokráciánk általános fejlődése mögött. Erre az elmaradásra igen határozottan rámutatott pártunk és nem egy ízben személyesen Rákosi elvtárs. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának ha oa július 24-i „A szakszervezeti munka egyes kérdéseiről hozott határozata részletesen elemezte a szakszervezeti munka főbb hibáit és utat is mutatott azok kijavítására. Kristóf elvtárs ezután részletesen taglalta azokat a feladatokat, amelyek a népgazdaság fejlesztésében tek előtt állnak.a szakszervezet Pártunk Központi Vezetősége novemberi ülésén megállapította, hogy a szakszervezetek a munkaverseny gazdájának szerepét még csak kis mértékben töltik be. — A terv teljesítésében az idei év elején megmutatkozott elmaradás, s különösen az a körülmény, hogy a kohászatban és a szénbányászatban nem tudtuk biztosítani az egyenletes átmenetet, még nagyobb nyomatékot ad a Központi Vezetőség megállapításainak. Ehhez járul még az is, hogy a tavalyi aszály okozta kiesés mezőgazdasági termelésünkben még nagyobb erőfeszítéseket követel tőlünk az ipari termelésben. Káros és veszélyes minden olyan kísérlet, amely a versenymozgalmat el akarja szakítani gazdasági terveink teljesítésétől és ezektől függetlenül akarja megítélni a verseny eredményességét vagy eredménytelenségét. — Ilyen szemszögből nézve, meg kell állapítanunk, hogy versenymozgalmunk fő hibája a bürokratizmus, a tömegektől valló elszakadáság, a verseny formális szervezése. A szovjet szakszervezetek tapasztalata, amely versenymunkánk szervezésében a legnagyobb segítséget nyújtja nekünk; a szovjet dolgozók példája, amelyet munkásaink lelkesedéssel követnek, éppen azt mutatja, hogy • a versenymozgalom feladatait iparáganként, üzemenkérnt és üzemrészlegenkért dolgozza« ki és ezzel teszik a versenyt valóban hatékonnyá. A mi számunkra ez a kérdés most az ötéves tervünk befejezéséig terjedő egész időszakban elsősorban bányászatban és a kohászatban a jelentkezik a legélesebb formában. Ezekben az iparágakban is, mint mindenütt, a szakszervezeteknek küzdeniük kell a munkafegyelem megszilárdításáért mert ez állandó feladatuk. A kohászatban és a bányászati Versenymozgalmunk helyzetéből és fentebb vázolt hiányosságaiból le kell vonnunk a következtetéseiket. Mit jelent az, hogy a szakszervezet gazdája a versenynek? Milyen kötelezettségekkel, feladatokkal jár ez a megtisztelő megbízás? 1. A szakszervezeteknek szívós, következetes, felvilágosító és szervezőmunkával minden egyes dolgozó megnyerésével kell szervezniük a versenyt. A tömegek meggyőzésének ez a munkája állandó feladat, minden szakszervezeti munkásnak ezt a feladatot kell legelső kötelességének tekintenie. 2. A verseny célkitűzéseit konkrétan kell meghatározni, mindig a legfontosabb napirenden lévő feladatokra kell a versenyző dolgozók figyelmét összpontosítani. 3. A verseny feladata a tervteljesítés. Az amelyre egész egyéni verseny,munk alapozódik, versenymozgási körülményektől függően — ott, ahol a terv egyénekre bontható, a tervfeladatra — ott, ahol tervfelbontás nem lehetséges, a munkás normájának teljesítésére és túlteljesítésére irányul. 4. A szakszervezeti bizottságok gondoskodjanak a verseny gyors, operatív értékeléséről és végezzék ezt az értékelést úgy, hogy a munkás állandóan lássa versenyeredményeit és összehasonlíthassa azokat sának eredményeivel.munkástárs. A versenyfelajánlások az évi terv teljesítésére irányulnak és hosszabb időszakra szólnak. Ezeket a hosszabb időszakra tett felajánlásokat havi feladatokra kell bontani és a havi versenyfeladatok teljesítését általánossá kell tenni egész ipari termelésünkben. ban is állandóan napirenden lévő feladat a tervfegyelem betartása, a termelés állandó egyenletes emelése. Itt is, mint mindenütt, harcolnunk kell az önköltség csökkentéséért, a selejt ellen; itt is, mint mindenütt takarékosságot kell követelnünk minden dolgozótól, minden munkástól, technikustól és mérnöktől. A szénbányászati területen különösen fontos a bánya* gépek helyes kihasználása, a feltárási, szállítási és fenntartási munkálatok egyenletes és ütemes elvégzése a ciklusos, grafikon szerinti termelés biztosítása. Kristóf elvtárs ezután külön foglalkozott a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók munkaversenyének jelentőségével. Majd rátért a Sztahanov- és újítómozgalom problémáira. Sztahanov-mozgalmunk még gyorsabb fejlődéséhez is megvannak a feltételek, ha megszüntetjük azokat a bürokratikus hibákat, amelyek fejlődésének útjában állnak. Hangsúlyozta Kristóf elvtárs, hogy a Sztahanov-mozgalom kiszélesítése érdekében meg kell szervezni a sztahanovisták tapasztalatainak átadását. 6. A rekádonkint és bavonkint elért teljesítményeket a legváltozatosabb formában nyilvánosságra kell hozni. A szakszervezetek állandósítják az* üzem dicsőségtábláját és dicsőségkönyvét. Tartsák számon és népszerűsítsék az üzemi, a műhely, a szakma legjobbját. Karoljanak fel minden helyes kezdeményezést és kezdeményezzenek a maguk részéről mozgalmakat a gyors megmunkálás különböző módszereinek elterjesztése érdekében. 7. Felül kell vizsgálni és újra kell rendezni a sztahanovista szinteket iparágankint, de különösen a szénbányászatban és a vaskohászatban úgyhogy a sztahanovista mozgalom a legszélesebb körben tömegmozgalommá fejlődjék.Ezután rámutatott arra, hogy, a műszaki értelmiség közt végzett szakszervezeti munka nem kielégítő, különösen a politikai nevelés terén, majd így folytatta: — Nem kielégítő szakszervezeteink munkája a bér panaszainak intézése dolgozók terén. Különösképpen megnyilvánul ez a minisztertanács és a SZOT túlórákkal kapcsolatos határozatainak végrehajtása során. Elmondta ezután, hogy 1951 óta egyre szélesebb területen kötünk üzemi kollektív szerződéseket. A kollektív szerződéseket a legtöbb helyen a legszélesebb dolgozó tömegek bevonásaKristóffal dolgozták ki. elvtárs részletesen foglalkozott azzal, mit kell tenniök a szakszervezeteknek a dolgozók élet- és munkaviszonyainak javításáért. Majd rátért a szakszervezetek belső helyzetének ismertetésére. A verseny szervezésének legfontosabb feladatai A szakszervezetek feladatai A szakszervezetek erősítésének feladatait a beszámoló így foglalta össze: 1. Fordítsuk minden erőnket az üzemi szakszervezeti munka fejlesztésére, erősítsük a szakszervezetek üzemi hálózatát. 2. Tegyük általánossá a demokratikus módszereket a szakszervezeti munkában. 3. Folyamatosan segítsük és ellenőrizzük a szakszervezeti szervek munkáját, a hozott határozatok végrehajtását. 4. Tervszerűbben és pártszerűbben foglalkozzunk a káderekkel. 5. Csökkentsük minimálisra a szakszervezetek fizetett apparátusát, szakadatlanul növeljük a társadalmi munkások számát. Befejezésül a szakszervezetek nemzetközi munkájával foglalkozott Kristóf elvtárs, majd a következő szavakkal fejezte be beszámolóját: “ A szakszervezeti munka fejlesztésének szilárd alapja munkásosztályban forró, szocialista hazaszeretete, lelkes országépítő tevékenysége, kiapadhatatlan kezdeményezőereje és szilárd akarata arra, hogy tét-