Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. május (8. évfolyam, 35-43. szám)
1953-05-02 / 35. szám
KOMÁROMMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DOlGoZók LapJa | A KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA | A kilencedik szabad május elsejére írta: Istók Vilmos, a megyei tanács elnöke .a világ szociálistáinak párizsi kongresszusán a munkások elhatározták, hogy május elsején, amikor a természet felébred téli álmából, erdők, hegyek kizöldülnek, mezők és rétek virágba borulnak, a nap melegebben kezd sütni, a levegőt átjárja a megújhodás öröme, a természet pedig láncra perdül és ujjongásban tör ki, — éppen ezen a napon fogják az egész világnak harsányan, és nyíltan tudtára adni: a munkások hozzák az emberiségnek a tavaszt és szabadítják meg kapitalizmus bilincseitől, a munkások a hivatottak megújítani a világot, a szabadság és szocializmus alapján". . — írta Sztálin emvtárs 1912-ben. A nemzetközi munkásosztály sok harcot véres ütközetet vívott azóta a tőkés elnyomás és ellen. Ebben a csatában sokan vesztették életüket a munkásosztály, legjobbjai közül. A kiöntött vér azonban nem folyt hiába. Évről-évre nőtt és növekszik a dolgozó emberiség boldlcgulásáért harcolók ereje és ezzel párhuzamosan gyengült és gyengül a kapitalizmus ereje. Hazánk dolgozó népe kilencedszer ünnepli a szabad május elsejét. Velünk ünnepelnek a Szovjetunió népei, a világ békeharcosainak élenjáró csapata, a testvéri Kína, a népi demokráciák dolgozói, de részt kérnek az ünnepből az elnyomott, gyarmati, vagy félgyarmati elnyomás alatt álló dolgozók milliói is, a világ minden országában. A világ munkásosztályának együttérzése soha sem volt olyan mély és megingathatatlan, mint napjainkban. Éppen ez avatja május elsejét a békéért küzdő népek seregszemléjévé, százmilliók béketüntetésévé. Ezen a napon dolgozó népünk háláiért szívvel gondol a nagy Szovjetunióra, amelynek szabadságunkat, boldog jelenünket és az előttünk megnyíló ragyogó távlatokat köszönhetjük. magyar nép és a világ minden becsületes dolgozója hálatelt szívvel gondol korunk legnagyobb alakjára, akinek neve elválaszthatatlanul egybeforrt a békéért folytatott harccal, Sztálin elvtársra. Nincs azonban olyan magyar dolgozó, aki ezen a nagy ünnepen ne érezné, hogy mit köszönhetünk a nagy Sztálinnak és ne gondolna ismét mérhetetlen szomorúsággal eltávozására. Május elsején, a nemzetközi munkásosztály harcos Jeregszemléjén a magyar dolgozók is számvetést végeznek. .Megvizsgálják mivel járultak hozzá a béketábor erősítéséhez, hol értek el sikereket, hol bukkantak nehézségekre és melyek azok a feladatok, amelyek megoldása előbbre viszi a szocializmus építését hazánkban. A központi statisztikai hivatal jelentése az 1952. évi tervév eredményeiről, majd az 1953. évi első negyedévről azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk a párt és Rákosomtárs vezetésével nemcsak teljesíti, hanem sok tekintetben túl is teljesíti a felemelt ötéves terv előirányzatait. Erről számol be a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása is, amely beszámol a szocializmus építésének eddigi eredményeiről, tényekkel bizonyítja, hogy dolgozó népünk az 1949-es választások során jó kezekbe helyezte az ország kormányzását. Az öt évre előirányzott 35 milliárd forint helyett három év alatt 40 milliárd forintot fektettünk be nőgazdaságunkba. Az acéltermelést már három év után másfélmillió tonnára emeltük. Gyáriparunk, amely a Horthy-rendszerben tizenkét év alatt alig 10,6 százalékkal növelte termelését, 1952-ben, tehát egyetlen év alatt — 23,6 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. A széntermelés eredeti előirányzata 1954. év végére 18 millió tonna volt. A széntermelés már 1952. év végén túlhaladta a 18 millió tonnát, ugyanakkor az egy főre eső széntermelés az elmúlt évben negyven százalékkal volt magasabb hazánkban, mint Franciaországban és 1938-hoz képest megkétszereződött, míg Angliában és Nyugat-Németországban ugyanehhez az időszakhoz képest visszaesett. Megszűnt a parasztság kisemmizettsége azzal, hogy földet kapott. Korlátozták a kulákok garázdálkodását és megteremtettük a lehetőségét annak, hogy parasztságunk saját elhatározásából ráléphessen a szövetkezés, a társasgazdálkodás útjára. .Azzal, hogy ma kétmillió hatszázezer hold szántófüldőn háromszáznegyvenezer parasztcsalád lépett a társas nagyüzemi szocialista mezőgazdaság útjára, a szocialista szektor a mezőgazdaságban, megközelíti szántóterületünk negyven százalékát. A nyomorban, ínségben tengődő, népbetegségektől tizedelt magyar falu a felemelkedés útjára lépett. Traktorok, kombájnok és más korszerű mezőgazdasági gépek ezrei segítik a dologozó parasztság munkáját. A szociális biztosítást a dolgozók százezreire terjesztették ki. 1949 óta hárommillió nyolcszázezerről, ötmillió négyszázötvenezerre nőtt a társadalmi biztosítóban részesülők száma. Törvény van az anya- és csecsemővédelemre. Hazánkban két és félszer több a főiskolai és egyetemi hallgatók száma, mint 1938-ban volt. Az ötéves terv első három évében több mint kétezer falusi és üzemi kultúrotthont, 1600 mozi, közel 3000 falusi könyvtárat és több mint 4000 üzemi könyvtárat létesítettünk. Mindezek bizonyítékok amellett, hogy kormányzatunk messzemenően gondoskodik a dolgozókról, azok szociális és kulturális igényeiről, hogy hazánkban fellendült a tudomány, virágzik a művészet és népünk olvasó néppé lett. Ez a számvetés büszke örömmel tölthet el minden egyes dolgozót annál is inkább, mert elért eredményeink igazolják, hogy jól éltünk azzal a szabadsággal, amit a Szovjetuniótól kaptunk. A kilencedik szabad május elsejét a választásokra való készülődés közepette ünnepeljük. Ez különös jelentőséget ad ennek a május elsejének, mivel a választás egész népünk hatalmas megmozdulása, népünk egységének, a népi demokrácia és a párt iránti hűségének megnyilvánulása lesz. Május elseje, a munkásosztály nemzetközi ünnepe hatalmas erőforrás a választási küzdelmünkben. A május elsejei felvonulásások népünk egységét mutatják meg és ez az egység a választási győzelem előrevetítése kell legyen. Dolgozóink a felvonulásokon a Magyar Dolgozók Pártjának május elsejei jelszavai alatt vonulnak fel. Ezek a jelszavak újabb tettekre ösztönzik dolgozó népünket a tervek teljesítése, a békéért folytatott harc sikereinek biztosítása érdekében. Dolgozóink nemcsak az urnák előtt szavaznak a népfrontra, hanem már a választások előtt is jó termelőmunkájukkal a választási békeversenyben. Megyénk aknái elmaradtak a széntermelési terv teljesítésével és ez azért nagyon súlyos hiba, mert megyénk aknái alapszenet termelnek és az ország szénszükségletének jelentős részét adják. Éppen ezért van igen nagy jelentősége annak, hogy aknáink lelkesen csatlakoztak a Gheorghiu-Dej Hajógyár felhívásához. Csatlakozásuk eddig nem hozta meg a várt eredményt. Pártunk Központi Vezetősége a május 1-i jelszavakban e lemaradás behozására szólítja fel a bányászokat: „Széncsaták hősei! Bányászok, technikusok, mérnökök! A választási békeverseny győzelmével, az elmaradás behozásával, tervetek maradéktalan teljesítésével készüljetek a választásokra!" Megyénk bányászai, a legkiválóbbak, a Garai, Gáspár, Barta, Prizsina-brigádok példáját követve zárkózzanak fel a tervüket teljesítő, túlteljesítő bányászok soraiba. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztságunk lelkesen készül a választásokra. A választási verseny során május 1-re befejezték vetéstervüket Dénes, Nyergesújfalu, Várgesztes, Agostyán, Balta, Ászár, dolgozó parasztjai és megyénk csaknem minden termelőszövetkezete. A munka dandárja azonban mégcsak most következik. Most kell megindítanunk a harcot a jó növényápolással a magas terméshozamért. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy például Pilismaróton a „Lenin Útja“ termelőszövetkezet dolgozói versenyfelajánlásukban vállalták, hogy a borsót május 10-ig kétszer megkapálják és addigra elvégzik a cukorrépa másodszori darabolását is, 17-re pedig az egyelést is befejezik. A kukoricát négyszer kapálják, pótbeporzást végeznek, hogy 30 mázsás átlagtermést érjenek el. A Bábolna 7-es majori termelőszövetkezet tagja: a fejlett zoótechnika alkalmazását és ennek útján többek között a tejhozam jelentős felemelését vállalták A naszály-grébicspusztai termelőszövetkezet a tatai Augusztus 20 tsz-ház küldött felhívásában a beadási kötelezettség határidő előtti teljesítését vállalta. Május 1. a proletár nemzetköziség ünnepe lelkesítse dolgozóinkat új munkahőstettekre. Öszt Önözze megyénk dolgozóit az a tudat, hogy a választás sikere nemcsak a választás napján múlik, mert hiszen az csal a befejezése az előkészületeknek, hanem jobb munkával, több szénnel, pontosabb beadással, a tavaszi munkás határidőre való elvégzésével már most kell a népfront választási felhívásában megjelölt ragyogó jövő mellett az igent kimondani. A kilencedik szabad május elseje, a proletárnemzetköziség nagy ünnepe. Legyen új munkasikerek, munkagyőzelmek kiindulási alapja. Induljon meg utána lüktetőbben a munkaüzemeinkben és földjeinken, hogy minden egyes nap közelebb vigyen bennünket Marx—Engels—Lenin—Sztálin diadalmas zászlaja alatt a szocialista Magyarországhoz! Négy év óta egységesebb lett nemzetünk Gerő Ernő elvtárs beszédében a többi között a következőket mondotta: “ A május 17-én megtartandó választások ugyanúgy, mint négy évvel ezelőtt, 1949-ben, népfront-választások lesznek. A választások népfront jellege az idei választásokon még erőteljesebben domborodik ki, négy évvel ezelőtt. Ennek mint az a magyarázata, hogy négy év óta egységesebb lett nemzetünk. — Négy év alatt felszámoltuk az ellenséges, a kizsákmányoló osztályok zömét. Jelenleg az erősen kabátok közé szorított és számbelileg is lényegesen megfogyatkozott kulákságon kívül nincsen már kizsákmányoló osztály Magyarországon. • Országunk nemzeti jövedelmében a tőkés elemeik részesedése 1952-ben csökkent, s ez évben százalékra ennél is kevesebb lesz. Vagyis már az elmúlt évben országunk nemzeti jövedelmének 98 százalékát szocialista gazdaság és az ideagem munkaerőt nem foglalkoztató kisgazdaságok szolgáltatták A szocialista ipar, közlekedés, mezőgazdaság stb., a nemzeti jövedelem közel 81 százalékát adta az elmúlt évbem Hazánk ma egynegyeddel gazdagabb mint három évvel ezelőtt volt . A hazánk felszabadulása óta etelt nyolc esztendő és a legutóbbi országgyűlési választások óta eltelt négy év alatt országunk hétmérföldes léptekkel halad előre. — Magyarország nemzeti vagyona 1949-től 1952-ig, vagyis az ötéves terv három e skendeje alatt kereken 23 százalékkal növekedett. Hazánk ma egynegyeddel gazdagabb, mint három évvel ezelőtt volt. És ez a hatalmas, megnövekedett nemzeti vagyon most nem a kizsákmányolóké, mint egykor volt, hanem mindannyiunké, a dolgozó, saját magának építő népe. Gerő elvtárs ezután felsorolta, hogy négy évvel ezelőtt még nem volt Magyarországon autógyártás, autóbuszgyártás, nem készíettünk bányagépeket, mezőgazdasági kombájnt, építőipari gépeket, nem gyártottunk penicilint és így tovább. Ma pedig mindezekből nagyon jó minőségű árukat készítünk. — Mindezt elvtársik és sok minden egyebet azért, valósítottuk meg, hogy országunk erősebb legyen, népünk többen éljen, többet fogyaszthasson, s műveltebb legyen, mint bármikor. Mert szocializmust építő népi demokráciánkban érvényesül a szocialista gazdaság sztálini alaptörvénye: „az egész társadalom állandó növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése útján". Az életszínvonal töretlenül emelkedik A munkások és alkalmazottak béralapja országunkban, vagyis az összes munkások és alkalmazottak bérének összege 1952- ben 87 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben, figyelmen kívül hagyva a béralapnak azt az emelkedését, amely az 1951 december 1-i ár- és bérrendezésnek volt következménye. Ezt is figyelembe véve, az 1952. évi béralap az 1949. évinek jóval több mint kétszerese. Azt mindenki tudja, hogy élelmiszerekből jelenleg többet fogyasztunk, mint a felszabadulás előtt, vagy akár néhány évvel ezelőtt is. Az is kétségtelen, hogy a dolgozók jobban ruházkodnak, mint bármikor azelőtt. De az már nem annyira közismert, hogy mennyivel több olyan iparcikket fogyasztanak, vásárolnak most a dolgozók, amelyeket azelőtt túlnyomórészt a tehetősebb rétegek vásárolhattak. Például Magyarországon 1938-ban 84.000 darab kerékpárt adtak el, 1952-ben pedig 155.000 darabot, ze kétszerte többet. Tehát kö1938-ban 3500 darab motorkerékpárt adtak el, 1952-ben pedig 11.000 darabot. Tehát háromszorta többek Rádióvevő-készülékei 1938- ban 36.000 darabot adtak el, 1952-ben pedig 156.000 darabot, közel négy és félszer többet! Villanyikörtéből eladtak 1938- ban 5.5 millió darabot, 1952- ben pedig 12.6 milliót, a kétszeresénél jóval többé.! A BÉKE, A MUNKA, A JÓLÉT ÉS A FELEMELKEDÉS PROGRAMMJA Gerő Ernő elvtárs beszéde Diósgyőrött hetetlenül tovább folytatja békepolitikáját. Ettől a politikától nem tér el, nem fog eltérni egy hajszálnyira a jövőben sem. Nekünk nincsenek területi igényeink egyetlen állammal szemben sem. Nincsen egyetlen olyan kérdés sem, amely ellenségeskedést indokolná részünkre valamely országgal! Mi minden országgal békében akarunk élni, tekintet nélkül arra, hogy az illető országban milyen társadalmi rend uralkodik. Mi ebbe nem szólunk bele, nem akarunk beleszólni. De nem tűrünk beleszólást abba sem, hogy milyen legyen a mi társadalmi rendünk. Lat azért szükséges tározottan leszögezni mert habizonyos nyugati kormánykörök azt hangoztatták, hogy a népi demokratikus országokban megvalósított társadalmi rendel meg kell változtatni, hogy ezeket az országokat, s közöttük Magyarországot is, „fel kell szabadítani”. És természetesen szerényen mindjárt ajánlkoztak is ,,felszabadítóként”. — Tetszik vagy nem tetszik ez bizonyos nyugati köröknek, de a magyar népnek van saját maga választotta törvényes, demokratikus kormánya. Megvan a maga népi demokratikus rendje. Megvan és ez így is marad! — Népünk, a magyar dolgozó nép is következeesen védelmezi a népek közötti béke ügyét! Országunk megbecsült tagja annak a hatalmas, 800 milliós tábornak, mely a béke megvédelmezésének jelszavát írta zászlajára és melynek élén a hatalmas Szovjetunió halad. — Megfeszített munkánkkal, kemény, szívós küzdelmünkkel elértük, hogy ma Magyarország szilárd bástyája a béke frontjának és az is marad. Pártunk és a Magyar Függetlenségi Népfront program rmja: béke, munka, jóléti, felemelkedés! Ezért küzdöttünk és ezért hívjuk harcba a dolgozókat, a választópolgárok millióit! Erre a programútra szavazzatok május 17-én. ■A Gerő elvtárs beszéde után az egybegyűlt hatalmas tömeg szűnni nem akaró tapssal, hosszas, lelkes éljenzéssel ünnepelte felszabadítónkat, a nagy Szovjetuniót, éltette a népfrontot, pártunkat, s népünk bölcs vezérét, Rákosi elvtársat. Az emberek magasba emelték a zászlókat, pártunk legjobbjainak és a testvérpártol vezetőinél arcképét és sokáig tünilének a népfront programmája mellett. Szolkali József, az üzemi pártbizottság titkára rövid beszéde után felolvasták a gyűlés részvevőinek liavira-íját Rákosi elvtárshoz. .Amóta küldöttségünk visszatért Rákosi elvtárstól — hangzik többek között a távirat — az örömhír hallatára, a határtalan lelkesedés nyomán máris értünk el kezdeti eredményeket. Hengerdéink, eletetőacélművünk, öntödéink túlteljesítik terveiket. A nagyolvasztó és a martinacélmű, amelyek eddig súlyosan elmaradtak, egyre jobban teljesítik napi tervüket. — Ígérjük Önnek drága Rákosi elvtázs, hogy a második negyedév hátralévő részében úgy fogunk harcolni, hogy üzemünkben sikerre visszük a választási békeversenyt, teljesítjük adut szavunkat és méltók leszünk a Lenin Kohászati Művek megtisztelő névre". Az ünnepi gyűlés részvevői viharos lelkesedéssel fogadták el a távirat szövegét. Kedden délután a Népkertben ünnepélyes névadó és választói nagygyűlést tartanak Diósgyőr dolgozói. Ezen a napon került a gyár homlokára a munkásmozgalom lángtelkű vezérének, a Nagy Októberi Forradalom géniuszának, Iljics Leninnek neve.Vlagyimir Gera elvtárs adta át a diósgyőrieknek Rákosi elvtárs nevében a kitüntető gyárnevet. A jogok és kötelességek mindenkire egyformán vonatkoznak Gerő elvtárs a továbbiakban hangoztatta: nem akarunk elfeledkezni és nem szándékozunk hallgatni arról, hogy vannak még nálunk nehézségek, hibák és hiányosságok. Nyíltan beszélhetünk nemcsak az eredményeikről de a bajokról is, mert a népet szolgáljuk és mert a nép szoogálatán kívül nincsen semmiféle más érdekünk. Egyes hatósági vagy egyéb felelős helyre állított személyek önkényeskednek, visszaélnek hatalmukkal, megtörténik, hogy nem tantnak be az egészségvédelem és a baleset elleni védekezés követelményei, bár pártunk és államunk száz- és százmilliókat köit erre a célra. Nem egyszer megszegik a munka törvénykönyvében foglalt szigorú rendelkezéseket a dolgozói pihenőidejének biztosításáról és túlóráztatással akarják pótolni a rossz munkaszervezés okozta elmaradást. Következetesen védelmezzük a népek közötti béke ügyét Ezután további előrehaladásunk távlatairól beszélt Gerő emárs, majd a béke védelméről szólva a többi között ezeket mondattar : Pártunk, kormányunk tör- Éljen május 1 — a proletárnemzetköziség karcos ünnepe!